Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

Péntek, 1983. októfcer 7. 5 Szakmai könyvnapok Évről évre megrendezik a •műszaki és közgazdasági könyvnapokat. Ezúttal októ­ber 31-ig tart a program, amelynek országos megnyitó ünnepségét csütörtökön tar­tották a Budapesti Műszaki Egyetem központi aulájában. Házigazdaként Polinszky Károly rektor köszöntötte a könyvnapok valamennyi új­donságát bemutató — itt rendezett — kiállítás meg­nyitójára egybegyűlt közön­séget Ezután a műszaki és közgazdasági szakemberek gyár KISZ-bizottsága titká rának beszámolója után a szovjet vendégek a gyár fia­tal dolgozóival cseréltek vé­leményt. Elutazott a szovjet küldöttség A Lenini Komszomol Köz- Vladimír Konsztantinovics ponti Bizottságának delegá- Jegorov, a Komszomol KB ciója Csongrád megyei látó- agitációs és propagandaosz­gatásának tegnapi, csütörtö- tályának vezetője, Akszana ki programja keretében Magyar, a Komszomol KB Öpusztaszerre. a Nemzeti nemzetközi kapcsolatok osz­Történeti Emlékparkba uta- tályának magyar referense, zott. A történelmi emlékhely Natalja Loginova, a Kom­megtekintése után Turcsikné szomol Gorlov megyei bi­Süli Mária, a KISZ Csöng- zottságának osztáíyvezető­rád megyei bizottságának helyettese. Alekszander Ro­titkára tájékoztatót adott a maskov, a Komszomol Do­hazafias. honvédelmi neve- nyeck megyei bizottságának lésről. Ópusztaszerről a Sze- agitációs és propagandatit­gedi Szalámigyár- és Hús- kára városnéző sétán meg­kombinátba vitt a vendégek ismerkedett Szeged neveze­útja. Az üzemcsarnok látó- tességeivel. majd kísérőikkel, gatását beszélgetés követte. Igor Dvurecsenszkijjel, a Dobóné Katona Valéria, a Szovjetunió budapesti nagy­előtt Hoós János tervhivatali államtitkár szólt a friss szak­irodalom jelentőségéről, mun­kaeszköz szerepéről. követségének másodtitkárá­val és Emőd Péterrel, a KISZ KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezető­jével tegnap visszautazott a fővárosba. Emlékhely a gátőrházban Önállóság és lehetőség Somogyi Károlyné felvétele A járgányos vfzki emelő, amelyet a századforduló óta napjainkig használnak A napfény városának ide- vízről ' is dokumentumokat Béla és főmérnöke, Kardos genforgalmi térképén 109-es gyűjteni. Fényképekkel em- Imre a régi emlékeket men­számmal jelölik azt az em- lékeznek az 1970-es nagy- tendő, a vízügyes szakmát lékhelyet, amely különleges- vízről. A korabeli plakátok, tisztelendő, határozták el, sége, érdekessége okán jog- tervrajzok, fotók — össze- hogy a Tisza-parti kétszin­gal tarthatna számot a vetve a mai árvízvédelmi tes épületben összegyűjtik meglevőnél nagyobb érdeklő- partfalrendszer dokumentu- az igazgatóság területén fel­désre. Csakhogy a Tisza— maival — az elmúlt 100 év lelhető tárgyi értékeket Így Maros torkolatánál, az ár- vízügyi műszaki fejlődéséről kerültek ide elsőül a száz évvel korábbi időkből szár­Bár az esvséaes vízüavi maz6 tervek- iratok- ame" szolgLat igában szlffi *** vízvédelmi töltés aljában tanúskodnak, épült gátőrház messze van a belvárosi múzeumokhoz szo­kott kül- és belhoni kíván- már ó korábban csiskodonak egyaránt. Pedig ^ torekvJesek az Ar_ es megerne a faradsag, a rit­a vízügyi igazgatóság nagy öregje, Poór Pista bácsi vá­logatott, rendezgetett kezdet­, u i R„i1 Társulatok laiuc^K.. " kasagszámba menő vízügyi ^ v'^rnö^T éo TuUúr- Munkáját az emlékhely gyűjtemény megtekintésére. ^n™vatólo? ö^han- A^Zlí Jóllehet a papírra vetett golt működésére. A gyűjte- karoly lejezte be. AZ igazi múzeumi kalauzolás megle- mény legrégibb darabjai köz- na§y gyujtoakcio azonban hetősen meddő vállalkozás- vetlen a kiegyezés utáni 1978-ban kezdődött, s a kö­nak tetszik, mégis probálko- évekből valók, s bemutatják vetkező esztendőben, a nagy zom, annak reményében, a társulati folyam-, illetve árví centenáriumára lett hogy kedvet teremtek egy kulturmernoki hivatalok tar- ... Tisza-parti sétára, amelynek gyl emlékeit és szellemi al- keszen. Azaz, hogy meg so­közbeeső állomása a víz- kolásait. káig nem készül el, hiszen ügyi emlékhely múzeuma és A parkban átható szürke bővül, gazdagodik tovább ma még közepes nagyságú vaskorlat a ma emberében mindaddig, amíg helyt nem 6kanzenje. nem idézhet emlékképeket. ad a régi korok különböző Kalocsai Katalin Kezdjük hát a „sétát" ab- Annál inkább emlékezhet- vizgazdálkodá!4i társulatai ban a szobában, ahol emlé- ne,k még a fiatalabb korosz- fellelhető emlékeinek Aim„„„u „Arn. tályok tagjai is a betonfal 058266 eltelhető emiekeineK. ket alhtanak Szeged varos előu. jdők vöröstéglás védó„ mindmáig legsúlyosabb ter- gátjára, amely hosszú évti­mészeti katasztrófájának, az zedekig magasodott a Tisza 1879-es nagy árvíznek. . E város felőli partján, s most régen volt szörnyű pusztítás- ™ ról sok mindent tudunk, de . u í „ m A szabadtéri múzeum ad azt bizonnyal nem - vagy immá[.on véglegef. ptth<mt a csak tudós kevesek — gya- sok.sok kézj szerszámnak és Szegednek a technikai fejlődés hősko­Többek Á rgus szemmel figyelik íninden lépé­> süket. S bármit tesznek, bárho­gyan is gazdálkodnak, valaki min­dig érvként használja fel eredményüket, vagy éppen eredménytelenségüket a meg­lehetősen gyakori vitában. Mert bár a korábbiaknál kevésbé hango­san. de most is sokan vonják kétségbe az ipar- és élelmiszeripari vállalatok körében lezajlott átszervezéseket, az elindított de­centralizálási folyamatot. A vitában min­denki talál bőven érvet, ellenérvet állás­pontja alátámasztására. Az önállósított vállalatok jelentős része még ma is veszteséggel küzd, vagy éppen alacsony hatékonysággal dolgozik — így az egyik tábor. S konkrét példaként a volt Lampart-vállalatokat, a korábbi Izzó­cégek esetét, néha egyéb gazdálkodók ne­vét idézik. Nem vitás, a megállapításban van némi igazság, a kiragadott példák ta­lálóak. A kecskeméti kádgyár, és a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, va­lóban évek óta veszteséges, s csupán a központi szervek beavatkozása hozhat ja­vulást a közeljövőben. A pécsi Sopiana Gépgyárnál is rontja a hatékonyságot, hogv az Izzós-korban kezdett beruházás jóval több munkaerővel és más profillal számolt, mint ami a valóságban kialakult. A cég anyagi lehetőségeit meghaladó hi­telekről nem is beszélve. A budapesti Gá­bor Áron Gépgyár ugyan 1981. az önálló­sítás óta évről évre növelni tútíja vala­melyest nyereségét, de azért még mindig az alacsony hatékonyságúak közé sorol­ják. Ez mind igaz, hangzik az ellentábor véleménye, de két. két és fél év alatt nem lehet csodákat csinálni. Ha valaki erre számított, az természetesen csalatkozott. A volt Lampart-vállalatoknál nem lehet pillanatok alatt megszüntetni a sok év alatt felhamozódott veszteségforrásokat. A kecskeméti kádgyár beruházása elhúzó­dott, miközben a piaci kilátások is egyre bizonytalanabbá változtak. Más terméke viszont nem volt, s gyakorlatilag ma sincs a vállalatnak, amelyre a válságos időben terveit, s nyereségét alapozhatná. A Gá­bor Áron Gépgyár Izzós-korában veszte­séges .volt, ígv ott már a szép lassan emel­kedő nyereség is eredményként értékelhe­tő. S ha már a Lampart-cégekről esik szó, akkor a másik kettőről sem szabad elfe­ledkezni: a vegyipari gépgyár és a Bony­hádi Zománcárugyár nyereséges .. . Vagy­is: döntetlen az állás, e vállalatok hely­zete alapján se pro, se kontra nem lehet igazolni a vitában semmit... Igen. mert... S bőven lehetne még so­rolni az érveket és ellenérveket. S min­deh bizonnyal valamennyiben találnánk némi igazságot. Nem érdemes azonban el­hamarkodott ítéletet mondani. Az 1981­ben elindított szerkezetfejlesztés, decent­ralizálási folyamat óta túl rövid időt telt el ahhoz, hogv most bármelyik vállalat fölött is pálcát törhetnénk. Már csak azért sem, mert nem egy cég esetében elő­re, megjósolható volt, nem tud egyköny­nyen megszabadulni a múlt kellemetlen „örökségétől". Ha évekig lehetett veszte­ségesen dolgozni, ha idáig a nagyvállala­ton belül is elfogadott volt az egy ter­mékre alapozott profil, akkor most nem egyszerűen elhatározás kérdése a másként gazdálkodás, az új termékek bevezetése. Először a berögződött gyakorlattól, a meg­csontosodott szemlélettől kell megszaba­dulni. mert jobbat, többet, s eredménye­sebben produkálni nem lehet az eddigi módszerekkel. A decentralizálási folyamat kezdetén, 1980—81-ben még csak néhány vállalat kapta meg az áhított, vagy nem kívánt önállóságot. 1982-ben azonban már 10 tröszttel és 4 nagyvállalattal kevesebb mű­ködött az országban, mint három évvel korábban. Huszonhat vállalat megszűnt és 167 új alakult. Vagyis, mozgásba lendült a vállalati szféra. A korábban sokszor kritizált túlcentralizált mammutvállalatok mellett, egyre több a középvállalat, s a kisvállalkozások szaporodásával talán mind több kis cég is alakul. E folyamat — akármilyen vegyesek is még a rész­eredmények — pozitívan értékelendő. pezsgés, a bizonyítani akarás, ami az önállósított vállalatokat hajtja, eredményeket produkálhat. Lehet persze, hogy ez pillanatnyilag néhány cégnél másként néz ki .. . Más kérdés, hogy a szervezeti változások önmagukban nem oldanak meg semmit. Csupán lehető­séget jelentenek, hogy legalább ezen a téren ne akadályozza semmi a hatékony gazdálkodást. Lehetőséget teremtenek ar­ra, hogy az eddiginél kisebb, s minden bi­zonnyal mozgékonyabb szervezetekben follyék ezentúl a munka. Hogy ezt a lehe­tőséget az érintett cégek vezetői kihasz­nálják-e, ki tudják-e használni, ezt majd a gyakorlati eredmények alapján lehet el­dönteni. Egyelőre azonban maradjunk várakozó állásponton. Egy-két gyengébb eredmény nem teheti semmissé a többiek gyarapo­dó sikereit. Még akkor sem, ha ezek a ku­darcok sokkal látványosabbak, mint a fel­mutatott eredmények. W. I. A Betegápoló fiatalok versenye munkák közül választhat a fiatal, aki az egészségügy szolgálatába kíván lépni. A kutató, gyógyító orvo- gyünk az alanyai és szem­sok segítőtársai mindenütt tanúi is — mondta dr. So­az asszisztensek, az ápolók. níthatjuk, hogy népe korántsem érezte vette r«ból való gépnek között végleges helyére ide „költözött" a kordé, döngölő, fogasléces emelő, vonószék, járgányos vízkiemelő épp­úgy, mint a legféltettebb kincs: a Zsigmondy-féle sze­kút vörösíenyő komolyan a veszélyt 1879 márciusában. Erről a tény­ről tanúskodik a korabeli fel­hívó plakát, amelyen Lukács György teljhatalmú kor­mánybiztos elrendeli, hogy: „minden munkabíró fiú rög- gedi artézi tön vonuljon ki az alföld— béléscsöve, fiumei töltésekhez". A már- , . .... , cius 8-án kelt felhívás azon- Miközben végigsétálunk a ban már későinek bizonyult, parkon, kipróbálva a ma is hiszen alig négy napra rá kífogástalanul működő szer­megtörtént a tragédia. A szamokat a kalauzoló So­puszu'.o ar utjat Szegedig a ...... korabeli térkép rögzíti hite- moskovt János es Ágoston lesen, míg a következő tab- István — egyesek vélemenye lón a szomorú végeredményt szerint — a két megszállott megörökítő fénykének, és az múzeumszervező, beszéli el újiáépítés dokumentumai: . .. , • eredeti 100 éves iratok, wr- a vlzug>'' emlékhely aligev­vek a királyi jóváhagyóié- tizedes történetet, vél. az európai fővárosok A hetvenes évek közepén anyagi támogatósai, a hely- szünt meg a Maros-torki reállított város képei. gátőrház.. Ekkor az ATIVI­Sikerült az 1932-es magas- Z1G igazgatója, dr. Simády Szemet szúrt .. ­Újszegedről, a Tisza jobf> akadály egy ekkora város­partjára igyekszik a kocsi- ban. Áz észérvek meg is sor majd megtorpan a pi- győzik a mégoly esztetikai rosra váltó lámpa előtt, igényességgel megáldott, Sárga, told, gáz — kanya- biztonságra törekvő város­rodik a Skoda, a Dacia, a lakót is. De csak az észér­Trabant, a Lada balra, nagy vek és csak ideig-óráig, ívben, az Oskola utca felé. Akit nap mint nap arra az egyenesbe jutás biztos visz az útja. az tudja, mi­tudatával. Csakhogy hirte- lyen régóta, talán két hete len leblokkolnak az autók kerülgeti az úttestnek ezt az előttük fölbukkanó vá- a fölbontott kis darabját, ratlan akadály láttán, az Vádolhatnánk a Vízmüve­utolsó, sárgában átslisszanó ket lassúsággal, gondatlan­kocsi meg csaknem ott re- sággal, de hit. amint tele­ked a kereszteződésben, fonbeszélgetésünkböl kide­Fék átkozódás, sokat mon- rült, ami rájuk méretett, dó kézjelek ... A pillanat- azt ők, már vagy egy hete nyi ijedtség oka a Vízmű- elvégezték. Így aztán ve­vek léceivel körülkerített lük együtt várjuk mi is az gödör. Nem is széles, nem _aszfaltfoltozókat", hogy is mély, csak éppen csúnya végre eltűnjön szem elöl a és balesetveszélyes. Vízművek — vegülis ér­Óhatatlan, hogy olykor demtelenül rossz — rek­ilyen-olyan javítás ürügyén íama ne keletkezzék szemet bán­Szép. szellemet és erőt tebbeknek, tájékozottabbak- nek a szociális kérdésekkel, különösen próbára tevő nak kell lenniük. Persze empátiával fordulnak bér­változtatásra szorul a szem- geikhez. Vagyis tartalma­iélet is. .Mindannyiunké. sabb, emberibb viszonyra „ ... , , . törekszenek. — E valtozásnak mi va­Közben a SZOTE Pulz utcai intézetének tantermé­ben megkezdődött a ver­mogyi István, a SZOTE Ei- Beny. Egy ápoló a nagyiul A fejlődő, szinte naponta új me- és Ideggyógyászati K!i- munkaterápiás intézetből, kutatási eredményeket fel- nikájának docense. Ezúttal három a szegedi kettes kór­mutató tudomány, az egész- zsürielnöki minőségben, JonTteí seguggyel szemben tamasz- akivel az ideg- és elme- napi megyei döntőbe. A tott mind magasabb köve- ápolók megyei versenyének feladatokat maga a zsűri is helyzetbe döntője előtt váltottunk né- ott a helyszínen ismerte meg. A minisztérium által megküldött kérdések kerül­— Annak is van jelentő- tek elp az addig felbontat­sége hogy az Egészségügyi lan borítékokból. Előbb Minisztérium idén gyógy- szakmai tesztet oldottak asszisztenseknek. telmények „új hozzák" az utóbb említett hány szót. középkádereket: felkészül­szeresz ideg- és elmeápolóknak hir­detett szakmai, politikai ve­télkedőt? — Minden évben más­más szakterületre kerül sor. Az elmegyógyászat magyar szakemberei nagy nemzet­közi tekintélynek örvende­meg a versenyzők, maid szóbeli kérdésekre válaszol­tak. Végül az ifjúságpoliti­ka került terítékre. A megyei, szegedi' ver­senyzők ismét bizonyítot­ták- pontszámaik alapián a 10 versenyzőből 6, vehetne részt az országos erőpró­nek. Mi Szegeden két ku- bán- Ar" a kiírás szerint oéak minden megye első helyezettje versenyezhet. Csongrád megyét Andrn­mények hasznosítása, a gya- csekv-é Paksi Ibolya (SZO­tatási területtel foglalko­zunk, az öngyilkossággal és az alkohológiával. Az erei­tó rendetlefszég, forgalmi Ch. A. korlati tapasztalatok átadá­sa: ezek a pontok, ahol a középkáderekkel jól együtt­működhetünk. — ön figyelemmel kísérte az ideg- és elmeápolók TE1 képviseli majd. Máso­dik lett Tekiné Gazdag Ho­na (Szeged, kórház), har­madik Farkas Piroska (munkaterápiás intézet Nagyfa). Az első három ho­ni unkahelyi nyújtott teljesítményeit. Mi­lyen tapasztalatokat szer­zett? — Elsősorban kedvező szemléletváltozást. A fiától ápolók, azontúl, hogy igen felkészültek, többet töröd­versenyeken lyezettnek dr. Péter Szil­veszter megyei főgyógysze­rész. a megyei tanács egészségügyi osztálya nevé­ben pénzjutalmakat adutt át. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents