Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

11 Vasárnap, 1983. november (f: postaláda társszerzőnk az olvasó A kutya az ember barátja, de hogy mennyire, az csak a közelmúltban is történt események jóvoltából teljesedett be igazán. Nemegyszer voltunk már tanúi, hogy kutya­tartók és kutyát nem tartók időnként ellentáborként is tartják magukat számon. Panaszolták, hogy az egyik állat­orvosi rendelőnél zavarja a lakókat a sok várakozó ku­tya. Telefonok tucatjait kaptuk, leveleket is, hogy kifejt­sék ellenvéleményüket. S most újabb „összecsapások" je­lezték, mennyi indulatot képes megmozgatni ez az egy­szerű tény — ember és kutya. A rendelő bezárása, meg­nyitása körüli ügyek nem zárultak le teljesen, a közeljö­vőben munkatársunk is foglalkozik majd kutyatartóink bajaival. A bevezetést már csak azért is tartottuk szüksé­gesnek, mert ha nem is az előbb említett problémával, de kutyatartással függ össze most is első levelünk. Két ajándék Kezdhetnénk úgy Í6. van egy jó hírem és egy rossz. Melyiket mondjam előbb? De mert a bevezetőben négylábú barátainkról esett szó. kezdjük e témával. Sokszor olvastunk már ar­ról. mennyi ideig képesek a kutyák keresni-követni gazdáikat, s milyen távol­ságokról képesek hazatalálni. Ez ugyan nem tartozik a rekordokhoz, de mégis fi­gyelemre méltó, hogy özv. Kiss Sándorné kedvenc ház­őrző jószágát, a Szegedről elbitangolt kiskutyát Zsom­bón találták meg, s „előál­lították". Ugyanis a megta­Nem számoltuk, ám Far­kas István — mint magá­ról írja — Magyarország többszörös súlyemelő baj­noka, elsőoeztályú nemzet­közi versenybíró — szerint ez rövid időn belül a ne­gyedik írás lapunkban a Deák Ferenc u. 4. szám alatt lévő Kék Golyó sörö­zőről. Olvasónk tudatja ve­lünk. nem hiába írtunk leg­utóbb, a hangos, zavaró ze­nét megszüntették. Ez jó. Ami viszont kevéssé — ez olvasónk véleménye —, hogy a korsós Kőbányai sör ára, amely a zeneszol­gáltatás előtt 8.30 volt, ze­nés áron 9,30. most elfelej­tette, hogy már nem húz­zák neki a talpalávalót. lálőban a helyi rendőrnek mond köszönetet a gazdi. Ennek az ajándéknak tu­dott örülni levélírónk, nem úgy azonban K. E-né sze­gedi olvasónk, aki nemré­giben a Kárász utcán sé­tálva, a női divatszalon ki­rakata előtt állva az első emeleti erkélyről kapta meg nem épp szívderítő ajándékát. A fentiek külde­ménye egy teli hamutál volt, vagyis a tartalma. Túl a figyelmetlenségen még azt is felidézi, így munkálko­dunk a szép, tiszta Sze­gedért. Zene nélkül is ugyanannyi, mint zenével volt. Olva­sónk szóvá teszi, hogy — bár szabad árra hivatkoz­nak — szerinte a többi sze­gedi vendéglőkben is 8,30 a harmadosztályú ár. Ügy tudjuk, általában igaz, hogy a zenés és a nélküli ár kö­zött különbség lehet, a Kék Golyó ügyében viszont meg­kérdeztük azt, aki jobban tudja nálunk, Máté István­nét. a Szeged és Vidéke Áfész vendéglátó csoport­vezetőjét. Szerinte: a Kő­bányai korsó ára zene nél­kül 8. zenével 8,80, vagyis mert így sem stimmel sem­mi, kivizsgálás után vissza­térnek még az ügyre. né nem fogadja el a 66-os autóbuszok megállójának megszüntetésével kapcsola­tos magyarázatot. Mely sze­rint indokolt volt, hogy a Centrum előtt ne álljon meg, ha egyszer a Bartók téren van a végállomása. A 45-ös megáll. Olvasónk is megerősíti egyébként a Volán válaszban elhang­zottakat, hogy az említett helyeken zsúfoltan, szoro­san állnak egymás mögött az autóbuszok. Ö viszont még hozzáteszi, a megálló hiánya miatt — hiába van közel a Bartók tér — a 66-os járattal érkezők „ide­geskedéssel, szorongással kezdik napi munkájukat. Menne tovább az utas a 70, 71, 71Y, 17-es busszal, a 9­es, 7-es, 5-ös trolival, de mire a Bartók térről visz. szarohan a Centrum elé, mind otthagyta ..Nyil­vánvalónak tartjuk, hogy a Volán sem szórakozásból változtatgatja a megállók­kal összefüggő utasításait. Ez mindenesetre rávilágít arra, milyen nehéz össze­Nagy lelkesedés, tisztes összefogás, lakótelepi neki­buzdulás és nem kevés egyéni kezdeményezés hoz­ta létre az egyre rendezet­tebb rókusi környéket, a Vértó tájékát. A kitisztított tó szépen megtelt vízzel, a szánkózódombnak kezd ba­rátságosabb képe lenni, épí­tik az áteresztő műtárgyat; épül-szépül minden. Hogy mégsem maradéktalan az arralakók öröme, arról a minap Lázár Vilmosné (Csongrádi sgt. 110.) szá­mol be. egyrészt leírva azt a kezdődő áldatlan állapo­tot, amely az alig megszü­letett víztükröt jellemzi: még arra sem volt ideje, hogy az élővilág megtele­pedjék a frissen duzzasz­tott tóban, máris beledobált autógumik rücskös pereme áll ki a vízből, s a játékos kedvű gyerekek tucatszám­ra hordják — a környék­beli építkezésről „kölcsön­vett" — hungarocell leme­Moldova György egyik szatírájának tragikomikus sorai jutnak eszembe, ami­kor Varga Józsefné (József Attila sgt. 6.) levelét olva­som. Udvari melléképület­ben, 22 négyzetméteres la­kásban élnek, ami még így önmagában persze nem késztetné panaszra. Ám az mindenképpen, hogy az ud­varba a már meglévő két garázs mellé, növelve a zsúfoltságot, még egy har­hangolni az érdekeket — csak mert nincs elég hely. Az átszállás lehetőségeinek megkönnyítésén azonban érdemes lenne gondolkodni. Szükség és szűkösség dik­tálta kényszerintézkedésnek foghatjuk fel — jóhiszemű­en — az előbbi panaszokat kiváltó forgalmi rend vál­toztatást. s nem tudjuk másnak ítélni a Makkoshá­za városrészben az elmúlt hónapban megindított új trolijárat körüli kis, vi­szonylagos bonyodalmakat sem. Az 5-ös, 6-os trolival utazók megszokták az igen kedvező járatsűrűséget. Most sokat kell várniuk és néha bizony előfordul, hogy két­három járat is elmegy „a szomszéd várból", míg a ré­gi végállomásról egy. Szla­ma Ferenc (Gyöngyvirág u. 16.) rendreutasítja a 6-os és az 5-ös troli híveit, száll­janak inkább át a Csong­rádi sugárút sarkán és ak­kor nem lesz annyi pana­szuk. Aligha hisszük, hogy az utasoknak kellene „egy­más torkának ugrani" — csak mert kevés a busz. zeket. Nem beszélve róla. hogy elszomorító látvány és ékes bizonyítéka környe­zetkultúránkra nevelésünk­nek, még veszélyes is. A könnyű hablemezek ugyan­is a gyerekek alkalmi csó­nakjai, s nem sok keli hoz­zá. hogy róla a vízbe bo­ruljanak. Olvasónk gyer­meke ugyan nem ennek köszönheti, hogy majdnem súlyosan megfázott, hanem a gyermeki kíméletlenség­nek. Biciklis fiatalok egy­szerűen belelökték. Az emberi durvaság mel­lett súlyosabb jelenségről is ír, a gondját, aggodalmait csak megérteni tudjuk. A közösen használt tárolóhe­lyiségből sorra vesznek el a család, a gyerekek érté­kei, játékok, kerékpárok. A károk meg sem térülnek, mert a biztosítónak nincs jogcíme, hogy fizessen: nem törtek be. Aggasztó állapo­tok ... madikat is akarnak építe­ni és mint írja. ha meg­épül, a konyhától 30 centi­re lesz s a kocsinak, mely be akar. állni, a küszöbén kell eljárnia. Moldova írá­sában a lezárt sorompó miatt az országutat egy konyhán és szekrényen ke­resztül terelték el az oko­sok. s annak idején ezt ol­vasva igazán nem sejthet­tem, hogy adódhat az élet­ben olyan eset, amikor nem sok híja annak, hogy akár ez is előforduljon. Sok az autó, kevés a garázs, de ha Olvasónk ugyan megírta nevét és címét, de arra kért bennünket, hogy ezt ne közöljük. Nem túl nagy örömmel bár, de megtesz­szük, ehhez joga van. So­rai a Bizományi Áruház munkájával kapcsolatosak. Olvasónk „vádol". Kifogá­solja, hogy bár a bolt hasz­nált cikkek felvevője és árusítója, a cég becsüsei mégsem vesznek át hasz­nált cipőket, és nem a leg­újabb divat szerinti ruha­neműt, szűk az átvevőhely. Levélírónk, mindezt azzal támasztja alá, hogy a Baj­csy-Zsilinszky utcai ruhá­zati üzletben igen sok hasz­nált cipőt és rossz állapot­ban levő ruhaneműt látott. Hogyan kerülhettek ezek oda? — kérdezi. Érdeklődtünk. Kisguczi György, a ruházati áruház vezetője szerint a vád alap­talan. minden így van, anogv ol­vasónk soraiból kitetszfl*. nem szeretnénk a helyében lenni. Igaza van! Mentünk tovább. Kapufa László, a BÁV szegedi bolt­igazgatója a következőket mondta: — Olvasójuknak a felve­vőhely zsúfoltságára vonat­kozó panaszát jogosnak tartjuk. Általában kedden és pénteken igaz .ez. ám objektív okok magyarázzák — nagyobb felvevőhelyet nem tudunk kialakítani. A használt cipőkre és ruhák­ra vonatkozó észrevételről: nem szívesen vásárolunk — ezt higiénés okok is ma­gyarázzák — használt ci­pőt. Amit mégis átveszünk, hatóságoktól vesszük át. s öt-tíz forintos áron árusít­juk. Az pedig, hogy becsü­seink ne vennék át a még eladható ruhaneműket, azért sem lehetséges, mert érdekeltek abban — és anyagilag is —. hogy minél több üzletet kössenek. összeállította': Igriczi Zsigmond Autóbusz, trolibusz Nem először fordul elő, rünk" a Volán válaszával de hogy utoljára-e, abban nem maradéktalanul elége­sem vagyunk biztosak, hogy dettek kedves olvasóink — „állandó levelező partne- az utasok. Katona György­A Szovjetunió zenéjéből VÍZSZINTES: 1. Aram Iljics Hacsatur­jan. a világhírű örmény zeneszerző kan­tatája. 14. Árcédulával ellátott. 15. Sajtó­termék. 17. Tág. 18. A máj választja ki. 19. Kivájt föld alatti helyiség. 20. Asz­szonynévképző. 21. A Volga mellékvize. 23. Balázs Béla-díjas tévéoperatőr (Igor). 24. Kemenceszeglet. 25. Kivágott fatörzs hengeres része. 26. Erősen ritmikus, rend­szerint egy helyben járt akrobatikus tánc. 27. Fakó. 28. A „magyar ezüst" népszerű neve (ford.). 29. Lamartine költeménye. 31. A hajnal előjele az ég alján. 32. Van ilyen váav is. 33. Színművész, utónevének kezdőbetűjével. 35. Kétszemélyes kártya­játék (francia eredetű szó). 37. A legnép­szerűbb orosz zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij operája, 39. Ellenző nélküli sapka. 41. író, újságíró (Gyula. 1876— 1932). 42. Kassák Lajos folyóirata volt. 43. Hébér része! 45. December 24-én ünnepli névnapját. 46. Az angol légierő névjele. 47. Erős cukorka. 48. Nátriumkarbonát. 50. Piramis. 51. Kieitett kettős betű. 53. Mát­ka. 55. Egyes vegyi anyagokra mondható. 56. Bácsi népiesen. 57, Lakóhelyiség. 59. Női becenév. 61. Labdarúgó-trófea. 62. Mexikó legmagasabb hegye, működő vul­kán. 64. Bírálat. 66. Miskolc hegye. FÜGGŐLEGES: 1. Szergej Szergejevics Prokofjev operája, amelyet Tolsztoj egyik regénye inspirációjára szerzett. 2. Születé­sétől magával hozott. 3. Súlyarány, rövi­dítve. 4. Színművész (Lajos) 5. Kutyafaj­ta. 6. Czuczor Gergely írói álneve. 7. Mi­nisztertanács. rövidítve. 8 madár". Tamási Aron színpadi müve. 9. Egyetemi részleg. 10. Gvümölcs. 11. Szovjet gépko­csitípus. 12. Tova. 13. Bizonyít, igazol Mennyi, ami 8,30? Vértó és környéké Garázs az ajtóban Vendég... Küzdünk az alkoholiz­mus ellen, s ebbéli tisz­tességét senkinek kétség­be nem vonjuk. Ha bará­tunk, ismerősünk, vagy, uram bocsá' néhanapján jómagunk esünk efféle boldogságba, akkor az nem égbekiáltó, hanem csak bocsánatos bűn. Ez érvé­nyes arra az embertár­sunkra is, aki idegen ugyan, de ügyfelünk, uta­sunk. Csakhogy... A minap így keveredett útitársul egy jócskán illu­minált férfiú. — Vigyél haza! — mond­ta, merthogy ilyenkor ál­talában tegeződünk. — Foglalj helyet — vá­laszoltam —, és hova me­hetünk? Aztán nem mondta meg a címét, hanem mutatta az utat. Tízemeletes sza­lagház előtt álltunk meg. Itt közölte, nincs pénze, hanem majd felmegy a la­kásba és lehozza. Máris ajánlottam, hogy felkísé­rem, ne kelljen lefáradnia, annál is inkább, mert haj­nalodó fél három van. Va­lahányadik emelet egyik lakás ajtajánál megáll­tunk. A kulcsot ügyetle­nül illesztette a zárba, el­fordítani viszont egyálta­lán nem sikerült, mert belülről benne volt a rná­sik. — Próbáld meg kinyit­ni — mondta —, te józa­nabb vagy. Megértettem, hogy szín­józanságomat így viszo­nyítja, de a kulcs forgatá­sát nem vállaltam. Kény­telen . volt hát csöngetni. Az ajtót így sem nyitotta ki senki. Hosszú csönge­tésbe kezdett. Eredmény semmi! Igen erélyes ko­pogtatásra váltott át. — Az asszonynál van valaki — mondta dühöd­ten. Fogát csikorgatta, kezét ökölbe szorította, s vérben forgó szemeket vetett rám. közben felém közeledett. Két-három lépést hátrál­tam, bizonyítván, hogy nem én vagyok ott benn az asszonynál. Kiderült azonban, hogy csak távol­ságot nyert a nekifutás­hoz. Széles, erős, megfe­szített vállával nekiugrott az ajtónak; egyszer-két­szer-háromszor. Recsegve, ropogva fordult ki az egész zárszerkezet a poe.­dorjából és csattanva esett a földre. A csonka ajtó pedig sarkig kivágódott. E pillanatban villany gyul­ladt és egy hálóinges nő állt az előszoba közepén, örökkévalóságnak tűnt az az idő, amíg farkasszemet néztek. A nő lassan szá­jához emelte remegő ke­zét és hang nélkül össze­esett. A férfi pedig felém fordult és közölte velem a szörnyű felismerést: ez nem az én lakásom! Csóka Dániel Becsüsök és becsültetők lamit 16. Prokofjev zenés meséje. 19. Az ifjúság seregszemléje. 22. Görög hírügy­nökség. 23. Hinté. 24. A mondás szerint, ha új. jól seper. 26. Rajt. 29. Ünnepélye­ben átadó. 30. Átfúrt dugó. 33. Régi római Üdvözlés. 34. Kanizsa része! 35. Pipere­cikkmárka. 36. Portugál hírügynökség. 37. A harc és a háború istene a görög mito­lógiában. 38. Itt van eltemetve Székelv Bertalan. 40. Egyfaita bor. 42. Félsziget és szoros Malaysiában. 44. Lehet. 46. A grog alapanyaga. 49. Havdn-szimfónia. 52. Il­lat. 54. Olajzöld. 56. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij operája, zenés népdráma, mely az akkori orosz nép egyetemes tra­gédiájáról szól. 57. Szakasz eleje és vége! 58. Etiópia legnagvobb folvóia. 59. Teiter­mék. 60. Élvonalbeli román labdarúgó­csapat. 63. Szintén. 64. Kalauz nélküli tömegközlekedési eszközök jelzése. 65. Pa­pírmérték. BEKÜLDENDŐ: az öt zenemű címe. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfeitése: A LEVEGŐ HTDEG KÉK ÉS MEREV S SZISZEGVE METSZI ÉLES CIRPELÉS. A megfejtők közül sorsolással 50 forint értékű könyvjutalmat nyertek és szemé­lyesen vehetik át a Móra Ferenc Könyves­boltban (Kárász utca): özv. Dobos Lász­lóné. Szeged. Zárda utca 18.. Rigó Györgv. Szeged. Csongrádi sugárút 104.. I. 4.. Lan­tos József. Szeged, Csongrádi sugárút 104 A megfeitéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldés; határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: öíáű tízegtU. Tanaeikuztaizuiag útja 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents