Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

Szerda, 1983. november 23. 3 Rugóüzem Különleges minőségű, rendikívül pontos munkát igénylő importpótlp csavarrugók gyártását kezdték meg az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság kisüzemében a SZIM székesfehérvári gyárának mérnökei által kidolgozott technológiával, korszerű célgépekkel és egyéb berendezésekkel az ic'én negyvenezer kis és tizenötezer nagy rugót készítenek a közúti járműprogramban részt vevő nagyvállalatok részére. Tízéves a szervezeit egyetemi, főiskolai felvéteti előkészítés Egy évtizeddel ezelőtt alakultak meg hazánk valamennyi felsőoktatási intézményében azok a felvételielőkészítő bizottságok — FEB-ek —, illetve ezek szervező bizottságai, amelyek a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára való felkészülését pedagógiai módszerekkel segítik. Ebből az alkalomból november 25-én, a megyék és a főváros oktatási szakemberei tanácskozást tartanak Budapesten, a SZOT központi Iskolájában, megvitatják, hogyan tudnák még eredményesebben segíteni, hatékonyabbá tenni a FEBek munkáját. November 26án a Budapesti Műszaki Egyetemen ünnepségen emlékeznek meg a FEB-ek megalakulásának 10. évfordulójáról. Ez alkalommal osztják ki annak a tanulmánypályázatnak a díjait, amelyet a FEB-ek évtizedes tapasztalatainak összegzésére és a bizottságok tevékenységének továbbfejlesztésére írtak ki. Vöröske, a fotómodell Novemberi malacpiac Fázósan bújnak össze a malacok a bordó Lada csomagtartójában. Az anyjuk melegéhez szoktak, hiába bökdösi őket a gazdájuk, nem akarózik fölállniuk, hogy a vevők szemügyre vehessék őket. Kilenchetesek, húsz-huszonkét kilósak. Kílencszázötven forintra tartják darabját. — Párját, mamikám — fintorog egy kalapos fiatalember, foglalkozására nézve malackupec. Ilyen munkaviszonyt aligha jegyeznek az ember személyi igazolványába, a kupeceket azonban láthatólag nem zavarja. Magabiztosan járnak-kelnek az üllési piactéren: ezen a napon ők itt a császárok. Ismerős is akad a tömegben: a zsombói szövetkezet küldöttgyűlésén találkoztunk egyszer. Túladott már a malacain, megkönnyebbülten kommentálja a látnivalókat. — Most találkoztam egy volt katonatársammal. Két osztályt ha végzett az a cigány srác, a seregben még írni alig tudott, most Opel Recorddal meg egy hatalmas utánfutóval jött a vásárba. Vett már vagy negyven malacot. A zsombói ember nem haragszik a kupecekre. Ha ezek nem járnának ide, másutt tán nem hizlalnának, errefelé meg befulladna a piac. Persze, nyilván megvan a hasznuk rajta, de ehhez minden vásáron ott kell lenni, naprakészen tudni, hol, mennyiért kell a jószág. — Máskor a vállalat is vásárolt malacot. Negyvennyolc forintot adtak kilójáért. Igaz, hogy náluk súlyhatár van, 18 és 24 kilogramm közt veszik meg a malacot, amelyik ennél kisebb, vagy nagyobb, az nem kell nekik. Majd minden falkában van aránytalan, a másik termelő vagy a kupec elviszi mindet, ha megalkudnak. Malac malac hátán, három hosszú sorban. Csotrogány mellett lovas kocsi, utána autók, utánfutóval vagy anélkül. Kövér ember hajt még kövérebb lovat a sorok között: a derék igavonót ritkán foghatják munkára, inkább vízilónak néz ki. A nézelődők ijedten iszkolnak az útból: akin ez a fogat keresztülmegy, nem alkuszik többet malacra. Aki nem állja a hideget, elszalad a kocsmába egy-két melegítő féldecire. Piros képű, kucsmás ember támasztja a kalickát. — Nőstény van-e köztük? — mutat a vevő a falka malacra. — Biztos van, az anyjuk is az volt — szellemeskedik az atyafi. Odébb egy fekete kendős néninek 500 forintot ajánlgatnak a választási malac darabjáért. — öregnek öreg vagyok, de nem hülye — gurul méregbe az asszony. — Mit akar nénikém, tizenkétkilós malacért? — ugratják. — Ha maga annyi mérget megenne, amennyivel ez több tizenkettőnél... Egyelőre mindenki nézelődik. Sült kolbász > illata száll, hosszú sor kígyózik a sütögető bódéja előtt. Bundás ember issza a kávét, a másik sátornál. Aztán elhajítja a műanyag poharat, könyökébe törli a száját. Társa rosszallóan mondja: hat forintot elkérni egy pohárfenék keserű löttyért. A bundás csak legyint: — Ennyivel nem tesznek tönkre. Aki eladott egy falka malacot, mindjárt vehet az árán öne tetőt, bakancsot, lila tollsöprűt, vagy ágyneműtartós rekamiét. Hétszáza ötven forintért kárpitozott széket kínálnak. Barna alapon rózsaszín levelek a hu-. zatán. Kérdezem, meg lehet-e* rendelni más színű huzattal, ha ezt valaki nem találja elég szépnek. Nyilván látják, nem vagyok komoly vevő, kelletlenül azt mondják, csíkossal esetleg. De azt sem nagyon ajánlgatják, aki venni akar, vegyen abból, amit idehoztak. Fejkendős öregasszony alkuszik télikabátra. Háromszáz forint az ára, az ócskásnak pörög a nyelve: — Csinos, szép, puha, meleg! A boltban ezerhatszázba kerül, sehol ilyet, enynyiért meg nem kap. Alkudni próbál a néni, de az utolsó érv hat: előkotorja a malacok árát. Miközben a bankókat válogatja, az árus villámgyorsan öszszehajtja a kabátot. A néni majd csak otthon veszi észre a hónalján megvillanó széles hasadást Sivalkodtatják már a malacokat, arrafelé sétálunk. Kollégám alanyokat keres a fotóhoz. Egy kalickában lel is kedvére valókat, megkéri a gazdát, emelné föl az egyiket. — A Vöröskét emeld! — kéri az asszony. Vöröske fekete szőre hegye lángvörös. Alighanem ő a kedvenc, saccra van vagy 25 kiló. Sűrűn kézbe vehették, meg sem nyikkan, amikor kiemelik társai közül. Elterpeszkedik a gazdája karján, elégedetten röfög. Megköszönjük a szereplést, és a gazdaszszonnyal együtt elborongunk a sanyarú sertéssorson: ha jó piac lesz, rossz világot hoz Vöröskére. Üj gazdája nyilván nem fogja ölelgetni, sokkal galádabb terved lesznek vele. A szemközti csotrogányról elkelnek a malacok. Átrakják őket egy utánfutóra, a gazda megszámolja a pénzt, zsebre vágja, aztán a háztáji jármű ülésére kiakasztja a táblát: az is ELADÖ. Arrébb összegyűlnek az árusok, vihogva nézegetnek egy aktnaptárt. Nem véletlenül lődörgünk a malacpiacon. A maíacok ára az egyik legérzékenyebb jelzője a takarmányellátásnak, a termelési kedvnek. Szeptemberben a dorozsmai vásáron még utána mentek a vevőnek, ha 600 forintot kínált egy választási malacért Most 7—800 forint az átlagos ár. Igaz, messze van a márciusi 1200-tól, de ősszel mindig olcsóbb a jószág. Ügy látszik, javul a helyzet: malacot csak az vesz, aki biztos benne, hogy enni is tud neki adni! Lapunk is hírt adott róla: nemrégiben is hoztak nagy mennyiségű kukoricát a megyébe. Bajáról Szegedre jövet magam is láttam: az akkori bőség talán túlságosra sikerült. Végig, az 55-ös út mentén népes gerle- és verébcsapatok dúskáltak a vastagon szétszóródott kukoricában. Tanács István egyénkkel elegáció A hagyományos testvérmegyei kapcsolatok keretében a Lengyel Egyesült Munkáspárt Lódz vajdasági bizottságának négytagú küldöttsége érkezett hétfőn este megyénkbe. Az egyhetes program lényegében a gazdasági és társad, impolitikai tapasztalatcserét, a termelésszervezés, -irányítás gyakorlati módszereinek a kölcsönös megismerését szolgálja. Tegnap délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának székházában (képünk — fotó: Pintér József) kezdődött a látogatás, mintegy kifejezvén, hogy hazánkban, s a testvérországban is nagy jelentőséget tulajdonít a pártvezetés a politikai tömegmozgalomnak a társadalmi feladatok megoldásánál. A vendégek számára Nagy István, a HNF megyei bizottságának elnöke és Molnár Sándor, a bizottság titkára adott áttekintést a potftfkai tömegmozgalom tevékenységéről. A megbeszélésen részt vett Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. jaroslaw Pietrzyk. a delegáció vezetője azt hangsúlyozta a baráti találkozón, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkívül lényeges feladatának tartja a társadalmi, népképviseleti szervezetek munkájának támogatását, elismerését. A fokozatosan szilárduló nemzeti összefogás és egység a biztosíték arra is. hogy az ország teljesítse az idei népgazdasági tervet. A célkitűzések minimálisak, de jól szolgálják a továbblépés megalapozását. Délután a megye termelőszövetkezeti taeságának képviseletében Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke, Haskó Pál, a szövetség titkára és Eszes Károlyné, a szövetség pártszervezetének a titkára fogadta a delegációt. Kíséretükben volt dr. Bartha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője is. A lengyel küldöttség átfogó tájékoztatást kapott vidékünk szövetkezeti mozgalmáról, az érdekképviseleti munka gyakorlatáról, eredményeiről, s a szövetkezetpolitika további feladatairól. Mivel a lengyel mezőgazdaságban igen általános szervezeti forma a szakszövetkezeti termelés, a vendégek külön érdeklődést tanúsítottak vidékünk szakszövetkezeteinek tevékenysége, eredményei iránt. Itt került szóba, hogy e társulásokban, fokozatosan erősödnek a közös alapok, a nagyüzemi jellegű termelést szolgáló anyagi; műszaki háttérrel együtt. Ma. szerdán délelőtt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi központját keresi fel a küldöttségmajd délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál tesz látogatást. Nők és helyzetük Az MNOT elnökségének ülése A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők és családjuk helvzetének alakulására vonatkozó vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége kedden, az MNOT székházában tartott ülésen. Ferge Zsuzsa, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének osztályvezetője, az MNOT családpolitikai munkabizottságának eteöke tájékoztatta az elnökséget a KSH Népességtudományi Kutató Intézete, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az MTA Szociológ'ai Kutatóintézetének közreműködésével végzett nemzetközi vizsgálat eredményeiről. Az ülésen megvitatták az MNOT és az elnökség 1984 évi munkatervét. Eszerint a Nőtanács a következő esztendőben tanulmányozza többek közt az ipari szövetkezetekben dolgozó nők életés munkakörülményeit. Az elnökség tájékozódik az ipari üzemekben és vállalatoknál a negyvenórás munkahét bevezetésének tapasztalatairól, a népművelőnők élet- és munkakörülményeiről, a különböző iparágakban dolgozó nők üzemegészségügyi helyzetéről. Az elnökség meghallgatta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsának nemrég. Balatonallgán tartott ülésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Népfrontmegbeszélés A Hazafias Népfront vAi tosi bizottságával közösen rendezett megbeszélést, aktív aértekezletet a városi pártbizottság tegnap, kedden Szegeden, a rókusi nártház tanácstermében. Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság népfront* munkával kapcsolatos állásfoglalását. melyben többek között elismerték a várospolitikai feladatok megvalósításában való aktív közreműködését a városi népfrontszerveknek. NEB-ülés Szegeden Vöröske a gazda karján. — Enni is tud adni neki A Szeged megyei városi és a Szeged járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, kedden ülésezett és megvitatta a lakosság áruellátásának helyzetét. A népi ellenőrök áprilistól október végéig folyamatosan vizsgálták: milyen az árukínálat a kereskedelemben, alapvető cikkeket lehet-e kapni, milyen erőfeszítéseket tett a kereskedelem, hogy az eddig elért szint megmaradjon. Szó volt a vásárlók érdekvédelmének elősegítéséről, az olcsóbb termékek kínálatáról is. A NEB határozatában rámutatott arra. hogy a kereskedelem helyzetének javulását a belső ellenőrzés és az általános ellenőrzés úgy segítheti elő, hogy garantálja. a kurrens áru is a pultokra kerüljön. Egy másik vizsgálatot is értékelt a NEB. A testület már korábban hozott határozatot a vezetékes gázhálózat fejlesztése ügyében. A tegnapi ülésen a népi ellenőrök tapasztalataira támaszkodva a NEB áttekintette, hogy a határozatok milyen sikereket eredményeztek, mennyivel növekedett a gázvezetékek métereinek a száma. Emlékezés Babits Mihály születésének 190. évíerÉíyra Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött kedden az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében az Akadémia felolvasótermében. A kétnapos tanácskozáson az előadók nemcsak az utóbbi években megélénkjült Babitsku tatás eredményeit összei gezik. hanem választ keresnek a még nvltntt vaav kevéssé feltárt ! 'a-e is; s bemutatják bb kutatási eredni; ti eket Az emlékülés' Szentágothai János aka vmi us, a Magyar Tudomá -os Akadémia elnöke m totta meg. Hangsúlyozta: Babits Mihály felelős írástudó volt. az irodalomban és a tudományban egyaránt, aki az írást mindig az emberi ég igyének rendelte alá.