Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
4 Kedd, 1983. október 4. Drugováci képeslap Odafelé Drugovácra. Vár- bizonygatta, hogy az ilvesmi pen adják majd elő az ottaheíyi József igyekezett lelket önteni a társaságba. Miközben komótosan futtatta a piroscsíkos, szerényen zászlózott buszt, eszébe jutottak a c'jertc A gyerekkori emlékek, amikor jom még gyalogosan meg lovas kocsival ballagtak a szabadkai vásárra. Tóth Imre kocsiparancsnokot lekötötték a hivatalos teendők, dinárt osztott, létszámot, kelléket ellenőrzött. A többiek inkább magukkal meg a Enni. szomszéddal voltak elfoglal- akinek va. A belgrádi séta kimon- rették is éreztetni a vendédottan fölfrissítette a hajnal gekkel a drugováciak A ota szenderedő delegációt. A .smei-edevoi Godomin nekik egyáltalában nem te- ni történeteket. Többen i'ölher. Sót. a hatalmas sátor- figyelhettek a disznópiacra, ban vidáman mulatozó tó- Nem kellett kocsira, ketrecmeg láttán Zaharije Trnaj- be pakolni a malacokat. tudás — hatu- azok jámbor jószág módcímű kétórás falumű- Jón eszegették a kukoricát a sor főszerkesztője mondotta: főtéren, csak a koca társa&áa szerényebb szerb lakodal- gában. szigorúan elkülönülmak szoktak csak három ve a szomszédos állománytól. napig tartani. inni csak az tud. van miből. Ezt szeFőleg a zeneszeretők érdeklődését keltette föl, amikor az egyik bütykös ujjú. dolgos kezű ember megszólaltatta a sétabotpt. Hozzáértők szerint eredeti őstehetség a bácsi, aki olyan gyönyörűen játszott a botba Átmeneti helyzetben, javuló szervezettség Gazdasági munkaközösségek a kábelgyárban A Szegedi Kábelgyárban csak a hétvégeken dolgoz15 gazdasagi munkaközösség tak. Később arra is felhaszmüködik. Tíz csoport végez naituk a munkaközösséget, cifrára testeit minivonat es ttnát'oTa~déüJ^ink sierel* í^án. hogy méga ——u ulLUt 3 aeu szomszédaink niagno is előkerült volna, ha " W™** « ^.ilődés mozdonyának idezo vai-udvar lattan fölfa- tartim- „• . . .. kadt a jókedv. Szlankovics Tobb aam i t Jutka például sargacs.kos f «azdalkodnak. buggyos térdnasztrót szere- ^ "M!' h"*1'- ,h°RV tett volna a tánchoz, a ka- föld°lROZO 1DaiTai ren" lotaszegi szoknya helyett. keznck Vas s Eva és Tóth Ildikó Belúthatalan szőlősorok, nem tartotta éppen kizárt- vége-hossza nincs almáskerilyesmire számítottak volna. A kesei zivatar se tudta összegubancolni a gömbölyödő jókedv szálait. Sorába ment minden. Búcsúzkodáskor Nyárine Tajti Anna tanak az ötletszerű váltást, de <»k ielezték az ottani dolgos nácselnökasszony magasra ajánlotta: az elképzelést vigyék Berci bácsi elé. Hogy eljutott-e végül a fölvetés Nagu Alberthez, az üllési Fonó néptáncegyüttes vezetőjéhez. nem tudni, de hogy a fürgelábü táncosok földművelók keze nyomát. A emelte a helytállást tanúsító hatalmas gyümölcsválogató, pecsétes papírt, legalább ezaz eszes paprikaszeletelő és ren tapsoltak, a praktikus pince láttán a A kemény munka igája forráskúti elnök kesergett: alól szabadult táncosok sze..nekünk is lenne ilyen, ha rettek volna még maradni, , , a sa>- annak ideién nem torna- az természetes, hiszen hazakasos díszben pompáztak, az nunk meg!" Megtudtuk: a felé az ajándékokkal púposbiztos. versenyre hívó jugoszláv fa- ra tömött buszon kellett igaFokozatosan telítődve a széppel, kanyargott be a busz a felzászlózott drugolu 2780 lakost számol, 576 háztartásból. Láthattunk volna még többet is a gazdálkodásból, ha n filmvetítő föl nem mondzából kiénekelni magukat. Hogy aztán otthon „kisszékkel a lábuk alatt mentek-e a dunna alá" — mint a sokadik szép népdalban hallottuk —, azt ma már senki sem tudja. (Főleg, hogy viszsza volt muszáj zökkenniük hangversennyel, az iskolai életbe.) Nagy Béla . , D „ - pajkos diákok viszont erősítette, hogy drukezoket. Brummogott a har- rendeztek - örömükben. gováci sport- és kenyerestriliazott a pikula, Mert miután láttak almává- pajtása. Tóth János itthon is a falu apraja- logatót. borpárlöt. almásker- honosítja az ősi szerb kinánagvja odatolult a kocsma tet. jólesett a hűsön néhánv lást. Az érkező vendég kismeg a bolt közé. Apróságok harapás a gusztusos gyü- kanállal merít egy szem mélengettek mindent, ami a mölcsbóL Már többen azt zesszőlőt az eléje tett üvegkezük ügyebe akadt s mikor hitték, az üllési Fonó együt- bői, megissza rá az odakészíkinyilt a tarka embergyűrű, tes kipurcan az állandó promeg a mindennapos üdvöz- tokoll megjelenésben, mikor loshez szokottak is mégha- a változatosság okán . vagy lódtak. Ot. Somogyi Ferenc, tízszer végigpróbálták a a delegáció vezetője aligta- műsort. A vége felé hiába Iáit szavakat a vendéglátók érzett Kucska Laci szálkát a plusz munkaidőben termelőmunkát, öt közösség a termelést kiszolgáló tevékenységre szerveződött. Az új gazdasági formációban dolgozók személyenként havonta a munkaidejüknél 30—80 órával többet töltenek el a gyárkapun belül, ezzel a vállalatot 10—20 százalékos termelésnövekedéshez segítették. — Miért alakultak a gazdasági munkaközösségek? — Az elmúlt négy évben csak kismértékben emelhettük az alapbéreket. Ehhez nagyrészt fel kellett használni a túlóráztatásra fordítható béralapot — mondja hogy tagjai közül hetközben is beugorjon valaki egy-egy műszakra, ha kulcsfontosságú gép kezelője hiányzott. A GMK munkarendjét nehéz voJt megszervezni, mert tagjai más-más műszakból kerültek ki. Az erősáramú üzemrésznél történt szervezesnel mar felhasználtuk az előbbi tapasztalatokat, és a műszakokon belül alakítottunk egymástól fúggétlen csoportokat. — A hétvégi erős munkának nincs hatása a hétközi teljesítményre? — Nagyon ügyeltünk arra. nehogy a hét végi hajtáshoz minden feltétel meglegyen, a hét eleje pedig piTombácz József igazgató. — henéssel teljen. Eleinte voltak vaci főtérre, ahoi népvisele- ja a szolgálatot. Be kellett tet öltött lányok es prüccsös- érnünk az alma- és körtenadrágos legények ropogós ropogtató tanccai köszöntötték az ér- amelyet a Brummogott a moniku, miközben tett víznek pontosan a felét, dicsérgeti a háziasszonyt, majd a kiskanalat elegáns mozdulattal beleteszi a maradék vízbe. Állítólag a tanár úr mások helyett is vekirukkolásától. A házigazdák — kik a belgrádi tévéseke; is vendé- ,eny .r~ gül látták — kitettek magukért. Igazi népünnepélyt sikerült csiholniuk. Munkában megfáradt, kergeskezü emberek, házi teendőktől faradt asszonyok táncukkalmúsorukkal olyan vidámságot vibráltak a plafonig tömött tornateremben. amit bármelyik profi humorista megirigyelhetett volna. Rúzsa Andrásék tuskóhúzása is tapsvihart kavart. Igaz, a (orráskúti öreglegény-csúfolót nem vette meg a stáb kezében. Tóth Tamás pedig zekel ezzel a cselekedettel. mert a házigazdák legnagyobb megrökönyödésére soidegen beütést a legényes, és csizmaszár-csattogtatáskor. A Fonó táncosait fergeteges sikerük okán meghívta vendégszereplésre a belgrádi televízió. Decemberben külön műsort adnak a különböző országrészek tancaiból. * kan befőttnek gondolták a kóstolót és jó magyar szokással viszonozva a kedvességet, ' bekanalazgatták az egészet. Majoros Tibor Ugyanakkor feladataink megnövekedtek. Ha. a piaci igényeket ki akarjuk elégíteni. az év elejétől az év végéig tartó folyamatos műszakra lett volna szükség. A Magyar Posta részére telefonkábelt szállítunk, amelynek kulcsszerepe van a hazai hálózat fejlesztésében. Szegeden és Kisteleken készülnek a lakásépítéseknél ugyanattól a nélkülözhetetlen réz- és alumíniumvezetők. Sikerült exportrendelésekhez jutnunk. Telefonkábelt gyártunk Kuvaitnak, de ez nem történhet a hazai kötelezettségeink rovására. — Milyen gondjaik voltak az új termelési forma bevezetésével? — A GMK-szervezés lehetőségét eleinte bizalmatlanul fogadtuk. Nem láttuk tisztán a népgazdasági előnyeit, és azt, hogyan kellene elindulni, hogy erkölcsös és gazdaságos is legyen. Korábban megalakult a takarító munkaközösség. így pótoltuk e terület krónikus munkaerőhiányát. 1982 második felében kényszerhelyzetben kezdtük el több gazdasági munkaközösség szervezését. A hírközlőkábel-üzemben alakult meg előszói- egy 30 fős kollektíva. Megfelelő szerződési feltételek mellett ilyen jelensegek. Sőt, a mai napig nem tudtuk megakadályozni, hogy az érméret váltása valamennyi esetben ne csak a normál munkaidőben történjen. Viszont a gazdasági munkaközössségek megalakítása javította a hétközi termelékenységet. A plusz munkaidőben produkált mennyiség és minőség dolgozótól a műszakban is elvárható. — Milyen változást jelentett az időbeosztásukban, hogy beléptek a gazdasági munkaközösségbe? — kérdeztem Schacherer Frigyestől, az erősáramú kábelt gyártó üzemrész egyik GMK-vezetőjétől. — Régebben is rendszeresen túlóráztunk. Így nem sokkal emelkedett a munkaidőnk. Az üzem 120 dolgozójából mintegy 70 lépett be valamelyik munkaközösségbe. Most szombaton mindhárom műszak dolgozik, vasárnap pedig egy. A GMKban havonta maximum 91 órát lehet eltölteni, az. átlagos óraszám azonban 40—45 körül van. — A plusz munkával mennyit lehet keresni? — A 4—5 ezer forintos alapbér 3000—3500 forinttal növelhető. A hírközlőkábel-üzem főA találkozás valódi néoünnep volt. A bemutatkozás utan a falu apraja-nagyja az ökórsütök körül forgolódott, és hajnalig sem tágított a füves térre vert nagy (eppen a nvelvi nehézsége ^torból. A vendéglátók fimiatt), de aki látta, értette f£retme*éget dicseri. hogy a is miről szólt a fáma. messziről hívott zenekar többször is húzta a csárdást A beszed miatt aztán törr a magyarok talpa alá. Az tént néhánv kedves félreér- öröm mégis akkor ugrott 1és. Volt. aki tűt szeretett igazán magasra, amikor a volna kérni és kapott helvet- belgrádi tévések is beálltak te egy tál főtt tyúkot, vol- a kóló-táncosok sorába. Kütak. akik sajátos módon hi- lönben ez a közvetlenség dalták at a nyelvi szakadó- jellemezte végig a faluműkokat. sor próbáit. Mire a kétórás A drugováci házigazdák vasárnapi egyenes adásra hajnali három órakor már került a sor. a kapához, hátalpon voltak. Malacot Öl- zi munkához szokott embe tek, tyúkot kopasztottak. rek is otthonosan mozogtak kalácsot sütöttek. pálinkát a nagyfényű lampak es a töltögettek. Az egymás kö- lomha mozgású kamerák vizötti megbeszéléssel három- lágában. HAZASSAG. Kiss négy háznak és vendégének terítettek egyszerre. Közülük Slobodán Milojevic azt Annyi volt a látnivaló a szerb faluban, hogy bizonyára sokan és sokfélekéoKelendő Divathoz igazodó bőrfajták A Pécsi Bőrgyár új börfajtakat hozott forgalomba, amelyek közül a legújabb divathoz igazodó új marhacipófelsőbör es a ruházati nappá nagy sikert aratott több nyugat-európai piacon. Az úgynevezett szuperkönyreni ruhazali sertésveíur iránt viszont kisebb az érdeklődés, mint ahogy várták, s ebből egyelőre csak kisebb tételeket allitanak elő. A vallalat számára minden esetre jó eredmény, hogy az első negyedevi pangás után megélénkült piacon emelni tudták az eddigi nyomau arakat. | István és Gargyán Éva Ibolya, Buchheloz ZoiUul «!> Kun lDOlya, Rarmos Tibor és Donczi Mária, Magyar Rudolf es Vajaa Katalin, EJa.ogli László es I'auloviis Rozália, Al-Naqeeu Mohamed Salch ég Zsíros Judit Marta, Szálkái János es Balogh Ildikó, Deutsen Antal és Szabó Csilla, Kuruc* László es Hurkai Maria, dr. Kertész István László es dr. Gruber Noémi, Rózsi iinre és Hegedús Marta, Mihaiik Ferenc és Tóth Eva, Bárdos Sándor es Rózsa Hédi, Maczeika János es Hugyecz Ágnes, Rózsa Attila és Patkós Judit Ildikó, Katona Ferenc és Krlstó Judit, Kovács Ferenc és Ocskó Éva Anna, Fodor Gábor és Kelemen Eva Erzsébet, Baksa Zoltán és Vincze Zsuzsanna, dr. Krémer Sándor és Joó Marianna. Csáki László és Fohsz Andrea. Veres László Mihály és Vincze Ildikó, Krámli László és Daróczi Piroska Mária, Varga Ferenc és Gáspár Katalin. Révész Mihály és Török Judit Erzsébet. Török János és zsemberi Rozália házasságot kötöttek. SZÜLETÉS czékus Tibornak és Tóth Piroskának Attila, Szabó Károlynak és Kmeczó Katalinnak Edina. Halmost Károlynak és Pakal Ilona Mártanak Gábor, Sebők Zoltán Istvánnak és Dékány Honának Gabriella. Szárai Csaba szilárdnak és Farkas Tündének Csaba János. Vass György Csabának és Szerdahelyi Mariannának László György. Pósa Sándornak és Herczeg Erika Piroskának Sándor, Németh Istvánnak és Sárközi Máriának István, Hajdú János Imrének és Dobó Ágnesnek Judit. Zsemlye Istvánnak és Marótl Gizella Erikának Ágnes Erika. Taltt Gábor Lajosnak és Gáspár Évának Mariann. Hódi Józsefnek és Takács Györevinek Attila József. dr. Lertnitzkv Andrásnak és dr. Sallay Éva Irénnek András. Kósró TS'vánnnk és Ksz.inezkv Ibolyának Miklós Ka'ona Zoltánnak és Ra gsméri Eva Máriának Zoltán. Friss Ferenc Lajosnak és Jójárt Ilonának Zsuzsanna. Bónus Istvánnak és Várad! Ágnesnek Attila István. Buknicz Pálnak és , dalmát) Katáimnak Ákos, LeszCsaládi események nlk I'erenc Istvánnak és Bódi Zsuzsannunak Katalin, Kovács István Antalnak és Nagy Erzsébetnek István. Szögi Andrásnak es Lévai Évának András, Hegedűs-Blte Istvánnak és Gasztány Erika Ágnesnek Erika, Sprájcer Pálnak és Tuska Rozáliának Pál Zoltán, Virágh József Tibornak és Becker Henriette Juliannának Tibor Pálfi Mihálynak és Székest Ilona Margitnak Mihály, Szalma Lászlónak és Márki Piroskának Eszter, Tokai-Kiss Tibornak és Árendás Ibolyának Tibor, Kovács István Imrének és Széli Klárának Gábor, Dudás Ferenc Jánosnak és Berta Erzsébetnek Eva Katalin. Simon Istvánnak és Török Irén Annának Eva. Rrgensburger Róbertnek és Pataki Zsuzsannának Renáta. Mészáros Antalnak es Horváth Erzsébetnek Antal. Forrai Tamasnak és Szirákt Évának Attila. Ördög János tat-ánnak és Bodó Editnek Attila. Lakatos Istvánnak és Mezei Piroskának Ágnes Mónika. Varga Gvulának ás Trtcskó Rozáliának Gyula András. Csáki Bélának és Kurunczi Annának Béla Dávid. Kállai Lászlónak és Bódi Etelkának Sándor Tibor. Kalapis Sándor Istvánnak és Erdei Juliannának Anita Judit. Varga Tibornak és Bartv< Rozália Évának Zsuzsanna. Fülöp Ferencnek és Naey Erzsébetnek Máris Tímár Ferencnek és Fődi Máris Piroskának Anita. László Miklós Ocgplvnek es Mez.el Katalin Juliannának Renáta Annamárta. K*renvf Tibo-nak és Kováé* Eva Margitnak Tibo-. K'snstcr Tri.re Latosnak es Deák Jolánnak náhor. Ko' áes Lajosnak e* poiisk Ágnesnek Judit, Kosztolányi Dezső Józsefnek es Csfkos Lfdta Juditnak Dezső. Kosztolányi Dezső Józsefnek es Csfkos Lídia Juditnak Csatul, Pucgor Lat jósnak és Pintér Editnek Lajos. Guszios Zoltán Endrének és Bcnde Erz.sébetnek Anett Márta, Timotity Milannak és Csumangó Mónikénak Mónika, Kelemen Mihály Györgynek és Goldis Julianna Jolánnak Gabriella, Tóth László Jánosnak és Bodor Mariának Tímea Mária, Király Istvánnak és llévézi Gyöngyinek ' Eszter Judit,'Takács Mihálynak és Palocz Juliannának Viktor, Szabó Jánosnak es Forgó Erzsébetnek Tünde, Bánfi Pál Attilának és Nagy Rozáliának Pál Attila, Vékony Attilának és Végh Annamáriának Gergő, Péter Zoltánnak és Kovács Emcrenclának Krisztián Zoltán, Igács Jánosnak és Fojt Saroltának János, Szalai Józsefnek és Fehér Rozáliának Gábor, dr. Both Ödön Lászlónak és Rácz Erika Máriának Nóra. Bárkányi Józsefnek es C.sanyi Idának Ida, Volford Gézának és Kazi Erzsébetnek Anita Adrienn. Gyapjas Sándornak és Horváth Erzsébetnek Mariin Akos. Fejér Endrének es Kis Julianna Juditnak Júlia Hajnalka. Kerekes Sándornak és Mari Teréziának Adani. Kivés Péternek és Gyuris Ildikónak Petra. Fejős Ferencnek és Hajdú Ilona Ágnesnek Gábor Ferenc nevü gyermekük született. HAI.Al.OZAS Lakatos Isti anné Kovács Mária, Csányi Pa .né Bodó Maria. Farkas Mihály. Kocsa'di Belőné Balassa Magdolna. Leio Antalné Illa Rozália. Tóth Máté, Farkas Imre, Pataki Józselné Teszenyi Etelka, Fehér Istvánná Hegyes Eszter, Furus Jánosné Börcsök Anna, Jovanov Lázár. Martocsán Géza, Bodó László, Salamon Frigvesné Blaskovics Rozália, Kószó István. Keresztheevi Lásztóné Sz.lrányl Olga, Mihály Nándorné Kisjancsi Margit. Szabó Antal. Kormányos János. Eperjest Istvánná Anjok Viktória. Fontányi Jánosné Apjok Piroska, Samu Géza, Ilusl Gyuláné Nagy Matild. Kurucsai József ne Koncz Piroska. Nagy Ferencnd Nagy Rozália, Kónya Antal. Oesko Élekne Csőszar Maria. Terhes Lajos, szűcs imréné Guláesi Rozália. Keresztes István, Szabó János meghalt. művezetője es a gazdasági munkaközösség irányítója Borcsök Ferenc. Tőle arról erdeklódtem, hogyan választják ki a GMK tagjait? — Először a jó dolgozókat hívtuk, akik minden gépen tudnak dolgozni és munkájuk garanciát ad a minőségre. Aki év közben rosszul végezte munkaját, a közösség nem fogadja be. Kis szamban nem fizikai dolgozók is bekapcsolódtak. — Miben latja az uj forma előnyeit? — A dolgozóink csak a teljesített norma uian kapnás. fizetést, így erdekeltek a gépek megmbásodasanak megelőzésében. A túlórus idoszakhoz viszonyítva a gépkihasználás lenyegesen jobb, nagyobb a gyártott mennyiseg is. — Jelent-e gondot a gazdasági munkaközösségek elszámoltatása? — A GMK dolgozóinak, vezetőinek kevés információja van a számvitelről .— feleli Tombácz József. Hamarabb működött az uj termelési forma, mint a szükséges számszaki képzést megkapták az emberek. Nem vagyok egyedül, aki aggódik, hogy rendben van-e minden az elszámolások és a fizetések körül. Meg most sem késő segítő szándékú — nem elrettentő! — ellenőrzéseket végezni. — Mit lehetne még jobban csinálni? — A hét végi rendszeres GMK-tevékenyseget termelésprogramozási szempontból, a gépek állagának megóvása miatt valamilyen módon irányítani kellene. A felmerült gondok megoldására nem kizárt, hogy létesítünk egy irányító munkaközösséget. Ez nehéz feladat, mert az irányítók nem konkrét munkát végeznek, de ez a tevékenység is többletmunkát igényel. — Még nincs határozat a gazdasági munkaközösségek jövőjéről. — Nagyon szurkolok, hogy 1984 végéig maradhasson a GMK. Ugyanis addig tudjuk az átlagon felüli megterhelést jelentő exportmegrendeléseket teljesíteni. A dolog másik oldala az, hogy a GMK-ban dolgozók az életvitelüket az alapfizetésnél magasabb szintre állítják be. Az esetleges megszüntetés komoly gondot okozhat. Báláz emberek nem érezhetik magukat becsapottnak. Minden fórumon igyekszünk éreztetni a helyzet átmenetiségét Bőlc István Új eke a Rábából Amerikai licenc alapján ú j ni ezöga zdaság i munka gép, a változtatható fogásszélcsségü eke gyártására készül a győri Rába gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyára. Az egyes ekefejek fogáss/.élességét a traktoros a vezetőfülkéből változtathatja, a traktor vonóképességét így teljes egészeben kihasználva. növelve a szántási teljesítmenyt. Az jót-, illetve a hatvasú ekek munkaszélessége 213 és 353 centiméter között állítható; a szántásmélységet is állítani lehét, egészen 30,5 centiméteres mélységig. Az új ekék kísérleti darabjai elkészültek és különféle talajviszonyok között próbálták ki őket. a különböző termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban. A tapasztalatok kedvezőek, a kísérlet színhelyéül szolgáló gazdaságokban az új ekék teljesítőképességével, az ekefejek minőségével elégerdettek.