Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

8 Szerda, 1983. november 16; Műsorszórási nap Tanácskozás a hírközlésről Jhíűsor szórási nap" cím­mel kedden tanácskozást tartottak az MTESZ buda­pesti székházában. A Hír­adástechnikai Tudományos Egyesület és Közlekedéstu­dományi Egyesület rendez­vényének célja az volt, hogy áttekintsék a hírközlé­si eszközök fejlődésének legújabb eredményeit, vala­mint a hírközlés társada­lompolitikai hatását. A hozzászólók közül töb­ben is utaltak arra. hogy napjainkban a lakosság kö­rében ugrásszerűen megnőtt a tömegkommunikációs esz­közök aránya. ugyanakkor világszerte egyre több mű­sorszóró berendezés (rádió­televízióadó) sugároz mind hosszabb időtartamú prog­ramokat. Az ebből adódó problémák (például a mű­sorközlésre használt frek­venciasávok „telítődése" és a mind tökéletesebb kép- és hangminőség iránti igérrv) fokozott- erőfeszítéseket ál­landóan újabb és ú.jabb el­járásokat kívánnak a szak­emberektől. Ennek eredmé­nye például az úgynevezett digitális információátvitel bevezetése, amelvet a mik­roelektronika fejlődése. az integrált áramkörök meg­jelenése tett lehetővé. A di­gitális átvitel segítségével lényegesen több információt lehet közölni, sokkal rövi­debb idő alatt anélkül, hogy újabb frekvenciasávot kellené igénybe venni. A megnövekedett köve­telményeknek próbál meg­felelni a kábeltelevíziózás külföldi terjedése, valamint a műholdas műsorszórás fo­kozatos megvalósítása, - Hazánkban ezek az új technikai eljárások a meg­levő anyagi, technikai felté­telekből adódóan ma még csak részben éreztetik ha­tásukat. a szakemberek sze­rint azonban mindenképpen fel keli készülni fokozatos adaptálásukra. A korszerű műsorszóró rendszerek fokozatos meg­jelenése már ma is érezhe­tő. Létezik pl. néhány ezres kábeltelevíziós előfizető Ma­gyarországon is; 1982 végé­től kísérletképpen bevezet­ték a már digitális átvite­len alapuló teletext (kép­újság) szolgáltatást; a fej­lesztők már foglalkoznak a műholdas műsorszórás vé­teli feltételeinek a kialakí­tásával is. Mirelit gyümölcstorta Gyümólcstortával bővíti a mirelit-étlapot a győri hűtő­ház. Torta formájúra sütött linzer tészta felületét díszítik gyümölccsel, illetve gyű­mölcszselével. A karácsonyi ünnepek eőltt háromféle ízesítéssel; mál­nás, epres és piros ribiszkéi változatban hozzá forgalom­ba. Mintegy 15 ezer kis tor­tát adnak át a kereskede­lemnek. A háziasszonyoknak nincs egyéb tennivalója vele, csupán a mélyhűtőből kell kivenni, s miután fagyos ke­ménysége kienged, tejszín­habbal, vagy anélkül lehet asztalra tenni a különleges Ínyencséget. Unido-szakemberek Budapesten Nemzetközi gyógyszeripari konferencia Budapesten rendezik meg az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az Unido má­sodik gyógyszeripari kon­zultációját november 21. és 25. között — jelentette be Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes kedden. az Átrium Hyatt Szállóban megtartott sajtótájékoztatón. A tanácskozáson hetven ország és tiz nemzetközi szervezet képviseletében több mint kétszáz szakem­ber megvitatja majd. hogy a fejlett országok miképpen nyújthatnak segítséget a fej­lődő államok gyógyszeripa­rának kialakításához, fej­lesztésének meggyorsításá­hoz. A konferencián egye­bek között azt vizsgálják, hogy az egyes országok ho­gyan hasznosíthatják növé­nyi nyersanyagaikat gyógy­szeriparuk megalapozásához, hogyan szervezhetik meg a lehető leggyorsabban az ol­tóanyagok helyj vagy regio­nális gyártását a tömeges megbetegedések megelőzé­sére. A magyar gyógyszeripar eredményeinek elismerése, hogy az Unido hazánkat választotta a konferencia házigazdájának — mondot­ta a tájékoztatón Varga Edit, a Magyar Gyógyszer­ipari Egyesülés elnöke Gyógyszeriparunk dinami­kusan fejlődik, a világ gyógyszertermelésének több mint egy százalékát magyar vállalatok állítják elő, ex­portjuk pedig a világ gyógy­szerkereskedelmének öt szá­zaléka. Ch. A. Mentsük, ami menthető! r Értékelték a hulladékgyűjtési akciót Az öszi haszonhulladék- Legszorgalmasabbak az új- vinni a gyűjtőhelyre. ami gyűjtési akció vegeztevel szegediek voltak: a népfront oda való. A vattaiatok idei összeüllek tegnap, kedden körzeti bizottsaga, a Móricz gyér részvetele pedig arra mindazok, akik az egész va- Zsigmond es a Rozsa Ferenc int: a kommunista musza­rosra kiterjedd, maslei ho- sugaruti allalanos iskola di- kok szervezésekor is gon­napos szervező munka re- akjainak. jóvoltából ott több dolhatnak a munkahelyen szesei voltak. Az operatív mint 24 ezer 513 forint ea- fölhalmozódott hasznositha­bizottsag tagjai: a Hazatias leku hasznos hulladék hal- ió hulladékok osszegyujtesé­Nepíront, az MSZMP varo- mozodott föl. A Tapen osz- re. si bizottsaga, a MEH es a szehordott 27 ezer 500 lo- A meg vissza-visszahúzó tanacs müvelódesi osztálya- rintnyi érték csaknem ki- szervezet,, tudati gondok nak képviselői — értékeltek zárolcig sx- iskolások érdeme, ellenére nincs ok stz sggo­az akciót, s a tapasztala- A petófitelepi l-es körzeti dalomra hisz a váro's meg­tokból levonták a jövőben bizottság területén 14 ezer iscsak gazdagodott a műjég­meg szív lelendő tanulságokat 400 forintnyi hulladékot pályára és a munkásmozgal­is. gyűjtöttek össze a ket isko- mi'emlékcsarnokra forditan­Az eredmények ismereté- la úttörői. A „rangsorban" dó 100 eze[. forjntta!. Okul­ben, a tendenciát tekintve, utánuk következik az Alsó- va a7 jdei tanulságaiból. sikeresnek mondhato a gyűj- város II. körzeti bizottság |OV<jre bizonyára még na­tes, hisz míg a tavaszi ido- és a Haman Kató iskola di- gyobb összeg gyarapítja kö­szakban 104 ezer forint er- aajainak munkaja, majd a pénztárcánkat, a közös tekű hasznos hulladékot sagváritelepieke és így to- akaral eredményeként, mentett meg a város lakos- vább. Néhány belvárosi és sága, ősszel '224 ezerre ug- peremkerűleti körzet azon­rott ez az összeg. Remélhe- ban a vártnál . jóval szegé­toen a következő években nyebb eredményt ért el. a jó szokás igazi hagyó- Az összehangoltabb, sike­mánnyá válik a városban, resebb gyűjtés érdekében s mind több — a háztartás- javasoltak az operatív ói­ban-fölöslegessé vált — le- zottság tagjai: jövőre csak mez-, papír- és textilhulla- ősszel rendezzék meg varos­áén kerül a MÉH-hez. szerte az akciót, de az elő­Szegeden összesen 27 gyűj- készületekhez már tavasszal tőhelyen várták a népfron- kezdjenek hozzá az erdekel­tosok és a Volán gépkocsi- tek. Fontos lenne, hogy az vezetői a lakosságot, főként iskolák ne „keresztezzék a a méhecskemunka javat saját céljaikra szervezett végző úttörőket. A tapaszta- gyűjtéssel az őszi akció si­lat szerint ott ment minden kerét, szervezés kérdése ez olajozottan, ahol a körzeti csupán. Egyébként is: ez­nepfrontbizottság és az is- után a szeptemberben, ok­kola jól együttműködött a toberben leadott hulladék közös cel érdekében. A gyűj- értékének felét maguk hasz­tőhelyek egyharmadában nalhatják föl az uttörőcsa­készitették elő megfelelően patok, a másik felét közcé­az akciót, másik harmada- lókra ajánlhatják föl. ban közepesen. egyharma- Van teendő közgondolko­dában pedig sikertelenségbe dósunk fejlesztése teren is:: fulladt még a jó szándék is. a józanul gondolkodó, ta­Dicséret illeti a t olan karékos ember szokásává 10-es számú Vállalatot, hisz kellene tenni, hogv csak a 1—2 tanácsi vállalat kivéte- szemetet dobja a kukába, s lével az ö gépkocsijaik szál- mentse, ami menthető. S lították el az összegyűlt hogy ne szégyellje a közép­anyagikat. iskolás — mint aidén né- | ra. Szinte bizonyos va­kelv városrészek érték hanv példamutató tömörke- I gyök benne, hegy amikor el a legjobb ctecLinenytf nyis —. a foixmU, emtar el- 1 Jog a beleszólásra Nemrégiben megróttak. Nem pecsétes papíron, nem hivatalos formában, csak úgy kedvesen, villámokat szóró mo6oly kíséretében. ..Illeté­kes"-sel az utcán futottam össze, aki gyorsan szemem­re vetette bűnömet: hogy­hogy helyt adtam a Pos­taládában — amely, ugye, az olvasók fóruma —, a ki tudja hányadik olyan' levél­nek, amely egy építkezés he­lyével kapcsolatos döntés jo­gosságát kérdőjelezte meg, attól tartva, hogy az intéz­mény zavarja a fáradt la­kók nyugalmát. „Engedelmet kérek, de ne szóljanak abba bele a vá­roslakók, hol. mit építünk, hol vágunk ki fákat és a többi. Felelős szakemberek dolga ez. nem laikusoké" — mondta az illetékesek egyi­ke, majd megnyugtatott: „De nem vettük nagyon a szívünkre, olyannyira nem, hogy még nem is reagálunk rá..." Elhiszem, hogy a szakem­berek százféle körülményt mérlegelve, tiszta lelkiis­merettel adják áldásukat az egyedül lehetséges megoldá­sokra. amelyek olykor né­hány ember érdekeit sértik ugyan, de a többség szá­mára felbecsülhetetlen je­lentőségűek. Elismerem, hogy a csoportérdeknél magasabb rendű a közérdek, s a dón­tesek ennek szettemeben kell, ,hogy foganjanak. De azt a szemléletet. amely megtiltaná, hogy az egyes csoportok tagjai legalább hangot adjanak nemtetsze­süknek, aggályaiknak, pusz­tán emberi — esztétikai, egészségügyi, érzelmi — in­dokok alapján, azt a de­mokrácia légkörétől ide­gennek tartom. Nem is annyira a konkrét ügy sorsa érdekelt már. ha­nem az illetékes hozzáállá­sa. Nem tagadom, ez el­szomorított. de ami végül is megnyugtatott: ő csupán egy a sok-sok „illetékgs" közül, s véleményét nem céges pa­píron, pecséttel szentesítve ruházta rá egy testületre, szervezetre, intézményre. Mert éppen napjainkban nem éppen ildomos efféle nézeteket, hangoztatni, hi­szen szorult helyzetben min­den épkézláb ötletet, min­den megálljt parancsoló, vagy pillanatnyi gondolko­dásra intő szót el kell en­gedni értő fülekig. „Unoká­ink is látni fogják" — ez a gondolat tartja ébren a városrendezők, -tervezők gondosságát, de ne feled­jük: nemcsak épületeinkről, minden művünkről, mit örö­kül hagyunk nekik. ítéletet mondanak. S akkor már nem .,Illetékes"-t marasztalják el egy-egy idö igazolta téve­désért, hanem a kort, az akkor élt embereket, mind egy szálig. Partnerként fe­lelősek vagyunk mindazért, ami itt történik, ezen a 93 ezer négyzetkilométernyi földdarabon. Hány és hány. őseink ál­tal elhibázott lépé„ miatt tet­te föl a kérdést a berzenke­dő utókor: „Hát nem akadt egyetlen ember, aki szólt volna?" Legyen az szemet bántó építmény, vagy év­tizedekig ható. helytelen in­tézkedés. „nyöghetnek" mi­atta unokáink is. Ezeket a szemrehányáso­kat elkerülendő ma letez­nek fórumok, ahol adott a lehetőség: akár egyetlen em­ber is elültetheti a köztu­datba. hasznos gondolatát. Jegyzik a népfrontnál, egy­egy törvénytervezet vitá­ján. a tanácstagi beszámo­lókon, elmondhatja vélemé­nyét a hamarosan megala­kuló városszépítő egyesü­letben. Természetes, hogv- a hasznavehetetlen javaslat ki­potyog a rostán. De hagy­ni kell. hadd kerüljön be]p mind, ami bele kívánko+iv hogy végül az okos öt'°t fönnakadjon, és életre ke'"e szolgálja közös megelégedé­sünket. Chikán Ágnes Fotók a Kupolában Vannak bizonytalanságok­kal terhes korszakok. Kor­szakok a társadalomban, po­litikában. tudományokban, művészetekben, amikor új kérdések születnek és új' vá­laszok. Korszakok. melyek bizonytalanságokkal terhe­sek. s melyeket később ál­talában a „nagy" jelzővel il­letnek. Valami ilyesfélének lehe­tünk együtt élő tanúi ma, az utóbbi egy-két évtizedben a magyar fotográfiában is. Va­lami olyasminek, ami a szá­zadelő volt a képzőművé­szetben Amikor már meg­születtek a kérdések —, hogy például egyáltalán mi és mire való a művészet? — s megszülettek azok az embe­rek, csoportosulások, irány­zatok. akik és amelyek meg­alkották a lehetséges vála­szok egy részét, egyfajta kö­zegéti hogy e vála&zokbol született modellben újabb kérdeseket tehessenek föl a világ lényegének vizuális megragadását szolgálandó, s képeket hozzanak létre, me­lyek éppúgy kielégítik egy •immanens logika követel­ményrendszerét, mint aho­gyan képesek önmagukban megvalósítani. újjáteremte­ni a valóságnak nevezett komplexitás sajátos, lényegi rendszereinek egyikét-mási­kát. Az utóbbi egy-két évti­Olvasom, hogy .. ­a jövő esztendőtől meg- majd elkeszülnek 1985 ben szűnik a hálapénz es a a jövő évi jövedelmekről borravaló. Hogy hol? Jo- az adóbevallások — ilven tételek nem lesznek ben ne. De ha mégis — azok csak porszemek lesznem az adóhivatal szemében. Hadd könnyezzen! Bár in­kább a rendeletalkotód­nak kellene sírva fakadni­gos a kérdés, hiszen ez ígv tételesen sehol sincs kinyomtatva. A sorok kö­zött olvastam! Ez saját >s képesség, amelyben külön gyakorlatot kell szerezni. A? új jövedelmi adóren délet sorai közül böngész- uk. Jóhiszeműségük akár tem ki. Az erről szóló is- naivitásnak is tetszhet, mertető azt mondja, hogv Vagy előírja majd a vég­általános jövedelemadó rehajtási utasítás. hogy alá esik majd 1984. ja- ezekről a bevételekről is nuár 1-től az ilyenfajta számlát kell adni? Ez bevétel is. Na már most: lenne a jó. Akkor azt mi van a sorok között? mondhatnám a taxisnak: Szerintem az. hogy ez a Nézze, szánt,ím egy hű­két jövedelemforma gye szas borravalót. Csak tiz­korlatilas az új réttől ről ad ion számlát — s ' megszűnik. Lehet hogv akkor kap tizenötöt. Mmd jósnak rossz vagyok, ez- y ketten iól járunk. Jaj. úttal azonban mégis öa- dp hogv bundázom meg zedben a fotográfiában is mégszülettek a nagy kérdé­sek. Kérdések, amelyeket a világ, a valóság komple­xebb megismerését ered­ményező tudományok csak­úgy inspiráltak, mint a rpinduntalan változó, táguló világból szerzett, bonyolul­tabbá váló tapasztalások. Kérdések: Mi a kóp. a fo­tográfiái kép? A valóság má-, sa helyettesítő és helyet­tesíthető kepe? Vagy egy merőben új, teremtett és intencionális^ valóság? Lo­gikai szerkezeteket vizuáli­san átörökítő modell? Es mi a kép funkciója? A kultúra tág és teremtő közegében ki­alakuló logikailag hitelesí­tett. a megismerés komple­xitásában fogant valósag? Itt csak néhányat lehel fölsorolni az alapkérdések közül. A kérdesek közül, melyekre egyre több meg­fontolásra érdemes válasz született az elmúlt években Magyarországon is. E le­hetséges válaszok közül — elméletben és gyakorlatban egyaránt — néhány Mont­vai Attila nevéhez fűződik. A Móra Ferenc Múzeum ku­polájában most kiállított ké­pek szerzőjéhez. ' Egy kiállítás kapcsán il­lik a szerzőről is beszél­ni. Annál is inkább. mert Montvai Attila Szegedről in­dult. A Radnóti gimnázium­ban érettségizett, hogy az­tán fizikus legyen, a KFKI-ben. És fotós, a fo­tográfia elméletével és gya­korlatával egyaránt foglal­kozó szakember, aki egyút­tal a Magyar Fotóművészek Szövetsége elméleti bizott­ságának is vezetője. Mindezt azért szükséges el­mondani, hogy tudjuk: vég­telenül tudatos az a produk­ció. amely itiost a Kupolá­ban látható. Tudatos a kér­dések föltevésében, s a le­hetséges válaszok egyikének föllelésében, és az általa in­dukált metódus alkalmaza­saban. Montvai Attila számára alapkérdés: dokumentum-e a fotográfia? S ha igen, mit dokumentál? Az optika sza­mára a látványban adott egynemű valóságot? Mont­vai (és még sokak) szerint — nem. A fotográfia — sze­rinte — bianoo igazságér­tékkel rendelkezik, amit mindig ki lehet tölteni, s amit mi. nézők sokfélekép­pen töltünk ki. És egyút­tal a fénykép autonóm, új, teremtett valóság. amely nem cserélhető föl a/, általa ábrázolt szituációval. Való­ság, amely a nyersanyag­ban. a fotográfiai anyagban, sajatos funkciók rendszere­ben születik meg. Ha a fotográfia csakugyan az, aminek elméletileg len­nie kell, akkor működőké­pesnek kell lenniük olyan al­kotói módszereknek is. ame­lyek a logikai modellből táplálkoznak. Montvai meg­csinálta hát ezt a kiállítást, melynek kepein valóban az látszik, amit a nyersanyag hozott létre. Fotókat, ame­lyek már nem látszatokat, hanem sajátos képekei te­remtenek. Az esetlegesen fényképezett diák szűkre szabott szegmenseit mik­roszkóp alatt újrafotózta. Ké­peinek látványanyaga, nyers­anyaga' tehát már nem a természetes látvány, hanem a fotográfiai anyagban szü­letett, teremtett látvány: vagyis a kép. Ami ezen a kiállításon lát­ható. az csak egyike a le­hetséges válaszoknak, Mont­vai Attila lehetséges vála­szainak. Mert előtte is, utá­na is adott más. ezzel egyen­értékű válaszokat is. S szá­momra legalábbis úgy tű­nik. valamennyi válasza pontos és életképes. Szávay István Nem változik a nyugdíj-kiegészítés torkodom jövendőmön dás­ezt a pszichiáteremmel? — meni — Mint ismeretes, a dolgozók eddigi havi ,290. illetve a me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok 200 forintos bérkiegészí­tését a nyugdíjjárulék átla­gos összegével 310, illetve 210 forintra emelik és azt 1P84. januar l-töl pótlék for­májában beépítik a bérekbe. A SZOT Társadalombiztosí­tási Fotgazga losaga tol kapott tájékoztatás szerint a nyug­dijasok és az újonnan nyug­díjba menők nyugdijkiegészi­tése nem változik. A bérpót­lék a nyugdíjalap megállapí­tásakor nem számít beie „z átlagkeresetbe, a 290. illetve 200 forint nyugdí jkiegészités­ként fizetik, s változatlan a mar nyugdíjban levők nvua­dijkiegeszxlese ts.

Next

/
Thumbnails
Contents