Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

fclliWo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSÍM P 73. évfolyam 271. szám 1983. november 17., csütörtök Ára: 1,40 forint RÖSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar—osztrák tárgyalások Kádár János fogadta Fred Sinowatzot Szerdán a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos osztrák—magyar tárgyalások. A két tárgyalóküldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke cs Fred Sinowatz szövetségi kancellar vezeti. (MTI-fotó — Telefotó—KS) A hivatalos látogatáson ti párbeszéd. Lázár György ben fokozott jelentősége hazánkban tartózkodó Fred és Fred Sinowatz közös ál- van az éltérő társadalmiSinowatz, az Osztrák Köz- láspontja szerint Magyaror- gazdasági rendszerű orszátársaság szövetségi kancel- szdg és Ausztria kapcsolatai- gok párbeszédének, és hangiárja szerdai programját nak alakulása jó példája az súlyozták, hogy mindent tiszteletadással kezdte: Bu- eltérő társadalmi rendszerű meg kell tenni a háborús dapesten, a magyar és oszt- országok együttműködésé- veszély elhárítása, a nemrák zászlókkal díszített Hő- vek, s azt mutatia. hogv a zetközi biztonság megszilársök terén megkoszorúzta a bonyolult nemzetközi hely- dítása és a kölcsönösen előmagyar hősök emlékművét, zetben is van mód a kon- nvös együttműködés bővítéA koszorúzás! ünnepségen az taktusok továbbfejlesztésére, se érdekében, osztrák kormányfő kíséreté- A megbeszélést követően Kádár János és Fred Slben levő személyisegekkel Fred Sinowatz ^ Lázár nowatz a két ország együttegyutt jelen volt Rande Je- György részt vett a Ferihe- működésének legfontosabb no, a Magyar Nepkoztarsa- gyi repülőtér üj utaslorgal- területeit áttekintve, megeléCikóriaüzemet avattak Szerdán munkásgyűlés keretében adta át rendeltetésének Korács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Jánossomorján a csaknem 300 millió forint beruházással épült cikóriaaszaló üzemet. Az élelmiszer-ipari fejlesztés a kitűzött határidőre és az előirányzott költségeken belül valósult meg. A Győri Keksz- és Ostyagyárhoz tartozó üzemben dolgozzák fel az ország egész cikóriatermését, amely az idén 17 ezer tonna volt. A nyers cikóriából készült aszalványt azután pótkávé készítésére és egyéb élelmiszer-ipari célokra használják. Az új üzemben óránként 17 tonna nyers cikóriát dolgoznak fel, s a munkafolyamatok teljesen automatizáltak. Az új termésből készülő 4300 tonna cikóriaaszalvány jó részét tőkés piacon értékesítik. A termék eljut többek között Svájcba, az NSZK-ba, Angliába, Japánba és Izraelbe. (MTI) • . Feldolgozni gazdaságosabb Hulladékból exporttermékek Bág bécsi nagykövete. mi épületének alapkőletéte- gedéssel állapították meg, A program ezután az Or- lénél. A két kormányfő kéz- hogv a magyar—osztrák jószágházban folytatódott. A jegyével ellátott alapkőleté- szomszédi kapcsolatok" a delegációs teremben délelőtt feli okirat elhelyezése alkal- kölcsönös törekvések eredmegkezdődtek, a magyar— mából Sárospataki Zoltán, ménveképpen kiegyensiílyoosztrák hivatalos tárgyald- á lé^lfrirgialmi' és repülőiéi!'" zattan fejlődnek, és megsok. A két tárgyalócsopor- igazgatóság Vezetője, vala- erősítették az egyiittműkötot Lázár György, a Minisz- mint Reinhard Pöchacker, dés további erősítésére irátertanács elnöke ég Fred az építkezésben részt vevő nyúló akaratukat. Sinowatz kancellár vezeti, osztrák Porr cég vezérigaz- A találkozón jelen volt A magyar delegáció tagjai: gatója mondott beszédet. Lázár Györgv Randé JeMarjai József miniszterei- Mikém elhangzott: a megnok-helyettes, Kopeczi Bela ftövekedett idtgeníorgalom művelődési miniszter, To- mind asabb színvonaiú rok István külkereskedelmi eUátá szükiégessé teUe allamtitkar, Esztergályos Fe- hazónk nemzetközl repülőrenc kulugymimszter-helyet- terének tovabbfejlesztését. A tes. Darvast István, az or- korszerűsítés soran ^g 6.5 szaggyules kulu^i bizottsa- milliard forjnt köitséggel elganak titkára es Rande Jenő készült az üj fel_ és leszál. Az osztrák targyalocsoport lópálya< irányítótorony, a tagjai: Heinz Fischer tudo- repülőgépek karbantartását manyos es kutatasi mmisz- ellátó hangarok sora és üj ter, Erich Schmidt kereske- épületet kapott a műszaki delmi es ipari miniszteriu- báz]S Az utasCk gyors ma_ mi államtitkar, Josef WiUe, gas színvonalü kisZolgálásáaz Osztrák Szocialista Part ra hivatott dj forgalmi épüparlamenti csoportjának el- let felépítésére nemzetközi , nöke, nemzetgyűlési ^kep\n- versenypályázatot hirdettek, A-.i /i -- amelyet 5 ország 13 ajánlattevője közül a Porr—Hinteregger—Hochtief—Warimpex vállalatokból álló osztrák munkaközösség nyert meg. Az alapkőletétellel hivatalosan is megkezdődött az évenként 2 millió utas kiszolgálására alkalmas, 24 500 JJ négyzetméter alapterületű, kedvező modern repülőtéri épület kigazda saoi vitelezése. Az 1985 augusztusában elkészülő beruházás közös vállalkozás eredménye lesz: magyar szakemberek és vállalatok is közreműködnek a munkálatokban. Az építők keze nyomán Ferihegy Európa egyik legkorszerűbb légikikötőjévé válik. no, valamint az osztrák kahcellár kíséretében levő Heinz Fischer, Josef Wille és Arthur Agstner. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak szerdán délután hivatalában fogadta az osztrák kancellárt A szövetségi kancellárral Budapestre érkezett gazdasági szakemberek számára a Magyar Kereskedelmi Kama(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-NSZK vegyes vállalat alakult Cargopack—Hungárián Kft. néven közös vállalatot alakított a Volánpack, illetve az NSZK-beli Cargopack cég. A két vállalat a 2 éves kooperációs kapcsolat kedvező tapasztalatai nyomán hozta létre a vegyes vállalatot 51 százalékos NSZKbeli, illetve 49 százalékos .magyar részesedéssel. A budapesti székhelyű új cég feladata különféle exportcikkek csomagolása, s az ehhez szükséges csomagolóeszközök, konzerváló szerek egy részének biztosítása. (MTI) A népgazdaságban jelenleg évente, több mint tízmilliárd forint értékű hulladék keletkezik. Ennek döntő részét az iparban használják fel, al\ol 1983 első felében az előző évinél 20 százalékkal több hulladékot hasznosítottak. Ily módon a vállalatok évről évre jelentős mennyiségű import nyersanyagot és energiát takaríthatnak meg, s egyre több értékes árucikket, gyakran külföldön us keresett termékeket készítenek a hulladékanyagokból. A Borsodi Vegyi Kombinátban az elmúlt években még jelentős mennyiségű pvc-por hulladékot semmisítettek meg. mert nem áll a gyár rendelkezésére olyan technológia, amely lehetővé teszi a feldolgozását. A BVK vezetői, külpiacokon keresték a közvetlen értékesítés lehetőségét. Munkájuk eredménnyel járt. s az idei első háromnegyed évben már 426 tonna hulladék pvc-port exportáltak Ausztriába. amelynek értéke megi haladja a hat és fél millió forintot. Hasonló módszerrel hasznosítják a múanyagtermék-darálékot, amelyből a vállalatnál egyelőre csak kis mennyiséget dolgoznak fel. Néhány nap múlva Franciaországba útnak indítanak két kamiont műanyagdarálékkal feltöltve. Emellett más országokban is keresik a hulladékártékesítés lehetőségét. Többnyire a hulladékok közvetlen * értékesítésénél gazdaságosabb módszer, ha azt valamilyen formában feldolgozva adják el külpiacokon. Igaz. ehhez meg kell teremteni a gyártási feltételeket. Az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezet szakemberei a keszthelyi egyetem munkatársaival fogtak össze, s a fővárosban keletkező hulladék-, illetve maradványkenyér selők, Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. "Mindkét tárgyalócsoportban helyet foglaltak más vezető szakemberek is. Az őszinte, baráti hangvételű tárgyaláson behatóan elemezték a két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt években is alakulását, a együttműködés eddig elért eredményeit, fejlesztésének újabb lehetőségeit. Mindkét fél kifejezte azt a szándékát. hogy a jövőben is keresik azokat az új módszereket. amelyekkel még intenzívebbé válhatnak a korábban is meglevő, jó kapcsolatok. Egyetértésre jutottak abban, hogy a szaktárcák, illetve szakminiszterek feladata lesz az éhhez szükséges teendők A szövetségi kancellár ezt követően felkereste a Voest megfelelő A1Pine AG osztrák vállalat s budapesti irodáját, amelyet nemrégiben nyitottak meg Budapesten. Délután a Parlament Nánmeghatárózása, kimunkálás?. dorfehérvári termében KáA nemzetközi helyzet- idő- dár János az MSZMP Közszerű kérdéseit áttekintve, ponti Bizottságának első a két tárgyalócsoport egyet- titkára fogadta Fred Sinoértett abban, hogy nincs watzot. A szívélyes légkörű más ésszerű alternatíva, mint megbeszélésen véleményt a józan ész politikája, a bé- cseréltek a nemzetközi helvke megőrzése. Kiemelkedő zet időszerű kérdéseiről, fontossága van annak, hogy Egyetértettek abban, hogy a folytatódjék a kelet—nyuga- feszültebb politikai légkör^ Lehet nosztalgiázni! A jövő héten, november 23-án, szerdán délelőtt kiállítás nyílik a Technika Házában. Szeged tömegköz-' lekedésének múltjáról egykori dokumentumokat gyűjtöttek össze a szervezők, hogy a történelmi folyamatot szemléltető tárgyak vezethessék el a látogatókat a jelenbe, illetve a jövőbe. A kiállításon"" ugyanis a nyilvánosság elé tárják a szegedi tömegközlekedés távlotait felvázoló, a DÉLTERV munkatársai által készített koncepciót is. A korábban lapunkban közzétett felhívás — hogy tudniillik, akinek van e témához illő dokumentuma, bocsássa azt a szervezők rendelkezésére — a Szegedi Közlekedési Vállalatnál is meghallgatásra talált. Az SZKV ..mozgó" kiállítási kocsi Somogyi Károlyné felvétele az l-es vonalon jár, tekintettel a járat különletárgyat kutatott föl: egy, az naponta 10 és 18 óra között ges voltára. (A nosztalgia1910-es évek hangulatát idé- — bizonyára nem csupán a villamoson a ma használatos ző korabeli villamoskocsit, gyerekek, hanem felnőttek jegyek és bérletek nem érHozzá illően előbányásztak örömére is. A jegyek a vil- vényesek.) Képünkön: a egy század eleji villamosje- lamoson, vagy telővételben műszaki szemle után tegnap gyet is — ennek másolata kaphatók a Dugonics téri, délelőtt próbautat tett a rélesz a menetjegye a ma út- Széchenyi téri és Anna-kú- gi villamos a Kossuth Lajára bocsátandó nosztalgia- ti SZKV-pavilonban. A vi-.jos sugárúton. Mától pedig: villamosnak. A kalauzos teldíj egységesen 2 forint, lehet nosztalgiázni! hasznosításához szükséges technológiát közösen dolgozták ki. Kis beruházással, viszonylag olcsón néhány aprítógépet és más berendezést vásároltak, ezzel ipegteremtették a termelési feltételeket. Elgondolásuk olyannyira sikerrel járt, hogy ma már jelentős tételeket exportálnák a takarmánykoncentrátumjná alakított maradványkenyérből. Terméküket elsősorban Olaszországba és Svájcba szállítják. Az idén mintegy kétezer tonna hulladékkenyérből készítenek takarmányt. Az aprítás és a higiéniai eljárások után egvéb hulladékanyagokat '— így például folyékony sörélesztőt. söriszapot. árpaport. tojáshéjat és kakaóbab héjat — is használnak a hulladékkenyér dúsításához. A befektetés igen jövedelmezőnek bizonyult, hiszen a feldolgozott hulladék és maradványtermékek expor jából az idén mintegy l.B millió dollár bevételük szá>mazik. A takarmánnyá átalakított hulladékkenyeret az Agroimpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével szállítja külföldre a gazdaság, elsősorban nagy keverőüzemekkel rendelkező olasz és svájci cégekhez, 'ahöl a.takarmánykon.centrátuníot a további feldolgozás után a szarvasmarha-állománnyal etetik fel. A Temaforg Textilhaszno. sitá Vállalat a múlt esztendőben mintegy 24 ezer tonna textilhulíadékot dolgozott fel. különböző hasznos termékekké. Ennek döntő többségét belföldön, kisebb részét külföldön értékesítette. A vállalat az idén számottevően bővíti exportját. amelyhez kedvező feltételeket biztosít, hogy január 1-től önálló külkereskedelmi jogukkal élve intézhetik termékeik eladásait. A vállalat egyik legkeresettebb terméke az ipari vatta, amelyet autóülések kárpitozására l\asználnák. Legjelentősebb külpiacuk az NSZK, de különböző alapanyagú szabászati hulladékot szállítanak Ausztriába és Olaszországba is. Az elmúlt évben a hulladékhasznosításból hárommillió dollár bevétele volt a vállalatnak. s az idén négymillió dollárra számítanak. Az ormánsági népművészet hagyományait felújító színes szőnyegeket szőnek tőkés exportra textilhulla. dékból a selyel áfész csányoszrói kisüzemében. Az új szövőszékeken az idén 120 tonna szovetmaradékot hasznosítva 15 millió forint értékű exportterméket készítenek amerikai, holland. NSZK-beli és svéd megrendelésre. A 150 Dráva. melléki szövőasszony a tavalyinál 20 százalékkal több exportterméket állít elő. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat az idén 40 ezer négyzetméter színes, csíkos, és cirmos szőnyéget szállít külföldi partnereinek a csányoszrói üzemből. Nemcsak az exporttermelés mennyisége növekedett, hanem annak -jövedelmezősége is javult. (MTI)