Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

^•(flío VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 235. szám 1983. október 5., szerda Ara: 1,40 forint 5 ' * AZ M S Z M P SZEGED ROSI LAPJA Változások és változtatások Gazdasági szabályozók 1984— 85-ben — Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes előadása — Megkezdődött a közgazdasági napok rendezvénysorozata Hagyományos őszi rendez- f vénysorozat kezdődött "ked- i den délután Szegeden. a 1 Technika . Házában: az idei, | ezúttal hatodik Csongrád megyei közgazdasági napok. A megnyitó előadást — amelyen dr. Bartha László, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese is részt vett — Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes tartotta A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése 1984— 85. címmel. Nem véletlen a témaválasztás: az idei közgazdasági napok főbb mondanivalójában a gazdasági szabályozók megváltozásával, továbbfejlesztésével, jogpolitikai kérdésekkel, bér- és jövedelempolitikai problémákkal foglalkozik, de szó lesz a gazdálkodás korszerűsítéséről. valamint ellenőrzéséről is. A pénzügyminiszterhelyettes is arról beszélt bevezetőképpen, miért is akkora az érdeklődés. miért kell már most „magyarázni" a szabályozó változásokat. miért fontos egy-két év (1984—83), sőt a hetedik ötéves terv távlatában elgondolkodni gazdasági tendenciákon. Elmondotta, hogy a szabályozók megváltoztatása mindenkor összefüggésben van a körülmények változásával, az aktuális gazdaságpolitikával. a belső ellentmondások felismerésével. Pintér József felvétele A közgazdasági napok eseménysorozatának keretében tegnap délután szakkönyvkiállítás és -vásár is nyílt a Technika Házában, amely október 14-ig tekinthető meg. Szocialista országok tudományos együttműködése Akadémiák képviselőinek budapesti konferenciája Ahhoz azonban, hogy a jövőről beszéljünk, értékelni kell az 1983-as évet. Az idén folytatódott az a tendencia — mondotta Medgyessy Péter —. hogy a magyar gazdaság a legnagyobb eredményeit az elosztási politikájában érte el. (A hatékonyság kevésbé javult.) S hogy mi a magyarázat? A jelenlegi feszített helyzetben rövid idő alatt szeretnénk gyors eredményeket elérni. S mivel az, hogy mit, hogyan osztunk el, majdhogynem csak elhatározás, központi döntés kérdése, nem volt nehéz e téren valamit fölmutatni. A termelésben ugyanakkor irreálisak a gyors eredmények — hoszszabb időre van szükség. A legfőbb gondok 1983ban a következők voltak: külgazdasági vonatkozásban változatlanul kedvezőtlenül alakultak a cserearányok; az ipari termelés alig nőtt; nem javult kereskedelmi politikánk, aminek következtében még mindig nem tudunk eladni. Ennek megfelelően tehát kevesebb lett az elosztható nemzeti jövedelem. s nehezebben tudunk eleget tenni fizetési kötelezettségeinknek. (Részletesebben: a lakosság jövedelme 1—1,5 százalékkal lett több 1982-höz viszonyítva, a lakosság fogyasztása változatlan, a beruházások volumene 10 százalék helyett mindössze' 4—5 százalékkal csökkent, a külkereskedelmi; aktívum'' pedig a tervezett 7—800" millió' dollár közeié-' be ért.) ' Mindebből az következik". hogy tűrhető, egyensúlyi helyzet „állt be", fizetőképességünket meg-; őriztük. de .különösebb örömre nincs ok. A magyar népgazdaság lehetőségeiről -s?ólva elmondta: vagy megelégszik a jelenlegi állapottal, s továbbra is mindent alacsonyabb szinten valósít meg, így pedig sorsa a lassú leépülés lesz, avagy: fölvállalja egy keményebb átalakulás következményeit. Nyilvánvaló. hogy az utóbbi út a járható. Ezért kell hát változtatói a szabályozókon, s megtervezni az 1984—83ös esztendőt. Az új gazdasági szabályozók célja javítani a külpiaci eredményeket, a termelés hatékonyságát, az élőmunka-felhasználást. Az árképzés a világpiaci árakat követi majd, megszűnnek a jövedelemkorlátok (bizonyos feltételek megléte mellett), feloldják az exportárkorjátokat. s a béreket a külgazdasági követelményekhez igazítják. Az importkorlátozások nem szűnnek meg — de: az exportot nem hátráltathatják. Megszűnik továbbá a tartalékalap-képzés kötelező jellege. Változások lesznek az amortizációs rendszerben (a vállalat önállóan dönt, hogyan számolja el), és az 1984—85-ös években újabb fogyasztói ártámogatások szűnnek meg. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a. - támogatások {élr.eojágntálják a fogyasztásé. 'fez pedig a" termelést. E , változtatásokkal a jövőben reális viszonyok jöhetnek létre, s helyükre .kerülnek .az élőmunka-költségek. ^ Kérdés: fyogvan feheé, a vásárlóerőt hozzáigazítani a népgazdasági teryhez? ; Vagy a magasabb kereslethez igá-, zítjuk a kínálatot, vagy ha ez nein megy. akkor a keresletet igazítjuk a kínálathoz. Az eszközök': a Vállalatok fejlesztési alapjainak további „megcsapolása", s legvégül — - az erőforrások mobilitása, azaz a vállalati tőke és munkaerő átcsoportosítása. Nem könnyű út ez — rhondotta befejezésül a miniszterhelyettes —, de inkább ezt válasszuk, mint a fizetésképtelenséget. A közgazdasági napok programja keretében ma délután 2 órakor Szegeden, a Technika Házában dr. Vági Ferenc tart előadást A népgazdaság és a mezőgazdaság. növekedese címmel". Kedden Budapesten, a Gellért-szállóban megkezdődött a . szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete. A konferenciát — amelyen az európai szocialista országokon kívül, a Koreai NDK, Kuba. Mongólia és Vietnam küldöttsége is részt vesz — Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. Az akadémiák vezetői 1971-ben írtak alá egyezményt arról, hogy kiszélesítik a szocialista országok tudományos együttműködését. a kutatási célok közös meghatározásával, és az együttes kutatásokkal. Az érintett intézmények képviselői kétévente más-más országban üléseznek. A kooperáció keretében — úgynevezett nemzetközi problémabizottságok irányításával — 24 komplex téma kutatásán dolgoznak, a természet- és a társadalomtudományok területén. Az eszmecsere első napján tartott plenáris ülésen a 12. értekezleten hozott ajánlások végrehajtásáról, valamint a szocialista országok tudományos akadémiái többoldalú együttműködésének eredményeiről tanácskoztak. A többoldalú együttműködés az utóbbi két esz^ tenffőben tovább bővüli — állapította meg a beszámoló. amelyet a kö^ös munka összehangolását 1982—83ban végző MTA készített.. A Koreai NDK Tudományos Akadémiájának felvételével 11-re nőtt az együttműködésben részt vevő akadémiák száma, Tavaly 192. idén 231 nemzetközi tudományos rendezvényt szerveztek a természet-, illetve társadalomtudományi mun-' kabizottságok. Az együttműködésben mintegy 5500—6000 kutató vesz részt rendszere-, sen. A 12. értekezleten elhangzott javaslatnak megfelelően felvették a többoldalú tudományos együttműködés 1981—85. évi programjába „Az energetika fizikai-műszaki problémái" című témát. finnek kutatására — hét akadémia részvételével — az elmúlt év májusában, a Szovjetunió tudományos akadémiájának szerveZéséj ben bizottság alakult. ! Az eg'viittes kutatások ha| tékonyságának növelése ér-' F. Ií. ' dekében az előző értekezlet ajánlotta a bázislaboratóriumok hálózatának bővítését, a különleges tudományos műszerek, mintadarabok és anyagok cseréjében rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Ennek nyomán- a bázislaboratóriumok száma tavaly 25-ről 39-re emelkedett; s a különleges műszerek közös használata, kölcsönzése terén is mutatkoznak már eredmények. Az együttműködés tematikájának folyamatos tökéletesítése érdekében az MTA szakértői bizottságot hozott létre, amely számos konzultációt folytatott hazánkban és külföldön a tudományos együttműködésben részt vevő kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia hat fő problémakör — az anyagtudományok, a biotechnológia. a természeti erőforrások, a számítástechnika és informatika és társadalmi hatásuk, az energetika, valamint a tudományos kutatást szolgáló műszerek fejlesztése témakörének — kutatását javasolta. A tapasztalatok arról tanúskodnak. hogy az együttműködésben részt vevő akadémiák egyetértettek a témák fontosságával. A . Magyar Tudományos Akadémia a plenáris ülésen javasolta a 13. értekezlet .résztveyőirrek: az akadémiák .sirgítsék élő a kémiai, biológiai kutatásokhoz szükséges különleges tisztaságú • vegyszerek anyagok cseréjét: t"tnöqassák a külföldi kutatók meghatározott időre való clkalrpazását saját kutatóintézeteikben: illetve ajánljanak fel ösztöndíjakat a bázislaboratóriumokban folyó közös kutatások és a szakemberek továbbképzésének segítésére. A vita során többen javasolták, hogy a főbb kutatási témák kö+ zött a robottechnika kérdései is szerepeljenek. A tanácskozáson a számítástechnika társadalmi jelentőségéről Jevgenyij Velihov. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnö. ke tartott előadást. Hangsú lyozla: napjainkra számoi területen a társadalmi tevékenység hatékonyságának meghatározó elemévé vált r számítástechnika. Alig kéjt zelhető el korszerű ipar, amelynek termékeit a számítástechnikái módszerek alkalmazása nélkül tervezik; olyan, bonyolult iparikémiai folyamat. amelyet nem számítógép irányít, vagy mezőgazdasági nagyüzemi állattenyésztési rendszer. amely nélkülözi a számítógépes genetikai, illetve, üzemszervezési programozást A szocialista országok tudományos akadémiáinak — a szakmai, technológiai, számítástudományi vonatkozások mellett — nagy fi» gyeimet kell fordítaniuk arra. hogv a társudalcm legkülönbözőbb alkalmazási területeinv meoterempté.k a •számiiásiéchniita bevezetésének feltételeit. A keddi tanácskozás befejező részében Henrik Cholai. a I.engvel Tudományos Akadémia képvfse'őie Marx . t á rsa dal m as. í t ás i el mél étéről tartott e'öadást. A konferencia szerdán plenáris üléssel folytatja munkáját. Parlamenti bizottság megbeszé!ése Tegnap Gárdonyban ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése alapján megvitatták az idegenforgalom helyzetét. Egyöntetű az a megállapítás, miszerint az idegenforgalom sokoldalú kapcsolódásaival, jjolitika: és gazdasági életünk szerves részévé vált. A bizottság meghatározta, a magyar idegenforgalom továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalóira t. A KGST szénbányászati állandó bizottságának 60. ülése kezdődött kedden Mátrafüreden, az Avarszállóban. A bolgár, csenszlovák, lengyel. magyar, mongol, NDK-beli, román szovjet, valamint jugoszláv küldöttség mellett részt vett az ülésen a KGST-titkárság szénbányászati osztályának vezetője, továbbá az ENSZ európai gazda: ági bizottságának képviselője. A tagországok küldöttségeit miniszterek, illetve államtitkárok vezetik, a magyar delegáció vezetője Kapolyi László ;álfamtitkár. Az ülésen a szénbányászat helyzetének és fejlesztésének időszerű kérdéseivel, az együttműködés további lehetőségeivel foglalkoznak. Ismertetik a tagországok szénbányászatának fejlesztési prognózisait, vizsgálják a mélyművelésű és kűlfejlíses széntermelés fejlesztésének lehetőségeit. tanácskoznak alapvető bányászati berendezések kölcsönös szállításának kérdéseiről. A tanácskozás résztvevői megtekintik a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemét, megismerkednek az itt folyó külszíni széntermeléssel, és tanulmányozzák a bányászat befejezését követő rekultiváció gyakorlati alkalmazását. A KGST szénbányászati állandó bizottságának mátrafüredi ülése pénteken a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával fejeződik be. Megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria XX. századi gyűjteménye Kedden a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt a XX. század festészetét és szobrászatét bemutató új, állandó kiállítás. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese megnyitó beszédében olyan jelentős eseményként értékelte az új kiállítás megnyitását, amely egyben méltó kezdete azországos múzeumi és műemléki hónapnak is. Utalt rá. hogy a közönség most annak a korszaknak a művészetével találkozik, amely sok szállal kötődik a mához. Kiemelte; az új bemutató azért is figyelemreméltó, mert teljessé teszi a Galéria állandó tárlatainak sorát, s ezentúl a magyar művészet — történelmünkkel szorosan összefüggő — alakulása az államalapítás korától napjainkig követhető nyomon. Kifejtette, hogy a XX. század művészete, a modem magyar művészet nem különíthető el a korszak társadalomtörténetétől. Sarlós István a továbbiakban arról is szólt, hogy a felszabadulást követő évek, évtizedek új lehetőségeket és új követelményeket állítottak minden művész elé: a társadalom művészete legyen humánus. segítse elő a tömegek ízlésének fejlödéset — de őrizze meg az alkotó egy éniségét s tegye lehetővé az alkotói stílus, a kifejezésmód sokféleségét. Hangsúlyozta. hogy a XX. századi festészet és szobrászat e korszaka életünk szerves része és az uj állandó kiállítás jelentős mértékben járul hozzá a műveltség, a művészeti kultúra fejlesztéséhez, tovább öregbítve a kiváló alkotásokban oly gazdag, modern magyar festészet, szobrászat hírét a világban. - Lázár Sysrgy Csehszlovákiába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra a'' Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazik. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meg-, hívására.