Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

2 Vasárnap, 1983. november 20.' • • Ötven sor A reggeli gyorson a friss lapok forgatásával mú­lattam az időt. Még Kecskemétre sem ért az expressz, amikor az újságcikkek mozaikfából hátborzongató lá­tomás állt össze. Az egyik írás a növekvő alkoholfo­gyasztásról számolt be. egy másik arról tudósított, hogy harmadik helyen állunk a dohányzó nemzetek között, olvastam egy család önpusztulásáról, elemzést a válási statisztika emelkedő görbéjéről, és arról, hogy lassan népbetegség szintjére jutnak hazánkban a szív­ás érrendszeri megbetegedések. Valóságos lenne az önpusztító nemzet rémképe?! A veszélyek egyre torlódnak. Az említett területeken dobogós hely illet meg bennünket a vilá­gon. s akkor még nem is szóltunk a mértéktelen ká­véfogyasztásról. a csökkenő születésszámról, a fiatal­korú bűnözésről, s az olyan, nem mérhető pusztítások­ról. mint egymás sértegetése, megalázása, irritálása és a mesterséges stresszözön. Fölkavartak ezek a vélet­lenszerűen egymás mellé került jelenségek. Valóban önpusztító nep lenne a magyar? Annyira izgatott a dolog, hogy a kérdést többszőr és több helyütt is föl­vetettem. Volt; akinek kézlegyintés volt a válasza, mondván, mindenkinek magánügye, hány cigarettát füstöl el. hányszor emeli szájéhoz a borospoharat, s az is. kilep-e a tizedik emeleti ablakon, vagy sem. Másik ismerősöm arról igyekezett meggyőzni — vé­leményét történeti adatokkal is alátámasztva —. hogy a magyarságnak ez az önpusztítás ..nemzeti karakte­réhez" tartozik, tehát génjeinkbe táplálva, mindany­nyian viseljük pallosát. A társaság egy harmadik tag­ja évezredes történelmünk tragikus állomásainak ha­tásaiból igyekezett levezetni tételét: mártíromság és valláserkölcs, kamikázeindulat és öröklött művelet­lenség. becsapottság és félrevezetettség" zavaros keve­réke mérgezte ezt a népet Számtalan ok. sok-sok érv. meeannyi rizikófaktor — és mégsem hihetünk az önpusztító nemzet rémké­pében. Nem hihetünk, mert ez az ország virágzik, mert tények blzonvítják. hogy ez a nép mennyire kész munkára és alkotásra, hogv a legnehezebb helyzetek­ben is képes megőrizni emberségét és bizalmát. Ta­lán másutt keresendők a fertőző források. S a beszél­getésekből összeállt egy finomításra szoruló, de talán az okokat megközelítő vélemény. Eszerint az utóbbi évtizedekben az alap és a felépítmény fejlődésének harmóniája megbomlott nem volt gond — s jórészt még ma sem az — a miből élni?, sót meglehetősen fölsrófoltuk társadalmi méretű igényeinket. Most. hogy összébb kell húzni a nadrágszíjat, mindenki keresi a további gyarapodás (vagy a szinten tartás) biztosítá­sához elengedhetetlen munkát és pénzt, nem kímélve szivet és agyat pusztítva önmagát és másokat. Ehhez hozzájárult, hogy a társadalmi tudat moz­dulása fáziskéséssel követte a viszonylagos jólét fel­felé ívelő grafikonját. Ebből következően emberek tö­megei tudatilag képtelenek voltak feldolgozni helyze­tűket szerepüket és perspektívájukat bonyolult vi­szonyaink kőzött Mindezek tetejébe, úgy gondolom, egész nevelési rendszerünkben elmulasztottunk egy nagyon lényeges faktort: hiányzik belőlünk a kellő ön­uralom. a tolerancia, a küzdőképesség. Ezek a nemes emberi tulajdonságok.. S ha nincs erőnk és hitünk felvenni a harcot nehézségek idején, ha nincsenek módszereink a konfliktusok megoldására, akkor egy­szerűbb nem vállalni a második gyereket, abbahagy­juk tanulmányainkat, kilépünk a munkahelyünkről, elválunk, pótcselekvések illúzióiban ringatjuk magun­kat. s a cigaretta, a feketekávé és a oálinkáspohár után nvúlunk. végső esetben maid kilépünk a tize­dikről ... Nem hiszek az önpusztító nemzet rémképében, de hiszek a józan emberi észben hiszek az embereket összetartó közösség ereiében, hiszek az emberhez mél­tó küzdelemben! A remenyt pedig naponta táplálni kell! Tanrfi Lajos Gyermek filmnapok a megyében Ötödik alkalommal rende zi meg november 21. és december 19. között a Ma­gyar Uttörók Szövetsége Csongrád megyei és szegedi elnöksége, a MOKÉP és a megyei moziüzemi vállalat a Csongrád megyei gyer­mekfilmnapokat. Miként már hagyomány, ezúttal is az idén bemutatott és jövő­re bemutatásra kerülő, ösz­szesen 16 gyermek- és ifjú­sági filmet tíizr,ek műsorra — kisdobos, illetve úttörő korcsoportba tartozó nézők­nek. akik közül a zSüriben Szeged általános iskoláinak a két kategóriában 15—15 fős „válogatottja" vesz részt, ők ítélik majd oda a legjobb filmnek járó Kis­ködmön-díjat, amelyet — ugyancsak tradícióként — ünnepélyes keretek között december 19-én adnak át a Szabadság filmszínházban. A vetítéseit-a Kálvin téri Balázs Béla Űttörőházban lesznek, először holnap, hét­,fő délután 3 órától az út­törőknek a Tintin. a cápák tava című belga film szere­pel a műsorban. 23-án dél­után 2-től a kisdobosok a Király és madár című fran­cia rajzfilmet. 24-é{i dél­után 3-kor az úttörők a jegesmedve a porondon cí­mű román. 25-én 3 órai kez­dettel a kisdobos korcso­port tagjai a Hüvelyk Pan­na emui Miicua rajzfilmet, nézhetik meg. A további program: december 1-én a Donald kacsa, 6-án a Vízi­pók-csodapók. 13-án a Pa­takfia és a Nap. 16-án egy, egyelőre még ismeretlen té­véfitm — mindez a kiseb­beknek, egyaránt délután 3 órai kezdettel. Az úttörők további választéka: novem­ber 26. 2 óm: A barátod akarok lenni, november 30. 2 óra: -4z aranyrablók ül­dözője, decemoer 2. délután 3 óra: A szavanna fia. de­cember 5. délután 3.: egv tévéfilm. december 8-án ugyanebben az időpontban a Szegény Dzsani és Árni­ka. ló-én 2-től Kincs, ami nincs, 12-én délután 3 órá­tól pedig a Riki-Tiki-Tévi. Ha Postaládánk szokásos bevezetőjének címet kellene adnom, most azt írnám e sorok fölé: Amiért köszö­net jár — és amiért nem ... Megszaporodtak ugyanis az utóbbi hetekben a nyugdi­jas-találkozókról tudósító, a szervezőknek köszönetet mondó levelek (s még előt­tünk a Mikulás-nap. a kará­csony!). valamint egyre több olvasónk fordul hozzánk azzal a kéréssel, hadd mondjon nyilvánosan köszö­netet orvosának, postásá­nak, a bolti eladóknak ... Nem először, de ezúttal is hadd mondjuk el: a munka­köri kötelesség fogalomkö­rébe tartozó cselekedeteket eddig, s ezután sem tesz­szük közzé. Hivatkozhat­nánk a terjedelmi korlátok­ra. de az ok másban rejte­zik: vége-hossza nem vol­na a közlésre kívánkozó le­veleknek. (Forráskút! levél­írónk. Pesti Menyhért meg­értését kérjük tehát.) A nyugdíjasok megbecsülésé­nek hagyományos formájá­val. az évente egyszeri ta­lálkozókkal is hasonlóképp vagyunk. (Ezúttal Kovács Mihály tudósított a 2-cs szá­postaláda társszerzőnk az olvasó mii posta nyugdíjasainak találkozójáról.) Más a hely­zet. ha valaki kötelességén felül vállal föl egy ügyet! Mint tette november 14-én a Bartók Béla térről este 21 óra 35 perckor indult 60 Y-os autóbusz vezetője, aki a csoport egyik „előre­futó" tagjának kérésére vagy 3—4 percet várt a megállóban a szöregi nyug­díjasklub lassabban odaérő tagiaira. Mint Vörös Mi­hály klubvezető írja, „le­het. hogy emiatt a kocsiban utazók zsörtölődtek, ezért tőlük elnézést kérünk. A Volánnak pedig sok ilyen gépkeiesi vezetőt kívánunk". Vállalat igazgatónőjéhez, válaszát közöljük majd. B. Erzsébet szerint váro­sunk kevés figyelmet for­dított az idén 800 éves vol­tának ünneplésére. Évfor­dulókban éppenséggel nem szűkölködtünk az idén — talán emiatt volt kevesebb felhajtás" Szeged nevének első említese apropóján. (Levélírónk másik észrevé­telével kapcsolatban csak azt üzenhetjük: ha a Szé­chenyi téri troli- és busz­megállókban még padok, székek is foglalnák a he­lyet, ugyan, hogy férnének el a járdán a gvr.logosok, a várakozó utasok B. Imrénének üzenjük: egy kiszáradt fa eltávolítá­sánál fontosabbnak, sürge­tőbbnek tartjuk az újak ültetését. Talán így vannak ezzel az illetékesek is. ezért nem vágták ki még eddig a levélíró .által már másod­szor említett ligetbei} elhalt fát. Még egyszer a virslis emberről Drága csönd Postaládánk november 6-i számában közöltük Farkas István levelét a korsós kő­bányai sör áráról. Zeneszol­gáltatással 9.30-ért mérte a Kék Golyó, s zene nélkül sem adta alább. Erre jött még akkor a szegedi áfész csoportvezetőjének válasza, miszerint a kőbányai korsó zene nélkül 8 forint, zené­vel 8,80. Az így keletkezett árzavar miatt kivizsgálást ígért az áfész, amiről most írást küldött. íme: „Az ál­talános alapelvek szerinti árképzés figyelembevételé­vel a kőbányai sör (korsó) ára zenés felárral 8.80 Ft. A zeneszolgáltatás megszűn­tével egyidejűleg — mivel ez árváltozással jár — a szerződéses üzletvezető, él­ve a jogszabályi lehetőség­gel (szabad árforma), és fi­gyelemmel az üzemeléssel kapcsolatos költségek növe­kedésére, a korsós sör árát 9.30 Ft-ban állapította meg. Erről szabályos kalkulációt készített." Mózes János fő­osztályvezető és Mezei Ist­vánná árosztályvezető adta aláírását a papirosra. Akkor most már megnyu­godhatunk. Mert: 1. kide­rült, hogy a zeneszolgálta­tás olcsóbb, mint a csönd! 2. A sört annyiért adják, amennyiért akarják, csak legyen róla szabályos kal­kuláció. 3. Nyolc korsó után pedig, ugye, már édesmind­egy-. Ha Veréb — akkor János; ha István — akkor Jusztin! — ez az igazság a virslis ember ügyében. Ezzel a kis kiigazítással tartozunk a Virsli című kis tárca után (DM. 1983. november 15.), ugyanis azóta olvasóink közléséből kiderült. hogy virslis emberből egy időben kettő is volt Szegeden. Akit mi Virslis Pistának becéz­tünk. annak valódi neve Jusztin István. Hogy lett mégis Veréb? A másik virs­liárust Veréb Janosnak hív­ták. Egyik olvasónk elmondta: Pista bácsi később hordár lett. Ez okozta a vesztét is. Befogta magat a kétkerekű hordárkocsiba, s nem tisz­telte az útját keresztező vil­lamost. Ügy gondolta: an­nak meg kell állni, mert embert gázolni tilos. A megállás nem sikerült. Sze­gény öreg ott végezte. a körúton, ahol a virslivel járt. Utólag mesélték róla azt is. hogy kínálta a por­tékáját: ..Doktor Urak! Me­leg a tormás!" (Mindenki doktor volt, mint potenciá­lis vevő.) De, ha a „Doktor Uraknak" nem volt épp pénzük. Pista bácsi korri­gált: ._Á, rossz suszte­rek!"... Válaszol az illetékes Jó hírrel szolgál dr. Hor­váth Lászióné. a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója azoknak, akik az orosz és angol nyelvű vetí­tések mellett más nyelvű filmeket is szeretnének lát­ni a Technika Háza film­klubjában. „A jövő év ele­jétől tervezzük német, majd francia nyelvű filmklub in­dítását is. Az érdeklődők ja­nuár közepén válthatiák meg bérleteiket az MTES? szegedi székházában." összeállította: Pálfy Katalin Észrevételek a közlekedésről Fényképpel hatásosabbi Nagy Ferenc egy novem­ber 11-én megtörtént eset­ből kiindulva, azt teszi szó­vá levelében, hogy ha egy zsúfolt járatról lemaradnak az utasok, egyáltalán nem biztos, hogy a következő autóbuszra feljutnak. így jártak a Dócra menő uta­sok: a 16 óra 25 perckor in­duló buszra nem fértek fel, a nem sokkal utána beálló, Csongrádra menő kocsi ve­zetője pedig csak a végcé­lig utazókat engedte föl ko­csijára. (Velük ugyanis meg­telt az autóbusz.) A konk­rét helyzettől elvonatkoztat­va, a gépjárművezetőnek igaza volna — valóban a tá­volabbra utazóké szokás szerint az elsőbbség —, ab­ban azonban levélírónk iga­zát érezzük erősebbnek hogy a zsúfoltság őket, a „csak" Dócra utazókat két­szeresen sújtotta. levélírónk másik észrevételét. hogy tudniillik Sándorfalván hosz­szabbítani kellene a járatok útvonalát, eljuttattuk a Vo­lán illetékeséhez. Persze, ef­féle változtatásokat a nagy­községi tanács és a Volán menetrend-egyeztetésein is fel lehetne vetni... Csiszár Géza azt kérdez­te levelében, hogy a kora reggeli, úgynevezett kivo­nuló villamosok miért nem vesznek fel menet közben persze, a meeállóknál — utasokat Az SZKV igazga­tójától kértünk választ, mely­ből kiderült: a 3-as és 4-es vonalra kivonuló villamo­sok vezetőinek valóban nincs utasításuk az utasok felvé­Lakásügyi információs szolgálat A KISZ Szeged városi bizottságának ifjú szakem­berekből álló csoportja holnap, hétfőn az érdeklő­dők rendelkezésére áll: La­kásépítési. lakásvásárlási ügyekben adnak felvilágo­sítást az Ifjúsági Hazban i délután 1 órától ö-ifi. telére. Idézem: „de azért meg szoktak állni..." Per­sze, azt is számításba kell venni, hogy a külső végál­lomásokra menő villamo­soknak időre ki kell érniük, ezért aztán igyekeznek, ahogy tudnak. Az l-es vo­nal kocsijai azonban min­den további nélkül megáll­hatnak a korai utasok ked­véért. S ha már Gazdag Lászlót idéztük, hadd maradjon na­la a szó. Az 5-ös trolivonal járatsűrűségével kapcsolatos panaszokat az SZKV-nál megvizsgálták, s ennek ered­ményeképpen „október 28­tól új menetrendet vezet­tünk be. Jelenleg minimum 6 perc, maximum 12 perc a követési idő. Az utazási szokásokat továbbra is fi­gyeljük, és szükség esetén a menetrenden változta­tunk." Köszönjük a jó hírt. Ugyancsak Gazdag László­tól tudjuk — egy korábbi észrevételre válasz ez —, hogy a 7-es trolipótló bein­dítása azért vált szükséges­sé, mert a Csongrádi sugár­út végén levő lakásokhoz nem közlekedett tömegköz­lekedési jármű. A végállo­mást azért jelölték ki a su­gárút bal' oldalán, mert a benzinkút mögötti trolibusz­forduló még nem volt kész. „Jelenleg ezt a területet a 7. 8. 9-es járatainkkal szol­gáljuk ki. A megállóhelye­ket. a végállomásokat úgy kell kijelölni, hogy az uta­sok maximum 500 méter gyaloglással tömegközleke­dési eszközhöz' jussanak-" Augusztus derekán mar szóvá tettük Pnstaladankban — Balázs Erzsébet levele nyomán —, hogy Üjszegeden, »s Odesszai körút és a Rózsa Ferenc sugárút sarkán levó Ját­szótéren veszélyesen rozoga állapotban van. s alig-alig fe­di el egy betontető az alatta levó aknát. Olvasónk most fényképpel is illusztrált levélben hozta tudomásunkra: az illetékesekhez nem jutott el észrevétele. Talan így, fény­képpel együtt hatásosabb lesz közös akciónk ... Kicsi fiam, vigyázz! Üzenetek — sorokban A Selyem utcában fogal­mazódott, de „kézzel fogha­tó" aláírás nélkül az a le­vél. mely távfűtési pana­szokról tudósít. Igazán saj­náljuk. de a csak utcanév­vel „pontosított" ügvben közreműködést nem váltat­hatunk. Aki segítséget kér. legalább azt mondja meg. hova küldjük, aki segíte­ne. . . S. M. a piros iskola előt­ti útszakasz lezárását szor­oaLmeuna. ljtdokau ntm fejti ki. ezért csak annyit üzenhetünk: ilyen alapon Szeged valamennyi oktatási intézménye előtt kitehetnék a „Behajtani tilos" táblát! B. Gábor Hódmezővásár­helyről azt -teszi szóvá, hogy az Oskola utcai férfi koz­metikai üzlétben • mostaná­ban helyettesítések, munka­idő-módosítások miatt nem mindig kaphatnak a férfi­vendégek szakszerű keze­lést. Olvasónk levelét eljut­tatjuk a Szegedi Fodrász A lakótelep utcáinak ko­ra reggeli csöndje zavar­talannak tűnik. A nagyobb járművek elkerülik a szá­mukra szűk helyet, a sze­mélyautók sora háborítat­lannak látszik még ebben az órában. Egy-két járó­kelő lépteinek koppanása hallatszik csak, őket köte­| lességük már elszólította otthonukból. Gyermekeik sem maradhatnak egyedül a lakásban. Egy férfi ké­zen fogva vezet egy fiúcs­kát. Az úttesthez érve a kicsi már lelépne, de az erős kar visszatartja. — Látod, hol vagyunk? Itt előttünk az úttesten járnak az autók! — De apu! Most nem jönnek! Még mindenki al­szik. — Alszik? Te sem alszol és én sem. Azok a bácsik és nénik sem. akik ugyan­ilyen korán mennek dol­gozni. mint cn- Lehet, hogy messze van a munkahe­lyük és autóval járnak oda. — Autóval, innen? — Innen, bizony. Ezért, mielőtt lelépünk a járdá­ról, előbb balra nézünk, aztán jobbra. Nos, jön-e jármű az úttesten? — Előbb erre nézünk, aztán arra ... Nem jön semmi. Mehetünk? — Moét átmehetünk. — Apu! Mindig igy kell vigyázni az utcán? — Igen. mindig nagyon vigyázz, kicsi fiam! * Délutánra megélénkül a környék. Ki hazafelé, ki bevásárolni igyekszik A gyerekeiket iskolatáskájuk „húzza", a kisebbek önfe­ledten ricsajoznak a ját­szótéren. Hirtelen éles fék­csikorgás; ijedt tekintetek fordulnak arrafelé Ré­mült gyermek áll az út­testen — baj nem történt, az autó meg tudott állni, ö nem az a kisfiú. akit reggel apukája figyelmez­tetett a közlekedés veszé­lyeire. Szóljunk hál mind­annyiuknak: kicsi fiam. vigyázz! Fráter Éva

Next

/
Thumbnails
Contents