Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! re­i > \ V. EST 73. évfolyam 270. szám 1983. november 16., szerda Áca: 1,40 forint Budapestre érkezett az osztrák kancellár Növényházi gondok Az osztrák szövetségi kancellárt Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözölte a Keleti pályaudvaron Kedden a késő délutáni A pályaudvar nagycsarno- amelyen részt vetteik az órákban Budapestje érke- "kában a vonatról leszálló osztrák kancellár kí/.éreté­zett Fred Sinowatz, az Oszt- vehdégeket elsőként Lázár nek tagjai, s magyar rész­rák Köztársasági szövetségi György és felesége üdvö- ről ott vött a politikai és a kancellárja, aki Lázár zölte szívélyesen, majd Fred gazdasági élet számos veze­Györgynek, a Minisztería- Sinowatz bematatta hivata- tő személyiségéi a két kor­nács elnökének meghívására los kíséretének tagját. Ez- manyfő pohárköszöntőt hivatalos látogatást tesz után úttörők? viYágcsökrök'at -mondóit (MTI) Magyarórezá^on. Véle' érke- pyújtótUrk- 'át -a vendéáek+ i»v«< zett felesége, > Hermine Sí- 'riek. '•/ '• fmT •nowatz. A kancellár kísére- J^- téfen felsorakozott ká­téban van Heinz Fisc/ler tonai egység parancsnoka tudományos és kutatási mi- jelentést tett Fred Sinowatz niszter, Erich Schmidt ke- kancellárnak, ezt követően reskedelmi és ipari minisz- elhangzott az osztrák és a tériumi államtitkár, vala- magyar himnusz, maid Fred mint az osztrák politikai Sinowatz — Lázár Gyögy élet több más vezető szemé- társaságában — ellépett a lyisége. Fred Sinowatzcal díszegység előtt, népes, gazdasági szakembe- Az ünnepélyes fogadtatást rekból álló delegáció is Bu- követően a vendégek gépko­dapestre érkezett. csiba ülteit és szállásukra Az osztrák kormányfőt és hajtattak, a kíséretében levő személyi- A kora esti órákban a két ségeket a magyar és az kormányfő Lázár György osztrák zászlókkal díszített parlamenti dolgozőszobá.iá­Keleti pályaudvaron ünne- ban szűk körű megbeszélé­pélyesen fogadták. A pálya- sen találkozott. A plenáris udvar előtti téren katona' tárgyalások szerdán délelőtt díszegység sorakozott fel kezdődnek meg az Ország­csapatzászlóval. házban. A tanácskozás al­A vendégek fogadtatására kaimat - ad árra, hogy a megjelent Lázár György és partnerek véleményt cseréi­felesége, Marjai József, a jenek a kétoldalú kapcso­Minisztertanács elnökhe- latok fejlődéséről, az együtt­lyettese. Várkonyi Péter működés további lehetősé­külügyminiszter. valamint geirői, valamint a nemzet­politikai életünk több más közi politikai helyzet idő­vezető személyisége. Ott szerű kérdéseiről, volt Randé Jenő. a Magyar Lázár György és felesége. Népköztársaság bécsi és este a Parlament vadűsz­Arthur Agstner, az Osztrák termében díszvacsorát adott Köztársaság budapesti nagy- Fred Sinowatz és felesége követe. tiszteletére. A díszvacsorán, és gyakorlat Koordinációs tanácskozás Szegeden Talán kevesen gondol­kodtak el azon. hogy az egyetemek — melyeknek feladata mindenekfölött az oktatás — és az olyan dön­tően alapkutatásokat folyta­tó intézet, mint az MTA Szegedi Biológiai Központja, hogyan találják meg az uiat a gyakorlathoz, hogy tudo­mányos kutatómunkájuk eredményei bevezetésre, fel­használásra, hasznosításra kerüljenek. A József Attila Tudományegyetem mintegy 600 munkatársa 236 kutatá­si témában dolgozik — a témák száma az utóbbi idő­ben csökkent, és erőteljes a tendencia, hogy az itt folyó munka integrálódjon ki­emelt fontosságú országos kutatásokhoz. A tevékeny­ség kétarcú — részint és elsősorban alapkutatás, ré­szint pedig gyakorlatilag hasznosítható tudományos eredmények elérésére . irá­nyul. Ez utóbbiak jórészt külső megbízásokból adódó szerződéses munkák, me­lyek mindenekelőtt a ter­mészettudományi kar tizen­hét tanszékét és a kiberne­tikai laboratóriumot érintik. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen ls csökkentek az utóbbi időben a kutatási té­mák — jelenleg 45 tárca­szintű, támogatott kutatás­sal foglalkoznak. Legjelen­tősebb gyakorlati vonatko­zásúak: a betegellátás mód­szereinek kidolgozása ós be­vezetése. különböző műsze­rek kifejlesztése, gyógysze­rek kipróbálása, toxikoló­giai vizsgálatok végzése. A Szegedi Biológiai Köz­pont elsősorban alapkutatá­si feladatokat lát el, de te­vékenysége ékesen bizonyít­ja, hogy ezeknek a vizsgá­latoknak is lehet gyakorlati hasznosságuk. Így például foglalkoznak az emberi in­zulin-gén előállításával. a membránkutatésokból fej­lődött ki a növények h'Mcg­tűrő kévessépénck fokozását elősegítő világszabadalom, valamint a növényi sejtek vizsgálata vezetett bizonyos növények — virágok, dísz­cserjék. szőlő és a még fo­lyó burgonyakutatások — vírusmentes előállításához. Az előzőekkel ellentétben a Gabonatermesztési Kutató Intézet ..korlátozott komple­xitással" közvetlenül a gva­korlat, a mezőgazdaság szá­mára fejleszt fajtákat, hib­rideket. Sikereiket minősíti, hogy nyolcfajta búzájuk a hazai vetésterület harminc, 22-fajta kukoricátok 90. ár­pájuk 10. napraforgójuk 30 százalékát teszi ki. Mindezekről az eredmé­nyekről dr. Kristó Gyula, a JATE rektora, dr. Guba Ferenc, a SZÓTÉ tudomá­nyos rektorhelyettese. ,ir. Alföldi. Lajos, az SZBK fő­igazgatója és dr. Proksza Kisvállalkozások a textiliparban A vállalati gazdasági zók jelentkeztek ilyen szán­munkaközösségek elősegítik dékukkal. a gazdálkodó szervezetek te- A textiliparban jelenleg vékenységét, hiányt pótol- 25 vállalatnál 216 gazdasá­nak, hozzájárulnak a lakos- gi munkaközösség dolgozik, sági ellátás színvonalának zömmel a termelőmunká­javításához — állapította ban, illetve annak előkészí­meg keddi ülésén a Textil- tésében. Munkaidőn túli te­ipari Dolgozók Szakszerve- vékenységükkel hözzájárul­zetének elnöksége. A tanács- nak a hiányok pótlásához; kozáson — egyebek mellett növelik a nagy értékű be­— az új vállalkozási for- rendezések kihasználtságát, mák iparági tapasztalatait Előnyük, hogy olyan kisebb összegezték. A vállalati vé- feladatok gazdaságos elvég­lemények szerint a textil- zésére is vállalkozhatnak, iparban működő kisvállal- amelyek megvalósítása a kozások szinte kizárólagos nagyvállalatoknál csak je­formája a vállalati gazda- lentős többletköltséggel vol­sági munkaközösség. Ezek na megoldható. A kisvállal­eleinte a gyárak kezdemé- kozások a többletjövedelem nyezésére alakultak, később elérésének lehetőségével elő­— a jól működő kisvállal- segiti.lt a jól képzett mam kozások láttán — a dolga- kaerő megtartását is, Téli zöldség és piac Hihetnénk, hogy a tsz-el- kor viszont mitévők is le­nök apuka álomcsalógató- gyünk? ként csendesen mesél fiá- A szegedi tsz-ben például nak: „és képzeld, kértünk két csapáson indultak el, az állam bácsitól egy hatal- hogy valamelyest eloszlas­mas üvegházat, sóikkal na- sák az üvegházak fölé tor­gyobbat, mint a mi épüle- nyosuló fellegeket. Mivel tünk, ültettünk bele papri- az egy növényházi négyzet­kát, salátát, paradicsomot, méterért fizetendő hitel ka­öntözgettük, locsolgattuk, mata 65 forintról 150 forint­termálvízzel melengettük, és ra emelkedett, s emiatt a az aprócska kis növények közösség megközelítően 6 mind szép termést hoztak, millió forinttal lett szegé­A gumicsizmás nénik meg nyebb, a maguk erejéből bácsik leszedték, ládába rak- igyekszenek változtatni. El­ták, és ekkor a zord képű sősorban átszervezik a bé­.világpiac rátette a nagy rezést. Fokozatosan térnek szőrös kezét az üvegházra, aj az úgynevezett eredmény­és miht sötét fellegek tor- bérezésre. Ennek okán lé­nyosultak a bajok a zöldség nyegében részbe adják a fölött." tagoknak az üvegházat. Tudjuk, hogy a gazdasá- Akinek van hozzá kurázsi­gokban másképp vázolják a ja és természetesen szakér­... , . . ,. _ , telme, ker maganak parcel­tortenetet. A szegedi Felsza- m és a megadott időre ter­badulás Tsz-ben Kotogány mé3t ad le arról. Segíthet Mihály elnök és Gubacsi még a családon kívül sógor, Béla elnökhelyettes például koma, jóbarát. A gépeket, azon kesergett, hogy más- a vegyszert, a meleget a tsz kent gondolták, mikor el- adía> s lényegében a vállalták a hat és fél helctá- hiányzó kétkezi munkasokat ros növényház építését. Mint igyekeznek visszacsalogatni, kiderült: akkor joggal tehet- A forint a leadott termes ték, hiszen ott bugyogott a utan Mr, és nyilvánvaló, termálvíz, kínálta segítő hogy mindenki igyekszik a kezét az állam, volt némi spó- többért. Jol jar a közösség, rol pénzük, és a téli uborkára, ío1 íar a taS is Legalabb­paprikára, paradicsomra ve- 's az eddigi tapasztalatok vő ígérkezett. Csakhogy idő- erre engednek következtet­közben megugrott a fizetni ni. való, vele együtt a zöldségek Azt beszélik, maholnap árai, s a biztos fogyasztók már több az eladó, mint a is egyre étvágytalanabbak kertész a Felszabadulás Tsz­lettek. Az elkeseredésben ben. Az elnök szerint a maő már fölrémlett az üvegházi piacok kényszerében ez nem saláta- és virágszecskázás is kellemetlen. Ha valaki gondoláta. Ilyenkor, a mai túl szeretne adni a porté­túltermelés idején, nyomban káján. el kell érnie az or­adódik a kérdés: mi lenne, szág legeldugottabb zugába ha olcsóbb lenne a téli zöld- is. Bármennyire is sok az ség? A válasz ' sem késleke- áru, sok az olyan hely, ahol dik: gazdaságtalan terme- szívesen vesznek uborkát, lésnek nincs érlelnie. Ak- salátát, és újabban virágot is az asztalra. Bár nálunk inkább sör kerül hamarébb az ebédhez, mint két szál szegfű, mondta Gubacsi Bé­la, de a tsz nem bánná, ha más országok étkezési szo­kásai egyre jobban, terjed­nének. Kevesebb gondjuk lenne a nyíló gerberával, az erősen bimbósodó szegfű­vel. Még akkor is, ha sokat remélnek a közelítő virág­váró Erzsébettől, meg Ka­talintól. Nem olcsó a növényház üzemeltetése, a négyzetmé­terre átszámított átlagos költség 490—550 forint. A területről, a napos időtől függően 450—600 forint a bevételük. Eleget tudtak tenni a hitelszerződésben foglaltaknak, s leszedtek 180 hegyes paprikát. 10 ki­ló paradicsomot és 120 fe­hér paprikát egy négyzet­méterről. Gondjuk, hogy az úgynevezett amortizációs költség a tervezett 40 forint helyett 169-re szaladt. Mindezen gondok ellenére a Felszabadulás Tsz 6,5 hektáros növényháza — a mihályteleki ikertestvérével — nem tartozik a rosszak közé. A jó közepeshez so­rolják a szakembereik. A szemre tetszetős téli zöld­séget adó növényház — mint már többször írtuk — 294 millió forintért készült, amelyhez az állam 180 mil­lió . forintot adott — kedv­csinálásként. A világpiac legalább erre lehetett volna tekintettel — mondják, mert akkor nem gondolhatnák a növényház-tulajdonosok, i hogy a télizöldség-termesz­tés — „szükséges ross •". Hiszen, mikor belekezdtek, nyereséget reméltek. M. T. János, a Gabonatermes ité­si Kutató Intézet igazgató­helyettese számolt be azon a tanácskozáson amelyet az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága szervezett tegnap. kedden délelőtt a tudomány és gyakorlat kapcsolatáról, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának eredményeiről és feladatai­ról. A koordinációs megbeszé­léssn ott volt dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára, részt vett es felszólalt dr. Radics Kata­lin. az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának helyet­tes vezetője. Megállapította, hogy a felsőoktatási intéz­mények tanszékei, tudomá­nyos műhelyei és az egyéb kutatóhelyek sikeresen al­kalmazkodtak az elmúlt időszakban a gyakorlat által felvetett igényekhez. Kuta­tómunkájuknak lemérhető a gyakorlati haszna, eredmé­nyeik beépültek a terme­lésbe. A gondok sorát sem hallgatta el. A kutatás irá­nyításának problémáit ma is financiális kérdések ural­ják. A nemzeti jövedelem­ből évek óta 2,6—3,2 szá­zalékot fordíthatunk kuta­tásra, ez nemzetközi ösz­5 zehasonlí tágban magasnak tűnik, az orsxág teherbíró­képességének határát sú-­rolja. Az alapkutatásokra fordított összeg viszont csökkent, mindenekelőtt az ellátottsági szint — műsze­rek, fölszerelések — tekin­tetében. Meghatározó muta­tó.' hogy az egy kutatóra ju­tó hazai ráfordítás egyhar­mad azokhoz a nyugat-eu­rópai országokhoz képest, amelyekkel versenyképeseit lehetnénk. Biztos azonban, hogy ebből nem az a jó következtetés, hogy mecha­nikusan csökkenteni kell a kutatói létszámot. Egy má­sik jellemző mutató, hogy nálunk minden tizenegyedik diplomás dolgozik a kuta­tás és fejlesztés terén, ez megfelelőnek mondható. Mi­vel lehetőségeink korié o­zottak, tartalékaink az e ri­beri tényezőben — kreri­vitás, minőségi színvonal, racionálisabb tervezés, ru­galmasabb munka, koncent­ráltabb és célirányosába te­vékenység, kooperáció stb. — találhatók. A kérdés: ho­gyan lehet a mai feltételek között olyan kutatási-fej­lesztési munkát fenntarta­ni. amely nem csupán a jelen igényeit elégíti ki. hanem a távolabbi jövőre is gondol? Ennek szellemében történtek a legutóbbi idő­szak tudománypolitikai dön­tései az intézményrendszer átalakításáról, a tudományos minősítés rendszerének mó­dosításáról. a továbbfejlesz­tés tendenciáiról. Az előadásokat vita kő. vette majd zárszavában dr. Konez János, a meg /ei pártbizottság titkára össze­foglalta a tanácskozás ta­pasztalatait, megállapítva, hogv a megye tudományos műhelyei eredményes mun­kát végeznek a nehezedő gazdasági körülmények kő­zött is.

Next

/
Thumbnails
Contents