Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

4 Kedd, 1983. október 4. Drugováci képeslap Odafelé Drugovácra. Vár- bizonygatta, hogy az ilvesmi pen adják majd elő az otta­heíyi József igyekezett lelket önteni a társaságba. Miköz­ben komótosan futtatta a pi­roscsíkos, szerényen zászló­zott buszt, eszébe jutottak a c'jertc A gyerekkori emlékek, amikor jom még gyalogosan meg lovas kocsival ballagtak a szabad­kai vásárra. Tóth Imre ko­csiparancsnokot lekötötték a hivatalos teendők, dinárt osztott, létszámot, kelléket ellenőrzött. A többiek in­kább magukkal meg a Enni. szomszéddal voltak elfoglal- akinek va. A belgrádi séta kimon- rették is éreztetni a vendé­dottan fölfrissítette a hajnal gekkel a drugováciak A ota szenderedő delegációt. A .smei-edevoi Godomin nekik egyáltalában nem te- ni történeteket. Többen i'öl­her. Sót. a hatalmas sátor- figyelhettek a disznópiacra, ban vidáman mulatozó tó- Nem kellett kocsira, ketrec­meg láttán Zaharije Trnaj- be pakolni a malacokat. tudás — hatu- azok jámbor jószág mód­című kétórás falumű- Jón eszegették a kukoricát a sor főszerkesztője mondotta: főtéren, csak a koca társa&á­a szerényebb szerb lakodal- gában. szigorúan elkülönül­mak szoktak csak három ve a szomszédos állománytól. napig tartani. inni csak az tud. van miből. Ezt sze­Főleg a zeneszeretők ér­deklődését keltette föl, ami­kor az egyik bütykös ujjú. dolgos kezű ember megszó­laltatta a sétabotpt. Hozzá­értők szerint eredeti őstehet­ség a bácsi, aki olyan gyö­nyörűen játszott a botba Átmeneti helyzetben, javuló szervezettség Gazdasági munkaközösségek a kábelgyárban A Szegedi Kábelgyárban csak a hétvégeken dolgoz­15 gazdasagi munkaközösség tak. Később arra is felhasz­müködik. Tíz csoport végez naituk a munkaközösséget, cifrára testeit minivonat es ttnát'oTa~déüJ^ink sierel* í^án. hogy méga ——u ulLUt 3 aeu szomszédaink niagno is előkerült volna, ha " W™** « ^.ilődés mozdonyának idezo vai-udvar lattan fölfa- tartim- „• . . .. kadt a jókedv. Szlankovics Tobb aam i t Jutka például sargacs.kos f «azdalkodnak. buggyos térdnasztrót szere- ^ "M!' h"*1'- ,h°RV tett volna a tánchoz, a ka- föld°lROZO 1DaiTai ren" lotaszegi szoknya helyett. keznck Vas s Eva és Tóth Ildikó Belúthatalan szőlősorok, nem tartotta éppen kizárt- vége-hossza nincs almásker­ilyesmire számítottak volna. A kesei zivatar se tudta összegubancolni a gömbölyö­dő jókedv szálait. Sorába ment minden. Búcsúzkodás­kor Nyárine Tajti Anna ta­nak az ötletszerű váltást, de <»k ielezték az ottani dolgos nácselnökasszony magasra ajánlotta: az elképzelést vi­gyék Berci bácsi elé. Hogy eljutott-e végül a fölvetés Nagu Alberthez, az üllési Fonó néptáncegyüttes veze­tőjéhez. nem tudni, de hogy a fürgelábü táncosok földművelók keze nyomát. A emelte a helytállást tanúsító hatalmas gyümölcsválogató, pecsétes papírt, legalább ez­az eszes paprikaszeletelő és ren tapsoltak, a praktikus pince láttán a A kemény munka igája forráskúti elnök kesergett: alól szabadult táncosok sze­..nekünk is lenne ilyen, ha rettek volna még maradni, , , a sa>- annak ideién nem torna- az természetes, hiszen haza­kasos díszben pompáztak, az nunk meg!" Megtudtuk: a felé az ajándékokkal púpos­biztos. versenyre hívó jugoszláv fa- ra tömött buszon kellett iga­Fokozatosan telítődve a széppel, kanyargott be a busz a felzászlózott drugo­lu 2780 lakost számol, 576 háztartásból. Láthattunk volna még töb­bet is a gazdálkodásból, ha n filmvetítő föl nem mond­zából kiénekelni magukat. Hogy aztán otthon „kisszék­kel a lábuk alatt mentek-e a dunna alá" — mint a so­kadik szép népdalban hal­lottuk —, azt ma már senki sem tudja. (Főleg, hogy visz­sza volt muszáj zökkenniük hangversennyel, az iskolai életbe.) Nagy Béla . , D „ - pajkos diákok viszont erősítette, hogy dru­kezoket. Brummogott a har- rendeztek - örömükben. gováci sport- és kenyeres­triliazott a pikula, Mert miután láttak almává- pajtása. Tóth János itthon is a falu apraja- logatót. borpárlöt. almásker- honosítja az ősi szerb kiná­nagvja odatolult a kocsma tet. jólesett a hűsön néhánv lást. Az érkező vendég kis­meg a bolt közé. Apróságok harapás a gusztusos gyü- kanállal merít egy szem mé­lengettek mindent, ami a mölcsbóL Már többen azt zesszőlőt az eléje tett üveg­kezük ügyebe akadt s mikor hitték, az üllési Fonó együt- bői, megissza rá az odakészí­kinyilt a tarka embergyűrű, tes kipurcan az állandó pro­meg a mindennapos üdvöz- tokoll megjelenésben, mikor loshez szokottak is mégha- a változatosság okán . vagy lódtak. Ot. Somogyi Ferenc, tízszer végigpróbálták a a delegáció vezetője aligta- műsort. A vége felé hiába Iáit szavakat a vendéglátók érzett Kucska Laci szálkát a plusz munkaidőben termelő­munkát, öt közösség a ter­melést kiszolgáló tevékeny­ségre szerveződött. Az új gazdasági formációban dol­gozók személyenként havon­ta a munkaidejüknél 30—80 órával többet töltenek el a gyárkapun belül, ezzel a vállalatot 10—20 százalékos termelésnövekedéshez segí­tették. — Miért alakultak a gaz­dasági munkaközösségek? — Az elmúlt négy évben csak kismértékben emelhet­tük az alapbéreket. Ehhez nagyrészt fel kellett használ­ni a túlóráztatásra fordítha­tó béralapot — mondja hogy tagjai közül hetközben is beugorjon valaki egy-egy műszakra, ha kulcsfontossá­gú gép kezelője hiányzott. A GMK munkarendjét nehéz voJt megszervezni, mert tagjai más-más műszakból kerültek ki. Az erősáramú üzemrésznél történt szerve­zesnel mar felhasználtuk az előbbi tapasztalatokat, és a műszakokon belül alakítot­tunk egymástól fúggétlen csoportokat. — A hétvégi erős munká­nak nincs hatása a hétközi teljesítményre? — Nagyon ügyeltünk ar­ra. nehogy a hét végi hajtás­hoz minden feltétel megle­gyen, a hét eleje pedig pi­Tombácz József igazgató. — henéssel teljen. Eleinte voltak vaci főtérre, ahoi népvisele- ja a szolgálatot. Be kellett tet öltött lányok es prüccsös- érnünk az alma- és körte­nadrágos legények ropogós ropogtató tanccai köszöntötték az ér- amelyet a Brummogott a moniku, miközben tett víznek pontosan a felét, dicsérgeti a háziasszonyt, majd a kiskanalat elegáns mozdulattal beleteszi a ma­radék vízbe. Állítólag a ta­nár úr mások helyett is ve­kirukkolásától. A házigazdák — kik a belgrádi tévéseke; is vendé- ,eny .r~ gül látták — kitettek magu­kért. Igazi népünnepélyt si­került csiholniuk. Munká­ban megfáradt, kergeskezü emberek, házi teendőktől fa­radt asszonyok táncukkal­músorukkal olyan vidámsá­got vibráltak a plafonig tö­mött tornateremben. amit bármelyik profi humorista megirigyelhetett volna. Rú­zsa Andrásék tuskóhúzása is tapsvihart kavart. Igaz, a (orráskúti öreglegény-csú­folót nem vette meg a stáb kezében. Tóth Tamás pedig zekel ezzel a cselekedettel. mert a házigazdák legna­gyobb megrökönyödésére so­idegen beütést a legényes, és csizmaszár-csat­togtatáskor. A Fonó táncosait fergeteges sikerük okán meghívta vendégszereplésre a belgrádi televízió. Decem­berben külön műsort adnak a különböző országrészek tancaiból. * kan befőttnek gondolták a kóstolót és jó magyar szo­kással viszonozva a kedves­séget, ' bekanalazgatták az egészet. Majoros Tibor Ugyanakkor feladataink megnövekedtek. Ha. a piaci igényeket ki akarjuk elégíte­ni. az év elejétől az év vé­géig tartó folyamatos mű­szakra lett volna szükség. A Magyar Posta részére tele­fonkábelt szállítunk, amely­nek kulcsszerepe van a ha­zai hálózat fejlesztésében. Szegeden és Kisteleken ké­szülnek a lakásépítéseknél ugyanattól a nélkülözhetetlen réz- és alu­míniumvezetők. Sikerült ex­portrendelésekhez jutnunk. Telefonkábelt gyártunk Ku­vaitnak, de ez nem történ­het a hazai kötelezettségeink rovására. — Milyen gondjaik voltak az új termelési forma beve­zetésével? — A GMK-szervezés lehe­tőségét eleinte bizalmatlanul fogadtuk. Nem láttuk tisztán a népgazdasági előnyeit, és azt, hogyan kellene elindul­ni, hogy erkölcsös és gazda­ságos is legyen. Korábban megalakult a takarító mun­kaközösség. így pótoltuk e terület krónikus munkaerő­hiányát. 1982 második felé­ben kényszerhelyzetben kezdtük el több gazdasági munkaközösség szervezését. A hírközlőkábel-üzemben alakult meg előszói- egy 30 fős kollektíva. Megfelelő szerződési feltételek mellett ilyen jelensegek. Sőt, a mai napig nem tudtuk megaka­dályozni, hogy az érméret váltása valamennyi esetben ne csak a normál munkaidő­ben történjen. Viszont a gazdasági munkaközössségek megalakítása javította a hét­közi termelékenységet. A plusz munkaidőben produ­kált mennyiség és minőség dolgozótól a műszakban is elvárható. — Milyen változást jelen­tett az időbeosztásukban, hogy beléptek a gazdasági munkaközösségbe? — kér­deztem Schacherer Frigyes­től, az erősáramú kábelt gyártó üzemrész egyik GMK-vezetőjétől. — Régebben is rendszere­sen túlóráztunk. Így nem sokkal emelkedett a munka­időnk. Az üzem 120 dolgo­zójából mintegy 70 lépett be valamelyik munkaközösség­be. Most szombaton mind­három műszak dolgozik, va­sárnap pedig egy. A GMK­ban havonta maximum 91 órát lehet eltölteni, az. átla­gos óraszám azonban 40—45 körül van. — A plusz munkával mennyit lehet keresni? — A 4—5 ezer forintos alapbér 3000—3500 forinttal növelhető. A hírközlőkábel-üzem fő­A találkozás valódi néo­ünnep volt. A bemutatkozás utan a falu apraja-nagyja az ökórsütök körül forgoló­dott, és hajnalig sem tágí­tott a füves térre vert nagy (eppen a nvelvi nehézsége ^torból. A vendéglátók fi­miatt), de aki látta, értette f£retme*éget dicseri. hogy a is miről szólt a fáma. messziről hívott zenekar többször is húzta a csárdást A beszed miatt aztán törr a magyarok talpa alá. Az tént néhánv kedves félreér- öröm mégis akkor ugrott 1és. Volt. aki tűt szeretett igazán magasra, amikor a volna kérni és kapott helvet- belgrádi tévések is beálltak te egy tál főtt tyúkot, vol- a kóló-táncosok sorába. Kü­tak. akik sajátos módon hi- lönben ez a közvetlenség dalták at a nyelvi szakadó- jellemezte végig a falumű­kokat. sor próbáit. Mire a kétórás A drugováci házigazdák vasárnapi egyenes adásra hajnali három órakor már került a sor. a kapához, há­talpon voltak. Malacot Öl- zi munkához szokott embe tek, tyúkot kopasztottak. rek is otthonosan mozogtak kalácsot sütöttek. pálinkát a nagyfényű lampak es a töltögettek. Az egymás kö- lomha mozgású kamerák vi­zötti megbeszéléssel három- lágában. HAZASSAG. Kiss négy háznak és vendégének terítettek egyszerre. Közü­lük Slobodán Milojevic azt Annyi volt a látnivaló a szerb faluban, hogy bizo­nyára sokan és sokfélekéo­Kelendő Divathoz igazodó bőrfajták A Pécsi Bőrgyár új bör­fajtakat hozott forgalomba, amelyek közül a legújabb divathoz igazodó új marha­cipófelsőbör es a ruházati nappá nagy sikert aratott több nyugat-európai piacon. Az úgynevezett szuperköny­reni ruhazali sertésveíur iránt viszont kisebb az ér­deklődés, mint ahogy várták, s ebből egyelőre csak kisebb tételeket allitanak elő. A vallalat számára min­den esetre jó eredmény, hogy az első negyedevi pan­gás után megélénkült piacon emelni tudták az eddigi nyomau arakat. | István és Gargyán Éva Ibolya, Buchheloz ZoiUul «!> Kun lDOlya, Rarmos Tibor és Donczi Mária, Magyar Rudolf es Vajaa Katalin, EJa.ogli László es I'aulo­viis Rozália, Al-Naqeeu Moha­med Salch ég Zsíros Judit Mar­ta, Szálkái János es Balogh Ildi­kó, Deutsen Antal és Szabó Csil­la, Kuruc* László es Hurkai Ma­ria, dr. Kertész István László es dr. Gruber Noémi, Rózsi iinre és Hegedús Marta, Mihaiik Ferenc és Tóth Eva, Bárdos Sándor es Rózsa Hédi, Maczeika János es Hugyecz Ágnes, Rózsa Attila és Patkós Judit Ildikó, Katona Fe­renc és Krlstó Judit, Kovács Fe­renc és Ocskó Éva Anna, Fodor Gábor és Kelemen Eva Erzsé­bet, Baksa Zoltán és Vincze Zsu­zsanna, dr. Krémer Sándor és Joó Marianna. Csáki László és Fohsz Andrea. Veres László Mihály és Vincze Ildikó, Krámli László és Daróczi Piroska Má­ria, Varga Ferenc és Gáspár Ka­talin. Révész Mihály és Török Judit Erzsébet. Török János és zsemberi Rozália házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS czékus Tibornak és Tóth Pi­roskának Attila, Szabó Károly­nak és Kmeczó Katalinnak Edi­na. Halmost Károlynak és Pakal Ilona Mártanak Gábor, Sebők Zoltán Istvánnak és Dékány Ho­nának Gabriella. Szárai Csaba szilárdnak és Farkas Tündének Csaba János. Vass György Csa­bának és Szerdahelyi Marianná­nak László György. Pósa Sán­dornak és Herczeg Erika Piros­kának Sándor, Németh István­nak és Sárközi Máriának István, Hajdú János Imrének és Dobó Ágnesnek Judit. Zsemlye István­nak és Marótl Gizella Erikának Ágnes Erika. Taltt Gábor Lajos­nak és Gáspár Évának Mariann. Hódi Józsefnek és Takács Györ­evinek Attila József. dr. Lert­nitzkv Andrásnak és dr. Sallay Éva Irénnek András. Kósró TS'­vánnnk és Ksz.inezkv Ibolyának Miklós Ka'ona Zoltánnak és Ra gsméri Eva Máriának Zoltán. Friss Ferenc Lajosnak és Jójárt Ilonának Zsuzsanna. Bónus Ist­vánnak és Várad! Ágnesnek At­tila István. Buknicz Pálnak és , dalmát) Katáimnak Ákos, Lesz­Családi események nlk I'erenc Istvánnak és Bódi Zsuzsannunak Katalin, Kovács István Antalnak és Nagy Erzsé­betnek István. Szögi András­nak es Lévai Évának András, Hegedűs-Blte Istvánnak és Gasz­tány Erika Ágnesnek Erika, Sprájcer Pálnak és Tuska Ro­záliának Pál Zoltán, Virágh Jó­zsef Tibornak és Becker Hen­riette Juliannának Tibor Pálfi Mihálynak és Székest Ilona Mar­gitnak Mihály, Szalma László­nak és Márki Piroskának Esz­ter, Tokai-Kiss Tibornak és Árendás Ibolyának Tibor, Ko­vács István Imrének és Széli Klárának Gábor, Dudás Ferenc Jánosnak és Berta Erzsébetnek Eva Katalin. Simon Istvánnak és Török Irén Annának Eva. Rrgensburger Róbertnek és Pa­taki Zsuzsannának Renáta. Mé­száros Antalnak es Horváth Er­zsébetnek Antal. Forrai Tamas­nak és Szirákt Évának Attila. Ördög János tat-ánnak és Bodó Editnek Attila. Lakatos István­nak és Mezei Piroskának Ágnes Mónika. Varga Gvulának ás Trtcskó Rozáliának Gyula And­rás. Csáki Bélának és Kurunczi Annának Béla Dávid. Kállai Lászlónak és Bódi Etelkának Sándor Tibor. Kalapis Sándor Istvánnak és Erdei Juliannának Anita Judit. Varga Tibornak és Bartv< Rozália Évának Zsuzsan­na. Fülöp Ferencnek és Naey Erzsébetnek Máris Tímár Fe­rencnek és Fődi Máris Piroská­nak Anita. László Miklós Oc­gplvnek es Mez.el Katalin Juli­annának Renáta Annamárta. K*­renvf Tibo-nak és Kováé* Eva Margitnak Tibo-. K'snstcr Tri.re Latosnak es Deák Jolánnak ná­hor. Ko' áes Lajosnak e* poiisk Ágnesnek Judit, Kosztolányi De­zső Józsefnek es Csfkos Lfdta Juditnak Dezső. Kosztolányi Dezső Józsefnek es Csfkos Lí­dia Juditnak Csatul, Pucgor Lat jósnak és Pintér Editnek Lajos. Guszios Zoltán Endrének és Bcnde Erz.sébetnek Anett Már­ta, Timotity Milannak és Csu­mangó Mónikénak Mónika, Ke­lemen Mihály Györgynek és Goldis Julianna Jolánnak Gab­riella, Tóth László Jánosnak és Bodor Mariának Tímea Mária, Király Istvánnak és llévézi Gyöngyinek ' Eszter Judit,'Ta­kács Mihálynak és Palocz Juli­annának Viktor, Szabó János­nak es Forgó Erzsébetnek Tün­de, Bánfi Pál Attilának és Nagy Rozáliának Pál Attila, Vékony Attilának és Végh Annamáriá­nak Gergő, Péter Zoltánnak és Kovács Emcrenclának Krisztián Zoltán, Igács Jánosnak és Fojt Saroltának János, Szalai József­nek és Fehér Rozáliának Gábor, dr. Both Ödön Lászlónak és Rácz Erika Máriának Nóra. Bár­kányi Józsefnek es C.sanyi Idá­nak Ida, Volford Gézának és Kazi Erzsébetnek Anita Adri­enn. Gyapjas Sándornak és Horváth Erzsébetnek Mariin Akos. Fejér Endrének es Kis Julianna Juditnak Júlia Hajnal­ka. Kerekes Sándornak és Mari Teréziának Adani. Kivés Pé­ternek és Gyuris Ildikónak Pet­ra. Fejős Ferencnek és Hajdú Ilona Ágnesnek Gábor Ferenc nevü gyermekük született. HAI.Al.OZAS Lakatos Isti anné Kovács Má­ria, Csányi Pa .né Bodó Maria. Farkas Mihály. Kocsa'di Belő­né Balassa Magdolna. Leio An­talné Illa Rozália. Tóth Máté, Farkas Imre, Pataki Józselné Teszenyi Etelka, Fehér István­ná Hegyes Eszter, Furus János­né Börcsök Anna, Jovanov Lá­zár. Martocsán Géza, Bodó László, Salamon Frigvesné Blas­kovics Rozália, Kószó István. Keresztheevi Lásztóné Sz.lrányl Olga, Mihály Nándorné Kisjan­csi Margit. Szabó Antal. Kormá­nyos János. Eperjest Istvánná Anjok Viktória. Fontányi János­né Apjok Piroska, Samu Géza, Ilusl Gyuláné Nagy Matild. Ku­rucsai József ne Koncz Piroska. Nagy Ferencnd Nagy Rozália, Kónya Antal. Oesko Élekne Cső­szar Maria. Terhes Lajos, szűcs imréné Guláesi Rozália. Keresz­tes István, Szabó János meg­halt. művezetője es a gazdasági munkaközösség irányítója Borcsök Ferenc. Tőle arról erdeklódtem, hogyan választ­ják ki a GMK tagjait? — Először a jó dolgozókat hívtuk, akik minden gépen tudnak dolgozni és munká­juk garanciát ad a minőség­re. Aki év közben rosszul végezte munkaját, a közös­ség nem fogadja be. Kis szamban nem fizikai dolgo­zók is bekapcsolódtak. — Miben latja az uj for­ma előnyeit? — A dolgozóink csak a teljesített norma uian kap­nás. fizetést, így erdekeltek a gépek megmbásodasanak megelőzésében. A túlórus idoszakhoz viszonyítva a gépkihasználás lenyegesen jobb, nagyobb a gyártott mennyiseg is. — Jelent-e gondot a gaz­dasági munkaközösségek el­számoltatása? — A GMK dolgozóinak, vezetőinek kevés információ­ja van a számvitelről .— fe­leli Tombácz József. Hama­rabb működött az uj terme­lési forma, mint a szükséges számszaki képzést megkap­ták az emberek. Nem va­gyok egyedül, aki aggódik, hogy rendben van-e minden az elszámolások és a fizeté­sek körül. Meg most sem késő segítő szándékú — nem elrettentő! — ellenőrzéseket végezni. — Mit lehetne még jobban csinálni? — A hét végi rendszeres GMK-tevékenyseget terme­lésprogramozási szempont­ból, a gépek állagának meg­óvása miatt valamilyen mó­don irányítani kellene. A felmerült gondok megoldásá­ra nem kizárt, hogy létesí­tünk egy irányító munkakö­zösséget. Ez nehéz feladat, mert az irányítók nem konk­rét munkát végeznek, de ez a tevékenység is többlet­munkát igényel. — Még nincs határozat a gazdasági munkaközösségek jövőjéről. — Nagyon szurkolok, hogy 1984 végéig maradhasson a GMK. Ugyanis addig tudjuk az átlagon felüli megterhe­lést jelentő exportmegrende­léseket teljesíteni. A dolog másik oldala az, hogy a GMK-ban dolgozók az élet­vitelüket az alapfizetésnél magasabb szintre állítják be. Az esetleges megszüntetés komoly gondot okozhat. Bál­áz emberek nem érezhetik magukat becsapottnak. Min­den fórumon igyekszünk éreztetni a helyzet átmene­tiségét Bőlc István Új eke a Rábából Amerikai licenc alapján ú j ni ezöga zdaság i munka gép, a változtatható fogásszélcs­ségü eke gyártására készül a győri Rába gyár mosonma­gyaróvári mezőgazdasági gépgyára. Az egyes ekefejek fogáss/.élességét a traktoros a vezetőfülkéből változtathat­ja, a traktor vonóképességét így teljes egészeben kihasz­nálva. növelve a szántási teljesítmenyt. Az jót-, illetve a hatvasú ekek munkaszé­lessége 213 és 353 centiméter között állítható; a szántás­mélységet is állítani lehét, egészen 30,5 centiméteres mélységig. Az új ekék kísérleti da­rabjai elkészültek és külön­féle talajviszonyok között próbálták ki őket. a külön­böző termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban. A tapasztalatok kedvezőek, a kísérlet színhelyéül szolgáló gazdaságokban az új ekék teljesítőképességével, az eke­fejek minőségével elége­rdettek.

Next

/
Thumbnails
Contents