Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
4 Kedd, 1983. október lí: Könyvtáraink — regionális szerepkörben A tému azért időszerű, mert a korábbi, rossz értelemben vett bekebelez* si szándék a múlté. Hosszabb ideje az együttműködéssel, annak megerősítésével loglalkozunk. Lépeseink ma meg kisebbek, a feltetelekhez. a lehetőségekhez szabottak. de annál gyakoribbak. Társaink a kis és nagy könyvtarakban vannak, akikkel határaink között és azokon túl is dolgozhatunk. Részben már kialakultak együttműködéseink főbb területei. formái és módszerei Bács-Kiskun. Békés es Szolnok megyével, a fővárossal és az ország határain túl is. legkisebb településünk lakója is megszerezheti a szamára szükséges irodalmat — könyvtárközi kölcsönzés útján. S ha a megyeközpont nagykönyvfara sem rendelkezik vele, akár Budapestről, akár külföldről is beszerezheti. A múlt évben például a szegedi Somogyi-könyvtárhoz beerkezett összes ilyen igény 21 százaléka Bá.-sKiskun es Békés megyéből jött. De kénessel fordultak intézményünkhöz a baráti Csehszlovákiából is, vagy éppen Csongrád megyei olvasó kert irodalmi műveket például Jugoszláviából, iernvészetesen a szegedi Somogyi-könyvtár közvetítésével. A Somogyi-könyvtár gyűjti az ország bármely pontján megjelent szépirodalmat, a közművelődésről, a sportról, a zenéről, a zenetudományról szóló irodalmat, s az összes, hazánkban napvilágot látott zenemű partitúráját. Munkamegosztásunkban a vegyipar összes megjelont könyvanyagát a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára kölcsönzi. Ennek most igen nagy jelentősége van, amikor Szeged a szénhidrogének egvik fontos centrumává vált. Bár a saját terület ellátását tekintjük fő feladatunknak, az itt megjelent helyismereti, helvtövteneti irodalomról mégis tájékoztatjuk a címzett Bács-Kiskun és Békés megye könyvtárait, s ugyanezeket a mi megyénkre vonatkozóan tőlük is megkapjuk. A nyomdai termékek kötelespéldányajvai is rendelkezik a Somogyi-könvytér. Így például a Szegedi Nyomda által előállított mezőhegyest újságot a békéscsabai megyei könyvtárnak. a szentesi nyomdában készülő Mezőtúri Műsort a Szolnok megyei könyvtárnak is megküldjük. Tőlük is megkapjuk a megyet érintő kiadványokat. Kapcsolataink hazánk határain túlra is kiterjednem A testvérvárosi kapcsolatok keretében az odesszai Állami Gorkij Tudományos Könyvtár testvérintézményünk. Tőlük a Somogyikönyvtár folyamatosan részesül minden, Csongrád megyét. Szegedet érintő ott megjelent kiadványból. A Somogyi-könyvtár Dedig megküldi minden saját kiadványát, amely odesszai vonatkozású. Sőt, a megyei napilapok mellett az Ethnographia, a Filatéliai Szemle és a S<?mogyi-könyvHétköznapok Módszer Szől^j, vesz- a gyanútlan vásárló áz ABC zöldsegesstandjánál. Gyanútlan — mondom, mert megveszi, anélkül, hogy megízlelné. Do hát errefelé nem szokás kóstolgatni. Meg aztan akkora szőlötermes volt az idén, hogy bőven valogathat a kereskedő. Elvben csak azt vpszi meg, ami jó. Az elvek a gyakorlatban meretneik meg. Otthon derül ki, hogy a szőlő ehetetlenul savanyú. Megy az egész a szemet be. A vevő meg elszomorodva meditál saját balíácánságan, és megpróbálja sorbaszedni a savanyú vasár lehetséges okait. Nagy volt a termés, a kereskedő tehát nem kényszerül savanyú szőlőt venni, csak azért, hogy valamit mégiscsak tudjon kínálni. Akkor hát — tegyük íöl — a kereskedő savhiányban szenved, ő csak a savanyút szereti. Lehetséges, de nem valószínű, hiszen egy ABCben nem egy ember dolgozik. Marad hát az érdek, vagyis az, hogy a kereskedőnek érdeke, minél kevesebb szőlőt adjon el. De ez sem stimmel, hiszen jövedelme a forgat lomtól is függ. Akkor hát —»szinte le sem merem írni — tán valami nyomósabb érdek játszhat közre. Például, ha az a termelő, akitől a szőlőt veszik (mármint az eladhatatlan savanyút), rokona, jó barátja az átvevőnek. vagy csak kettős üzletfele. Mármint ugv. hogy egyébként eladhatatlan szőlője árából husz-harminc szazaiékot visszatérít az átveVőnek. Nem tudom. Csak annyi a valószínű. hogy ótven-száz kilo szőlő esetén a húszharminc százalék már fogható es fogadható összeg. A vevő pedig megveszi, otthon kidobja, s legközelebb másutt vesz szőlőt. Ez legföljebb tized százalékkal csökkentheti az ABC-ben dolgozók jövedelmét. Jé, jó, hogy eljutottam a tized százalékig. Máris visszavonok minden föltételezést. Mert lehet, hogy a kereskedő nem savhiányos, lehet, hogy nem rokona, sem ismerőse az eladónak. Egyszerűen csak nem érdekli az az egytized százalék. Lehet.., lári Műhely is a küldemenvek közé tartozik, így kerülhetnek azok az odesszai olvasók kezebe. Regionális szerepkörünk tavaly tovább bővült. A Könyvtárközi Bizottság együttműködő társszerve lett az ipari szakkönyvtárakat ósszeíogo Ipari Informatikai Központ, amely a fővárosból irányítja a hatáskörébe tartozó szakágazat es alágazntai szakkönyvtári munkáját. Most dolgoznak a regionális együttműködésben reszt vevő szakkönyvtárak hálózatán. Minden jelentősebb ipari alágazatban (például épí oipar, gépipar, könnyűipar stb.) kijelölik az együttműködő bázisintézményt. így egyszerűsödik az irányítás s a megyén belüli együttműködés is. A regionális feladatok egyik legfontosabb területe a könyvtárosok képzése és továbbképzése, amelyet eleve a szomszédos megyékre, Bács-Kiskun és Békés megyére is terveztünk. A Szegeden szervezett könyvtárkezelői tanfolyam, az ősztől működő főiskolai konzultációs központ (amelyet a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola helyezett ki), és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanárszakkal párosított könyvtárszaka jelentősen hozzájárulnak a szakemberhiány enyhítéséhez. M'ndezek mellett a szakszervezetekkel folytatott együttműködésünk is mérsékli — ugyancsak regionális szerepkörben — a szakemberhiányt, az alapfokú könyvtáron tanfolyam szervezése és működtetése útján. Meg kell mondanunk, hogy még hiányos a főiskolai könyvtárszakra" jelentkező hal'gatók egy részének áRgdános és Irodalmi műveltsége, ezért a felvételi vizsgákon alacsonyabb százalékban felelnek meg. Előkészítő tanfolyamokon igyekszünk a hiányzó ismereteket pótoltatni. a meglevőket pedig megszilárdítani. A regionális együttműködés jogszabályi előírásai mellett jelentősek a termél szetes érintkezési pontok, amelyeket szilárdítani, fejleszteni szük.seges a jövőben is. Csenke László. a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese Á rend önkéntes rr • orei Az idén .'10 éves a,z önkéntes rendőri szolgálat. Hazánkban 1953-ban alakultak először segédrendőri csoportok majd a szervezet erősödésével kialakult a szolgálat mai formája. Napjainkban több mint öt es fel ezer csoportban 50 ezer önkéntes rendőr segíti a belügyi szervek tevékenységét. Sokszor áldozatos és nemegyszer önfeláldozó munkájukat magas fokú hivatástudattal, ellenszolgáltatás nélkül végzik. Szerepük a közterületek rendjének fenntartásában, a bűnmegelőző, a -felderítő munkában és a jogpropagandában nélkülözhetetlen. Rendszeresen teljesítenek közbiztonsági es közlekedési járőrszolgálatot. Az idén az első félévben 900 ezer alkalommal különféle feladatokat oldottak meg, 10 437 bűnöző elfogásában segédkeztek, súlyosabb jogsértésért mintegy háromezer embert állítottak elő. továbbá tízezernél is több jogszabálymagyarázó, valamint közbiztonsági es közlekedési propaganda-előadást tartottak. A rend önkéntes őrei folyamatosan részt vesznek közbiztonsági, közlekedési, bűnügyi és igazgatásrendészeti kiképzésben. Az önkéntes rendőrök utánpótlása is folyamatos. Az érdekes, tudást és fegyelmet igénylő • feladat vonzza a fiatalokat Az Ifjú Gárda mintegy 560 szakalegységében 14 ezer fiatal ismerkedik rendszeresen a rendőri munkával. Buzogánytól a huszárkardig Régi fegyverek kiállítása A bemutató részlete Automata acélfogók Az NSZK kutatás- és technológiaügyi minisztériumának „A munka humanizálása'' című programja keretében eredményes fejlesztési munkával lényegesen j megjavították az izzó fé] meknek például az öntödékben különösen súlyos mini dennapi problémát jelentő kezelését. Rövidesen elké| szülnek az úgynevezett ma: nipulátorok. amelyeknek kai binbol vezerelt acelfogói 500 kg sulyu öntvényeket tudnak felemelni. Nem mindennapi látványban lehet része azoknak, akik a Móra Ferenc Múzeum Kupola-Galériájának fegyverkiállítását megtekintik. Az elegáas vitrinékben kardok, puskák, páncélok, sisakok sorakoznak szép rendben, tanúsítva régi korok találékonyságát, az egvkori mesterek anyagismeretét, az idegen népek művészetének sokféleségét. Nemcsak a kiállítás anyaga. de létrejöttének . körülményei is figyelmei érdemlők. A múzeum általában saját vagy más közgyűjtemények darabjait bocsátja a j látogatók elé es csak ritkán i kerül sor arra hogv magánj eyűjteménv kincseit állítják ! közszemlére. A mostani fegv! veranvag egyrészt azért éri dekes. mert városunkban az elmúlt évtizedekben nem volt hasonló jellegű tárlat, másrészt azért, mert 12 szegedi magángyüjtö kölcsönözte hozzá a tárgyakat. Napjaink bőséges szabad ideié sok embert csábít gyűjtésre Igazán jó, értékes kollekciót azonban csak hosszú évek fáradságos munkájával es a közben megKínálat Vasárnap. Délelőtt tíz óra. Az újságárus nyitva, ahogyan az jobb helyeken szokás. Egymás után jönnek a kuncsaftok. Délmagyart. Népsportot, Népszabadságot. Hírlapot. Magyar Nemzetet, Magyar Hírlapot keresnek. Hiába. Napilap nincs. Semmilyen. Igaz. az újságos nyitva, vevők is vannak (azaz: lennének). Hát vegyenek Interpress Magazint. Fáklyát, Ludas Matyit, vagy ki tudja, mit még. De ennek a sok bolondnak csakis napilap kéne . .. Hatba, a remittenda réme meztelen. kivont és éles kardként feksziik a vásárló és az újságos között. Takarékos időket élünk, lap nem maradhat megvasarolatlanul, - mert azt — bizonyos arány fölött — az újságos fizeti — saját zsebéből. Nyilván alulrendel, biztos. ami biztos. Ha a forgalma kisebb. arra nemigen fizet rá. Ami a nyakán marad, arra viszont bizonyosan. Tán nem is lenne baj. ha azért az újságos kísérletezne. néha vállalva kéthárom eladatlan példány kockázatát. De nem teszi. Hiába, fő a biztonság, amit az alulrendelés nyújthat. Mint ahogyan a vattaiatok egy időben mindenből túlbiztosították magukat. óriási készleteket halmozva föl. Azon már valamit segítettek a szabályozók. Ezen vajon hogyan lehetne segíteni? Sz. I. HÁZASSÁG Halápi József es Hatala Aranka, Tóth János és dr. Kazal Magdolna Erzsébet, Anth József és Fülöp Erika Katalin, Szűcs Gábor és Szulai Ilona, Juries Tibor és Budai Zsuzsanna, Peták László és Gál Zsuzsanna Mária, Bodó Tibor József és Gyuris Zsuzsanna, Lengyel György Gábor és dr. Simon Judit Róza, Maróti Ferenc István és Tóth Julianna Veronika, Somogyi Lajos és Czlrok Erika, Ludányi Tibor és Katona Ildikó Irén, Kónya József és Oeskó Hona, Szabó Lajos Simon és Tóth Edit, Csányi István és Lengyel Emőke. Erdélyi Imre Tamas és Terhes Klára. Rekett-Nagy Imre és Bajnal Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kiss József Lajosnak és Kelemen Máriának Józseí, Szűcs Sándornak es Fodor Marjanak Judit. Virág Imrének es S/.t?nka Erzsébetnek Erzsébet, ktonde Istvannak és Szakats Ibolya Evanak Gábor, Süveg László Istvánnuk es Bendesi Judit Erzsébetnek Laszio Attila, Abrahum Ferencnek es l'app Máriának Adrienn, Bóka István Antalnak és Pintén Mártanak Csaba. Szyszen Jozet Maroknak cs Ilegedús Juliannának Mónika Stefunia. Vígh Lajos Sándornak és Bartos Honának Nikolett, Barta Lászlónak és Kiss Zsuzsannának László Tamas. Kasziba Ferenc Andrásnak és Király Katalinnak Brigitta, Szabó Gézának és Szalai Kornélia Margitnak Balázs. Bagaméri Imrének és Király Editnek Zoltán Dávid. Sánta Gézának és I Böröcz Mariának Laszio. Papp Ferencnek e- S; ögl Annának Renáta, dr. Dibó Györgynek és Borbély Ágnesnek Zoltán. Balázs Imrének es Fábián zsuzsannunuk Imre Fodor Józsefnek és Rutai Gizellának Tamás Imre Györgynek és Nagy Erzsébetnek György Krisztián, Veres Verencuck cs Molnár Mártanák Ancit, Borzák Ferencnek és Tuska Erika Ilonának Ferenc István. Krlzsán Sándornak és szabó Arankának Aranka Mária, Papp Arpadnak és Tanács Máriának Karoly. Ácsul Laszlónak cs Tihanyi Ágnesnek Krisztina, Gyuris Gyula Ernőnek és Stiller Anett Manuelanak Kitty, Bajusz .laposnak es Otott-Kovács Mária Magdolnának Gyula, Zomborl Istvannak és Mikuska Aranka Erzsébetnek Renáta. Eleven Ferenc Istvannak és Maksa Aranka Borbálanak Ferenc. ürclug Antalnak es Csaszár-Putyi Klárának Zoltén Antal, Czemak Józsefnek és Antal Zsuzsannának Tamas. Turu Sándornak es Toth-Szeles Katalinnak Gusztáv, Uetarl Istvánnak es Gnett Katalinnak Andrea Szűcs Józsefnek és Framasi Ejrlkának Anita Noémi. Szilágyi Imre Istvánnak és Hetesy Mártának Imre Gábor, Baricsa Sándornak és Laász Eta Ilonának Alex. Tóth Imrének és Varga Erzsébetnek Mariannu, Halász Miklósnak és Komjáti Erzsébet Ilonának Helga. Somogyi Istvánnak és Csongrádi Ev» Katalinnak Gábor István. Ambrus Jánosnak es Rózsahegyi Mária Ildikónak Nóra. Vásárhelyi Lajosnak és Horváth Emmának Norbert, Bolgár Tamasnak és Tóth Ibolya Margitnak Tamás, Sallal F.ndre Isivannalt és Hevesi Magdolnának Endre. Csamó Lászlónak es Mand.iák Maria Margitnak Gabriella Eta. Kocsmáros Ferencnek és Dunai Magdolnanak Norbert. Lengyel Andrásnak és Mag Mananak -Gábor, Fehér Ferenc-. nek és Molnár Gizellának Lóránt Ferenc, Nagy Andrásnak es Szekeres Tímeanak András, Glmesi István Miklósnak és dr. Deák Zsuzsanna Magdolnának Dóra, Balázs Ferencnek és Terhes Évának Árpád Sándor. Dorogi Istvannak és Murányi Arankának Gábor. Dobó József Andrásnak és Horváth Katalinnak László. Külös Sándornak és Poór Gizellanak Gábor Sándor, Urbán Györgynek és Kolompár Editnek Tibor, Márkus Attila Mihálynak és Vezér Anikónak Gergely Attila, Barna Józsefnek és Szatmári Editnek Edit. Pintér Károlynak és Sáfrány Erzsébetnek Károly, Flnta Jánosnak és Szabó Erzsébetnek Erzsebet Julianna ncvu gyermekük született, HALÁLOZÁS Bitó Józsefné Nyári Mária, Dömötör Györgyne PLpjez Erzsébet, Cs'amangö Jánosné Farkas Ilona. Zsóter Gáspár. Nyitva! Sandorne Hárman Rozália. Sándor Mihály, Szurvák Andrásné Blro Etelka, Usikós Jánosné Tóth Ágnes. Szabó Máivasné Kovács Terézia, Dufka Kalman. Reiger József. Tóth Józsefné BiOZók Mária. Bánszkl Tamás. Fogas György. Bozóki Jánosné Papp Terézia, Csűri. Pál Gyuláné> Baráth Ilona, Forró Gyuláné Micsang Mária, Balogh Imre, Pikó Istvánné Szabó Zsuzsanna. Gömörl Endréné Fekete Ilona. Gábor Józsefné Poór Anna, Nagv János. Juhász András. Sáfár István Márton. Megyeri Jözsafné Muesi Juliannu, Becsei János. Domokos Gáspár, Lakatos László, Széli Ferenc. Vigh Istvánné Kócto Eleika. Molnár Istvánné Újvári Rozália. Márton Dezső. dr. Apró László. Sobajda Antal, Ambrus András Antal, Tölgyessy F.lemérne Renye Anna. Krajezar István. Kálmán Istvánné Yes/elovxzki Etelka. Cslpak Karolyné Farkas Veron. Ungi József. Varadi Lajos. Barna Ildikó, Hevesi Ferenc megíiűiL He- j szerzett bősége* szakérte, lemmel lehet összeállítani. Amikor valaki eljut erre a szintre, úgv érzi, az így nyert anyagot másoknak is meg kell mutatni. A mostani tárlat, e szempontból igen szerencsésnek mondható. *A megtekinthető fegyverek jól reprezentálják a különböző korok eltérő típusait Az ember fejlődésének korai szakaszától kezdve használt fegyvereket, előbb csak alkalmi darabokat, védekezésre. majd vadászatra és egyre gyakrabban ölésre. Ahogy az emberi találékonyság fejlődött. úgv lettek tökéletesebbek a fegyverek is. Attól függően hogy tulajdonosuk egvszerű harcos volt vagv előkelő gazdag, a fegyverek is díszesebbek, értékesebbek. Vannak ezüsttel. csonttal, gvöngvházzal, drágakövekkel díszített darabok, némelyiken pedig egészen komoly, múveszeti díszítések. A reei korok, sajátos típusok jól illusztrálják a gyűjtők különböző erdeklódesí területét, de ez a kiállítás összképét nem zavarja. Akad itt magyar hadnagyi buzogány, félelmetes hírű fringia, perzsa es török szablya, veres eseményekből ismert jatagán, osztrák pisztoly, balkáni martalocpuska. orosz cári mellvért, ulánuskard és iapán szamuráj fegyverzet Az 1848—49es szabadságharc egvszerű huszárkard.ia jól megfér a már csak díszként hordott, cifra kardokkal. Az utolsó vitrin csillogó, díszes alabárdja pedig a szent korona őreinek inkább jelképes, mintsem félelmet keltő fegyvere volt 1944-ig. Nemcsak szórakoztató, de hasznos, tanulságos látnivaló is e fegyverkiállítás. A körben a falakon elhelyezett korabeli kéoek, metszetek pedig jelzik, hogv az igazi gvűjtő nemcsak az egved darabokat becsiili sokra. hanem igyekszik megismerni annak a kornak az embereit, akik a fegyvereket készítették, viselték és használták A szegedi fegyver-gyűjtők — Bcne István, Dombvári Emil, Jeddi Károly. Kendi György Mehelka Béla. Mészáros András. Molnár Péter. dr. Négyökrű Dezső, Oláh Sándor. Oláh Károly, Szélpál István. Tandarl László. Tokodi Péter. Tóth Sándor — maguk rendezték u kiállítást, jó ízlésről és hozzáértésről téve tanúbizonyságot. Zoinbori István ,