Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

13 Szombat, 1983. november 5. Kiállítási napló Vérse jt a nagy keringésben A tárlatoknak is van karakterük. Szerveznek hazánkban kiállítást, ahol egyegy tájegység művészei mutatkoznak be; olyanok ls, amelyek egyes korszakok művészetét reprezentálják; az sem ritka, hogy a bemutató összefogó gondolata egy-egy téma (például a táj, a portré vagy az alkotó ember) ; a retrospektív kiállítá- • sok életpályák keresztmetszetét, állomásait követik nyomon; van olyan egyéni bemutatkozás, amely a jelen röntgenfelvétele; s olyan is elképzelhető, amely önmaga is öntörvényű alkotás. Ilyen megtervezett, -rendezett kiállítás Kass János reprezentatív bemutatója Budapesten, a Vigadó Galériában. Három évtized legrangosabb alkotásaiból rendezett művészi értékű, koncepciózus és látványos tárlatot a szobrászbarát, Makrisz Agamemnon. S mivel ez o kiállítás maga is egy mű, melynek alkotó elemei Kass János rajzai, kisplasztikái, fejsorozatának darabjai, a közönség nem azt kéri számon, hogy kronológiai utalásokat kapjon, hogy a pályakép szakaszait vizsgálhassa, hogy műtörténeti utalásokra leljen. hanem művek segítségével megtervezett, élményekben gazdag, inspirációktól hemzsegő, asszociációkat termő tervezett-teremtett közegben mozoghasson. Ebben a koncepcióban kerülhetnek egymás mellé Kass Jánosnak, a grafikusművésznek önálló lapjai (Cantata Profana), szuverén könyvillusztrációi és tipográfiai remekei (Psalmus Hungaricus, Mózes), a szobrász sokfelé tájékozódó plasztikai kísérletei (pálcikafigurái, a Mózes márványtömbjei, az M7es mellé tervezett jelplasztikái), s a 20. század minden impulzusára reagáló, érzékeny alkotó üzenetei (fejsorozata). Ki az az alkotó aki préselt, fehér müanyagfej -sorozatának önarcképére az AU —IV. 881 034 személyi igazolványszámot írta? Ki az a művész, akinek üzenetközvetítő típusfejét soraival meglelkesítette Juhász Ferenc, Somlyó György, Reich Károly, Örkény István, Szokoly Tamás, Beat Brechbühl és sorolhatnánk 283 nevet? Ki az az alkotó, aki rózsát és kést illeszt a fej szájába, aki úgy látja embertársait, hogy számítógép vibrál az agyában, bukósisak és napszemüveg védi koponyáját, hőbuborékok keletkeznek arca mögött, szájából vér csordogál, homloka közepére céltáblát rajzol a 20. század? Ki az az ember, aki fotocellákkal működésbe hozott rendszerével bekapcsolja a nézőt alkotói folyamatába, aki részesévé tesz bennünket ennek az ideges és idegesítő korszak művészi summázatának? Kass János Szegeden született 1927-ben. Ma világszerte ismert grafikus, tipográfus, több animációs film készítője. Munkácsydíjas Érdemes Művész. A barát és szellemi fegyvertárs, Juhász Ferenc igy írt róla: „János: irgalmatlan szivem űzi irgalmatlan szíved a teremtésben: tovább, tovább, tovább! Higgyünk egymásban és higgyünk a szellemi világmegváltó teremtés-tudatában. Mert: e hitek — megmaradásunk. Mert: e hitek — a múlandóság halála!" önmaga pedig így fogalmazza meg ars poeticáját: „Válaszolni kell a kornak és ez valóban gyönyörű feladat. Szinte megoldhatatlan és csak nagyon kevesek, csak a legnagyobbak voltak kepesek erre a történelem folyamán. Ha csak egy kis részt, ha csak egy keveset hozzátehetünk á nagy műhöz, ha csak egy vörös vérsejtje lehetünk a nagy vérkeringésnek, tettünk valamit. Ha sikerül néha megnyugvást adni, ha sikerül néha választ adni a kérdezőnek, ha sikerül kimondani az igent és a nemet és mindezt fel is fogják a radarhoz hasonló fülek és szemek. és ha az agy után eljutunk a szívig, eleget tettünk hivatásunknak, és a szivekből kigyúló okos alkotó értelem, a barátság és a szeretet vágya kivirágzik és egymás keze után nyúlunk." Kass János évek óta keresi az összekötő szálakat szülővárosával, bölcsőringató helyével. Szegeddel. Nyújtja kezét, s ha mi is feléje fordulunk, a Vigadó Galériában látható tárlatanyaga ennek a városnak művészeti értékeit gyarapíthatja. Az a tárlat, amely egy 20. századi alkotóművész egyetemes emberi kérdéseit és válaszait, művészi üzeneteit hordozza. Tandi Lajos Értékelés Az olvasótáborok vezetői tapasztalatcserére gyűltek össze tegnap, kedden délután a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságán. A nyáron megrendezett olvasótáborok tapasztalatait Balicz Zsolt, a népfront könyvbarát bizottságának olvasótábori csoportvezetője értékelte. Majd ösz Károly, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese adott át jutalmakat a táborokban legkiválóbb munkát végzetteknek. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kovács Kálmánnak, az állam- és jogtudományok kandidátusának. az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárának kiemelkedő oktató, nevelő, tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket ár. Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át Jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) Zenei naptár Fejgin mester és a szegediek Emlékezés Cseh Imrére 1883. november 2-án Királyhegyesen született. Cipésztanoncként Makón tanult. 1904-ben lett szakszervezeti tag a Bőripari Munkások Csoportjában. 1906ban az első nagyobb és eredményes szegedi cipészsztrájkban már bizalmi feladatokat vállalt. A koalíciós kormány munkásüldöző politikájának hatására a szegedi csoport taglétszáma 1907—1910. között 35—40 főre csökkent. Ebben a nehéz időszakban lett a csoport vezetőségi tagja Intenzív szervező munkája is hozzájárult, hogy 1911-re a csoport létszáma 80—90 főre emelkedett, sikeres bérharcokat folytatott. A sztrájkharcok, a világháború szörnyűségei és az oroszországi forradalmak Cseh Imrét is radikalizálták. Egyik szervezője volt az 1917-es május 1-i harcos ünnepségnek. Így érthető, hogy 1918 végén, amikor megindult a KMP szegedi szervezése, Cseh Imrét a kommunisták között találjuk, sőt, Csongor Győző muzeológus szerint „ő hozta le Budapestről a KMP megalakításának eszméjét is". Ebben az időben végzett munkája még feltáratlan. Mindenesetre megállapítható, hogy ő és a bőripari munkások vezetősége jelentős munkát végzett 1918— 19-ben. Ezt bizonyítja, .hogy amikor a szegedi direktórium 1919. március 26án a franciák nyomására elhagyta a várost, a munkástanács Deli Károly és Ferenczi József cipészek mellett Cseh Imrét bízta meg a vezetéssel. Bródi Mihállyal együtt kapta a feladatot, hogy a forradalmi kormányzó tanácsnál tájékozódjanak a további teendőkről. Budapesten találkoztak Wallisch Kálmánnal, és tisztázták a direktórium hirtelen távozása miatt kialakult ellentmondásokat. Ennek értelrhében Szegeden Öseh, Deli és Ferenczi intézték az ügyeket és tárgyaltaik a francia városkormányzóval. Betrix ezredessel. Ok irányították és szervezték meg az 1919. április 14-i tanácsválasztásokat is, és mindhármójukat a cipészek képviseletében £ munkástanács tagjává választották. Kivette részét a júniusi általános sztrájk megszervezeséból is, a Tanácsköztársaság végéig „mint összekötő szerepelt a szatymazi direktórium es a szegedi munkásság, valamint a fováros között". A Gaál Endre áital gyűjtött visszaemlékezésből tudjuk, hogv háromszor járt fenn Budapesten, és tárgyalt Landler és Szántó népbiztosokkal, akik a forradalmi szellem fenntartására és a Tanácsköztársaság melletti kiállásra buzdították a szegedi munkásságok A forradalmi kormányzó tanács a júniusi általános politikai sztrájk alkalmával a francia katonák között terjesztendő röplapokat, a sztrájkoló munkásoknak pedig pénzt küldött Szegedre. Ezek terjesztésében és a pénz elosztásában Cseh irányítóként vett részt. Ugyanígy abban is, hogy a munkások a júniusi sztrájk idején megzavarták az ellenforradalmárok által tartott gyűléseket és a nemzeti hadseregbe történő toborzást. A tanácskormány útmutatásait ő juttatta et a románok által megszállt Arad, és a szerbek által elfoglalt Temesvár munkásságának. Cseh Imre a Tanácsköztársaság bukása után is aktivan politizált. 1919 őszén az alsóvárosi pártszervezet vezetőjeként rengeteg gyűlésen vett részt, előadásokat tartott, és felvette a küzdelmet az előretörő keresztényszocialistákkal szemben. 1919. december 10-én. amikor a szegedi szociáldemokrata párt új vezetőséget választott. Cseh bekerült a városi vezetésbe. 1920. december 9-én Zoeskár András cipészmesterrel és más elvtársaival megszöktették Udvardi Jánost, a KMP szegedi szervezetének volt titkárát, a direktórium elnököt et> fiarta Lászlót, a vörösőrség egyik helyi szervezőjét. A szöktetésben való bűnrészességért a szegedi törvényszék 1921 szeptemberében vádat emelt ellenük, Cseh Imrét a vizsgálati fogság után szabadon engedték. Ezután a bőripari ellenzek mas tagjaival 1925 márciusatói Ladvánszky József körül tömörültek és megkezdték az MSZMP szervezését. Az MSZMP felszámolása után is kapcsolatot tudott teremteni a KMP-vei, kommunista sejtet szervezett a Csillag börtönbe zárt elvtársaik megsegítésére. Kapcsolatot tartottak a budapesti kommunistákkal. A fővárosi államrendőrség 1930. május 13-án azonban felgöngyölítette a kommunista sejtet. Cseh Imre a budapesti Markó utcai fogházba, majd a pestvidéki gyűjtőfogházba került, ahol jól kiépített kommunista szervezet tevékenykedett. éhségsztrájkkal vállaltak szolidaritást a magyar munkásosztály 1930. szeptember 1-i tüntetésével. Szabadulása után is sok illegális munkát vállalt. Többször volt börtönben. Részt vett az ellenállási mozgalomban, ezért 1944 áprilisában Ricsére internálták. A felszabadulás után az újjáépítésben tevékenykedett. majd a városi Menedékotthont vezette. Nyugdíjasként halt ro^fi 1955 őszén. Születésének 100. évfordulóján tisztelettel emlékezzünk rá. Sípos József A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeinek mostanában nemcsak az jelentett piros betűs ünnepet, hogy kiváló tanáraikat hallhatják koncertpódiumon, hanem az is, hogy egy olyan hangszeres fenomen látogatta meg a csellótanszakot, mint Valentyin Fejőin, a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium profeszszora. Volt tanítványának, ISin Katalin művésztanárnak 'munkáját kísérj kedves figyelemmel és szeretetteljes segítő szándékkal, amikor az elmúlt évek alatt immáron harmadszorra tartózkodik a főiskola falai között, ahol fantasztikus hatóerejű bemutató tanításokat tart, s mindennap előjátszás címén „rendelésre" egy-egy koncertet ad. Az egész csellóirodalom fejében, szívében és kezében van. Amikor tanít, a zenei problémák magyarázatául, kapásból, egy tucat példát idéz a csellón, a legkülönbözőbb korszakok szerzőitől, Bachtól, Mozartin, Schuberten, Schumannon keresztül Prokofjevig. Mindent bemutat, s a növéndék vonója alatt még esetleg nyersebben megszólaló gyakorló hangszerről hirtelen kiderül, mennyi hangerő és szín van benne, vagyis: amint gyakorlat teszi a mestert, itt mester ..teszi" a hangszert! Technikája egyszerűen boszorkányos! Popper Taranteiláját, vagy Fonódalát például olysn ördögien fergeteges tempóban képes eljátszani, hogy a hallgatóság szinte nem mer hinni a fülének: létezik ilyen fantasztikus virtuozitás? Zenei megoldásai pedig szintén lélegzetelállilóak, annyi és olyan ötlet, annyi szín és szépség nyilatkozik meg benne, amenvnyit valóban csak született zseni képes nyújtani. Nem csoda hát, ha minden különösebb propaganda nélkül is, 27-én este a főiskola nagytermében tartott koncertjén zsúfolt ház — azaz főiskolások, illetve a szigorúan szakmai közönség — tombolt az újabb és újabb ráadásokért Műsorában, melyen Sin Katalin is (a Hdndel Szonáta két gordonkára előadásában) pompásan szerepelt, közreműködött még Bódás Péter. Amit zongorakíséret, illetve kamarazene címén (Prokofjevszonáta) produkált az maga volt az abszolút muzsika. Mind a zenei, mind a káprázatos technikai megoldásokban tökéletes partnere volt Fejgin mesternek. A növendékeknek az ilyen művészi példa életreszóló, s ha mód lenne rá, hogy a város közönsége is megismerhesse Valentyin Fejgin játékát, például egy zenekari koncerten, akkor a széles publikum is sokat nyerne vele. * Október utolsó napján, a főiskola egyetemi bérleti sorozat első hangversenyével, a zenei, évad immár minden szinten kaput nyitott a muzsika kedvelőinek. A zeneművészeti főiskola nagytermében, a városi hangversenyélet állandó, jeles, itthoni szereplőit hallhattuk ismét, a Bódás—Sín—Szecsődi triót. Ezúttal a barokk zene világába kalauzoltak el. Meszlényi László szakavatott, színes, szellemes zenetörténeti ismertető szavai nyomán. Bach Das Wohltemperiertes Klavier-jéből az F-dúr és a b-moll preludium és fugát szólaltatta meg nyitányként Bódás Péter, intellektuálisan elmélyült, korrekt előadásban hangzottak el a művek, a biztos formaérzék, s a plasztikus, átgondolt szólamvezetés, különösen a nehéz ötszólamú b-mall fuga interpretálásakor gyönyörködtetett. Bach Olasz koncertjét (F-dúr) hasonló formásán, frappánsan tolmácsolta Bódás, melyből ismét kitűnt, milyen szívesen s otthonosan mozog a barokk zene világában. Sín Katalin Bach C-dúr szvitjéből adott elő őt tételt. Előadása inkább a barokk komolyságának, fennségének, grandiozitásának hangsúlyozására törekedett. Biztonságos, árnyalt, éneklő csellóhangja, csiszolt technikája most is élményteli perceket okozott, s méginkább azt okozhat ha a jövőben e szvit tételeinek megszólaltatásába kedve lesz egy kissé több derűt könynyedséget belelopni, hiszen, ha stilizálva is. de korabeli táncokról, végül is szórakoztató zenéről van szó. Szecsődi Ferenc d-moll Partitúrájából a zárótételt a Chaconne-t szólaltatta meg. Rendkívül nehéz, zenei feladatoktól terhes ez a gyönyörű mű. Természetesen Szecsődi játékában soha nem érződik, hogy egyáltalán létezhetett valaha i6 valamilyen technikai probléma szamára. A- tőle meg szokott magas színvonalon, tiszta zenei értelmezéssel hegedült, csak talán egy kicsit kedvetlenebb volt most a játéka. A koncertet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női karának műsora zárta. HSndel Joshua és az Alexander's Feast című oratóriumából énekeltek két részletet, dr. Mthálka György vezényletével és Maczelka Noémi zongorakíséretével. A karmesteri elképzelés nemesen egyszerű, letisztult „megfogalmazása" nyomán. egy légies, finom és hajlékony, áttetsző hangzással megszólaltatott produkció született meg. Miháika tempói nyilván tudatosan visszafogottabbak voltak, de így is meggyőzött az előadás, harmonikus kiegyen súlyozottságával. Végül Bach 78 számú kantátájának egy részletével zárták a szép koncertet. Barta Edit és Kléner Judit dicséretes szólóival, egy elevenen lélegző, igen muzikális, lírai szépségekben gazdag, bensőséges előadást kaptunk. Berényi Bogáta Pályaválasztási vetélkedő Nívódíjak átadása A politikai könyvnapok eseményeként kedden nívódíjakat adtak át a Kossuth Könyvkiadóban. Nívódíjat kapott Juhász Gyula: ..Uralkodó eszmék Magyarországon" Gergely Jénö: A pápaság 'örténete". Ormos Má! ria: „Padovától Trianonig" | című müvéért. Harsányi Iván a nemzetközi munkásrpozgalom törtenetevei foglalkozó pártoktatási anyagok, írásáért. szerkesztéséért. s ebben kifejtett szervező munkájáért. Borsányi György és Kende János pedig ..Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből" című tankönyvéért, A nívódíjakat Nonn György, a Kossuth kiadó igazgatója adta ót. (MTI) A Csongrád megyei pályavaiasztasi hetek rendezvénysorozatába tartoznak az immár hagyományosnak mondható palyavalasztási vetélkedők. Legtöbb céljuk, hogv a pályaválasztás előtt álló diákok mind több szakmát megismerjenek, ami nem is könnyű feladat, hisz több mint 100 közül választhat-ják ki a számukra legalkalmasabbat. A diákoknak jól kell ismerniük az iskolatípusokat is, valamint azokat a szempontokat, amelyek az okos döntést segítik elő. A járási vetélkedő döntőjét, tegnapelőtt a városi követte. A szegedi általános iskolák 3 tagú csapatokkal versenyeztek a megyei diákotthonban és a Balázs Béla Üttörőházban. összesen 21 csapat versengett. A diákotthonban a Zalka Máté iskola diákjai (Hangit a László. Rigó Erzsébet. Takács Anikó) szerezték meg az első helyet. Félkész) tó laaariík Szoba László, Második lett a tanárképző főiskola II. számú gyakorló iskolájának csapata (Árva Anna, Horváth Csaba. Kovács Tibor). Felkészítő tanáruk Majzik Rozália volt. Harmadik helyen Matusik Sándorné diákjai végeztek (Kolocsi László Lasapcz Péter, Papdi L. Zsolt) a Ma •dách iskolából. Az úttörőházban a rókusvárosi II. számú iskolások győztek (Kiss Attila. Dávid Andrea, Kovács Krisztina),. Vladiszavlyev Andrásné segítette őket a felkészülésben. Másodikok lettek Molnár Istvánné tanítványai a Dugonics iskolások (Kis Ágnes. Győri Hajnal. Laezi Miklós). Harmadik helyen végeztek a dorozsmai 1. számú iskola tanulói (örhalmi Nikolett. Dóczi lózsel. Takács Júlia). Felkészítő tanáruk Harmath Istvánné. Az első helyezést elért két iskola csapata december 9-én részt vesz a meevei dontőben.