Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

2 Vasárnap, 1983. október 9. Több újság és kézbesítő Hazánkban évente csaknem 1,4 milliárd sajtóterméket terjeszt a posta, s ez a szám egyenletesen emelkedik. Az idén például októberig 13 millióval több újságot értékesítettek a postások. mint tavaly ilyenkor. Az újságok 62—63 százalékara előfizetnek az olvasók. Az előfizetők részére az elmúlt évben 880 millió lapot vittek házhoz a kézbesítők, akiknek száma meghaladja a 10 ezret. Ma már az ország valamennyi részébe eljutnak az újságok, a kézbesítőhálózat teljesnek mondható. Tízezer-kétszáz kézbesítő közül, 3300 foglalkozik kifejezetten az újságkézbesítéssel, főként részmunkaidőben. általában 3—4 órás elfoglaltsággal. A megje'enő sajtótermékek kisebbik részét — csaknem 500 millió lapot — alkalmanként vásárolják meg az olvasók. Magyarországon jelenleg 33 ezren foglalkoznak hírlapárusítással, közülük 15 ezren postás dolgozók. a többiek alkalmi munkavállalók. üzemi sajtófelelősök, szövetkezeti boltok eladói, diákok. Az árusítóhálózat igen kiterjedt, az országban több jjiint 20 ezer helyen lehet újságot vásárolni, s általában a valaszték is megfelelő. Az elmúlt évben péidául ezer új helyen kezdtek árusítani, főként élelmiszerüzletekben. szállodákban, vendéglőkben, cukrászdákban. A kedvező visszhang arra ösztönzi a postát, hogy mind több vendéglátóhelyet kapcsoljon be a lapterjesztésbe. Emellett új postai pavilonokat is építenek, elsősorban metróállomások. autóbusz-pályaudvarok közelében. (MTI) A Pintér ikrek Gyermekét karjába ölelő — Az első évben volt seanyat: ábrázol a meghívó, gítségem. a tanács fizetőit amely a Pintér ikrek szü- egy gondozónőt, aki kőzreletésnapjára invitál. Kuta- működött a reggeli etetestok az emlékezetemben: ben, fürdetésben. Eleinte igen-igen, éppen há'om jöttek Lacika óvónői. ók esztendeje, hogy október fölajánlották, hogy rékltkst, 4-én szenzációs hír kapott kisingeket vasalnak. A r.oszárnyra: négyes ikreknek konok a lakást tartották adott életet egy szegedi asz- rendben — szóval nem maszony. A klinika oltalmából hárman, Krisztián, Zoltán és Diana tudott hazaköltözni a boldog szülőkhöz, és. az ck- gondok, de így is van cor 3 és fél éves Lacikához, ven tennivalóm nekem. radtam magamra a tengernyi munkával. Ahogy nőttek a gyerekek, valamelyest csökkentek ugyan a bőa Úttörő-értekezletek Hogy mi történt velük az- férjemnek és a sógornőmóla? Tágasabb otthonra cse- nek. Néha rászorulok a rélvén a régit, a munkahe- szomszédok jóindulatára is. lyek — a nyomda és a Vo- Nehéz kilépni az ikrekkel Ián — segítségével berei- az utcára, hisz csak két kedezkedett a család a jőve- zem van. ők meg háromfelé vények igénye szerint. szaladnának. A csengő hangjára gj e- — Gondolom, körülmérekcsivitelés a válasz: ..Ki nyes a közös étkezés, az aláz?. Ki az?. Ki az?" A ki- vás, a játék megszervezése táruló ajtóban három ka- is. lönböző arcú, különböző le- — A lakótelepi konyha kintetű és vérmérsékletű kicsi, nem tudunk vaiaapróság fogad bennünket. S mennyien egyszerre asztalmiután kíváncsian körüljár- hoz ülni. A gyerekek szoják az idegeneket, ipegcso- bájában két rácsos ágyat dálják kolléganőm csillogó szemű fényképezőgépét, önfeledt játékba kezdenek. — Nehéz? — kérdezem a pedáns resdet tartó édesanyától. Sóhajt: ELMENTÜNK takarmányt venni A szomszédom hívott se- biztató információ. Jó helygítségül zsákot cipelni. Az ről. a ZÖLDÉRT vezetőjétől egyikben kukorica, a másik való. A jövő héten már szálmeg búzával telve. Jól meg- lflanak Hattyasra szemes taraktuk zsákjainkat az algyői karmányt. Megoldják a valáposnál — szomszédom hív- gyonvédelmtt is. ja így a terményforgalmazót — és hazavittük. Szokott helyére állítgattuk a magos zacskókat, amikor megjegyzi a szomszéd. irigykedve a. hatt.vasi kollégám, ha látná mit vettünk. Hogy miért? Mert ott nem lehet kapni. Gondoltam, uccu neki. próbáljunk Hattyason is venni két zsák búzát, útba ejthetjük az ottani „tápost", ha a kiskertekhez indulunk. Ügy tetiünk. miként elképzeltük. de akadt egy bökkenő: a Vaskapu utcai boltban tényleg nincs szemes takarmány. Ne is kérdezzem, miért nincs, mondta az eladó (üzletvezető) hölgy, mert belefáradt már a magyarázkodásba. Lassan két hónapja nem hoznak sem búzát, sem árpát, sem kukoricát, A magtárakban pedig van bőséggel, csak rendelni kellene. Igv egyszerű-naivan hívtam fel a figyelmet a ZÖLDÉRT Vaskapu utcai telepén a beszerzés egyik ismert módjára. Rendeltek, már az ég tudja hányszor, mégsincs, vagy mégsem szállítanak. Inkább az utóbbi az igaz. Ennek az a magyarázata, hogy nem biztosított a vagyonvédelem. Még a madarak is a hústermelő ellen vannak, ugyanis a nyáron a házi verebek (szarkák?) néhány ezer forintos áruhiányt okoztak! Amíg nem tudják biztosítani a vagyonvédelmet — éhezzenek a sertések, meg a csirkék? Tényleg koplalniuk kell a nevezett állatoknak még Gyálán. vagy Mihályielken is. Az ottani gazdák szintén Hattyasra járnak (jártak) át vásárolni. Türelemkérésből már elég, ezért álljon itt inkább egy Ács S. Súndnr „ikresítettünk", eddig elfértek benne hárman ... A játék? Négv fal között nem tudják kitombolni magukat a gyerekek, marad az utca mert játszótér nincs a közelben. A férjem épített a ház előtt lengöhintát, mérleghintát. homokozót. Ott játszanak a környéki többi gyerekei is ... Pintemét már váriák munkatársai a nyomdában, ebben a hónanban dolgozni fog, Krisztián. Zoltán és Diana pedig első lépésként bölcsődei „polgárok" lesznek. Hogy életük új szakaszában a gond vagv az öröm kerül-e túlsúlvba? Ez nemcsak rajtuk múlik, később sem. Ch. A. Mint azt már hírül adtuk, a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Elnöksége idén tartja országos értekezletét. Négy év tett el ugyanis-a VII. értekezlet óta. elérkezett az idő az elmúlt évek munkájának értékelésére. annak tük-éoen az új célok, feladatok kitűzésére, Az elmúlt hónapodban valamennyi általános iskola úttörőcsapata elvégezte a számvetést. Szegeden 39. a szegedi tárásban 25. A csapatvezetők eredményeiket, gondjaikat eljuttatták a városi-járási elnökségeknek. amelyek írásos beszámolókban foglalták össze a legfontosabb tapasztalatokat. Tegnap, szombaton mintegy 200 szegedi és szegedi járási nevelő vitatta meg e beszámolókat a városi, io+asi úttörő-értekezleteken. A szegediek az Ifjúsági Házban végezték munkájukat. A 108 pedagógust és az elnökségben helyet foglaló vendégeket Kádházi Lajosi. az úttörőszövetség zánkai táborának igazgatóját, az országos elnökség tagját. Oláh Miklóst, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát, Zeleiné Horváth Sárát megyei úttörőelnököt, dr. Szilágyi Jánost, a megyei KISZ-bizottság titkárát, Tóth Tamást, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkárát, dr. Miiller Józsefnét, a városi tanács elnökhelyettesét a Hilmnusz közös eléneklése után Simon Márta levezető elnök köszöntötte. Szabó Ágnes, a városi úttörőelnök a napirendnek megfelelően szóbeli kiegészítést adott az írásos beszámolóhoz, tolmácsolta a csapatértekezleteken felmerült legfontosaob kéréseket. így például, nogy az úttörők csoportosan, kedvezménnyel utazhassanak, kapjanak nagyobb támogatást a táborokhoz, köszönetet mondott mindazoknak a pedagógusoknak, iskolaigazgatóknak, társadalmi' és 1ömegszervezetek képviselőinek. akik aktív munkájukkal hozzájárultak a szegedi úttörős élet fejlődéséhez, az úttörő-értekezletek lebonyolításához. Szünet után szekcióüléseken folytatták munkájukat az úttörővezető pedagógusok: megvitatták az úttörőcsapatok munkáját és kapcsolatait. a kisdobosok tevékenységét. az önkormínvzat és az iskolai demokratizmus kérdéseit, valamint a beszámolót. Az értektvtet ezután plenáris ülésen folytatta munkáját.. A beszámoló elfogadása után megválasztotta azt a 23 neve'Cr. aki a megyei úttörő-értekezleten képviseli városunkat. Kisdobosok köszöntötték az MTESZ székházában munkálkodó 79 szegedi -árási nevelőt és a vendégeket. Harmath Istvánná levezető elnök ismertette a napirendi pontokat, üdvözölte a résztvevőket, köztük Váriné Feró Máriát, a megyei úttörőelnökség titkárát. Gila Ferencet, a lárási pártbizottság osztályvezetőjét, Gregor Józsefnél a járási hivatal osztályvezetőjét. A résztvevők meghallgatták Fodor Máriának, járási úttörőelnöknek a beszámolóhoz adott szóbeli kiegészítőjét, majd a városi értekezlet munkájához hasonlóan szekciókban adlak hangot véleményüknek az úttörőszövetség követelmény-, program- és tevékenységrendszeréről. az úttörőcsapatok kapcsolatrendszeréről, és a kisdobosok mozgalmi • tevékenységéről. A plenáris ülésen elhangzott hozzászólások után az értekezlet elfogadta a beszámolót. a határozati Javaslatokat, és megválasztotta a 20 járási küldöttet a megyei értekezletre. M. F. Szeged évszázadai Tudományos ülésszak — A monográfia első kötete Történetének három jelentős évfordulójára is emlékezik ezekben a napokban Szeged városa. Nyolcszáz esztendeje, hogy Szeged neve először szerepel írásos dokumentumban: III. Be.'a adományozó oklevelében Cigeddin alakban; évszázada, hogy a „nagy víz" pusztítása után újjáépült a város. kialakult körutas-sugárutas rendszere, fölépültek és megnyíltak palotái, intézményei; s 39 éve, hogy 1944. október 11-én a szabadulás napja virradt a városlakókra. E hármas évfordulót ajándékkal ünnepelhetjük: elhagyta a nyomdagépedet a Szeged törtenele című ötkötetes várostörténeti monográfia első kötete. Ez alkalomból Szeged megyei város tanácsa október 12-én, szerdán délelőtt 10 órako>Szeged évszázadai címmel tudományos konferenciát rendez a városi tanács dísztermében. Az ülésszakot Régről maradt történet, mikor kérdezték az egyszeri téeszelnököt, mit építene szívesen: magtárolót, disznóólat vagy gépműhelyt. Azt mondta, egyiket se, mert mire elkészülne, nem lenne mit belerakniuk, anvnyira kiköltekeznének. Azonkívül a velejáró hivatalos papírmunka miatt is inkább ö csak vetne. ^íratna szívesen, a többit — a tárolást meg az értékesítést — rábízná másokra. Mielőtt még bárki elhamarkodottan vélekedne, és begyepesedett agyúnak tartaná az elnököt, emlékeztetjük: pár esztendővel ezelőtt az effajta gondolkodás volt az uralkodó. Amióta a mennyiségi szemlélet minőségibe fordult át, csak azóíá kezdjük előcsalogatni a józanabb eszünket. hogy mentsük a menthetőt és próbáljuk a valós igényekhez igazítani a gyakorlatot. Gazdasági életünk ismerői gyakorta hozzák föl a korábbi évek negatív kihatásait. Többek között a megalapozatlan beruházásokból eredő következményeket. Spk téesz még most is nyögi egy-egy erőltetett építkezés terhét, amelyet előrelátás hiányában H kassza becsülete Beruházás — szabályozók — hatékonyság, e három szorosan összetartozó fogalom manapság szinte elmaradhatatlan kifejezése a köz dolgaival foglalkozó fórumoknak. Aki valamicskét is szándékozik mozdítani a népgazdaság kátyúba ragadt szekerén, óhatatlanul időznie ke'l kicsit a témánál. Sokan gazdasáoi fejlődésünk gátjának, a továbbhalc' i kontrájának tartják a meggondolatlan építkezéseket, a nem eléggé körültekintő gépvásárlásokat és a hamarjában ültetett gyümölcsösöket. A különböző testületek — így a szövetkezelek érdekképviseletei is — elemzik a múltét. hogy •véleményükkel segítsék a helyes út megtalálását. Lenutóbb a me-ő'-n-dasáoi beruházásokról mondott véleményt a TF.tZÖV elnöksége. Summázható: nincs minden rendién a szövetkezeti beruházásokkal. a jelenlegi folyamatok nem kedveznek a jobbat akaró elképzeléseknek. kevés volt a mester, sok a megrendelő. Ez egyrészt a szerződéses fegyelmet ronker érdekében. Ezt a törekvést az állam is tekintélyes summával támogat' totta, másrészt lelassította ta. Eljutott a mezőgazdaa pénz mozgását, és a szö- ság — jaj csak el ne kivetkezetek nem tudták abáliuk! — odáig, hogy a hazai boltokban mindig kapható élelem. Kenyeret, húst, tejet. bármikor tudunk tenni a kosárba, és ez megnyugvást is adhat. De a fejlődés többet követel. bővebb választékot, árán adható exportot. Ehhez alap lehet a hatalmas, milliárdokra rúgó összeg, amelyet a mezőgazdasági beruházásokra fordítottak gyorsan mozgó piachoz alakítani gazdálkodásukat. Igazságtalanság lenne általánosítani, hogy minden építkezés, gépvásárlás, szőlőültetés. földrendezés gálja volt a haladásnak. Többször bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság eredményei az ésszerű befektetéseknek köszönhetők. Idejében ges gépeket és munkába ál hoztak tető alá. Elpfordult, lították a földolgozó sorohogy kellő erőfölmérésnél- kat. Bárhol a világon a kiif fogtak sok „látszatbe- fejlődés alapja, hogy leruházásba", mondván, majd gyen meg az esélye az ércsak adnak pénzt a folytatáshoz. A kényszerhelyzet azán sokszor rossz megölmegvették a szüksé- (Csongrád megye például éneket és murtKába ál- 45 ^ vagyonnal gyarapodott az elmúlt ötéves terv idején. lékek újratermelésének, a izükséges élelem előállításának. Főleg a földdél báVáltoztak az idő!:, a beruházásokat ma már két kézzel tartják vissza. A mezőgazdászok legnagyobb dás szült. Fölszaporodtak a nők ismerték fői ezt, és aggodalmára. Többen hanfélbemaradt építkezések, tettek meg mindent a si- goztatják, hogy a jogos szándék a másik végletbe csap át, hiszen a mértéken túli takarékosság többet árt, mint használ. Föl szók' ták tenni a kérdést: kell-e sorompót állítani a mezőgazdasági beruházásoknak ? Ha nem kapja a föld, amit megkíván, nincs olyan gép, amilyen kellene, hiába. való lehet az évi munka. Ha nem kapnak, honnét vegyenek pénzt az újratermeléshez? — kérdezhetnénk. Nyomban kapnánk is rá a feleletet: a legszükségesebb dolgokra mindig kell nogv csorduljon, cseppenjen. Tárolóra, gépre, műtrágyára mindenkor kinyitják a bukszát a bankok. Emellett nagyobb lett a becsülete a házi kasszárak. (A Csongrád megyei gazdaságokban az elmúlt három évben 40 százalékkal növekedetek a saját fejlesztési forrásból származó beruházások.) Nem könnyű a dolga se dolgozónak, se irányítónak. Akik megszokták, hogy egy-két jó szóra az állam nagy marokkal adja a pénzt, most nehezebb éveknek néznek elébe. Állniuk kell a próbát, amelyet a világpiac kíméletet nem ismerő versengése határoz meg. Mivel a jó szándékú állam bácsi lassan kiforgatja a zsebeit, a haladásra csak ésszerű, meggondolt, gvorsan pénzt fialó beruházások gazdáinak van esélye. Bármi más út elképzelhetetlen. « Majoros Tibor Papp Gyula, a városi tanács elnöke nyitja meg. Az egész napos programban hat előadás hangzik el: Kristó Gyula egyetemi tanár: Szeged kialakulása, Kubinyi András egyetemi docens: Szeged a középkori városhierarchiában, Szakály Ferenc tudományos munkatárs: Az 1698. évi szegedi telekkönyv, Szántó Imre egyetemi tanár: Szeged csatlakozása az 1843-as márciusi forradalomhoz. Tóth Ede egyetemi doceru: Szeged a dualizmuskori parlamentben és Ördögh Piroska egyetemi docens: Szeged politikai életének sajátosságai a népi demokrácia első évtizedében címmel számol be tudományos kutatásairól. A konferencia dr. Székely Sándornak, az MSZMP Szeged városi bizottsaga titkárának zárszavával fejeződik be. Szerdától vásárolható meg a Szeged története című monográfia első kötete, melynek előszavában Papp Gyula így ír: „Több mint nyolcvan esztendeje, hogy Reizner János négykötetes, máig sokat forgatott monográfiát szentelt Szeged történetének. A város fejlődésében azóta bekövetka zett változások, a sorsfordulókat jelentő történelmi események, a korábban ismeretlen vagy fel nem használt forrásokra építő uj kutatási eredmények, a történelmi múlt iránt megnevekedett érdeklődés, a helytörténettel szemben megváltozott elvárások. valamint az oktatás-nevelés igényéi mind sürgetőbben vetették fel a kor követelményeihez igazodó, marxista szemléletű várostörténet megirásanak szükségességét." A városi tanács 1974-ben hozott határozatot az ölkótetes történeti monográfia kiadására. A munkálatok 1978-ban kaptak új lendületet és szakemberek, Szeged tudományos műhelyeinek kutatói és a fővárosban élő tudások — mintegy 65en — fogtak neki a hatalmas munkának dr. Knstó Gyula egyetemi tanár, sorozatszerkesztő irányításával. Ö a szerkesztője á most megjelent első kötetnek — 17 szerző munkája —, mely a város történetét a kezdetektől 1986-ig vizsgálja. A sok térképpel, illusztrációval és rajzzal kiadott vaskos kötet 180 forintba kerül.