Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

Szerda, 1983. október 3. Jól halad a kís-halatoni j Virágpiac védőrendszer építése A tervezettnél is jobb titemben halad az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a kis-balatoni védőrendszer kiépítése. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által irányított munkák nagyobb részét elvégezték. így az első ütemben létrehozandó 21 négyzetkilométer kiterjedésű tározó a kitűzött időpontnál egy évvel előbb, l!)84-ben elkészül, és megkezdődhet az elárasztása; ide jut majd. itt rakja le hordalékát a Zala vize. mielőtt a tóba jut. A rendszer 25 millió, árvíz esetén pedig 35 millió köbméter vizet tud majd befogadni. Zalavár. Balatonmagyaród és Zalaszabar térségében eddig 700 ezer köbméter földet építettek be a védelmi gátakba. A víz alá kerülő. nagvobb részt mezőgazdaságilag értéktelen lápos területet mintegy húsz kilométer hosszú gátrendszer fogja közre. A Sasad Termelőszövetkezet ad helyet a főváros új, nagybani virágpiacának, amely az M7-es autópálya kivezető szakasza mellett már épül. A csarnokszerű létesítményben jövőre kezdik meg a kereskedelmi munkát; a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők. valamint a magánkertészek telepeiről ide szállítják majd a virágot és a dísznövényeket, és itt lesz lehetőség arra, hogy a viszonteladók megvásárolják az árut. érce és feladat Rómeót és Nisát keresik Készülő értékelés és tervezés a textilművekben Szeptember végén már kezd kirajzolódni a vállalatok termelési adataiból, hogy sikerül-e teljesíteni a három hónap múlva befejeződő gazdasági év feladatait, de készülnek már az 1984-es tervek is. Nincs ez másként a Szegedi Te.rtilművek'oen sem. A gyáregység a Pamutnyomóipari Vállalat összes fonal- és jszo vet termelésének körülbelül egyharmadát produkálja. Várhatóan fonalból másfél, szövetből 4 százalékkal termelnek többet a tervezettnél. A szegedi gyárban feldolgozott alapanyag 6í) százaléka szovjet gyapot, a fennmaradó rész tőkés import. Az Egyesült Államokbul pamutot hoznak be. Egyiptomból és Peruból hosszú szálú, Törökországból középszálú gyapot érkezik. Jönnek még szállítmányok Nicaraguaból, Indiából és Szudánoo-1 is. Ahány forrás, annyiféle minőség. ezért szívesen lemondanánk a „sokszínűségről'. Jó lenne, ha jövőre többet kapnának a kiváló minőségű török gyapotból! Mostanában a gyárban a Romeo fantázianevű ágynemű anyagra, valamint a Nisa ruha- és ingszövetre a legbüszkébbek. A kellemes tapintású, könnyű és tetszetős termékekből nem tudnak annyit gyártani jelenleg, hogy a piacon ne tudnák eladni. A jó minőségű termékek nagvobb mennyiségű növekedéséhez több nyüslös gépre lenne szükség. Még nem tudni, hogy jövőre hányat sikerül beszerezni. A textilművek az évi körülbelül 70 millió forintos eredmeny mellett 20 milliót berendezéseinek szintentartasara. 20 milliót pedig a korszerűsítésre fordít. Még ebben az évben Romániából 4 kártológép érkezik és Csehszlovákiából szállítanak 4 cérnazógepet. Az utóbbi berendezések megvásárlása lehetővé teszi Magyarországon a balonpuplin alapanyag gyártását. A beszerzéseken kívül nagy jelentőségű a meglevő gépek modernizálása saját szellemi termékek felhasználásával. Az utóbbi időben 2S6 gépet alakítottak át szélesebb szövet gyártására. ezzel termékeik . választékát tudták- bővíteni. A rossz ütemű alkatrészellátás okozta gondokon is gyáron belüli megoldásokkal enyhítenek. Fokozatosan fejlesztik a' szövődéi előkészítő berendezéseket. 1981-ben és 1982ben a 14 gépből négyet sikerült kicserélni. Az idén ' új beszerzésre nem került sor, fiz alkoholizmus ellen Tájékoztató Nagyfán Az intézet lakóinak kezemunkáit' kiállításon mutatták bc az újságíróknak de jövőre folytatni akarják ezen a munkaterületen is a modernizálást. Egy szövődéi előkészítő gép 12 eimber munkáját pótolja. A nehéz fizika; munka, a folyamatos munkarend nem vonzó a dolgozók szamara. Az elmúlt 5 evben a gyár termelése kizárólag létszámgondok miatt évi 0—6 százalékkal csökkent. Ebben az évben sikerült az elvándorlást jelentősen mérsékelni. a te, melekenyseg fokozásával pedig a termelést kismértékben fokozni. A törzsgárda megtartásában segített a gazdasági munkaközösségek megalakítása. Ebben a szervezeti formában a legjobb dolgozók munkaidőn túli munkával jelentős többletjövedelemhez jutnak. (Jelenleg a fonaltermelés 2, a szövettermelés 5 százalékát állítja elő GMK.) Ebben az évben 70 kubai dolgozó érkézéit a gyárba. Négy évig fognak itt dolgozni szerződéses munkaviszonyban, eztrtán szakrrtúváiás-bizonyítványt kapnak. Bérezésük és munkásszálláson való elhelyezésük térítése megegyezik a magyar dolgozókéval. A teljesítményük jelenleg 40 százalékkal elmarad a gyár régebbi munkásai mögött. Ennek javításával és a novemberben érkező újabb 39 kubai munkásnő termelésbe való bekapcsolásával jövőre már tőlük várják a fonodái termelés 30—40 százalékát. Az idén májusban készült el a fonoda klímaberendezése. A 30 milliós szociális beruházás lehetővé tette, hogy az idei igazán forró nvaron sem emelkedett az üzemben a hőmérséklet 27—28 Celsius-fok fölé. A gyártmányfejlesztéstől jövőre is eredménynövekedést varnak. A Pamuinyomóipari Vállalat tőkés exportra kerülő új Termékeinek negyedéi Szegeden készítik. Végzik a vállalati gyártmánvfejiesztési kozponttól kapott új cikkek próbagyártását, de van lehetőség saját kezdeményezésű kíserleti gyártásra is. A gyár új termékek kidolgozására pályázatot írt ki. amelyre mar több beadvány érkezett. A Szegedi Textilművek célja a következő évben is a vállalati eredmény szinten tartása, az ideihez hasonló mennyiségű termék előállítása. Bőle István N

em túl ritka látvány az elkeseredett ember szerkesztőségünkben. Ha valakit sérelem ér, úgy érzi, hogy nem tud magán segíteni, hat nálunk próbál kereskedni, sokszor. Az asszonyon messziről látszik, hogy bajban van. Gyerekpizsamát tereget elém, sírós hangon kommentálva a történtéket. — Három hétig jártam az üzleteket. Kerestem, míg végre találtam egy jó darabot. Pamuttól. Egy számmal nagyobbat vettem, hátha egy kicsit összemegy. Negyven fokon mostam, ahogy írták, hogy le+ het. És most, nezze meg — teszi mellé a másik darabot —, ez volt a gyerek regi pizsamája, emennél két számmal kisebb. És most az a nagyobb, ugy összement az új .. . Mondom, amit ilyenkor mondhat az ember: próbálkozzon a KERMl-nél, a kereskedelmi felügyelőségnél. Mondom, ha nem is a les iobb meggyőződéssel. Ha valaki három Hétig kutatott valamiért az üzletekben, most kutasson még három hétig az igazságáért? Tudom, nem valami jó a tanács, de az is kérdés, kinek is kellene egyáltalán tanácsot adni. A vevőnek, vagy tán inkább a gyárnak? Vagy nem is tanácsot? Inkább egyebet? Például valódi piaci kényszert? Olvasom az első félév statisztikai adatait. Ami azt illeti, nem vizsgázott valami jól a népgazdaság. Igaz, rosszul sem, legalábbis ami a legfontosabb, fizetőképességünk fenntartását illeti. Mert rendben tudtuk fizetni esedékes törlesztéseinket, biztosítani a számunkra oly fontos bizalmat a világ pénzpiacán. De a statisztika arról is szól, hogy vannak ágazatok, amelyek inkább visszafejlődtek, semmint hogy fejlődtek volna, s amelyek a várhatónál jóval kisebb mértékben járultak hozzá a gazdasági egyensúly biztosításához. Olvasom a statisztikát: baj van a könynyüiparral. Mert például Csongrád megyében összességében is csökkent valamelyest az ipari termelés, áz elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, kiugróan nagy azonban a könnyűipari termelés viszszaesése, amely meghaladja a tíz százalékot. S még nagyobb a veszteség, ha a nyereseget nézi az ember. Az adatok legalábbis elgondolkodtatóak. Főként akkor, ha az ipari termelés adataihoz hozzáveszi az ember a kereskedelmi forgalomét is. Amely emelkedett (elsősorban az élelmiszer- és az iparcikkforgalom), a ruházati cikkek eladása viszont csökkent. És- nemcsak a megyében. Így van ez az egész országban is. Tudom, a visszaesés, a sok éve tartó vajúdás semmiképpen sem vezethető vissza egyetlen okra. Okok sokasága játszik közre. s alakítja ki a mostani eredményt, ami azért remélhetőleg nem -végeredmény. Csak átmenet. Egyben azonban bizonyos vagyok, h? a panaszkodni jött asszony által mutogatott, különben szép, pamut gyermekpizsamát netán exportálnánk, netán ott is összemenne, a vásárló nem az újsághoz szaladgálna. Visszavinné a boltba, a boltos visszaküldené annak a kereskedőnek, akitől vette, az pedig az egesz tételt visszadobná a magyar gyárnak, s legközelebb aligha jutna eszébe, hogv szóba álljon azzal a termelővel, akivel ennyi baia volt. Szóval, a világ nagy részén nagy úr a piac, a vevő. Szabadon dönt, kell-e neki valami, vagy nem. És nem érdekli, mit mond mentségére a kereskedő, a gyár, hogy baj van az alapanyaggyártással, a kiegészítő kellékek előállításával stb. A vevőt csakis az érdekli, hogy amit megvesz, szép is legyen, jó is és lehetőleg olcsó is. Ha ezt nem tudia garantálni a szállító, hát a vevő mástól vásároj, és a gyár becsukhatja a bolto ''.ivévé . . . Szóval, kivéve, ha a gyár net :T Magyarországon található, mert akkor jogosult lesz a mentőövre. Azaz, kereslethiányra hivatkozva (vagy nem is hivatkozva, mert ha nem gyárt megfelelő árut, hát azt tényleg nem keresik), leálljon az exporttal, teljesen vagy nagyrészt hazai piacra dolgozzon. Hogy ez miért jó? Mert itt a piac nem korlátlan úr. De ez csak a kérdés egyik oldala. Emellett, ha valaki nem exportál tekintélyes mennyiségben, nincs kitéve a kompetitív árrendszer szorításainak (vagyis annak, hogy belföldi árait a külföldi piacokon elért árak szerint kell igazítania, melyek többnyire nem kedvezőek a közepe3 vagy annál rosszabb vállalatoknak). E kényszer alól fölszabadulva, a vállalatok ismét a költségbázisú árrendszer langyos vizében lubickolhatnak (azaz, nagyjából olyan arat számolnák, amilyent akarnak) és jámborabb vevőkkel (kereskedőkkel és vásárlókkal) kerülnek üzleti kapcsolatba. A kényelmes megoldások azonban rövid távon is megbosszulhatják magukat, hát még évek alatt. A langyos vízből ugyanis végtelenül nehéz kimászni, márpedig alighanem hamarosan ki kell mászni — mindenkinek. Jó néhány vállalatvezetővel beszélgettem az elmúlt evekben, akik szabályszerűen örömüket lelik a feszes-feszített munkában. Olyasféleképpen, mint a szenvedélyes játékos, aki nem tud meglenni kártya, lóverseny vagy rulett nélkül. Élveztem ilyenkor mindig, ahogyan ők élvezik munkájukat. Élvezik, hogy mit tudnak kihozni önmagukból, cégükből, beoszlottaikból (akiket nemcsak hogy hagynak dolgozni, hanem minden lehetséges módon inspirálnak is a jobb munkára, az újat, szebbet, eredményesebbet hozó fejtörésre), Az ilyen cégeknél is beszélnek gondokról, de sosem úgy, mint elháríthatatlan csapásokról, hanem mint izgalmas, megoldandó feladatokról. Ahogyan a rulettjátékos beszélhet kedvenc szisztémáinak hibaszázalékairól. s arról, hogy milyen újabb megközelítéseken, módszereken töri a fejét. Sőt az ilyen cégeknél, ha az igazgatóval beszélek, az az érzésem többnyire, hogy ez az ember nem is érezné jól magát megoldandó feladatok nélkül. Mogy ha nincsenek gondjai a cégnek, hát csinál neki megoldandó feladatokat. És hogy ezekkel mellékesen újabb piacokat is szerez? Hát az jó dolog, szívet-lelket melengető eredmény. De a fő. hogy legyen mindig valamilyen, megoldásra váró feladat. Mert azon méretik meg ember és vállalat — egyaránt. Feladat természetesen mindig akad. Hozza az élet. Csakhogy olyan helyeken, ahol más a légkör, a feladat már nem is megoldandó gond, nem is feladat, hanem isteni csapás, kivédhetetlen. Nem lelkesedésre, hanem panaszra ok, nem megoldásra. hanem begubózásra biztató nvűg. H

a igaz. egy-két hónapon belül megjelennek az új gazdasági szabályozók, amik januártól lépnek életbe. És ha igaz. jelentősen mások lesznek, mint a mostaniak. És ha minden jól megy, sokkal közelebb állnak majd az élethez, a kül- es belpiaci követelményekhez. Nem hiszem, hogv osztatlan taps fogadja majd a szabályozókat a vállalatok részéről. Legföljebb azokban hiszek, akik a feladato'kat eddig is örömmel fogadták, akik a munkát nem igavonásnak, hanem játéknak fogják föl. Mert a játékos tudja tán igazán megfeszíteni szellemi energiáit egy cel érdekében. Örülök, hogv nálunk már viszonylag szép számmal vannak ilyen vállalatok is. Megint eszembe jut a három számmal összement pizsama. Vannak hát ilyen vállalatok is. Ok vajon hogyan fognak megélni egv új. szigorúbb világban, ahol ember és vállalat a produkción méretik majd meg. legalábbis valószínűleg sokkal inkább. mint eleddig. Hogyan fognak megélni? Szávay István Értelmi fagyaiékos gyerekek lársaiialmi rehabilitációja Ba&ilsemlékkiállílás Hazánkban mintegy 340 ezer értalmi fogyatékos gyermek ét. Csongrád megyében a számuk eléri a 4—5 ezret. Szüleik igénye volt olyan érdekképviseleti szerv létrehozása, amely figyelemmel kiséri ezeknek a A Magyar Újságírók Országos Szövetságének belpolitikai szakosztálya az egészségügyi és szociálpolitikai, a család- és nőpolitikái, valamint a jogi-igazságügyi és államigazgatási tagozat részvételével tájékoztató háttérbeszélgetést szervezett újságíróknak tegnap, kedden Nagyfán, a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben. Az ország minden részéből érkezett újságírókat dr. Banka Lajos igazgató főorvos fogadta, majd bemutatta a vendégeknek' az intézetet, ismertette múltját, jelenét és a fejlesztés lehetőségeit. A vita előtt bevezető előadást tartott Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, dr. Szilárd János pszichiáter professzor, dr. Balog Miklósné, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkárságának osztályvezetője. dr. Lukács Tibor minisztériumi főosztályvezető és dr. Simek Zsófia főorvos. Az újságírók kérdéseket tettek föl a szakembereknek, majd elbeszélgettek az intézeti beutaltakkal. Baranyai Tibor látogatása megyénkben Kedden megyénkbe látogatott Baranyai Tibor. az MSZMP KB osztályvezetője, a KEB tagja. Útjára elkísérte Köb"l Gyula, a KB osztályvezető-helyettese. A délelőtti órákban a megyei pártbizottságon megbeszélést folytattak időszerű pártpolitikai kérdésekről. A tanácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Gyárfás Mihály és Papái József, a megyei pártbizottság titkárai. A megbeszélést követően a vendégek a szentesi járásba látogattak, ahol a Derekegyházi Állami Gazdaság munkájával ismerkedtek. gyermekeknek az életét, segíti családjukat, illetve beilleszkedésüket a társadalomba. Az * értelmi fogyatékosok szüleinek érdekvédelmi szekciója a Hazafias Népfront keretein belül két éve alakult meg. tavaly pedig létrehozták a szekció Csongrád megyei szervezetét is amelv jelenleg 220 taggal működik. A megyei szervezet munkájáról tartott tájékoztatást a népfront megyei és szegedi városi bizottságának nő- és rétegpolitikai munkabizottsága együttes ülésén tegnap déiután Szegeden Kecskeméti Sára, az érdekvédelmi szekció megyei titkára. A tennivalók között emelte ki a nagyobb társadalmi odafigyelést, az iskolákból kikerülő, szellemileg sérült fiatalok számára a megfelelő munkalehe tűségek megkeresését. Egv ismeretlen, eddig" még sehoi sem publikált Babitsverssel — a Perc szonett című költeménnyel — is megismerkedhetnek az érdeklődők azon a kamarakiállításon. amelyet a költő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett hagyatékából az Országos Széchenyi Könyvtár a Magvar Nemzeti Múzeum kupolatermében. A tárlatot kedden délelőtt nyitotta meg Keresztűry Dezső akadémikus, felidézve a Babits-hagyaték gondozásának körülményeit, a gyűjtemény eddigi sorsát. A kiállítás különlegessége a hangarchívum: a látoga| tők eredeti . viaszlemezek | röl átjátszott felvételeket j hallgathatnak meg; ezeken j Babits Mihály sa ját verseiből mond el néhányat. I