Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

Szerda, 1983. november 23. Kiállítási napló Szegedi szemmel A Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria közelmúltban megnyílt XX. századi festészet és szobrászat című új állandó kiállítása több mint másfélszáz művész félezret meghaladó alkotását öleli fel. A tekintélyes anyagot — amelynek Szegeddel kapcsolatos mestereire s műveire szeretnék utalni — három fő részre osztották. Az első periódusban a századforduló művészete. a másodikban a két világháború közti mesterek munkái, a harmadikban pedig az 1945 utáni képzőművészetünk alkotásai láthatók. A közönség elsőül Csontváry Kosztka Tivadar lenyűgöző környezetábrázolásaival fala l ja szem ben magát. Szuggesztív képeit bár sokan megcsodálják, de azt már , kevesen tudják, hogy Csontváry az 1879-es szegedi árvíz mentési munkálataiban részt vett. E századi hazai piktúránk és plasztikánk kibontakozását fejlődésében érzékeltető bemutató híven tükrözi azt a tényt, hogy az 1896-ban létrejövő Nagybányai Művésztelep nemcsak a konzervatívvá vált századvégi akadémikus művészettel helyezkedett szembe, de az együttesükbe tartozó vezető egyéniségek, mint Hollósy Simon, Ferenczy Károly, lványi Grünwald Béla, Thorma János, Réti István, Glatz Oszkár és másokat — akiknek pleán-air képeikben módunk van gyönyörködni — a modern magyar festészet megalapozóinak tekinthetjük. Körükhöz a szegedi Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos is, mint alapító tagok, egy ideig hozzájuk tartoztak. De rajtuk kívül még sok helyi művészünk látogatott el Nagybányára. Innen ered a szegedi festészet természetelvű, lírai vonala. A nagybányai iskola ösztönző példája nyomán, 1902ben alakult meg a Szolnoki Művésztelep, amelynek egyik neves mestere Fényes Adolf yolt. Szegény ember-sorozatából nemcsak az új tárlaton. de a Móra Ferenc Múzeumban is látható főművei közé számítható példány. A Munkácsy romantikus realista hagyományait kamatoztató szolnoki művészek közé sorolható az állatfestő Zombory Lajos, aki 6zintén Szegedről került az itteni alapító tagok közé. Az alföldi mestereknek minden jelentősebb egyénisége képviselve van e kiállításon. A drámai hangvételű Tornyai János és Koszta József s társuk, Nagy István itt bemutatott képeikben éppúgy benne van a földdel küzdő emberek zord magánya, mint a néppel együtt érző három festő borús-büszke zártsága. Sötét tónusaik enyhültebbé váltak a szegedi születésű Endre Béla ecsetje nyomán, aki az itt szereplő Tisza című vásznán az alacsony horizontú, magas egű helyi táj sajátos hangulatát örökítette meg. A húszas évek közepén pesti főiskolás növendékeivel a nyarakat itt töltötte Rudnay Gyula. Romantikus, mélyérzelmű képei rokonságban vannak a viharsarki mesterek alkotásaival. A népábrázolói törekvések nemcsak az alföldi festők munkásságát teszik jellegzetessé. Közébük sorolhatók azok a szobrászok is, akik mint a kiemelkedő Medgyessy Ferenc és kortársa, Pásztor János az itteni művészekkel egyaránt jó emberi-baráti és szoros szellemi küzdőtársi kapcsolatban állottak. Ugyancsak Szegeden van egyik főműve a nagy magányos festőnek, Mednyánszky László nak, akinek varázslatos erdőrészletei és lélekbelátó emberábrázolásai, hol gyönyörködést, hol megrendültséget váltanak ki belőlünk. Az 1901-ben Szegedre ránduló és Tömörkénnyel iddogáló Rippl-Rónai József — akinek nagy sikerű kiállítását idén nyáron múzeumunk dísztermében láthattuk — a modern hazai festészet úttörőinek élvonalába tartozott Legjellemzőbb alkotásai — mint például a Kalitkás nő — e tárlaton vannak. Csakúgy a szobrász Beck ö. Fülöp és a festő Körösfői Kriesch Aladár is képviselve lettek, akiket a magyar posztimpresszionizmus és a szeceszszió mestereinek tekinthetünk. Találkoztunk Gulácsy Lajos álomittas képvízióival. Rejtelmes személyiségéről, a ..sorstárs-barát'' piktorról Juhász Gyula a Szépség betege (1925) című vallomásában írt. A szegényes környezetben élt Nagy Balogh János sok önvizsgáló erejű portrét készített magáról, mint szegedi remetetársa. Károlyi. Elhivatottságaik meg volt, a fiatalon szociális töltésű képeket - létrehozó Egry Józsefben is, akinek expresszív tájait később a Balaton feletti fényözön ragyogta be. Ahogy az irodalomban a Nyugat első írónemzedékét a forradalom szálláscsinálóinak szokták nevezni, úgy a képzőművészetben ezt a szerepet a Nyolcak festőcsoportosulása töltötte be, melyet 1909-ben alakítottak. Tagjai közé Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbei Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos tartoztak, akik avantgard szellemű kompozícióikkal vannak e tárlaton jelen. A Párizsi Iskola tanulságai nemcsak az ő törekvéseikben érződik, hanem a francia fővárosban végleg letelepedett, szegedi születésű Csáky József plasztikáiban is. A nemzetközi hírű mesterünknek két korai művét, egy márvány női aktot' és a művész lányának portréját állították ki. A radikális aktivisták, mint Nemes Lampért. Uitz Béla és társaik táborában, a Kassák Lajos vezette MAista csoport tagijaként vett azok pesti szereplésein részt Gergely Sándor is, aki a Tanácsköztársaság idején Szeged szocializálódó művészetének motorja volt. A harmincas évek közepétől tömörülő Szocialista Képzőművészek Csoportjának példát adó Derkovits Gyula, a hazai munkássorsot és a proletariátus harcát tükröztette, mint például a Kenyérért című képében is. Mellette Dési Huber Istvánt kell megemlítenünk, akinek Déli pihenő című hasonmásfestménye a szegedi múzeumban van. A szocialista hagyományokat lerakó szobrászok közül Mészáros László és Goldmann György művei sem hiányoztak. A nagybányai örökséget gazdagító Gresham-köri festők közül: az ifjan Szegeden is tartózkodó Bernáth Aurél, továbbá Szőnyi Istvánf Szobotka Imre és mások, a szobrászok táborából pedig Bokros Birman Dezső. Ferenczy Béni, Pátzay Pál s társaik, valamint a Szentendréhez kötődő Amos Imre, Paizs Goebel Jenő, Vajda Lajos, Barcsay Jenő és más a varazsmogyoro Virágzik a Szombathely határában levő több mint huszonhét hektáros Kámoni arborétum egyik különleges díszcserjéje, a varázsmogvoró Ez a bokor akkor hozza virágait, amikor lombját már elhullatta, termését pedig a következő nyáron érleli. A levéltelen ágakon különös látványt nyújtanak az aranyesőhöz hasunio üde virágok. festők érzelmi-értelmi, ösztönös-tudatos jellegű alkotásai láthatók a szóban forgó kiállításon. Az úgynevezett Római Iskola tagjai közül Barna kalapos önarcképével ránk tekintő Aba Nóvák Vilmost sem hagyhatjuk ki, aki a Dömötör-torony belső falait 1932-ben freskóival díszítette. A fiatalon városunkból induló, s Pesten letelepedett szobrász Erdey Dezsőtől, a Terka. Petri Pick Lajostól meg a Táncoló nő című bronzalkotásokat mutatták be. A Szeged-Mórahalmon született Tóth Menyhért itteni három festménye a re poeticáját, a Teljesség ábrázolását híven sugallják. És ha már a szegedi kötődésű művészeknél tartunk, szabad legyen szólanunk az 1967-es nagyszabású galériai kollektív tárlatunkról, valamint arról, hogy az eddigiek során Dinnyés Ferenc (1968) és legutóbb Vinkler László (1982) hagyatékából rendezett méltó emlékkiállításaikkal tisztelte meg a Nemzeti Galéria e kiváló helyi mestereink életműveit; melyek az e századi magyar festészetbe szervesen tartoznak. Az 1945 utáni hazai képzőművészetünk sokszínű megújhodásáról a tárlat katalógusából — egyebek mellett — ezt olvashatjuk: „... Igen változatos közegben fogalmazódott meg az a közös szándék, hogy az új társadalomnak eszmeileg, funkcionálisan és esztétikailag megfelelő, új karakterű művészetet kell teremtem. E törekvést, amely a feléledő alföldi hagyománytól a monumentális feladatok újféle, realista felfogásáig sokágú stiláris kísérletezést képvisel, a kiállítás néhány jellemző művel mutatja be." A neo-avantgardnak is mondható Európai Iskolát képviselő Komis Dezső, Martyn Ferenc, Gadányi Jenő, Vilt Tibor és társaikon kívül azoknak a művészeknek nevei közül említünk néhányat, akiknek a szegedi múzeum képtárában önálló bemutatóik voltak, illetve, akiknek alkotásai a galériai ú.i tárlaton megtekinthetők. Ígv többek között: Anna Margit. Bálint Endre. Borsos Miklós, Domanovszky Endre. Halápi/ János, Kondor Béla. Kurucz D. István. Mikus Sándor. Molnár C. Pál, Varga Imre és mások. akik a hazai hagyományokból kiindulva és az új nemzetközi tendenciák hatásától is érintve, külön-külön utakon indultak a változó világ művészi kifejezésének keresésére." Szelesi Zoltán Gázlók |Környezetünk és az ásványok a Dunán A Duna vízszintje Budapestnél mindössze hét alkalommal volt egy méternél kevesebb, utoljára 1973-ban, amikor 89 centiméteres vízállást mértek, ám most ennél is sekélyebb a folyó, mindössze 78 centimétert jelez a vízmérce. A Duna vízgyűjtő területén ugyanis már hosszú ideje nem volt kiadós csapadék. amely kellő vízpótlást juttatott volna a folyónak. A fővárosi szakaszon a jelenleginél is kevesebb vizet szállított a Duna medre 1953 utolsó napján, amikor 58 centiméter volt a vízállás, s a negatív rekordot jelentő 51 centiméteres vízállást 1947. november 6-án jegyez* fel. A hidegre forduló időjárásban már a csapadék sem jelent azonnali vizpótlást. mert a folyó legfontosabb vízgyűjtő területén, az Alpokban lehullott hó megmarad a magas hegyek lejtőin. Előfordulhat tehát az is, hogy az apadás megközelíti a régi rekordot. A folyamatos apadás következtében november elejétől 23-ról 29-re növekedett a gázlók száma a Duna magyar szakaszán. Ezeken a helyeken általában 1,7—1,8 méternél mélyebbre nem merülhetnek a hajók, tehát csak csökkentett rakománynyal közlekedhetnek. A szigetközi szakaszon szinte egymást érve tíz gázló lassítja a haiók forgalmát. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szeged városi szervezetének harmadik természettudományi hete keretében tegnap, kedden délután érdekes kiállítás nyílt Újszegeden. a November 7. művelődési házban. A TIT budapesti természettudományi stúdiója mutatja be Nyugtalan Föld és Környezetünk és az ásványok című anyagát, amelyet kiegészítettek két szegedi gyűitő. dr. Csongor Győző és Rimóczy Károly ásványaiból, kőzeteiből és díszköveiből. A kiállítást dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi tanár, a födrajztudományok doktora, a TIT városi szervezetének elnöke nyitotta meg. maid dr. Juhász Árpád, a TIT budapesti természettudományi stúdióiának igazgatóia tartott A kék bolygó címmel szines diaképekkel illusztrált élőadást. A tárlatnvitás ió alkalom volt arra. hogv megalakuljon Szegeden az ásvány- és kőzetgyűitők szakköre. n szekrényből - Afrikába A Vöröskereszt ruhagyűjtési akciójáról „Az emberekben meglevő erről Zsarkó Imre, a Vörös- csak a legjelentősebbeket segítőkészségre alapozva le- kereszt városi titkára szágyünk kezdeményezőbbek a molt be. különböző okok miatt hátrá- A város üzemeiben, intéznyos helyzetben levő ember- mén.veiben összesen 87 pyűjtársaink szociális problémái- tőhelyen várták a vörössé- tudtak megtölteni. említsük, ezeken kivül kardigánok, alsónemük is jócskán összegyűltek. Tizenhárom zsákot gyermek ruhaval nak megoldásában." kérte resztesek azokat a ruhanetagjaitól a Magyar Vörös- műket, amelyekről viselőik kereszt VI. kongresszusa ha- már le tudtak mondani, de tározatában. jó állapotuk miatt mások Mindez azonban csak töredéke, egy ötöde a segítőkészség bizonyítékainak. A megmaradt ruhákat további foganatja lett. s azóta or- hetnek. A szeptember 15. és szágnyi segítőkészség szép október 15-e közötti időszak példáját könyvelhetjük el: elegendőnek bizonyult arra, magyar ruhaszállílmányolc hogy ki-ki elvigye munkaindultak útnak Angola és helyére az odahaza rendbeMozambik felé. Az akkori felszólításnak számára még hasznosak le- válogatás után szociális célu-. i- . i ra ajánlották föl, vagy a MÉH-vállalatnál értékesítették. (Az ellenérték, töob mint 15 ezer forint — a jégpályára fordítandó összeget hozott, tiszta ruhakat. Emel- gvarapitja.) Jócskán jutott Az akcióban természetesen lett a lakókörzetekben is részt vett szűkebb pátriánK, kínálkozott lehetoseg — 15 Szeged lakossága is. Annak gyűjtőhelyen — a fölöslegesidején közöltük olvasóinkkal se vaIt holmik leadására, a gyűjtés időpontját. azt Bizonyara nagyban segítette valamint az Ifjú Gárda ne hogy miféle, Afrikába tová'o- e humánus megmozdulás si- ve]ő0tthon lakóinak is. bítandó holmikat vár a vá- kerét a • Vöröskereszt gesztusa: irodájának ajtaja is nyitva állt a lakosság előtt minden nap, munkaidőben. De ennél többre is vállalkoztak: az idős, nehezen mozgó emberek által fölajánlott ruhákért maguk , . . ... . mentek el. Mintegy 150 la- nyen, ^vették részüket a rosi Vöröskereszt. A vezetőség végrehajtási terve alapján a nem csekély szervezőmunkában részt vett az öszszes alapszervezet, a középiskolások a tájékoztatásban, a szállításban segédkeztek. S hogy milyen eredménnyel, hasznos, jó állapotban levó holmi a szentesi, szegedi, makói, vásárhelyi, dorozsmai és csongrádi rászorulóknak. A kezdeményezés végül is nem várt sikerrel zárult: az emberekben valóban ott „szunnyadó" segítőkészségei sikerült fölébreszteniük a vöróskereszteseknek, akik — csaknem ezren — tevékeTüzek - tanulságokkal Nerp túl nagy kárt okozó, kár keletkezhetett volna, de ta/iulságos tűzesetek hiszen papírba csomagolt voltak az utóbbi napiokban portékát tároltak a- helyiSzegeden. November 18-án ségben. A lakosság és a bolt történt az eset, de most je- dolgozói azonban időben érientették be: Algyőn. egv tesítették a tűzoltókat, macsaládi házban bedugva fe- guk is oltották a tüzet. így lejtették a villanyvasalót. sikerült a nagyobb kárt Nem hökapcsolós volt a vasaló. fölizzott. az alatta levő alumínium alátét megolvadt. a vasalóruha elégett. Szerencsére a kár csak mintegy ezer forintot tett ki. a zárt helyiségben ugyanis elfogyott az oxigén, az égés nem terjedt tovább. Csak az asztal és a környezetében levő tárgyak semmisültek meg. Ennyi erővel megelőzni. A füstöl ős gazda is levonhatja a tanulságot: odaégett a 40 kiló félig füstölt hús. A Széchenyi tér 3. számú házinál egy pinceablakból előtóduló füst okozott riadaLmat tegnap délután. Egy eldobott csikktől fölizzott a rács mellett összegyűlő szemét és száraz levél. A huazonban az egész ház leég- zat befelé vitte a füstöt, hetett volna. megtelt vele a pince, ez Tegnap, kedden délelőtt okozta az ijedelmet. Mire a Szőregre riasztották a tűz- házmester eloltotta az izzó oltókat. Kigyulladt az ABC- tűzoltók megérkeztek, a áruház udvari raktárának kupacot. Kár hem keletketeteje. Kiderült, hogy a zett. az esetet jószerivel szomszédban lakó ember szabálytalanul ideiglenes húsfüstölőt épített a raktár falához. Ennek használata közben kap>ott lángra a rakmég tűznek sem minősíthetjük. de tanulság ebből is van: el kell tapxxsni a csikket. hiszen ha égve dobiuk el. a szél bármikor besodormunkából. Segítette őket a népfront és a szakszervezet. A ruhagyár, a kábelgyár, a textilművek aktivistái a válogatásban. osztályozásban hasznosították magukat, az ruhanemű" ind uh raktárhelyiseget bizlositott, a Volan-vallalat terítés nélkül szállította a zsákokat a fővárosba. A gyűjtés megszervezése nemcsak arra adott alkalmat, kasból a vöröskeresztesek, főként középiskolások vitték el a raktarba az elkészíteti csomagokat. S az eredmény? A gondos válogatás és csomagolás után október 18-an 45 zsák útnak a budapesti gyűjtőhelyre. S hogy a zömmel női holmik közül mi minden ..utazott" a rászorulókhoz, innen Szegedről? A 20 zsák ban csaknem 400 szoknya hogv humanitásból, szerveés nadrág. 427- blúz. 45 átmeneti kabát és ballon. A zésből jól vizsgázzon Szeged lakossága, hanem arra 12 zsáknvi férfiruhák között kiderüljön, mennvj rej220 nadrág, 23 zakó, 5 szín- tett. tartalék lapu! odahaza te kifogástalan öltöny kereshet új gazdát magának, hogy ruhásszekrényeinkben. Ch. A. November 25—26. Szövetkezeti konferencia Országos szövetkezeti déseket, mindenekelőtt a konferenciát rendez a Szer- vállalkozási készség, a megiarepuiet léteié. Itt 16 aagy hatja a szeftuypMiceüe. vezési és Vezetési Tudományos Társaság november 25 —26-án Debrecenben. A konferencia szervezői kedden a sajtó képviselőinek elmondták, hogy a konferencián .elhangzó több mint harminc előadásban kiemelt témaként kezelik majd a felelő vállalati és személvi érdekeltség, valamint a szövetkezetek közötti együttműködés témáit. Külön előadások foglalkoznak a piaci szükségletek iránti rugalmasabb alkalmazkodással. a munka- és üzemszervezés, a munkafegyelem és az öszt>zer vezeti es vezetesá kél- tűwzts ütszelúggétoetueL i