Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

4 Péntek, 1983. novemíer tlfc Koncert a Nemzetiért ..Karácsonyi December 2-án a Budapest Sportcsarnokban nagyszabású gálaműsor lesz a Nök I-apja szerkesztőségének rendezésében. Az est teljes bevételét az épülő Nemzeti Színház számlájára fizeti be a szerkesztőség. A koncertet érdemes meghallgatni, hiszen a parádés műsorban művészeti életünk neves egyéniségei lépnek fel — Sass Szilvia, Kocsis Zoltán. Simándi József. Toinay Klári, Gobbi Hilda. Lukács Sándor. Melis György. Mészöly Katálin. Geiger György. Műsort ad a Gvőri Balett Markó Ivánnal az élen. Koródi András vezényletével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. A műsor vendége László Endre. Máris nagy az érdeklődés az est iránt. Számos budapesti jegyirodában és a Nők I^ap.ia szerkesztőségében (postacím: Nők Lapja. Budapest 1961. Gálakoncert, telefon: 340-944) vásárolhatnak jegyeket 250. 300. 350. 400 és 500 forintért. A jegy nemcsak az est meghallgatására jogosít, minden vásárló műbőrbe foglalt emléklapot kap. Reich Károlynak a Nők Lapja felkérésére készített grafikáját, amely maradandó emlék lesz mindazok számára, akik a jegy vásárlásával hozzájárultak az új Nemzeti Színház építéséhez. A tovaillanó valóság háza H Magyar Színházi Intézet Ném rögzítheti szín, se terma: csak műfajidegen technika konzerválhatja varazscsorbítással; leírni pedig szinte lehetetlen — természeténél fogva illanó valóság a színház. Mégis több évszázados vágy: megőrizni a múló pillanat nyomait, tárgyakban, dokumentumokban, írásművekben. Nem pusztán kegyelet, vagy gyönyörködés céljából, hanem a mindenkori élő színház kiteljesítéséhez kell a múlt, és kellenek a külországban felgyűlt tapasztalatok. Ezt az újjászületés reményében mindig tovaillanó valóságot őrzi a Magyar Színházi Intézet. A „színházcslnálök*' és az e területen dolgozó esztéták valóságos Mekkája a budapesti Déli pályaudvar közelében álló intézmény, a Krisztina körúti, fehér homlokzatú, timpanonos épület első emelete. Éppen harminc eve alakult meg ott a Színháztörténeti Múzeum, majd fél évtized után társas intézménye lett, a Magyar Színház- és Filmművészeti .Szövetségnek, majd 1969-ben önállósult, s vette fel jelenlegi szervezeti formáját. Folyamatosan gyarapodott a könyvtár, amely jelenleg körülbelül 40 ezer drámát, kéziratot, rendezőpéldányt, és művészetelméleti kötetet öriz és bocsát az erdeklódök rendelkezésére. A hangtárban több mént 250 ezer méternyi magnószalagot használhatnak. a tárgyi emlékek és dokumentumok száma meghaladja a hatvanezret. Külön kategóriát alkotnak -a szcenikai tanulmányok, dfszletrajzok, és makettek, kosztümtervek es kellékek. A kincsek közé tartoznak a magyar színjátszás nagyjairól készült festményportrék, s a színházépitészeti tanulmányok. Az. intezetben külön szíwhazludós foglalkozik az angol, a német, a francia es az orosz nyelvterület színházi jelenének kutatásával, dokumentuma i nak gyűjtésével. Ezek mellett szekciót alakítottak a szerb, aromán, a cseh, a spanyol és más területeknek. Alig néhány hete nevezték ki a gyűjtő- és kutatóintézmény új igazgatóját, az irodalom- és színháztörténész dr. Herényi Ferencet. Tudományos intézetnél mindig lassún érezhetők a változások, s ezúttal is csak hosszú beszélgetés ytán körvonalazódott az új szándék. — Kicsit erőteljesebben szeretnénk nyitni a közönség felé — mondta dr. Kerényi Ferenc. — Szeretnénk minél több látogatót fogadni a Krisztina körúti épületben, hogy itt helyben bemutassuk kincseinket. Ezzel párhuzamosan egyre több kiállítást rendezünk színházak előcsarnokában és közművelődési intézményekben, sőt, ezeket az aViyagokat vándoroltatni is akarjuk. Azt szeretnénk. ha határozottabban hozzájárulhatnánk a tudatos közönség neveléséhez — folytatta Szobó István Igazgatóhelyettes. — Másik alapvető funkciónk az élő színház. az alkotók munkájának a segítése. Például, ha egy stihfibA draniaUug vagy rendező felkeres bennünket, mi készséggel tudjuk adni szinte bármelyik dráma bemutatásával kapcsolatos feldolgozott anyagunkat: akár régi szereposztás, rendezőpéldány, színlap. díszlet, esetleg színikritika érdekli az alkotót. Ez a kutatóintézet olyan, akár a színház: élő és változó, változásokat tükröző. Mindössze néhány hónapja látott napvilágot a Világszínház című saját folyóiratunk. amely több korábbi kiadvány célját egyesíti. Egyelőre csak zárt körben terjesztik, de meg akarják teremteni a feltételeket ahhoz. hogy a példányszám sokszorosára növelésével kiléphessenek az „utcára". Másik, Ungarische Theater — Ungarische Drama (Magyar színház — magyar dráma) című folyóiratukat már a nagyvilág is ismeri. Az intézet munkatársainak nehéz körülmények között kell eleget tenni feladataiknak. Pénz kellene. Mennyi? Körülbelül annyi, mint egy NB l-es sportegyesület évi támogatása. Akkor könnyebben valósulhatnának meg a tervek, amelyek közvetlenül segíthetnék a színházi kultúrát. Ma még álom a videotéka, hogy a legizgalmasabb előadásokat képmagnóra rögzíthessék s tárolhassák tanulságul, dokumentumként. A képmagnófelvételek kölcsönözhetők lennének, használhatnák közművelődési intézmények. besorolhatnák a klubmozihálózatba, és szalagon juthatna el a színházművészet azokra a településekre. ahova legfeljebb egy-egy színész jut el csupán alkalmi előadóestre. Kriszl György áfész-udvar ..Karácsonyi áfész udvar" nyílik hétfőtől Budapesten, a Madách téri autóparkolóban. A különleges vásár pavilonban nyolc budapesti fogyasztási szövetkezet kínálja termékeiket, ünnepi ajándékcikkeit eladásra. A budapesti áfész-ek ugyan csupán mintegy 6 százalékos aránvban képviseltetik magúkat a főváros áruellátásában, ám készítményeik. gyártmányaik szerepe ennél jelentősebb: a választék bővítését színesítését szolgálják. A most első alkalommal megnyíló vásáron a többi között a Horizont. Áfész bőr és műanvag divattáskái. strandcikkei. a Hermes Áfész bábfigurái. karácsonyfadíszei, emellett különféle divatáruk, kötött sapkák, kesztyűk, férfiingek. ajándékcikkek, szerepelnek. A boripari vállalatokkal együttműködve nagyszabású pezsgővásár is lesz. a Délpesti Áfész pedig különleges — külföldön ls keresett — újfaita édességet kínál eladásra. A szövetkezeti közös vállalatok kiveszik a részüket a határ menti áruforgalombői. a vásáron e termékek is kaphatók lesznek. A budapesti áfész-ek ugyanis a társszövetkezetektől átveszik az így beszerzett áruk egy részét. A többi között román gyerekruhák, kisbútorok. jugoszláv édességek, osztrák piperecikkek között válogathatnak a vásárlók. A „karácsonyi áfész udvar" december 21-ig tart nvitva hétköznaponként déli 12 órától este 7 óráig, szombat és vasárnapokon pedig délelőtt 10 órától délután 6 óráig. liba Tanyai változások Mondj uk-mondogatjuk. hogy változik a tanya. Nem úgy, ahogy előre megírták a változások receptjeit, hanem úgy, ahogy az élet diktálja. A vállalkozó tanya legfrissebb korunk találmánya, ahogy magát a vállalkozás szót is az előző évek, hónapok dobták fölszínre. Bizonyos penzek befektetéséről van szó annak reményében, bogv gyorsan és megpúpozva térül meg. Tömegméretekben a libatartókat és a csirkéseket kell az elsők között említenünk, egy szerencsés fölvásárlói és takarmányozási egyezség a disznóhizlalókat is elszaporította. Nem azokra gondolunk most akik maguknak hizlaltak néhányat, és ötöt-tizet eladásra is, hanem azokra, akik már kizárólag ebből akartak megélni, és vagy sikerült nekik vagy nem. Zákányszék határában most egy új tábla állítja meg az arra járót: építőanyagot kínál eladásra Boldizsár Mihály, szabályos kereskedőként. Kétszer is keresem, mire otthon találom, addig eszembe jut, hogy egy kőhajításnyira innen új tanya épült, még készen sincs egészen, és a fönnálló tilalmi rendeletek értelmében meg is büntették a gazdáját. Ha új házat építeni tilos a tanyán, akkor minek a tanyai építőanyag-kereskedés? Miből akaV ez az ember megélni? Vagy arra az egyszerű tényre alapozza vállalkozását, hogy akár tiloo. akár nem, mégis építenek? Mert valahol laknia kell mindenkinek, és némelyik ott szeretne lakni, ahol a legtöbb haszon terem számukra. Az nem okoz meglepetést, Boldizsár Mihály aús tanyai származék, az viszont igen. hogy textiltechnikumi végzettséget először gépipari technikummal fejelte meg, aztán elment terménydaráló kisiparosnak. Azt mondja, darálósként jött rá igazán, hogy az emberiségnek jó sokáig lesznek még élelmezési gondjai'. jó lóra tesz tehát, ha beáll a libatenyésztők sorába. Megvették a tanyát, építettek mellé egv jó nagy libatelepet. A vállalkozás olyan, mim a fénvképezés. az első tekercs mindig sikerül, jól sült el a libázás is. Tavaly aztán huzavona jobbra-balra, átveszik, nem veszik, ebből megélni nem lehet, átváltottak a csirkére. Ez is hozzá tartozik a vállalkozáshoz: legyen képes lépni azonnal, ha lépnie kell. Es akkor is, ha lépnie lehet. Idén adta be a kérelmet, hogy építőanyagot szeretne árulni, és hamar meg is kapta az engedélyt. Abban bízik, vevője mindig lesz, ha téglát, cserepet, palát, homokot, sódert, meszet, cementet és épületfát kap. Azért bizakodik, mert n Tüzépeken igen sokszor hiába kilincselnek az emberek — viszont ő is a TÜZÉP közvetítésével tud árut szerezni. ö nem osztályozza az embereket tanyaiakra, falusiakra vagy városiakra, csak vevőt ismer, és igyekszik előre pontosan számolni. Megkérdeztük, miért bízik a sikerben, ha ugyanari árulja, amit a TÜZÉP? Olcsóbban nem adhatja, dragábban se. Azt mondja, a szállítási költségek emelkedése most az ő malmára hajtja a vizet. Aki erre jár, és itt is kap, nem megy be Szegedre, tehát útiköltséget is megtakarít, ki tudja, hányszor. A beremendi gyárból 109 forintért vesz egy mázsa cementet, ide szállítja, és 155 forintéri adja, mint a szegediek. Innen házhoz szállítani már sokkal egyszerűbb, a vevőnek tehát ez éri meg jobban. Ha a vevő kéri, ö maga vállalja a szállítást. Mindehhez persze gépek js kellenek: teherautó, kis traktor, markoló Azt is megkérdeztük, mekkora tőkével kell rendelkezhie annak, aki ma építőanyaggal akar kereskedni. A tanya árát nem számítottuk bele, hiszen azt a libák kedvéért már évekkel ezelőtt megvette. Körülbelül félmillióra van szükség. Az eladható portéka ára számítása szerint hamar megtérülhet, a gépekbe fektetett összeg azonban csak évek múlva. Biztos, ami biztos, csirke helyett újra libát tartanak jövőre, a tégla, cserép és oltott mész mellett a liba ia'jó a háznál. A bolt csak januárban Indul. Igaz, hogy az engedélyt hamar megkapta, de ahhoz későn, hogy erre az évre szerződést • kössön vele a nagykereskedő. Horváth Dezső Vízminőség Nem növekszik' tovább a került megállítani a víz miDél-Dunántúl felszíni vizei- nőségének romlását. Az nek szennyezettsége, a ki- eredmény az új tisztítótelebocsátott szennyező anya- oek megépítésének, illetve a gok mennyiségének kismé- meglevők felújításának köceui növekedése ellenere sí- szonhetó. kertbarátoknak A bor kezelése A borok fejlődésük egyes szakaszaiban különböző mértékben zavarosak. Legjobban az új borok, közvetlenül az erjedés befejeztével, amikor még telítve vannak szén-dioxiddal. A nagy tömegű belső szén-dioxidnyomás folytán lebegő állapotban van a szőlőtermésből bekerült szilárd szennyeződés, elhalt élesztősejtek, valamint az erjedés folyamán kicsapódó anyagok jelentős része. Az erjedés megszűntével csökken, majd teljesen megszűnik a széndioxidnyomás, a nehezebb fajsúlyú anyagok a gravitáció folytán leülepednek, a bor többé-kevésbé megtisztul. A nagyobb méretű szilárd részecskék magukkal ragadják a kisebb részecskéket is, így hatékonyabb természetes öntisztulás következik be. Az önderülés mértékét befolyásolja a szőlő egészségi állapota, minősége, a szőlő feldolgozásának módja, az erjedés lefolyása és a bor összetétele. A tisztulás gyorsabb akkor, ha a szőlő egészséges, a túlérés bevárása nélkül, a teljes érés állapotában szüreteltünk, a szőlőfeldolgozásnál a nagyobb részecskéket tartalmazó utóprésmustot külön szűrtük, az erjedés szabályos, nem vontatott volt, és a bor savtartalma magas. A természetes tisztulás előnyösen hat a bor fejlődésére és stabilizációjára. Igen előnyös a további kezelhetőségre. másrészt a borok mindenkori tisztasága szoros összefüggésben áll az illat- és zamatanyagok finomságával. A zavaros borok, illetve a zavarosíto anyagok rendellenes elváltozás nélkül is fedik a bor aromaanyagait. A nagyobb fajsúlyú zavarositó anyagok leülepedve a hordó aljábafn összegyűlnek és sűrű seprőt képeznek. A kisebb részecskék azonban gyakran tovább lebegnek a borban, ami már a bor illat- és aromaanyaga kialakulásának nem kedvez. A borok első fejtését a beteg szőlő esetében és a nehezen tisztuló boroknál minél előbb el kell kezdeni, míg a gyorsan tisztuló és egészséges szőlőből származó boroknál december közepén célszerű az első fejtést elvégezni. A fejtés lényege, hogy a bort egyik hordóból a másikba átáramoltatjuk. A fejtés módját a borok állapota határozza meg. Lehet nyílt fejtés, amikor a bort csapon, vagy gumicsövön. műanyag, vagy zománcos edénybe engedjük. innen szűrjük ismét hordóba. A félig zárt fejtés esetében a bort közvetlenül az üres hordóba fejtjük, ami a kis hordó esetében történhet úgy. hogy a borral telt hordót magasabbra emeljük az üres hordónál és gumicsövön átengedjük a bort. A teljesen zárt fejtést akkor alkalmazzuk, ha a borunkat el akarjuk zárni a levegőtől. Ebben az esetben szintén az a jó, ha kis hordónk van, amit az üres edény fölé tudunk emelni. A fejtő gumit a kifúrt dugóba teszszük, és a bort ezen engedjük át. • A zártságot azzal'is fokozhatjuk. ha az üres hordóba a fejtés előtt széridioxidgázt vezetünk. Ha a hordónk nagy, a félig zárt, illetve zárt fejtést kézi szivattyúval végezhetjük el. Fejtés előtt e] kell végezni a törési próbát. melynek alapján meggyőződhetünk róla. hogy egészséges-e a borunk. A barna törésre való hajlamosság megállapítása végett az erjedés befejezése után de legkésőbb az első fejtés elő\t. minden hordóból, illetve üvegből vegyünk léi üveg bort — lehetőleg színtelen üveget használjunk —, rázzuk ösz^ sze és tartsuk szobahőmérsékleten, dugaszolatlanul 3— 4 napig. Ha a bor a felszíntől lefelé barnulni kezd. akkor barna törésre hajlamos. Ugyanakkor elvégezhetjük a fémes törési próbát is, amely abból áll, hogy fél liter bort. felmelegítünk 3— 4 percig 85 fokra, majd vízcsap alatt gyorsan lehűtjük. Hg a lehűtést követően a mintánk zavaros lesz, átszűrjük. A lehűtött mintát dugaszolatlanul szobahőmérsékleten hagyjuk 2—3 napig. Ha a mintánk zavaros lesz, ez a fémes törés jele. Mindkét törési hajlam megfelelő kénezéssel megszüntethető. illetve, amíg szabad kénessav van a borben. nem lép fel. Csökkenthető a fémes, illetve barna törési hajlam a savtartalom növelésével is. Az alföldi borokra általában jellemző az alacsony savtartalom, különösen érvényes ez az 1983as évre, amikor a napfényes órák száma magas volt, ez is csökkentette a savtartalmat. Sajnos, a savtartalom megállapítására az otthoni körülmények között ninas mód, azt csak laboratóriumban lehet elvégezni. A bor első fejtésekor a kénezés elmaradhatatlan művelet. A kénezés ma már hozzátartozik a rendes borkezelési művelethez. Helyesen eljárva, elősegíthetjük a bor fejlődését, tisztulását, és megelőzhetjük a különböző boa-betegségeket. A ként tehát a bor gyógyszerének tekinthetjük. Kénezéshez általában a kénszeletet és a borként használjuk. Kénszelettel úgy kénezünk, hogy az üres hordóban, vagy a darabban levő borban vékony drótra felszúrva, belógatjuk a kénszeletet, melyet előzőleg meggyújtottunk. Ügyeljünk arra, hogv mindig a felső végén gyújtsuk meg, mert így lassabban ég és nem csepeg. A borkén kristályos. illetve por alakban kerül forgalomba. A borként használatakor előzőleg mindig fel kell oldani kis mennyiségű borban, mert ellenkező esetben összecsomósodva leülepszik az edény aljára. Fejtéskor a borkénoldatot részletekben adagoljuk, ha kész bort kénezünk, beöntés után az összes bort jól fel kell keverni. Az adagolás egyöntetűsége, illetve a kénadag meghatározása végett célszerű megjegyezni, hogy egy gramm nem csepegő kénszelet egyenlő 4 gramm borkénnel. Első fejtés alkalmával a nehezen tisztuló, lágy édeskés borokat, a vörös és siller borokat. a záptojásszagú borokat, a barna ' törésre hajlamos és barna törött borokat közepesen kénezzük. A közepes kénezésnél hektoliterenként 4—5 gramm (1 szelet) kénszeletet égetünk el fejtés előtt a tárolóedényben, vagy fejtés közben 15—20 gramm borkénből készült törzsoldatot öntünk részletekben a borhoz. Fejtés után az üres edényeket gondosan el kelj mosni,- a hordókat be íell kénezni, a szikkadást követően, és csak ezt követően szabad a pincébe vagy kamrába. ászokra rakni. Minden esetben mossuk el a gumicsövet, illetve a lopót is. mert a mosatlan csövön vagy lopón a különböző baktériumok megtelepszenek. és a következő alkalommal az egészséges borba juthatnak. Az első fejtéskor összegyűlt seprő pali ni, afőzésre felhasználható. Természetesen a felhasználásig az is gondozást igényel. Hr. Tóth Mihály megyei fókertésa