Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

13 Szombat, 1983. november 5. Kiállítási napló Vérse jt a nagy keringésben A tárlatoknak is van ka­rakterük. Szerveznek ha­zánkban kiállítást, ahol egy­egy tájegység művészei mu­tatkoznak be; olyanok ls, amelyek egyes korszakok művészetét reprezentálják; az sem ritka, hogy a bemu­tató összefogó gondolata egy-egy téma (például a táj, a portré vagy az alkotó em­ber) ; a retrospektív kiállítá- • sok életpályák keresztmet­szetét, állomásait követik nyomon; van olyan egyéni bemutatkozás, amely a je­len röntgenfelvétele; s olyan is elképzelhető, amely ön­maga is öntörvényű alkotás. Ilyen megtervezett, -rende­zett kiállítás Kass János reprezentatív bemutatója Budapesten, a Vigadó Galé­riában. Három évtized legrango­sabb alkotásaiból rendezett művészi értékű, koncepció­zus és látványos tárlatot a szobrászbarát, Makrisz Aga­memnon. S mivel ez o ki­állítás maga is egy mű, mely­nek alkotó elemei Kass Já­nos rajzai, kisplasztikái, fej­sorozatának darabjai, a kö­zönség nem azt kéri számon, hogy kronológiai utalásokat kapjon, hogy a pályakép sza­kaszait vizsgálhassa, hogy műtörténeti utalásokra lel­jen. hanem művek segít­ségével megtervezett, élmé­nyekben gazdag, inspirációk­tól hemzsegő, asszociációkat termő tervezett-teremtett kö­zegben mozoghasson. Ebben a koncepcióban kerülhetnek egymás mellé Kass János­nak, a grafikusművésznek önálló lapjai (Cantata Pro­fana), szuverén könyvilluszt­rációi és tipográfiai reme­kei (Psalmus Hungaricus, Mózes), a szobrász sokfelé tájékozódó plasztikai kísér­letei (pálcikafigurái, a Mó­zes márványtömbjei, az M7­es mellé tervezett jelplaszti­kái), s a 20. század minden impulzusára reagáló, érzé­keny alkotó üzenetei (fej­sorozata). Ki az az alkotó aki pré­selt, fehér müanyagfej -soro­zatának önarcképére az AU —IV. 881 034 személyi iga­zolványszámot írta? Ki az a művész, akinek üzenetköz­vetítő típusfejét soraival meglelkesítette Juhász Fe­renc, Somlyó György, Reich Károly, Örkény István, Szo­koly Tamás, Beat Brechbühl és sorolhatnánk 283 nevet? Ki az az alkotó, aki rózsát és kést illeszt a fej szájába, aki úgy látja embertársait, hogy számítógép vibrál az agyában, bukósisak és nap­szemüveg védi koponyáját, hőbuborékok keletkeznek ar­ca mögött, szájából vér csor­dogál, homloka közepére cél­táblát rajzol a 20. század? Ki az az ember, aki fotocel­lákkal működésbe hozott rendszerével bekapcsolja a nézőt alkotói folyamatába, aki részesévé tesz bennün­ket ennek az ideges és ide­gesítő korszak művészi sum­mázatának? Kass János Szegeden szü­letett 1927-ben. Ma világ­szerte ismert grafikus, ti­pográfus, több animációs film készítője. Munkácsy­díjas Érdemes Művész. A barát és szellemi fegyver­társ, Juhász Ferenc igy írt róla: „János: irgalmatlan szivem űzi irgalmatlan szí­ved a teremtésben: tovább, tovább, tovább! Higgyünk egymásban és higgyünk a szellemi világmegváltó te­remtés-tudatában. Mert: e hitek — megmaradásunk. Mert: e hitek — a múlan­dóság halála!" önmaga pe­dig így fogalmazza meg ars poeticáját: „Válaszolni kell a kornak és ez valóban gyö­nyörű feladat. Szinte meg­oldhatatlan és csak nagyon kevesek, csak a legnagyob­bak voltak kepesek erre a történelem folyamán. Ha csak egy kis részt, ha csak egy keveset hozzátehetünk á nagy műhöz, ha csak egy vörös vérsejtje lehetünk a nagy vérkeringésnek, tettünk valamit. Ha sikerül néha megnyugvást adni, ha sike­rül néha választ adni a kérdezőnek, ha sikerül ki­mondani az igent és a ne­met és mindezt fel is fog­ják a radarhoz hasonló fü­lek és szemek. és ha az agy után eljutunk a szívig, ele­get tettünk hivatásunknak, és a szivekből kigyúló okos alkotó értelem, a barátság és a szeretet vágya kivirág­zik és egymás keze után nyúlunk." Kass János évek óta ke­resi az összekötő szálakat szülővárosával, bölcsőringa­tó helyével. Szegeddel. Nyújtja kezét, s ha mi is feléje fordulunk, a Vigadó Galériában látható tárlat­anyaga ennek a városnak művészeti értékeit gyarapít­hatja. Az a tárlat, amely egy 20. századi alkotóművész egyetemes emberi kérdéseit és válaszait, művészi üzene­teit hordozza. Tandi Lajos Értékelés Az olvasótáborok vezetői tapasztalatcserére gyűltek össze tegnap, kedden dél­után a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsá­gán. A nyáron megrendezett olvasótáborok tapasztalatait Balicz Zsolt, a népfront könyvbarát bizottságának olvasótábori csoportvezetője értékelte. Majd ösz Károly, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese adott át jutalmakat a táborokban legkiválóbb munkát végzet­teknek. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmű­vésznek, a Magyar Népköz­társaság kiváló művészének kiemelkedő művészi tevé­kenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kovács Kálmánnak, az állam- és jogtudományok kandidátusá­nak. az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem egyetemi tanárának kiemelkedő okta­tó, nevelő, tudományos és közéleti tevékenysége elis­meréseként, 70. születésnap­ja alkalmából a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket ár. Tra­utmann Rezsó, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át Jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Köpeczi Bé­la művelődési miniszter. (MTI) Zenei naptár Fejgin mester és a szegediek Emlékezés Cseh Imrére 1883. november 2-án Ki­rályhegyesen született. Ci­pésztanoncként Makón ta­nult. 1904-ben lett szakszer­vezeti tag a Bőripari Mun­kások Csoportjában. 1906­ban az első nagyobb és ered­ményes szegedi cipész­sztrájkban már bizalmi fel­adatokat vállalt. A koalí­ciós kormány munkásüldöző politikájának hatására a szegedi csoport taglétszáma 1907—1910. között 35—40 főre csökkent. Ebben a ne­héz időszakban lett a cso­port vezetőségi tagja Inten­zív szervező munkája is hozzájárult, hogy 1911-re a csoport létszáma 80—90 fő­re emelkedett, sikeres bér­harcokat folytatott. A sztrájkharcok, a világ­háború szörnyűségei és az oroszországi forradalmak Cseh Imrét is radikalizál­ták. Egyik szervezője volt az 1917-es május 1-i harcos ünnepségnek. Így érthető, hogy 1918 végén, amikor megindult a KMP szegedi szervezése, Cseh Imrét a kommunisták között talál­juk, sőt, Csongor Győző muzeológus szerint „ő hoz­ta le Budapestről a KMP megalakításának eszméjét is". Ebben az időben végzett munkája még feltáratlan. Mindenesetre megállapítha­tó, hogy ő és a bőripari munkások vezetősége jelen­tős munkát végzett 1918— 19-ben. Ezt bizonyítja, .hogy amikor a szegedi di­rektórium 1919. március 26­án a franciák nyomására el­hagyta a várost, a munkás­tanács Deli Károly és Fe­renczi József cipészek mel­lett Cseh Imrét bízta meg a vezetéssel. Bródi Mihállyal együtt kapta a feladatot, hogy a forradalmi kormány­zó tanácsnál tájékozódjanak a további teendőkről. Bu­dapesten találkoztak Wal­lisch Kálmánnal, és tisztáz­ták a direktórium hirtelen távozása miatt kialakult el­lentmondásokat. Ennek ér­telrhében Szegeden Öseh, Deli és Ferenczi intézték az ügyeket és tárgyaltaik a francia városkormányzóval. Betrix ezredessel. Ok irá­nyították és szervezték meg az 1919. április 14-i tanács­választásokat is, és mind­hármójukat a cipészek kép­viseletében £ munkásta­nács tagjává választották. Kivette részét a júniusi ál­talános sztrájk megszerveze­séból is, a Tanácsköztársa­ság végéig „mint összekötő szerepelt a szatymazi direk­tórium es a szegedi mun­kásság, valamint a fováros között". A Gaál Endre ái­tal gyűjtött visszaemléke­zésből tudjuk, hogv három­szor járt fenn Budapesten, és tárgyalt Landler és Szán­tó népbiztosokkal, akik a forradalmi szellem fenntar­tására és a Tanácsköztársa­ság melletti kiállásra buz­dították a szegedi munkás­ságok A forradalmi kor­mányzó tanács a júniusi ál­talános politikai sztrájk al­kalmával a francia kato­nák között terjesztendő röp­lapokat, a sztrájkoló mun­kásoknak pedig pénzt kül­dött Szegedre. Ezek terjesz­tésében és a pénz elosztásá­ban Cseh irányítóként vett részt. Ugyanígy abban is, hogy a munkások a júniusi sztrájk idején megzavarták az ellenforradalmárok által tartott gyűléseket és a nem­zeti hadseregbe történő to­borzást. A tanácskormány útmutatásait ő juttatta et a románok által megszállt Arad, és a szerbek által el­foglalt Temesvár munkás­ságának. Cseh Imre a Tanácsköz­társaság bukása után is ak­tivan politizált. 1919 őszén az alsóvárosi pártszervezet vezetőjeként rengeteg gyű­lésen vett részt, előadáso­kat tartott, és felvette a küzdelmet az előretörő ke­resztényszocialistákkal szemben. 1919. december 10-én. amikor a szegedi szo­ciáldemokrata párt új veze­tőséget választott. Cseh be­került a városi vezetésbe. 1920. december 9-én Zoes­kár András cipészmesterrel és más elvtársaival meg­szöktették Udvardi Jánost, a KMP szegedi szervezetének volt titkárát, a direktórium elnököt et> fiarta Lászlót, a vörösőrség egyik helyi szer­vezőjét. A szöktetésben va­ló bűnrészességért a szege­di törvényszék 1921 szep­temberében vádat emelt el­lenük, Cseh Imrét a vizsgá­lati fogság után szabadon engedték. Ezután a bőripa­ri ellenzek mas tagjaival 1925 márciusatói Ladvánsz­ky József körül tömörültek és megkezdték az MSZMP szervezését. Az MSZMP felszámolása után is kapcsolatot tudott teremteni a KMP-vei, kom­munista sejtet szervezett a Csillag börtönbe zárt elvtár­saik megsegítésére. Kap­csolatot tartottak a buda­pesti kommunistákkal. A fő­városi államrendőrség 1930. május 13-án azonban fel­göngyölítette a kommunista sejtet. Cseh Imre a buda­pesti Markó utcai fogház­ba, majd a pestvidéki gyűj­tőfogházba került, ahol jól kiépített kommunista szer­vezet tevékenykedett. éh­ségsztrájkkal vállaltak szo­lidaritást a magyar mun­kásosztály 1930. szeptember 1-i tüntetésével. Szabadulá­sa után is sok illegális mun­kát vállalt. Többször volt börtönben. Részt vett az el­lenállási mozgalomban, ezért 1944 áprilisában Ricsére in­ternálták. A felszabadulás után az újjáépítésben tevé­kenykedett. majd a városi Menedékotthont vezette. Nyugdíjasként halt ro^fi 1955 őszén. Születésének 100. évfordulóján tisztelettel emlékezzünk rá. Sípos József A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola növendékei­nek mostanában nemcsak az jelentett piros betűs ünne­pet, hogy kiváló tanáraikat hallhatják koncertpódiu­mon, hanem az is, hogy egy olyan hangszeres fenomen látogatta meg a csellótan­szakot, mint Valentyin Fej­őin, a moszkvai Csajkovsz­kij konzervatórium profesz­szora. Volt tanítványának, ISin Katalin művésztanárnak 'munkáját kísérj kedves fi­gyelemmel és szeretetteljes segítő szándékkal, amikor az elmúlt évek alatt immáron harmadszorra tartózkodik a főiskola falai között, ahol fantasztikus hatóerejű be­mutató tanításokat tart, s mindennap előjátszás címén „rendelésre" egy-egy kon­certet ad. Az egész cselló­irodalom fejében, szívében és kezében van. Amikor ta­nít, a zenei problémák ma­gyarázatául, kapásból, egy tucat példát idéz a csellón, a legkülönbözőbb korszakok szerzőitől, Bachtól, Mozar­tin, Schuberten, Schumannon keresztül Prokofjevig. Min­dent bemutat, s a növéndék vonója alatt még esetleg nyersebben megszólaló gya­korló hangszerről hirtelen kiderül, mennyi hangerő és szín van benne, vagyis: amint gyakorlat teszi a mestert, itt mester ..teszi" a hangszert! Technikája egy­szerűen boszorkányos! Pop­per Taranteiláját, vagy Fo­nódalát például olysn ör­dögien fergeteges tempóban képes eljátszani, hogy a hallgatóság szinte nem mer hinni a fülének: létezik ilyen fantasztikus virtuozi­tás? Zenei megoldásai pe­dig szintén lélegzetelálliló­ak, annyi és olyan ötlet, annyi szín és szépség nyi­latkozik meg benne, amenv­nyit valóban csak született zseni képes nyújtani. Nem csoda hát, ha minden külö­nösebb propaganda nélkül is, 27-én este a főiskola nagytermében tartott kon­certjén zsúfolt ház — azaz főiskolások, illetve a szigo­rúan szakmai közönség — tombolt az újabb és újabb ráadásokért Műsorában, melyen Sin Katalin is (a Hdndel Szonáta két gordon­kára előadásában) pompá­san szerepelt, közreműkö­dött még Bódás Péter. Amit zongorakíséret, illetve ka­marazene címén (Prokofjev­szonáta) produkált az ma­ga volt az abszolút muzsi­ka. Mind a zenei, mind a káprázatos technikai megol­dásokban tökéletes partnere volt Fejgin mesternek. A növendékeknek az ilyen művészi példa életreszóló, s ha mód lenne rá, hogy a város közönsége is megis­merhesse Valentyin Fejgin játékát, például egy zeneka­ri koncerten, akkor a szé­les publikum is sokat nyer­ne vele. * Október utolsó napján, a főiskola egyetemi bérleti so­rozat első hangversenyével, a zenei, évad immár minden szinten kaput nyitott a mu­zsika kedvelőinek. A zene­művészeti főiskola nagyter­mében, a városi hangver­senyélet állandó, jeles, itt­honi szereplőit hallhattuk ismét, a Bódás—Sín—Sze­csődi triót. Ezúttal a barokk zene világába kalauzoltak el. Meszlényi László szak­avatott, színes, szellemes ze­netörténeti ismertető sza­vai nyomán. Bach Das Wohltemperier­tes Klavier-jéből az F-dúr és a b-moll preludium és fugát szólaltatta meg nyi­tányként Bódás Péter, in­tellektuálisan elmélyült, kor­rekt előadásban hangzottak el a művek, a biztos for­maérzék, s a plasztikus, át­gondolt szólamvezetés, kü­lönösen a nehéz ötszólamú b-mall fuga interpretálása­kor gyönyörködtetett. Bach Olasz koncertjét (F-dúr) ha­sonló formásán, frappánsan tolmácsolta Bódás, melyből ismét kitűnt, milyen szíve­sen s otthonosan mozog a barokk zene világában. Sín Katalin Bach C-dúr szvitjéből adott elő őt tételt. Előadása inkább a barokk komolyságának, fennségé­nek, grandiozitásának hang­súlyozására törekedett. Biz­tonságos, árnyalt, éneklő csellóhangja, csiszolt tech­nikája most is élményteli perceket okozott, s mégin­kább azt okozhat ha a jö­vőben e szvit tételeinek megszólaltatásába kedve lesz egy kissé több derűt köny­nyedséget belelopni, hiszen, ha stilizálva is. de korabeli táncokról, végül is szóra­koztató zenéről van szó. Szecsődi Ferenc d-moll Partitúrájából a zárótételt a Chaconne-t szólaltatta meg. Rendkívül nehéz, zenei fel­adatoktól terhes ez a gyö­nyörű mű. Természetesen Szecsődi játékában soha nem érződik, hogy egyálta­lán létezhetett valaha i6 valamilyen technikai prob­léma szamára. A- tőle meg szokott magas színvonalon, tiszta zenei értelmezéssel hegedült, csak talán egy ki­csit kedvetlenebb volt most a játéka. A koncertet a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola női karának műsora zárta. HSndel Joshua és az Ale­xander's Feast című orató­riumából énekeltek két rész­letet, dr. Mthálka György vezényletével és Maczelka Noémi zongorakíséretével. A karmesteri elképzelés neme­sen egyszerű, letisztult „megfogalmazása" nyo­mán. egy légies, finom és hajlékony, áttetsző hangzás­sal megszólaltatott produk­ció született meg. Miháika tempói nyilván tudatosan visszafogottabbak voltak, de így is meggyőzött az elő­adás, harmonikus kiegyen ­súlyozottságával. Végül Bach 78 számú kantátájának egy részleté­vel zárták a szép koncertet. Barta Edit és Kléner Judit dicséretes szólóival, egy ele­venen lélegző, igen muziká­lis, lírai szépségekben gaz­dag, bensőséges előadást kaptunk. Berényi Bogáta Pályaválasztási vetélkedő Nívódíjak átadása A politikai könyvnapok eseményeként kedden nívó­díjakat adtak át a Kossuth Könyvkiadóban. Nívódíjat kapott Juhász Gyula: ..Ural­kodó eszmék Magyarorszá­gon" Gergely Jénö: A pá­paság 'örténete". Ormos Má­! ria: „Padovától Trianonig" | című müvéért. Harsányi Iván a nemzetközi munkás­rpozgalom törtenetevei fog­lalkozó pártoktatási anya­gok, írásáért. szerkesztésé­ért. s ebben kifejtett szerve­ző munkájáért. Borsányi György és Kende János pe­dig ..Fejezetek a magyar munkásmozgalom történeté­ből" című tankönyvéért, A nívódíjakat Nonn György, a Kossuth kiadó igazgatója adta ót. (MTI) A Csongrád megyei pálya­vaiasztasi hetek rendezvény­sorozatába tartoznak az im­már hagyományosnak mond­ható palyavalasztási vetél­kedők. Legtöbb céljuk, hogv a pályaválasztás előtt álló diákok mind több szakmát megismerjenek, ami nem is könnyű feladat, hisz több mint 100 közül választhat-­ják ki a számukra legalkal­masabbat. A diákoknak jól kell ismerniük az iskolatí­pusokat is, valamint azokat a szempontokat, amelyek az okos döntést segítik elő. A járási vetélkedő döntő­jét, tegnapelőtt a városi kö­vette. A szegedi általános iskolák 3 tagú csapatokkal versenyeztek a megyei diák­otthonban és a Balázs Béla Üttörőházban. összesen 21 csapat versengett. A diákotthonban a Zalka Máté iskola diákjai (Hangi­t a László. Rigó Erzsébet. Takács Anikó) szerezték meg az első helyet. Félké­sz) tó laaariík Szoba László, Második lett a tanárképző főiskola II. számú gyakorló iskolájának csapata (Árva Anna, Horváth Csaba. Ko­vács Tibor). Felkészítő ta­náruk Majzik Rozália volt. Harmadik helyen Matusik Sándorné diákjai végeztek (Kolocsi László Lasapcz Pé­ter, Papdi L. Zsolt) a Ma •dách iskolából. Az úttörőházban a rókus­városi II. számú iskolások győztek (Kiss Attila. Dávid Andrea, Kovács Krisztina),. Vladiszavlyev Andrásné se­gítette őket a felkészülés­ben. Másodikok lettek Mol­nár Istvánné tanítványai a Dugonics iskolások (Kis Ág­nes. Győri Hajnal. Laezi Miklós). Harmadik helyen végeztek a dorozsmai 1. számú iskola tanulói (örhal­mi Nikolett. Dóczi lózsel. Takács Júlia). Felkészítő ta­náruk Harmath Istvánné. Az első helyezést elért két is­kola csapata december 9-én részt vesz a meevei dontő­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents