Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

Csütörtök, 1983. október 13. Emlékezés Oláh Kálmánra Viszonylag keveseknek lét akarta. A szocialista for- SZDP-szervezetben végzett adatott meg, hogy hazájuk radalmat 1919 tavasza hozta mozgalmi munkát. 1940-ben számos sorsfordulóját meg- meg. a Gamma gyárban helyezérjék. Oláh Kálmán e keve- . Maeva_ Tanácsköztársa- kedett el" Budapest felszaba" sek közé tartozott. O nem- sáf mk^tlsaknr Oláh Kte dulása idején az önkéntes csak megérte e jelentős for- !?f„ „„ff^®*?1^fi demokratikus rendőrség dulópontokat, de a maga ban tórtózkodo t A taná tl <vagy ahbgy akkor nevez" szereny tevékenységével hoz- hatólom felhívásárf felvvert tek' a vörösőrség) tagjaként zá is járult a tarsadalmi ha- ?cloU Szegeden t Vörös <'tejesített szolgálatot, annak laHást hnte raáHn+Zcrab-hra-7 fr15? ' öze8eaen, d vo™;' ..ooc + i-inKcéio MaiH Hadsereg tagjakent teljesiladást hozó változásokhoz. mir0 émel J^l10"' tett szofgálatolT'fetodSST a ^iÍ^Li,3:3^ környék vasútvonalainak biztosítása volt. Ezért a fehérterror idején bujkálni dorozsmán született. Szülei földmunkasok, majd tégla megszűnéséig. Majd visszatért előző munkahelyére, és 1948-ban került át a Budapesti Kábel- és Sodronygyárba. Ekkor vált valóra gyári munkások voltak. Ko- kénvszerül, Jaid a vándor- élete na^y vágya- szakmun" raára 7 — Kenyszeruit, maja a vanaoi-, , . , • 1Q-.,_io nirllortí. rán, 7 éves korában árva ságra jutott — édesapja elilletve alkalmi munkások keserű kenyerét ette. Állandó kás lett, és 1953-ig. nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. A felszabadulást követően községi pártalapszervezet vezetőségének tagja. vesztesevei. Gyermekkora mun£át csak 1922-ben. a kó- „ nehez megpróbáltatások ko- bányaj Drasche-téglagyárban azonnal belépett az MKPzepette telt, hamar mégis- kapcsolat- ba- s tbbb alkalommal vimerkedett a proletargyer- ketuit Kapcsolat ieientős funkciót a oártmekek sorsával. Kilencéves ba a munkásmozgalommal, ban VoU üzemi rikár? a korában nagygazdához cse- Belépett a szociáldemokrata xil kerület 5-ös körzetének lédnek adták, 'e nehéz sor- Pártba, tagja lett az építő- pártvezetőségi tagja. 1957-től sot nem bírta, megszokott. ká k szakszervezeté- haláláig, 1970-ig, a kiskundo Iskolaba csak télen járha- munKasoK szaaszervezete- T . - - . - . tott, mert a többi évszakban nek. A gyárban megválasza téglagyárban kellett dol- tották szakszervezeti bizalgoznia. Az elemi iskola be- minak. A Pest környéki tég- Az ellenforradalom idején fejezése után inasnak adták lagyárban 1923-ban bérharc, fegyverrel védte a munkásSzegedre, szakmát azonban illetve sztrájk bontakozott hatalmat. Idős kora ellenére nem sikerült szereznie, mert ki, melyhez csatlakoztak a »s vállalta a munkásőrszolkőbányaiak, és ennek egyik f^^SS^TSl szervezője volt Oláh Kál- MSZMP megalakításában mán. Ezért a sztrájk idején aktívan, szervező bizottsági többedmagával letartóztat- tagként vett részt, ták, a gyárból elbocsátották. Szakmai munkáját többés Budapestről kitiltották. ször jutalmazta elismerés. így 1953-ban a Szocialista Ettől kezdve állandó Munkáért Érdemérem kitünmunkát nem kapott, vándor- tetésben részesült. Munkásismét a téglagyárba adták, ahol 16 éves koráig dolgozott. Később különböző helyeken talált munkát. Az I. világháborút végigharcolta, s 1918. novemberének első napjaiban szerelt le, Sátoraljaúhelyen. Egy ka- ^^kTnt csaknem tonai alakulattal Budapestre országot bejárta. Jugoszláutazott, s itt ösztönösen be- viában, Horvátországban is. osztályharcos életútja elismozgalmi tevékenysége, kapcsolódott a forradalmi eseményekbe. A polgári demokratikus forradalmat a Károlyi-kormány a köztársaság kikiáltását követően befejezettnek tekintette, ellentétben a munkássággal és a parasztsággal, mivel e megfordult, ahol vasútépíté- méréséként a Szocialista Hasén dolgozott. záért Érdemrenddel tüntetA különböző munkásszer- ték ki. vezetekben felvilágosító, agi- születésének 90 évfordutációs munkát fejtett ki. ^u^tesének ™ evtordu1933-ban visszaköltözött Do- lóía alkalmából elevemtetrozsmára, és 1934-től 1937-ig tük fel küzdelmes, harcos a községi SZDP-szervezet életútját, s ez alkalommal vezetőségének tagjaként teelismeréssel és tisztelettel vékenykedett. 1937-ben Büket osztály a KMP vezetésé- dapestre költözött, és ettől emlékezünk rá. vei a forradalom továbbvite- kezde a kelenvölgyi Harangozó József Áz álarcos lovag legendája Színes, szinkronizált ame- mennyire rendjen lenne A nek érthetetlen monomániárikai film. Irta: Michacl marhaságok csak kesóbb tói athatott készítői eszelős Kane. Fényképezte: Kovács lesznek oly mérvűek, hogy következetességgel ragaszLászló. Zene: John Barry. szinte eget kérnek. De még kodnak a művészi hatásfoké Rendezte: William A. Fra- az se szakad le. Az Ameri- garantált látszatához, melyre ker. Főbb szereplők: Klin- kai Egyesült Államok kora- ezúttal egy igen szép és jól ton Spilsbury, Michacl beli elnöke, Ulysses Grant Horse, Christopher Lloyd, enyhén paranoiás, am végső idomított fehér paripa betöD. L. Jason Robards, Juanin Clay. soron derűs egyvelegben rese szolgáltat okot. LegkeHódolat Rossininek. a Teli egyesíti hőbörgő farmer és vesebb öt, minden elképzeVilrnos opera szerzőjének balfácán kishivatalnok jel- lést felülmúlóan unalmas Mely zenemű talan legnép- legzetességeit; a dialógusok, keresztül Nade sebajszerűbb száma az a bizonyos no meg a narrátor tanítóba- percen keresztül, naae seoaj pattogó, igazán „lovastempó- csis kommentárjai legföl- azután jon Rossini mester jú" induló, amit például an- jebb, ha az általános iskolák zenéje. Meg a hosszú sorok, nak idején a tévésorozatban alsó tagozatai gyengébb ké- a pénztárak előtt, hallhattunk, s ismerős beat- pességű tanulóinak szintjén zenei feldolgozása is. Hogy mozognak; a mese pedig nem miként hozható összefüggés- mese, csak némi jó indulatbe e szerző és műve egy tal — meskete. Rengeteg amerikai westernnel, vagyis szentimentalizmussal, s még hogyan kerül csizma az éjjé- a műfaj igen tág határain liedénybe? A válasz, miként belül is elképesztő és így annyiszor, az amerikai film- nevetséges valószinűtlenségyártás rejtelmeinek dzsun- gekkel és zavaros momentugeljében keresendő. mokkái. Adatik még a stábWestem vérbosszú nélkül, hoz egy viszonylag elfogadtudvalevően, félkarú óriás. halb külsejű és persze szeEzen aranyigazság tündöklő relmes vadnyugati ujsag.rofenvében indul a mű. kez- bplgV is. kiről csak annyit detben még annvira-ameny- t"dunk meg- hogy eleg 3o1 I nvire elfogadható szabvány- Uld csókolózni, és igencsak | elemekkel, később mar egy- fölkavarja az idős szerkesz- , re riasztóbb, még edzett vad- tő - banditak altali - fel-, rvugati filmnézőknek is köttetése a redakcióba.!. (Ez. mindinkább csupán rekesz- "többi tevékenységébén nem izom-ingerlő meglepetések- t^05. hogy tipikusnak nekel. Hogy a szépfiű-fóhős vezhető.) legjobb indián barátja szem- No persze itt vannak az mel láthatóan körülbelül elmaradhatatlan lassított annyira indián, amennyire felvételek. Melyek láttán az mondjuk én zulukaffer va- ember már idegesebb lesz, gyok. még hagyján. (Végié- mint tíz kaszkadőrbukfenc és re is megesik, hogy valaki húsz vérrel borított tetem — ..belülről" — indiánnak megjelenésekor. (Ráaaasul e tetszik. a7,után kiderül, szó véröntet-tobzódást legalább sincs ilyesmiről.) Sőt. az in- irigységgel lehet szemlélni, diánnak elég ügyetlenül levén a ketchup jó ideje maszkírozott ifjú legalabb hiánycikk, enélkül pedig karakterében tenyleg rézbő- olaszos etek el sem képzelni, szóval ez a uulog, vala; heuy Am hiaba, a * estei'; Bakay Nándor emlékezete Százötven évvel ezelőtt, 1833-ban született Bakay Nándor polgári liberális politikus. a Szegedi Kenderfonógyár alapítója. Az évfordulóról holnap, pénteken több eseménnyel is megemlékeznek Szegeden. Délelőtt 10 órakor a Belvárosi • temetőben megkoszorúzzák! Bakay Nándor sírját. 11 ói akor emlékülés kezdődik a Technika Háza nagytermében. Délután 15 órakor felavatják a KSZV Szegedi Kenderfonógyára falán elhelyezett emléktáblát. Avatóbeszédet Papdi József, a; MSZMP megyei bizottságának titkára mond. (Lapunk a szombatj számban megemlékezést közöl.) Harmincéves a DÉMÁSZ munkáskórusa Á Dél-magyarországi sítő versenyeken magas iiÁramszolgáltató Vállalat jakkal, így a Fesztivál-fokoErkel Ferenc munkáskórusa zattal ismertek el. Az ünfennállásának 30. évforduló- nepi hangversenyen Homoját ünnepli. Ez alkalomból ródiné Engi Zsuzsa vezényholnapután, szombaton este, letével fellép a Miskolci a Tisza-szálló hangverseny- MÁV Jármújavító férfikara termében jubileumi hang- (zongorán kísér Regös versenyt ad, vendégegyütte- Zsolt), valamint a jugoszlásek felléptével. viai „I pavec" férfikar, GorAz este 6 órakor kezdődő sic Edward vezetésével. Véünnepségen Vajda György, gül a közönség a házigaz. a DÉMÁSZ vezérigazgatója, dákat hallhatja. Vezényel a kórus elnöke méltatja az dr. Mihálka György (aki együttes pólyafutását, telje- 1972-től vezeti a kórust)) sítményét. amelyet a minő- zongorán kísér Lucz Ilona írások Juhász Gyuláról Értékmentés, táj- és hazaszeretet Messze távolban élő 6zébe, és a speciális vizs- lene, Juhász Gyuláról szóló nyelvrokonaink egyik nagy gálódás tendenciáiba. Így és cikk. illetve tanulmány tekutatójáról, Reguly Antalról ezért történt, hogy igen sze- matikájában fölöttébb válszólt úgy a fáma, hogy les időspektrumot (1958-tól tozatos, mégis egységet ieminden vogult személyesen 1983-ig) és jó néhány, egy- remtő, homogén kötet ez; ismert. Péter Lászlóról szol- mástól jellegben igencsak azt mutatja föl újfent a va alighanem úgy lehetne k'ülönböző sajtóterméket fog szerzőről, amit eddig is s>< fordítani ezen a mondaton, át e kötet, lapunktól a Be- kat tudtunk róla. Vagyis, hogy o egyszerűen mindent tegségtudatáról című cikk- hogy nagy hozzáértéssel, de ismer, ami csak Szegeddel nek helyt adó Orvosi Heti- ugyanilyen mérvű érzelmi kapcsolatos. A város törté- lapon és a Névtelen cikkei- azonosulással is tár elérne nek fölismerése stilussajánetének, elsősorban kultúrhistóriájának minderi jelentős alakjáról szinte mindent tud. kutat, feltár, öszsaegez és közread. Már hogy i.s lenne —; tán még fokozottabban is — ugyanez a helyzet, ha Szeged nagy költőjéről, Juhász Gyuláról van szó. Kilenc, Juhász Gyulával foglalkozó írását gyűjtötte most egybe Péter László, s a Békéscsabai Megyei Könyvtár kiadásában (igaz és sajnos, mindössze 250 számozott-dedikált példányban) megjelent könyv olvastán az első reflexió egyértelműen a bámulaté. Péter László Juhász Gyulát vizsgáló írásainak summázata. hogy mindegyikük elsősorban és mindenekfölött „csak" érdekes. Mondhatni, az évtizedeken át szívósan és oktalanul gyanúba kevert szellemtörténeti irányzat elsősorban Szerb Antal nevével fémjelzett értékei búinak elő például a költő pályakezdését megidéző Szerkesztői üzenetek J. Gy. nek, vagy a Prózája című írásokban. Általában Péter László azt a módszert követi, hogy .az általa kiválasztott kutatási terület lehetőség szerint egyszerre illeszkedjék az életmű egétosságai alapján című tanulmányt közreadó Jelentéstan és stilisztikán át egészen az Irodalomtörténeti közleményekig és az Örökség cimü gyűjtemény bevezetőjéig. S noha e kivalamit, ami — ezúttal e varázslatosan egyéni hangú költő vizsgálatával — ma fontosabb, mint valaha. Értékmentés a neve, táj- és így hazaszeretetbe burkoltan. Domonkos László Szegeden nagy az érdeklődés Pályázat diákkörüknek A középfokú oktatási inr lentkezések iránt. Éppen tezmények műszaki. tudo- ezért d napokban a megyei mányos és technikai diák- KlSZ-bizotlság a megyei söreinek országos pályáza- tanács művelődésügyi osztót írt ki a KISZ Központi tályával közösen két konBizottsága. A legfőbb cél: zultaciót is rendezett Szegerendszerés cselekvési és be- jien. illetve Szentesen, a/, e mutatkozási lehetőséget biz- diákköröket vezető pedagotositani e nagy hagyomá- gusoknak. Nemcsak a feitényokkal rendelkező diák- tejeket beszélték mee. részKöröknek ahhoz, hogy az tetesen, hanem újabb ieegyéni érdeklődés, képesség ientkezési lapokat is szét és tehetség kibontakozzék, osztottak — melyek mind s úi közösségi munkaformák egy szálig elfogytak, jöjjenek létre. . Elsősorban a számi tás.. . .... technika az a terület, „A pályázat tömegbázisát amelyre az érdeklődés konaz iskolakban kell megte- central6dni látszik, s a hóremteni" — íria elo a fel- nap ^g^ eldőr hány hívás, s Szegeden a megyei Csongrad megyei műszakiKlSZ-bizottsag e szellemben technjkai diákkör is vesz is járt el: már a nyári felkészítő táborokban felhívták az iskolák KlSZ-titkátainak és tanácsadó tanátatnak figyelmet e komoly '.ehetőségre. A tapasztalatok szerint Szegeden meglehetősen nagy az érdeklődés az október majd részt a pályázaton. A számítástechnikán kívül a níradás- és gépjárműtech-' n.ka. továbbá "az oktatást stgilő eszközök és modellek Készítésének szakterületein nyújt lehetőséget arra. hogy a diákok megmutassák, ki mennyire, miben képes repMegfordult a csoda ? M-en záruló palyazaü jt> rezeuUúai — amal tud. Támadt egyszer egy igen okos ötlet Tápén, messze földről eljöttek csodájára. Azt találták ki. hogy átalakítják a búcsút. Hazajön ilyenkor az is, aki elment, a városi ember is kijár kíváncsiskodni. vonultassa föl a népművelés, mit tud csinálni reggeltől estig. Kirakodóvásárt rendeztek népművészetből. nézni :s, venni i5 lehetett. Akkor még nem dolgozott anynyira vasárra a megmaradt népművészet, mint mostanában. Tápéra tehát érdemes volt elmenni. Délután dalosoké és táncosoké volt a színpad a művelődési házban. de volt egy másik színpad a vásárban is. Bábszínpad is. hadd érezze jól magát minden gyerek. Steril búcsút szerencsére nem akartak, hagyták a ringlist is, több példányban, a céllövöldéseket és dobozdobálókat és a bazárosokat is. Mindenki látta ugyan, hogy elképesztő otrombaságokat tud kínálni a bóvliipar, amióta műanyagból lötytvinthető akármi, de hagyták. Elkerítették tőle az értékeset, és észrevették az emberek, hogy a kerítésen belül másról van szó. Jöttek a Népművelési Intézetből is, és azt mondták szakértő szemlélődéseik után; olyan szép ez. «bűn lenne nem folytatni. Pénzt is hoztak egyszer. százezer forintot. Terjedelmes tanácskozásokon mindig arról vott szó, mit lehetne még tenni az eddigi sok jó meilé, hogy még jobb legyen. Kitűnő ötletnek tartották azt is, hogy a zenei világnap is helyet kapott a búcsú profán rendezvényei között. örült az elismerésnek, aki tett valamit az őszi időszak egyik legnagyobo erőfeszítést, kívánó népművelési ünnepén. és gyűjtötte az energiát a következő evre. Tápé pedig méltósággal viselte a hirtelen megnövekedett érdeklődést. Idén visszájára fordult a csoda. A népművészek máshova pártoltak, a silány portékák árusai viszont elárasztották a falut. Mintha eddig mindenki azon fáradozott volna, hogy nekik közönséget toborozzon. Borzadályholmik között, szerényen meghúzódva akaat csak hirmondó a régi igyekezetből. A hagyományőrző együttesek is megfogyatkoztak a délutáni műsoron, de abban még nem szabad tendenciát látnunk, bár az utazási költségek emelkedése egyre nagyobb gondot jelent. Sorra megkérdeztük azokat, akiknek eddig szavuk volt az előkészítésben, mind azt mondja, több oka is van. hogy az idei így sikerült. A pénztelenség a legnagyobb. Erre ugyan van egy jó nagy kontránk, mert ha az a pénz. ami a népművelők sokéves erőfeszítése árán keletkezett népszerűség révén helypenzként összeszedhető, a népművelésre fordítódna; talán egyenesbe jöhetnénk megint. A népművelés továbbra is erőlködik, de a bevételt arra kijelölt másik szervezet szedi be. Változtatni könnvű lenne rajta, ha a művelődési otthonok új gazdálkodási rendjét figyelembe veszszük, de azt hiszem mégis. határozott közbea varkozásra is szükség van. És vissza kell szorítani a bóvlit. Érdemes újragondolni a tápai búcsút. A népművészeti vásárok időközben annyira elszaporodtak, és egy kicsit hígulnak is. okos ötlettel megint ki kellene találni valamit. A tanakodásra van még ;dő. csak a szándékot kellene fölébreszteni addig. Horváth Dezső / I