Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

Péntek, 1983. októfcer 7. 5 Szakmai könyvnapok Évről évre megrendezik a •műszaki és közgazdasági könyvnapokat. Ezúttal október 31-ig tart a program, amelynek országos megnyitó ünnepségét csütörtökön tartották a Budapesti Műszaki Egyetem központi aulájában. Házigazdaként Polinszky Károly rektor köszöntötte a könyvnapok valamennyi újdonságát bemutató — itt rendezett — kiállítás megnyitójára egybegyűlt közönséget Ezután a műszaki és közgazdasági szakemberek gyár KISZ-bizottsága titká rának beszámolója után a szovjet vendégek a gyár fiatal dolgozóival cseréltek véleményt. Elutazott a szovjet küldöttség A Lenini Komszomol Köz- Vladimír Konsztantinovics ponti Bizottságának delegá- Jegorov, a Komszomol KB ciója Csongrád megyei látó- agitációs és propagandaoszgatásának tegnapi, csütörtö- tályának vezetője, Akszana ki programja keretében Magyar, a Komszomol KB Öpusztaszerre. a Nemzeti nemzetközi kapcsolatok oszTörténeti Emlékparkba uta- tályának magyar referense, zott. A történelmi emlékhely Natalja Loginova, a Kommegtekintése után Turcsikné szomol Gorlov megyei biSüli Mária, a KISZ Csöng- zottságának osztáíyvezetőrád megyei bizottságának helyettese. Alekszander Rotitkára tájékoztatót adott a maskov, a Komszomol Dohazafias. honvédelmi neve- nyeck megyei bizottságának lésről. Ópusztaszerről a Sze- agitációs és propagandatitgedi Szalámigyár- és Hús- kára városnéző sétán megkombinátba vitt a vendégek ismerkedett Szeged nevezeútja. Az üzemcsarnok látó- tességeivel. majd kísérőikkel, gatását beszélgetés követte. Igor Dvurecsenszkijjel, a Dobóné Katona Valéria, a Szovjetunió budapesti nagyelőtt Hoós János tervhivatali államtitkár szólt a friss szakirodalom jelentőségéről, munkaeszköz szerepéről. követségének másodtitkárával és Emőd Péterrel, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjével tegnap visszautazott a fővárosba. Emlékhely a gátőrházban Önállóság és lehetőség Somogyi Károlyné felvétele A járgányos vfzki emelő, amelyet a századforduló óta napjainkig használnak A napfény városának ide- vízről ' is dokumentumokat Béla és főmérnöke, Kardos genforgalmi térképén 109-es gyűjteni. Fényképekkel em- Imre a régi emlékeket menszámmal jelölik azt az em- lékeznek az 1970-es nagy- tendő, a vízügyes szakmát lékhelyet, amely különleges- vízről. A korabeli plakátok, tisztelendő, határozták el, sége, érdekessége okán jog- tervrajzok, fotók — össze- hogy a Tisza-parti kétszingal tarthatna számot a vetve a mai árvízvédelmi tes épületben összegyűjtik meglevőnél nagyobb érdeklő- partfalrendszer dokumentu- az igazgatóság területén feldésre. Csakhogy a Tisza— maival — az elmúlt 100 év lelhető tárgyi értékeket Így Maros torkolatánál, az ár- vízügyi műszaki fejlődéséről kerültek ide elsőül a száz évvel korábbi időkből szárBár az esvséaes vízüavi maz6 tervek- iratok- ame" szolgLat igában szlffi *** vízvédelmi töltés aljában tanúskodnak, épült gátőrház messze van a belvárosi múzeumokhoz szokott kül- és belhoni kíván- már ó korábban csiskodonak egyaránt. Pedig ^ torekvJesek az Ar_ es megerne a faradsag, a rita vízügyi igazgatóság nagy öregje, Poór Pista bácsi válogatott, rendezgetett kezdet, u i R„i1 Társulatok laiuc^K.. " kasagszámba menő vízügyi ^ v'^rnö^T éo TuUúr- Munkáját az emlékhely gyűjtemény megtekintésére. ^n™vatólo? ö^han- A^Zlí Jóllehet a papírra vetett golt működésére. A gyűjte- karoly lejezte be. AZ igazi múzeumi kalauzolás megle- mény legrégibb darabjai köz- na§y gyujtoakcio azonban hetősen meddő vállalkozás- vetlen a kiegyezés utáni 1978-ban kezdődött, s a könak tetszik, mégis probálko- évekből valók, s bemutatják vetkező esztendőben, a nagy zom, annak reményében, a társulati folyam-, illetve árví centenáriumára lett hogy kedvet teremtek egy kulturmernoki hivatalok tar- ... Tisza-parti sétára, amelynek gyl emlékeit és szellemi al- keszen. Azaz, hogy meg soközbeeső állomása a víz- kolásait. káig nem készül el, hiszen ügyi emlékhely múzeuma és A parkban átható szürke bővül, gazdagodik tovább ma még közepes nagyságú vaskorlat a ma emberében mindaddig, amíg helyt nem 6kanzenje. nem idézhet emlékképeket. ad a régi korok különböző Kalocsai Katalin Kezdjük hát a „sétát" ab- Annál inkább emlékezhet- vizgazdálkodá!4i társulatai ban a szobában, ahol emlé- ne,k még a fiatalabb korosz- fellelhető emlékeinek Aim„„„u „Arn. tályok tagjai is a betonfal 058266 eltelhető emiekeineK. ket alhtanak Szeged varos előu. jdők vöröstéglás védó„ mindmáig legsúlyosabb ter- gátjára, amely hosszú évtimészeti katasztrófájának, az zedekig magasodott a Tisza 1879-es nagy árvíznek. . E város felőli partján, s most régen volt szörnyű pusztítás- ™ ról sok mindent tudunk, de . u í „ m A szabadtéri múzeum ad azt bizonnyal nem - vagy immá[.on véglegef. ptth<mt a csak tudós kevesek — gya- sok.sok kézj szerszámnak és Szegednek a technikai fejlődés hőskoTöbbek Á

rgus szemmel figyelik íninden lépé> süket. S bármit tesznek, bárhogyan is gazdálkodnak, valaki mindig érvként használja fel eredményüket, vagy éppen eredménytelenségüket a meglehetősen gyakori vitában. Mert bár a korábbiaknál kevésbé hangosan. de most is sokan vonják kétségbe az ipar- és élelmiszeripari vállalatok körében lezajlott átszervezéseket, az elindított decentralizálási folyamatot. A vitában mindenki talál bőven érvet, ellenérvet álláspontja alátámasztására. Az önállósított vállalatok jelentős része még ma is veszteséggel küzd, vagy éppen alacsony hatékonysággal dolgozik — így az egyik tábor. S konkrét példaként a volt Lampart-vállalatokat, a korábbi Izzócégek esetét, néha egyéb gazdálkodók nevét idézik. Nem vitás, a megállapításban van némi igazság, a kiragadott példák találóak. A kecskeméti kádgyár, és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valóban évek óta veszteséges, s csupán a központi szervek beavatkozása hozhat javulást a közeljövőben. A pécsi Sopiana Gépgyárnál is rontja a hatékonyságot, hogv az Izzós-korban kezdett beruházás jóval több munkaerővel és más profillal számolt, mint ami a valóságban kialakult. A cég anyagi lehetőségeit meghaladó hitelekről nem is beszélve. A budapesti Gábor Áron Gépgyár ugyan 1981. az önállósítás óta évről évre növelni tútíja valamelyest nyereségét, de azért még mindig az alacsony hatékonyságúak közé sorolják. Ez mind igaz, hangzik az ellentábor véleménye, de két. két és fél év alatt nem lehet csodákat csinálni. Ha valaki erre számított, az természetesen csalatkozott. A volt Lampart-vállalatoknál nem lehet pillanatok alatt megszüntetni a sok év alatt felhamozódott veszteségforrásokat. A kecskeméti kádgyár beruházása elhúzódott, miközben a piaci kilátások is egyre bizonytalanabbá változtak. Más terméke viszont nem volt, s gyakorlatilag ma sincs a vállalatnak, amelyre a válságos időben terveit, s nyereségét alapozhatná. A Gábor Áron Gépgyár Izzós-korában veszteséges .volt, ígv ott már a szép lassan emelkedő nyereség is eredményként értékelhető. S ha már a Lampart-cégekről esik szó, akkor a másik kettőről sem szabad elfeledkezni: a vegyipari gépgyár és a Bonyhádi Zománcárugyár nyereséges .. . Vagyis: döntetlen az állás, e vállalatok helyzete alapján se pro, se kontra nem lehet igazolni a vitában semmit... Igen. mert... S bőven lehetne még sorolni az érveket és ellenérveket. S mindeh bizonnyal valamennyiben találnánk némi igazságot. Nem érdemes azonban elhamarkodott ítéletet mondani. Az 1981ben elindított szerkezetfejlesztés, decentralizálási folyamat óta túl rövid időt telt el ahhoz, hogv most bármelyik vállalat fölött is pálcát törhetnénk. Már csak azért sem, mert nem egy cég esetében előre, megjósolható volt, nem tud egykönynyen megszabadulni a múlt kellemetlen „örökségétől". Ha évekig lehetett veszteségesen dolgozni, ha idáig a nagyvállalaton belül is elfogadott volt az egy termékre alapozott profil, akkor most nem egyszerűen elhatározás kérdése a másként gazdálkodás, az új termékek bevezetése. Először a berögződött gyakorlattól, a megcsontosodott szemlélettől kell megszabadulni. mert jobbat, többet, s eredményesebben produkálni nem lehet az eddigi módszerekkel. A decentralizálási folyamat kezdetén, 1980—81-ben még csak néhány vállalat kapta meg az áhított, vagy nem kívánt önállóságot. 1982-ben azonban már 10 tröszttel és 4 nagyvállalattal kevesebb működött az országban, mint három évvel korábban. Huszonhat vállalat megszűnt és 167 új alakult. Vagyis, mozgásba lendült a vállalati szféra. A korábban sokszor kritizált túlcentralizált mammutvállalatok mellett, egyre több a középvállalat, s a kisvállalkozások szaporodásával talán mind több kis cég is alakul. E folyamat — akármilyen vegyesek is még a részeredmények — pozitívan értékelendő. pezsgés, a bizonyítani akarás, ami az önállósított vállalatokat hajtja, eredményeket produkálhat. Lehet persze, hogy ez pillanatnyilag néhány cégnél másként néz ki .. . Más kérdés, hogy a szervezeti változások önmagukban nem oldanak meg semmit. Csupán lehetőséget jelentenek, hogy legalább ezen a téren ne akadályozza semmi a hatékony gazdálkodást. Lehetőséget teremtenek arra, hogy az eddiginél kisebb, s minden bizonnyal mozgékonyabb szervezetekben follyék ezentúl a munka. Hogy ezt a lehetőséget az érintett cégek vezetői kihasználják-e, ki tudják-e használni, ezt majd a gyakorlati eredmények alapján lehet eldönteni. Egyelőre azonban maradjunk várakozó állásponton. Egy-két gyengébb eredmény nem teheti semmissé a többiek gyarapodó sikereit. Még akkor sem, ha ezek a kudarcok sokkal látványosabbak, mint a felmutatott eredmények. W. I. A Betegápoló fiatalok versenye munkák közül választhat a fiatal, aki az egészségügy szolgálatába kíván lépni. A kutató, gyógyító orvo- gyünk az alanyai és szemsok segítőtársai mindenütt tanúi is — mondta dr. Soaz asszisztensek, az ápolók. níthatjuk, hogy népe korántsem érezte vette r«ból való gépnek között végleges helyére ide „költözött" a kordé, döngölő, fogasléces emelő, vonószék, járgányos vízkiemelő éppúgy, mint a legféltettebb kincs: a Zsigmondy-féle szekút vörösíenyő komolyan a veszélyt 1879 márciusában. Erről a tényről tanúskodik a korabeli felhívó plakát, amelyen Lukács György teljhatalmú kormánybiztos elrendeli, hogy: „minden munkabíró fiú rög- gedi artézi tön vonuljon ki az alföld— béléscsöve, fiumei töltésekhez". A már- , . .... , cius 8-án kelt felhívás azon- Miközben végigsétálunk a ban már későinek bizonyult, parkon, kipróbálva a ma is hiszen alig négy napra rá kífogástalanul működő szermegtörtént a tragédia. A szamokat a kalauzoló Sopuszu'.o ar utjat Szegedig a ...... korabeli térkép rögzíti hite- moskovt János es Ágoston lesen, míg a következő tab- István — egyesek vélemenye lón a szomorú végeredményt szerint — a két megszállott megörökítő fénykének, és az múzeumszervező, beszéli el újiáépítés dokumentumai: . .. , • eredeti 100 éves iratok, wr- a vlzug>'' emlékhely aligevvek a királyi jóváhagyóié- tizedes történetet, vél. az európai fővárosok A hetvenes évek közepén anyagi támogatósai, a hely- szünt meg a Maros-torki reállított város képei. gátőrház.. Ekkor az ATIVISikerült az 1932-es magas- Z1G igazgatója, dr. Simády Szemet szúrt .. Újszegedről, a Tisza jobf> akadály egy ekkora várospartjára igyekszik a kocsi- ban. Áz észérvek meg is sor majd megtorpan a pi- győzik a mégoly esztetikai rosra váltó lámpa előtt, igényességgel megáldott, Sárga, told, gáz — kanya- biztonságra törekvő városrodik a Skoda, a Dacia, a lakót is. De csak az észérTrabant, a Lada balra, nagy vek és csak ideig-óráig, ívben, az Oskola utca felé. Akit nap mint nap arra az egyenesbe jutás biztos visz az útja. az tudja, mitudatával. Csakhogy hirte- lyen régóta, talán két hete len leblokkolnak az autók kerülgeti az úttestnek ezt az előttük fölbukkanó vá- a fölbontott kis darabját, ratlan akadály láttán, az Vádolhatnánk a Vízmüveutolsó, sárgában átslisszanó ket lassúsággal, gondatlankocsi meg csaknem ott re- sággal, de hit. amint teleked a kereszteződésben, fonbeszélgetésünkböl kideFék átkozódás, sokat mon- rült, ami rájuk méretett, dó kézjelek ... A pillanat- azt ők, már vagy egy hete nyi ijedtség oka a Vízmű- elvégezték. Így aztán vevek léceivel körülkerített lük együtt várjuk mi is az gödör. Nem is széles, nem _aszfaltfoltozókat", hogy is mély, csak éppen csúnya végre eltűnjön szem elöl a és balesetveszélyes. Vízművek — vegülis érÓhatatlan, hogy olykor demtelenül rossz — rekilyen-olyan javítás ürügyén íama ne keletkezzék szemet bánSzép. szellemet és erőt tebbeknek, tájékozottabbak- nek a szociális kérdésekkel, különösen próbára tevő nak kell lenniük. Persze empátiával fordulnak bérváltoztatásra szorul a szem- geikhez. Vagyis tartalmaiélet is. .Mindannyiunké. sabb, emberibb viszonyra „ ... , , . törekszenek. — E valtozásnak mi vaKözben a SZOTE Pulz utcai intézetének tantermében megkezdődött a vermogyi István, a SZOTE Ei- Beny. Egy ápoló a nagyiul A fejlődő, szinte naponta új me- és Ideggyógyászati K!i- munkaterápiás intézetből, kutatási eredményeket fel- nikájának docense. Ezúttal három a szegedi kettes kórmutató tudomány, az egész- zsürielnöki minőségben, JonTteí seguggyel szemben tamasz- akivel az ideg- és elme- napi megyei döntőbe. A tott mind magasabb köve- ápolók megyei versenyének feladatokat maga a zsűri is helyzetbe döntője előtt váltottunk né- ott a helyszínen ismerte meg. A minisztérium által megküldött kérdések kerül— Annak is van jelentő- tek elp az addig felbontatsége hogy az Egészségügyi lan borítékokból. Előbb Minisztérium idén gyógy- szakmai tesztet oldottak asszisztenseknek. telmények „új hozzák" az utóbb említett hány szót. középkádereket: felkészülszeresz ideg- és elmeápolóknak hirdetett szakmai, politikai vetélkedőt? — Minden évben másmás szakterületre kerül sor. Az elmegyógyászat magyar szakemberei nagy nemzetközi tekintélynek örvendemeg a versenyzők, maid szóbeli kérdésekre válaszoltak. Végül az ifjúságpolitika került terítékre. A megyei, szegedi' versenyzők ismét bizonyították- pontszámaik alapián a 10 versenyzőből 6, vehetne részt az országos erőprónek. Mi Szegeden két ku- bán- Ar" a kiírás szerint oéak minden megye első helyezettje versenyezhet. Csongrád megyét Andrnmények hasznosítása, a gya- csekv-é Paksi Ibolya (SZOtatási területtel foglalkozunk, az öngyilkossággal és az alkohológiával. Az ereitó rendetlefszég, forgalmi Ch. A. korlati tapasztalatok átadása: ezek a pontok, ahol a középkáderekkel jól együttműködhetünk. — ön figyelemmel kísérte az ideg- és elmeápolók TE1 képviseli majd. Második lett Tekiné Gazdag Hona (Szeged, kórház), harmadik Farkas Piroska (munkaterápiás intézet Nagyfa). Az első három honi unkahelyi nyújtott teljesítményeit. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Elsősorban kedvező szemléletváltozást. A fiától ápolók, azontúl, hogy igen felkészültek, többet törödversenyeken lyezettnek dr. Péter Szilveszter megyei főgyógyszerész. a megyei tanács egészségügyi osztálya nevében pénzjutalmakat adutt át. M. E.