Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

73. évfolyam 276. szám 1983. november 23.; szcruu Ara: 1,40 forint Az életén, a háború e Aláírások ezrei a szegedi békekapunál Eddig távoli szemlélői voltunk az eseményeknek. Néztük a tévében, hallgat­tuk a rádióban, olvastuk az újságokban, hogy rajtunk kí­vülálló erők dönthetnek a mi sorsunkról. Mégis mesz­sze volt, távoli, abszurd öt­letnek, morbid játéknak tűnt, amiről csak az iga­bennfentesek tudták, vé­rt en komoly. Most már mi is tudjuk és érezzük igazi veszélyét, itt, Közép-Kelet­Európában is egy „Pershing­tűzijáték színpadának" kel­lős közepén. Az a teherszállító óriás­gép, amely néhány héttel ezelőtt landolt a brit szige­tek egyik légitámaszpontján, egy félelmetes teherrel, mil­liók félelmét és kétségbe­esett dühét váltotta ki. Testközelbe került a világ­égés réme. A NATO által kitűzött európai rakétatele­pítési határidő közeledtével párhuzamosan rettegéssé fo­kozódik a félelem, és az egyszerű ember, aki nem túlélni, hanem élni akar, a maga módján küzd fegy­vertelenül és kiszolgáltatot­tan egy elmebeteg gondo­lat, a háború ellen. Békekapu a Kárász utcán A béke mellett, „a világok pusztulását'' hozó atomhábo­rú ellen tüntet a világ min­den józan gondolkodású em­bere. A budaoesti nagyszabású békedemonstrációt követő­en a szegedi Józséf Attila Tudományegyetem hallgatói tiltakoztak tegnap. kedden a technika „csodái", a ra­kéták. robotrepülőgépek és bombák, a fokozódó nyu­gat-európai rakétatelepítések ellen. Mozgósították váro­sunk minden polgárát — aláírásaikat gyűjtve — az ellen' a háború ellen, amely­képes elpusztítani az etnbe­riség által létrehozott ér­tékeket és létrehozóikat. • A Kárász utca Dugonics tér felőli részén felállított békekapunál déli 12-kor pe­reg a KISZ KB 40 perces Rock a békéért című kazet­tája, amelyről réges-régi Bergendi-szám zenéje és szövege hallatszik a Klau­zál térig: „Míg könnyeket hozott a gyűlölet, a szere­tet sok kis gyermeket". És tovább a dalok a hétköznapi ember hétköznapi boldogsá­got óhajtó hétköznapi vá­gyáról. Somogyi Károlyné felvételei Gyűlnek a békeakaró aláírások Nemigen akad ember, aki közönyösen sétálna át a ka­pus. Ügy tűnik, mintha a város errejáró minden pol­gára tudva tudná, mihez gyűjtenek aláírásokat — a vége-hossza nincs papírte­kercsre — a szegedi egye­temisták. Magától értetődő módon járulnak az asztal­hoz, és nyúlnak a toll után. Negyven év körüli férfit kérdezek, hiszi-e. hogy ét­valamit a több ezer (vagy ki tudja még, hány lesz estigj szegedi aláírás a há­ború ellen? ' —• Két fiam vart. Hin­nem kell tehát benne, hogy a világon egyre szaporodó tüntetéseknek, tiltakozások­nak valami ereje lesz az őrület ellen. Legalább a sa­ját lelkiismeretem legyen tiszta. Ami tőlem telhető e helyzetben, legalább azt megteszem. — Csak nem hiszik, hogy az aláírásaiknak lesz vala­mi eredménye? — válaszol­ja egy idősebb férfi, s ter­mészetesen, aláírás nélkül megy tovább. Kufcsák Oszkár, a JATE ötödéves biológusszakos hallgatója a békenap zenei szerkesztője. Több órás vá­logatásának eredménye a hangulathoz, a témához il­lő és kapcsolódó zenei anyag. — Persze, hogy „apróság" a szegedi egyetem szervezte megmozdulás. De, ha nem hinnénk abban, hogy a vi­lág minden táján a sok ..ap­ró" békedemonstráció és tün­tetés ér válamit. mi sem csinálnánk. E hiten kívül a magunk számára is bizo­nyítjuk együvéiartozásun­kat. a béke ügyével kap­csolatos együttgondolkodá­sunkat. Több hetes mun­kánk meglepő eredménye, hogy már délelőtt többen ír­ták alá tiltakozójegyzékün­ket. mint amennyi ember­re gondoltunk. A békekapunál tegnap ez­ren és ezren hagyták alá­írásukat. minden bizonnyal mindenki azzal a hittel és megnyugtató érzéssel, hosy a saját lehetőségein belül tett valamit. Igaz, nem aláírásával, de „szellemisége kézjegyévél" elküldi békeüzenetét egy ré­gi szegedi is, Szent-Györgvi Albert: „Ügy érzem, egyet­len cédulát kellene csak kiakasztanunk a mi kis bar­langunkba: ebbep a barlang­ban. atombombaval játszani szigorúan tilos!" Kalocsai Katalin filSZ-esek a műszaki haladásért Kedden, az ifjúsági szövet­ség székházában aktívaérte­kezletet rendeztek fiatal műszaki-gazdasági szakem­berek, valamint KlSZ-veze­tők részvételével. A KISZ Központi Bizott­sága idén ősszel hozott ha­tározatot arról, hogyan segít­heti sajátos eszközeivel a KISZ a műszaki fejlesztést, s melyek az ifjúsági szövet­ség legfontosabb feladatai a fiatal műszaki-gazdasági ér­telmiség körében. Az egész napos tanácskozáson kijelöl­ték a határozatból adódó tennivalókat is. A fiatalok­nak Papp László, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese tar­tott előadást a műszaki fej­lesztés kérdéseiről, majd Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára a műszaki-gazdasági területen tevékenykedő KISZ-vezetők feladatairól szólt. KGST-szakosodásban Helikopter-nagyjavítás Megkezdődött a mezőgaz­dasági helikopterek téli nagyjavítása a MÉM repü­lőgépes szolgálatánál. A szovjet gyártmányú K—26­os jelű gépeket a repülés­biztonsági előírásoknak meg­felelően darabokra bontják szét, átvizsgálják, s egyes elemeit — amennyiben el­érte a meghatározott repü­lési órát — kicserélik. A jól felszerelt műhelybén nem csupán a megközelítő­en 90 hazai gépet, hanem más szocialista országok he­likoptereit is fogadják. A KGST-tagországok közötti szakosodás keretében ugyan­is a magyar fél vállalta a mezőgazdasági helikopterek nagyjavítását. A szerelőgárda szakértel­mét dicséri, hogy a bolgár és az NDK-beli partnerek évek óta igen elégedettek a nagyjavítás minőségével. Ko­rábban a gyors munkát időn­ként hátráltatta az akadozó alkatrész-utánpótlás. E gond megszüntetésére a szovjet gyártók az idén már fő­darabokat szállítanak a fel­újításhoz, pontos ütemezés­sel. Emellett jó néhány ki­sebb alkatrész gyártására Budaörsön rendeztek be üze­met, ahol speciális képzett­ségű forgácsolók, technoló­gusok és mérnökök készí­tik a nagy pontosságot igénylő csavarokat, eleme­ket. A javítási munkák gyor­sítását az alkatrészek szá­mítógépes nyilvántartásának bevezetésétől várják. A gé­pek megközelítően 50 ezer alkatrészből állnak össze, s eddig a mintegy 400 millió forintos értékbizonylatokra hagyatkozó nyilvántartása lassúnak, nehézkesnek bizo­nyult. ályteleki változások A szeged-mihályteleki Üj Élet Tsz-ben most már föl­szabadultan beszélnek a múltról. A pár évvel ezelőt­ti állapotról, amikor a téesz­ben megközelítően 20 millió forint veszteséget emleget­tek. Vizsgálat vizsgálatot kö­vetett. maid hosszadalmas bírósági tárgyalások közben úi vezetőség kapott bizal­mat. Átrendeződtek a sorok, s ennek következtében el­oszlottak a csattogós vihart sejtető sötét fellegek a téesz fölül. Árendás József elnök mondotta a rögtönzött kis vezetőségi ülésen ahol a főkönyvelő, a párttitkár és a gazdasági szakemberek se­gítségével a megerősödés fo­lyamatát ismerhettük meg: — A mélypont a nyolcva­nas esztendő volt. akkor mutatkoztak etösen a bajok — kezdte Árendás József, mire a többiek bólogattak. Nemcsak a pénzügyi hiány volt jelentős. hanem a gaz­dálkodás menetén is változ­tatnunk kellett. — Mi volt a leglényege­sebb teendő? — Üj vezetőket kellett vá­lasztanunk. Lényegében ki­cserélődött az irányító gár­da. Üj ember csak egy jött. dr Schüller Ferenc fő­könyvelő A többiek közü­lünk kerültek ki. Bokor Andor elnökhelyet­es. Boros Péter, a pártveze­tőség titkára, Vass Vilmos rendész nem szól erre sem­mit. de hirtelen mintha megenvhiilne arcuk. Az elnök folytatja: — Az­tán a VI. ötéves tervünket vettük revizió alá. Módosí­tanunk kellett néhánv ko­rábbi. helyesnek tartott el­képzelést. Például a 460 hektáros fűszerpaprika-tábla nem volt reális. Levettünk belőle iócskán. s csak annyit hagytunk amellvel nehé/ífé­gek nélkül elboldogulunk. Búzát vetettünk a fölszaba­duló részbe is. Nemcsak a meghirdetett gabonaprogram miatt csele­kedtek ekként, hanem belső, iól értelmezett érdekük is ezt sugallta. Minek a hatal­mas közös parcella. ha emiatt az otthoni a háztáji gazdálkodás nélkülözi a szorgqs kezeket? Amellett a gabonatermesztés — igaz. szerényebb eredményekkel kecsegtet — biztonságosabb Szinte teljesen gépesíthető, és ha nincs valami rendkí­vüli esztendő, mint az idei — akkor a kassza is telik. Mint mondották: megnyug­tató, ha ilyenkor a tél be­állta előtt szépen zöldell­nek a parcellák, és ami ki­kél. abból már szokott is lenni valami. Nem titkol­ják, hogv az 1400 hektár vetésről jövőre is szeretné­nek nagv bálákat görgetni. Mert ahol bőven ontják a kombájnok a szalmát. az esetek többségében szemet is érlelnek a kalászok. Az idén különben a nem hiva­talos városi gabonatermesz­tő versenven a mihálvtele­kiek lettek az elsők. A másik veszteségrendező tételként az üvegházat könyvelik a mihúlvtelekiek. Munkára fogták a 6.5 hek­táros növényházat és 30 mil­lió forinttal növelte a téesz bevételét. Még nincsenek pontos adatok az idei gaz­dálkodásról. de a növény­termesztés eredményei már körvonalazódtak. A száraz­ság tizedelt, de az elgondo­lások helyességéről meggvőT ződhettek. Igaz. más évek­ben a 300 hektáros silónak vetett kukoricából harma­dát csövesnek lehetett minő­síteni. de az úi helvro kény­szerített takarmánvtermő területek nem okoztak csa­lódást. A homokföldelt — ezer hektáron a 2700 hek­táros szántóból — azt ad­ták a közösségnek. an-ure számítottak: zöldtakarmánvt az állatoknak. Amely nyil­vánvalóan az állattartásban bevált változásokat is sejte­ti. Kiselejtezték a nem iól tejelő teheneket és helyükre hízómarhákat kötöttek. Ez­zel sikerült javítaniuk az állattenyésztési ágazat ered­ményességét. A téesznek jó bevételt ga­rantálnak a melléküzemek. A paprikaszárítás feltételei megváltoztak, ügyelnek a minőségre, kevesebb olajat használnak és fegyelmezet­tebben dolgoznak, összehan­goltabb lett a munka a mikrokörzeti gazdaságok kö­zött. Csaknem 1 millió baromfit vágnak évente a földolgo­zóban Bevételük 50 millió forintról 80-ra emelkedett. Megközelítően 1400 tonna vágott baromfit kellett piac­ra küldeniük. Jó vevő volt a „város", 1000 tonnát ren­delt. a többi a paprikaföl­dolgozóhoz került, export­árualapnak. A csirkéket maglik nevelik és a szomszé­dos Móra Tsz-ből is vesznek vágnivalót. Négyszázezer na­poscsibét rendeltek. és a szóbeszéd ellenére bíznak a „esirkepiac" megélénkülésé­ben. A bizakodás magában még kevés lenne, ha a szép­re nevelt jószágokat nem bontanák a háziasszonyok kedvére és nem keresnék a legkisebb boltot is a porté­ka íukkal. Megnvugvással summázták a mihálvteleki téeszben: rendezték a múlt adósságát, s remélhetően a 3755 hektá­ros szegedi gazdaság elfog­lalja maid megfelelő helvét a ió hírrel gazdálkodó té­eszek táborában. M. z. Magyar-jugoszláv halár menti mezőgazdasági találkozó Baranya gazdaságaiban tett látogatással folytatódott ked­den a miniszteri szintű ma­gyar—jugoszláv határ menti mezőgazdasági találkozó programja. A Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter vezette magyar küldöttség és a ju­goszláv delegáció — élén Mi­V>rad Sztanoieviccsel. a szö­vetségi mezőgazdasági bi­zottság elnökével — Vajsz­lón megtekintette a Szent­lőrinci Állami Gazdaság új i ormánsági burgonyapelyhesí­tő üzemének működését, majd Baksán. az Ezüstka­lász Termelőszövetkezet in­tegrált háztáji gazdálkodá­sának programjával és a tsz agrárelektronikai üzemágá­nak tevékenységével ismer­kedett. A határ menti ta­lálkozó keretében hétfőn, a jugoszláviai Becsén meg­kezdett tárgyalások —. me­lyeknek eredménve az ott aláírt növényvédelmi egyez­mény — szerdán Si kioson, a vár tanácskozótermében folytatódó megbeszéléssel zá­rulnak. ln\mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents