Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

Seerda. 1983. november 16. Megéri-e IKV-lakások karbantartása, felújítása A tavaly megjelent lakás- ben. Sokan mondják: „Ha hogy felújítás után nem köl­rendeletet nem kis félelem- egyszer az IKV több lakbért tözhetnek vissza régi laká­mel várták-fogad ták a ta- fizettet velünk, akkor joggal saikba. Előfordulhat-e fel­nacsi lakások bérlői. A jog- elvárhatjuk, hogy többet is újítás címén ' ilyen „kény­szabály megjelenését köve- költsön ránk.'' Csakhogy az szerkiiakoltatás?" IKV pontosan annyival ke­vesebb állami támogatásban részesül, mint amennyivel több bért. szedünk be a la- Keraeses kőktől. " A rendelkezésünkre tőén is voltak — talán mind a mai napig vannak — tisz­tázatlan kérdések, a rende­letek zegzugos szövegeiben járatlanok számára. Az 1982-es lakásrendelet álló pénzösszeg tehát nem nemcsak a bérek, hanem a növekedett — mint ahogyan — A felújítások előtt min­den lakót megkérdezünk a házban, vissza akar-e költözni a munkák befejezése után, vagy sem. _ Ha a bérlő ezt nem óhajtja, bérlők által "végaett"karban- ^kan^his^ik "ugyanakkor akko,r kaP .kívánsága szerint tartási munkálatok költse- amikor az anyagárak emel- ?asjk taaacsi béru lakast. geinek visszatérítését illető- kedtek. 1981-hez viszonyítva nnyiben en sem mindig egyértelmű. 44 százalékos az áremelke­Az IKV műszaki o6ztályá- dés. Pénzgondokkal küsz­nak vezetőjét, Tóth Dezsőt ködünk tehát, s ennek okán ez utóbbi — sokakat érintő csak valóban indokolt eset- ,..,.., - probléma tisztázására ben ' engedélyezzük, illetve ^.etesen visszaköltözhet ere­kértük. - térítjük vissza a bérlők la- f^öltete^ íf- .. SaŰÜ -Mikor és mennyit fizet káfkarbantartásra fordított ^"Ltosá^elleS a > rekonstruk­ció után vissza' akar térni, akkor átmeneti lakást bizto­sítunk számára a felújítás ideje alatt, ahonnan termé az IKV a tanácsi lakások költségeit. bérlőinek, ha önmaguk vé- A szűkebb anyagi források - • uJÍtu?k vlszont olyan geznek karbantartási mun- miatt kell hamarosan a té- í?8' 1S' , amelyek­rítéseket maximálnunk. Ez 'fdoko atlanul nagy me­- A bérlők áltól végzett a* h»f az ^ ősz. Rakások ITn^om lT munkalatok IKV-s vissza*- fentjük t'f'bérlő^kf "ezeket ' több nt«e kulonbozüc egymástól "dáratóak nagyobb Sröt a n°rmélméretű lakásra bont­%£JTZr,JS£rZ*Z KsSS bt^z- tulajdonosokat kői­bérlők által fizetett tözitetünk be. Ekkor sem jellegű karbantartásról ván területeket Ha a bérlő az hat° lesz- pán - ha a családtagok szá­helyett vegez karban- — A lakásfenntartás mi- ma nem indokolja a na*y tartóst, tehát például saját sik fontos területe a felújí- lakást — kisebb alapterüie­költsegén csináltatja meg tás nmein teljes egészében tűbe költöztetjük vissza lakasaban a csőrepedést, az IKV költsége és feladata. Mindérről azonban jó előre vagy javíttatja meg a tetőt, — A VI. ötéves tervidő- tájékoztatjuk akkor ennek teljes költségét szakban 2 ezer 337 szegedi kifizetjük. Ugyancsak tel- lakás felújítását tervezzük, jes költséget térítünk visz- amelyből ez év végéig 1508­sza. ha a bérlő korszerűsít at szándékozunk befejezni. Mégpedig úgy, hogy az ősz- A pénzhiány e területen is szeg 50 százalékát egyben jelentkezik, aimi új módsze­50, s,zazaié" rek kidolgozására késztetett kat beszámítjuk a lakberbe. , .. , I .„ . ... , A gázfűtés bevezetésekor is bennunket' llletve a ve,unk „ teljes összeget — 25 száza- együtt dolgozó CSOMITERV dezési tárgyakat 60 napon lékot egyben, a többit lak- szakembereit. Többek között belül cserélnünk vagy javí­a gazdaságosabb anyagfel- tanunk kell E hosszú ha­... . túriWn rol ao/vfUan — Visszatérve a karban­tartásokra, meglehetősen sok panasz éri az IKV-t a kü­lönböző meghibásodások ja­vításának elodázása miatt. Miért a hosszú határidő? —. Rendelet szabályozza, hogy a meghibásodott beren­Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Lau­thán Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettest sa.iat kérésére — érdemei elisme­rése mellett —, nyugállo­mányba vonulására tekin­tettel tisztségéből felmen­tette. A kormány dr. Spilák Fe­rencet, az Országos Anyag­és Árhivatal elnökhelyette­sét e tisztségéből felmentet­te, egyidejűleg belkereske­delmi miniszterhelyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Szikszay Bélát az Országos Anyag- és Árhivatal elnök­helyettesévé kinevezte. A kommunális szolláitatásokról A települések lakóház- évében több mint 200 ezer fenntartási, köztisztasági lakást kapcsoltak be a rend­es egyéb kommunális szol- szeres köztisztasági ellátás­gáltatásainak helyzetét és a ba — Szemétgyűjtés és el­fejlesztés tennivalóit tekin- szállítás —, s így már az or­tették át keddi munkaérte- szág lakásállományának kezletükön az Építésügyi és majdnem 60 százaléka része­Városfejlesztési Minisztéri- sül ebben a szolgáltatásban, um vezetői. A tanácsok — lehetőségeik­Megállapították, hogy a hez képest — nagy erőfeszí­tervidőszak első két évében téseket tesznek a települések legtöbb kommunális ellátási és az üdülőövezetek tiszta­területén időarányosan sike- ságának, parkosításának, a rült megvalósítani az elő- környezet védelmének fej­irányzott fejlesztést. Az lesztéséért, de az eddig elért eredmények számottevőek, eredményeknél többre van de nem állnak mindenütt szükség. Indokolt tehát teljes összhangban a tényle- hogy jobban támaszkodja­ges szükségletekkel, s ezért nak a lakosság közreműkö­indokolt az előrelátás, a ter- désére, s ösztönözzék, segít­vezés javítása. Kedvező, sék kezdeményezéseiket, hogy a tervidőszak első két (MTI) Az országos választási elnökség közleményt: Az Elnöki Tanács novem- Az országgyűlési választó­ber 26-ára időközi képvise- kerületekben megtartották lőválasztást tűzött ki az el- a jelölőgyűléseket. A hunyt országgyűlési képvi- dapesti selők — Tóth István, Klau- gyűlési kő Mátyás, Cseterki. Lajos Boros Lászlót, a Posta Ki­ben pedig Sztrapák Feren­cet, a Petőfi Népe című lap bu- főszerkesztőjét jelölték or­26. számú ország- szággyűlési képviselőknek. A választókerületben Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jelöléseket be­és Várkonyi Imre meg- sérleti Intézete technikusát nyújtotta az országos vá­üresedett képviselői helyé- és Hanoi Józsefet, a Fővá- lasztási elnökségnek. Az él­nék betöltésére a budapesti rosi Szerelőipari Vállalat fő- nökség megállapította, hogy 26., a Békés megyei 10., a építésvezetőjét, a Békés me- a jelölések törvényesek vol­Borsod-Abaúj-Zempíén me- . gyei 10. szájnú országgyűlé- tak és ezért Boros László, gyei 3. és a Bács-Kiskun sí választókerületben Zaho- Hanoi József, Zahorecz Jó­megyei 6. számú országgyű- recz Józsefet, a gádorosi zsef, dr. Czibere Tibor és lési választókerületben. A „Novemben 7.'' Mgtsz elnö- Sztrapák Ferenc képviselő­fővárosi, megyei tanácsok két, a Borsod-Abaúj-Zemp- jelöltségét elfogadta, ugyancsak erre a napra tűz- lén megyei 3. számú ország- Mintegy 900 helyi tanács­ték ki a helyi tanácstagok gyűlési választókerületben tag időközi választásának je­' időközi választását, mert dr. Czibere Tibort, a Mis- lölő gyűlései is lezajlottak, egyes helyi tanácstagi vá- kolci Nehézipari Műszaki Az illetékes választási lasztókerületek elköltözés, Egyetem rektorát, a Bács- nökségek elhalálozás és egyéb okok kiskun megyei 6. számú or­használást segíti az úgyne- táridő sok esetben nevetsé­ges, hiszen egy nem műkö­a dő gázkonvektor esetében — bérbeszámítással — fizetünk vissza. Ha a bérlő olyan ta­nácsi lakásba költözik, ami sürgős helyreállítást igényel, vezett fodémemelés és elvileg a teljes költséget födémerősítés. Ez utóbbi lé- mondjuk a tél derekán — készpénzben megkapja vál- nyege. hogy a régi szerkezet képtelenség ily hosszú ideig helyett „csak" alulról erősít- varni- Ezt mi is tudjuk, jük meg a födémet. ezért fekszünk a hibákat a lalatunktól. — Gondolom, a szűkösebb gazdasági esztendőkben ki­zárólag az indokolt karban­tartási munkákat engedélye­zik, illetve térítik meg. Mi­lyen megszorítások várhatók e területen? — Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a jelen­legi gazdasági helyzet vál­lalatunkat is átgondoltabb, Spórolunk, ahol csak tu­dunk, de természetes, hogy az elodázhatatlan felújítá­sokat nem halogathatjuk. Így hamarosan sor kerül — csak néhány példát említve — a Kálvin tér 2., a Bajcsy­Zsilinszky utca 28., a Szé­chenyi tér 5., a Lenin körút 77., a Dózsa György utca 2., takarékosabb költekezésre illetve a Deák Ferenc utca kényszeríti, s ebből követ- 4. számú épületek felújítá­kezően a karbantartásokén- sára. Ezek között lesz fö­gedélyezésének eddiginél szí- démcsere nélküli és részfel­gorúbb elbírálására. újítás egyaránt Téves nézet uralkodik a — Van rá példa, ezért tanácsi lakások bérlői köré- joggal félnek attól a lakók, lehető legsürgősebben korri­gálni. Csakhogy nem kizáró­lag rajtunk, az IKVrn múlik az elhárítás gyorsasága, hi­szen mi is ki vagyunk szol­gáltatva az úgynevezett sza­kaszos piaci ellátásnak, ami azt jelenti, hogy nemegyszer fél- vagy egy évig sem kap­ható egy-egy alkatrész, be­rendezési tárgy. Ilyenkor aztán indul a hajsza a hi­ánycikkért Fut utána a bérlő „külön utakon", s próbáljuk megszerezni mi is a saját csatománkon. Kalocsai Katalin . miatt megüresedtek. szággyűlési választókerület- dásáróL el­november 17-ig döntenek a jelöltek elfoga­Kohászat és szabványosítás Tárgyalt al országgyűlés ipari bizottsága Kohászatunk, beleértve a kapacitásokat. Időközben hosszú távú fejlesztési kon. vaskohászatot és az alumi- világszerte rendkívül ne.néz cepcióján. amelynek lénye. niumkohászatot is. évek óta helyzetbe került az acél- ge, hogy egyes gyártóválla. jelentős erőfeszítéseket tesz, ipar, s a hazai gazdasági latok a termelékenység nö­hogy ellensúlyozza azokat gondok következtében csök- velése, a termelési köttsé­az igen kedvezőtlen liatá- kent a belföldi igény, illet- gek csökkentése, a techr.. sokat, amelyeket az elhú- ve felhasználás is. Minden- kai elmaradottság felszá­zódó világpiaci recesszió nek ellenére a kohászati molása mellett fokozottan okoz. A korábbi években üzemek igyekeztek minden korszerűsítik a termeiesi megvalósított fejlesztő be- lehetőséget kihasználni az szerkezetet. A magyar va=­ruházások, technológiai kor- export növelésére. amely- kohászat ugyanis jelenleg szerüsítések azonban első- ben az utóbbi két évben elsősorban strukturális gon­sorban a termelés mennyi- jó eredményeket könyvel- dokkal küzd, amin a minő­ségi növekedését szolgálták, hettek el. A belföldi igé- ség lényeges javításával es s kevésbé a kohászat minő- nyeket is szinte maradékta- az értékesebb termékek vá­ségi termékgyártását. Egye- lanul kielégítették, évente lasztékának bővítésével le­bek között ezt állapította mintegy 170 ezer megren- hetne segíteni. Hasonló meg Soltész István ipari delésnek tesznek eleget. Nő- helyzet alakult ki az alu­miniszterhelyettes kedden vélték az értékesebb, az míniumiparban is, de úgy az országgyűlés ipari bízott, úgynevezett másod- és har- tűnik, ez az ágazat lassan ságának ülésén az ágazat madtermékek gyártását, ket túljut a mélyponton. helyzetéről tartott beszamo- & ^Jfi^SS&Z iékoztafót hallgatott meg az 80-as ilyen gyártmányok termelő­lójában. A vaskohászat a évekig kellően ki tudtó sét bővíteni. A szakembe- valamint egyes műszaki elő­használni a megnövekedett rek dolgoznak a kohászat írások érvényesüléséről. Ola­jos József, a Magyar Szab­ipart is érintő szabványok, fejező fő mutatók, reáljövedelem és reálbér, stagnálnak vagy csökkennek. A lassú növekedés korlátja a fogyasztásnak, a fogyasztás lassú nö­vekedése nem ösztönzi a növekedést. A fenti feszültségek megoldásának a kulcsa tehát egyfelől az extenzív fejlődési tartalékok maradéktalan kihasználása, másfelöl az intenzív, tényezők kibontakoztatása. Ide tartozik: a haté­konyságnövelés és a minőségjavítás (hatékony termelési struktúra, versenyképesség növelése stb.). Sajnos azonban fennáll az a veszély, hogy a, hatékonyság követelményét közhellyé tesszük, amely korlátozza a növelésére tett konkrét gya­korlati intézkedéseket. Az előadásokon, ankétokon neim véletlenül ez a kérdés állt az érdeklődés középpontjában. Ezek közül emelnék ki egy néhányat. 1. A hatékonyságnövelés döntő kérdése az újító, alkotó (innovatív-kreatív) tevékenység ki­bontakoztatása. Ide olyan kérdések • tartoznak, mint a. következők: az újító-alkotó munka tény­leges és alkalmazható eredményeinek az eddi­gieknél jóval nagyobb társadalmi presztízsének a megteremtése és anyagi elismerésének bizto­sítása; az érdekeltségi-ösztönzési rendszerünkből az „átlagelv" száműzése,. amely a „szürke kö­zépszerűségre" tesz. és hátrányba hozza a leg­jobbat és elismeri a leggyengébbet 2. Nagyon lényeges az is. hogv tegyünk rendet a szocializmus úgynevezett társadalmi értékei (a társadalmi egyenlőség, mobilitás, sokoldalú emberi fejlődés, létbiztonság stb.) és a gazdasági hatékonyság közötti viszonyban. Véleményem szerint úgy tűnik, hogy napjainkban az indo­koltnál többet áldozunk a társadalmi célok ol­tárán a gazdasági hatékonyságból. Persze, itt a politika „társadalmi békét" teremtő alapvető szerepe mindig valós korlátokat képez. Ezen belül azonban a jelenből való kibontakozás és a jövő érdekei itt a gazdasági követelmények erő­teljesebb érvényesülését követelik. (Nem lehet például, hogy a társadalmi egyenlőség „egyen­lősdivé fajuljon" és elnyelje a munka szerinti elosztásban levő ösztönző egyenlőtlenségeket.) 3. Mindezek átvezetnek gazdaságirányítási rendszerünk olyan továbbfejlesztéséhez, amelv jobban szolgálja az intenzív fejlődés követelmé­nyeit. Milyen irányban fejlesszük tovább gazdaság­irányítási rendszerünket? Hangot kapott az a vélemény, hogy a mai irányítási rendszer lé­nyeges fejlesztésre szorul. Hiszen — különösen 1974 után — nem hozta a várt eredményeket. Részben azért, rriert nem valósult meg a re­formelv következetesen, részben azért, mert je­lentősen változtak a magyar gazdaság belső és nemzetközi feltételei. Mi az. amit az 1968-as gazdasági reform nem tudott megoldani, amely­nek megoldása a mostani továbbfejlesztésre vár? Először is: a hatékonyság nem növekedett úgy, hogy az intenzív fejlődésről beszélhessünk. Ebben úgyszólván a mechanizmus minden ele­me ludas (a jövedelem-, az ár-, a beruházás­stb. szabályozás). Másodszor: különösen a beru­házási eszközök piacán nem tudta megoldani az eladók kínálati piacát. A hiányjelenségek csak jelentéktelen mértékben csökkentek. Harmad­szor: a központi irányítás és a vállalati önálló­ság dialektikus összhangját és azt. hogy egyide­jűleg mindkettőt erősítsük, nem tudtuk megva­lósítani. Mindezek alapján a gazdasági reform tovább­fejlesztése egyben mindhárom elemének, a ter­vezésnek. szabályozásnak és szervezésnek az egyidejű és együttes továbbfejlesztését jelenti. Másrészt a továbbfejlesztés mércéje a haté­konyság alakulására kifejtett hatás. A népgazdasági tervezésben továbbra is dön­tő marad a szocialista bővített újratermelés népgazdasági fő folyamatának a szabályozása. Itt azonban külön hangsúlyozandó: hogy a ter­vezés jobban számoljon az alternatívákkal, a bi­zonytalansági tényezőkkel és a műszaki-újítási folyamat jobb átfogásával. A gazdasági szabályozás további javításában fő kérdés az. hogv a szabályozók egyszerre ösz­tönözzenek és kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Száműzzék az átlagelvet és az egyenlősdit. ' A szervezeti-intézményi rendszer kulcskérdé­se az. hogy az úgynevezett állami gazdaságirá­nyítási tulajdon alapján a központi gazdaság­irányító szervek döntsenek a népgazdasági szin­tű kérdésekben és a vállalatok az árutulajdo­nuk alapján döntenek azokban a kérdésekben, amelyekhez a felelősség, információ és az ér­,dek náluk van. Ez a hierarchikus (alá- és fölérendeltségi) irá­nyítás oldását követeli meg. Részben azt. hogy a vállalat elsősorban ne a központi irányító szerv felé nézegessen, hanem a piac felé. Rész­ben azt. hogv a vállalat ne abban legven érde­kelt. hogv a jövedelem-újraelosztási folyamat­ban mit kap. hanem abban, hogy a piac által eHsmerten mennyit termel. E rövid áttekintés is mutatja, hogy a közgaz­dászok. műszakiak, jogászok közössége kész és képes részt venni az előttünk álló nehéz felada­tok megoldásában, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése újabb pezsgést. az 1968-ashoz hasonlót eredménvez. Dr. Nagy Lajos, tanszékvezető egyetemi tanár ványügyi Hivatal elnöke az­zal kezdte beszámolóját, hogy míg régebben sokan szigorúnak' tartották a ma­gyar szabványokat, most sok esetben ezek túl lazák. A szabványügyi szakembe­rek folyamatosan korszerű­sítették, a változó igények­hez igazították az előíráso­kat. amelyek ma már na­gyobb mozgásteret engednek a vállalatoknak. A mintegy 10 ezer országos szabvány­nak csupán tíz százaléka kötelező erejű. Ezek elsösoi­ban a közfogyasztási cikkek minőségére és biztonsági követelményeire vonatkoz­nak. Mégis a szabványokat ió néhánv helven szidiák, mert azok gvakran eltérő­ek az alapanyagokra, illet­ve a késztermékekre vonat­kozóan. Az ellentétes érde­keket nehéz ö^zhaigha hozni. Egy bizonvos. a szab­ványok továbbra ls fontos szereoef fűtenek b° rtóngar,. daság-mkRnn s pte-'-nqzá­Sllk IlletTA "c—pj„ hat a termé'-^k -r1 „ őségé­re. a pia"' értek' Az ülésen felszólalt Kanqyalka Antal Csong-ád megvet ''énvisetó tanács­kozás Gorjanc íonte elnöki zárszavával fejeződött be (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents