Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

Péntek, 1983. október 28. 88 Befejezőitek a magyar— lengyel tárgyalások (Folutatás az 1. oldalról.) vántuk, hogy kívülről az el­lenség ne tudjon és a szo­cialista erőknek ne kelljen beavatkozni. Tudom, hogy önök — a I.engyel Egyesült Munkás­párt, a lengyel kormány, a lengyel munkásosztály, a len­gyel nép — még sok problé­mával küzdenek. De higgyék el — és ezt nem udvariasság­ból mondom — Jaruzelski elvtárs, a kommunisták. a szövetséges pártok, a szocia­lizmus lengyel hívei, a len­gyel hazafiak nagy szolgála­tot, tettek nemcsak a lengyel népnek, a szocialista közös­ségnek, hanem az emberiség­nék is, amikor gátat vetet­tek az anarchiának, bebizo­nyították, hogy a lengyel tár­sadalom pozitív erői kezükbe tudták venni saját sorsuk irányítását, és a szocialista kibontakozás útjára vezették Lengyelországot. ' Azt a válságot, amelyet önök átéltek az utóbbi há­rom évben, korábban mi is átéltük. Mi ezért is tudjuk önöket könnyen, kevés szó­ból megérteni. Nehéz volna eldönteni, hogy kinek volt keservesebb. rosszabb. A magyarországi eseményekkel kapcsolatban mi azt tartot­tuk az igazi tragédiának, hogy a szocialista rendszer, a népi állam igazi külső és belső ellenségei összekeve­redtek félrevezetett, megté­vedt emberekkel. Tagadha­tatlan. hogy sokaknak voltak sérelmei, sok jogos ok volt a felháborodásra, s ezt az el­lenség kihasználta. Harcol­tunk, küzdöttünk, amit tud­tunk megoldottunk, s töret­lenül haladunk a szocialista fejlődés útján. Országunknak ma is van­nak Rondjai, problémái, ná­lunk is meg kell találni a hatékonyabb termelés mód­jait, htyfy a szocializmus ed­dig eleit vívmányait meg­őrizzük. megszilárdítsuk és továbbfejlesszük, s hogy né­pünknek világos perspektí­vája legyen. Nekem úgy tűnik — már elég régóta vagyok kommu­nista —, hogy azt jól meg­tanultuk, hogyan kell a ka­pitalizmust szétzúzni. De azt lassabban tanuljuk meg, hogy a hatalom birtokában, amikor az ország fejlődésé­ért mi felelünk, hogyan te­lhetünk eleget feladataink­nak. Ehhez idő kell. s az sem nagyon vigasztalhat bennün­ket hogy a kapitalizmusnak is mintegy 100—150 évre volt szüksége, amíg a feudaliz­mus fölé kerekedett. ' Hazai munkánkról szólva néhány politikai jellegű kér­dést szeretnék kiemelni. Elég hosszú mozgalmi munkám során rájöttem arra, hogy a kommunisták nincsenek kü­lönleges anyagból gyúrva, UR.vanolyan emberek, mint a többiek: az egyik béketűrő, a másik indulatos, a harma­dik türelmetlen, a negyedik meg szeret parancsolgatni. A szocializmus nemcsak a kom­munisták számára épül. ha­nem az egész nép ügye. jö­vője és boldogulása. Ezért ebben a munkában minden­kinek részt kell vennie, s mindenkinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadal­mat építi. Arra törekszünk, hogy párttagok és pártonkivüliek, különböző világnézetű em­berek jussanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista tár­sadalmat. Kedves elvtársak! Feszült nemzetközi hely­zetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is a szocialista országok állás­pontja világos, tisztességes, igazságos, nvugodt lelkiisme­rettel képviselhe'ö. Az im­perialisták — különösen az Egyesült Államok vezető kö­,rei — katonai fölény meg­szerzésére törekednek. Ez megengedhete'len. A Szov­jetunió. a többi szocialista ország, köztük Lengyelor­szág és Magyarország vi­szont a/on az állásponton van, hogy az egyenlő biz­tonságot a fegyverzet ala­csonyabb szintjén kell meg­teremteni. Közös fellépése­in ft ezt célozzák. Ezt bizo­nyítja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének prágai ülése, hét szo­cialista ország vezetőinek moszkvai tanácskozása. a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodá­sa • a NATO rakétatelepíté­sének tervezett válaszin­tézkedésekről. Itt, Varsóban ismerkedtem meg Andropov elvtárs legutóbbi nyilatko­zatával, amelyben újabb előrevivő javaslatokat tett az európai biztonságot szol­gáló megegyezés érdekében. A lénveg tehát, hogv tár­gyalni kell és nem szabad megengedni, hogv az imoe­riaüzmus katonai erőfölény­re tegyen szert. A Grenada elleni agresszió is bizonyítja, mire képes az imperializmus, ha azt hiszi, hogy büntetle­nül megsértheti a nemzetközi normákat, és fegyveres inter­venciót hajthat végre egy szuverén ország ellen. A szocialista országok né­pei e nehéz helyzetben to­vábbra is bizakodhatnak, van erőnk. A szocialista or­szágok összefogásával, a né­pek békeakaratára támasz­kodva meg tudjuk akadá­lyozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthas­sanak ki. Jó idegekre, állha­tatosságra van szükség. és mindenkinek el kell végez­nie a maga dolgát. Végezetül biztosíthatom önöket, hogv oártunk kor­mányunk néoünk a iövőben is egvütt küzd önökkel igazságos ügyünk győzel­méért. a szocializmusért és a békéért. Az MSZMP KB első titká­ra. beszéde után díszes vá­zát ajándékozott az üzem dolgozóinak. A nagygyűlést követően Dedig Kádár János és Wojciech Jaruzelski vi­rágcsokrot helyezett el a Kvár névadóiénak mellszob­ra előtt. Nowotko a Lengyel Munkáspárt egvik meaalaoi­tóia, a hitleri megszállás alatt a oárt főtitkára volt és mártírhalált halt. A gazdasági és műszaki­tudományos kérdésekkel fog­lalkozó magyar—lengyel munkacsoport Varsóban szer­dán folytatott tárgyalásairól csütcjrtokön emlékeztetőt írt alá Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Manfréd Gorywoda, a LEMP KB titkára. Az emlékeztető aláhúzza mindkét fél érdekeltségét a hosszú távú, tartós gazdasá­gi együttműködés elmélyíté­sében. Csütörtökön délután Var­sóban plenáris üléssel befe­jeződtek a magyar—lengyel táraualások. A tanácskozás­ról közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárgyalások befejeztével Kádár János a LEMP KB székhazában ta­lálkozott a lengyel és a ma­gyar saitó és a televízió kénviselőivel. A sajtókonferenciát köve­tően a Kádár János vezetle nárt- és kormányküldöttség látogatást tett a Magvar Népköztársaság varsói nagykövetségén. * Csütörtökön este elutazott Varsóból a Kádár János veze'.te magyar párt- és kormánukvidöt'ség. amelv kétnapos hivatalos. baráti látogatást tett n lenevl fő­városban n LEMP KB. a T.enevel Államtanács és a Minisztertanács meghívásá­ra Kádár Jánost és a dele­gációt a varsói fö~A'"audvar peronján Woiciech Jaru­zelski. a LEMP KB első titkára a Lengyel Minisz­tertanács elnöke', Józef Czv­rck. a LF.MP KB PB tagja, a KB titkára és Sté'an Ol­szowski, a KB PB tagia, kül­ügyminiszter, valamint Ga­rgmyölgyi József, hazánk varsói nagykövete búcsúztat­ta. irt- és Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságá­nak, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghí­vására — 198.Í. október 26 —27-én hivatalos, baráti lá­togatáson Lengyelországban tartózkodott a Magyar Nép­köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A magyar küldöttséget szívélyesen fogadták, ami híven tükrözte a magyar és a lengyel nép testvéri ba­rátságát és kölcsönös tiszte­letét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalá­sain ré6/.t vett: magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Szűrös Má­tyás. a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi Jó­zsef, az MNK varsói nagy­követe. Lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Román Malinowski, a Lengyel Egyesült Paraszt­párt országos bizottsága el­nökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt központi bizottságának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Józef Czy­rek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, Zenon Komender, a Pax Társaság elnöke, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Manfréd Gorywoda. a LEMP KB titkára, Mieczys­law R akowski, a LEMP Központi Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács el­nökhelyettese. Zbigniew Ma­dej. a Minisztertanács el­nökhelyettese és Jerzy Zie­linski, az LNK budapesti nagykövete. m A Kádár János és Wojci­ech Jaruzelski vezette tár­gyalásokon kölcsönös tájé­koztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két or­szág szocialista építőmunká­jának tapasztalatairól és fel­adatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködését, és az együttműködés továbbfej­lesztésének fő irányait. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájé­koztatást adott a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán hozott határozatok megvaló­sítása és az ország életé­nek stabilizálása érdekében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakuló nemzeti megegyezés front­iáról. amely egvesíti Len­gyelországban a haladó, ha­zafias erőket a szocialista énítés céljainak és az or­szág, a nemzet kulcsfontos­ságú feladatainak megoldá­sára. Aláhúzta, hogv fellép­nek minden — a szocializ­mus belső és külső ellensé­gei által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amelv e folyamatot megzavarhat­ná. A magvar párt- és kor­mányküldöttség megerősí­tette. hogy a lengyel hala­dó és hazafias erők a jövő­ben is számíthatnak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és a magvar társadalom támo­gatására a szocializmus vív­mányainak megszilárdításá­ban és fejlesz.tésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—len­gyel kapcsolatok, a marxiz­mus—leninizmus eszméi, a szocialista internacionaliz­mus elvei, a közös érdekek és célok alapján — a ba­rátsági. együttműködési és kölcsönös, segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredménye­sen fejlődnek. A hagyomá­nyos magvar—lengyel ba­rátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt inter­nacionalista viszonyának, és szoros együttműködésének. A felek elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a pártkapesolatok bővítésére és erősítésére. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy a W. Jaru­zelski vezette párt- és ál­lami küldöttség múlt év áp­rilisi budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sokoldalú kapcsola­tainak fejlesztését. Egyet­értettek abban, hogy az együttműködés bővítésére további kezdeményezések szükségesek. A felek nagyra értékelték a két ország parlamentjei, az állami szervek, a társa­dalmi szervezetek, különö­sen a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek, vala­mint a testvérmegyék és -üzemek közvetlen kapcsola­tainak eredményeit. Készsé­güket fejezték ki azok bő­vítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tu­dományos együttműködés elmélyítésének fő feladatai­ra. A magyar—lengyel gaz­dasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget te­remt a gyártásszakosítás és a --termelési koopevioiiin bő­vítésére. elsősorban a köz­úti járműiparban, az elekt­ronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Ez egyúttal to­vábbi lehetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű formáinak kialakí­tásához. az árucsere növe­kedési ütemének fenntartá­sához. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy orszá­gaik a KGST többi tagor­szágával együtt tovább­munkálkodnak a szocialista gazdasági integráció elmé­lyítésén. Meggyőződésük, hogv a KGST-tagállamok legmagasabb szintű képvise­lőinek tervezett találkozója jól szolgálja majd a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének fejlesz­tését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudo­mány, a kultúra, az okta­tás. valamint a tömegtájé­koztatás és a soort terüle­tén. Kiemelték, hogy a két ország ifjúsága képviselői­nek kőzve! len kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsönös megismerésben és a két ország barátságá­nak ápolásában. A felek a kölcsönös érdek alapján ké­szek fejleszteni az idegen­forgalom különböző formá­it. mindenekelőtt a szerve­zett turizmust. A küldöttségek egyetértet­tek abban, hogy a magvar és a lencyel nép barátsá­gának erősítése, a két or­szág kapcsolatainak sokol­dalú fejlesztése közös érdek. Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Nép­köztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvéri vi­szonyának és együttműködé­sének elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó prog-amot dolgoznak ki. II. A tárgyalósok résztvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megálla­pították, hogy az utóbbi hónapokban tovább növe­kedeit a nemzetközi feszült­ség. fokozódtak a békét fe­nyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperia­lista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-országokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irá­nyuló politikájukkal, és folytatják az új amerikai rakéták nyu at-európai tele­pítésének előkészületeit. Ez­zel párhuzamosan fokozódik a propagandakampány a Szovjetunió, a szocialista országok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyugta­lanságot keltenek az újabb revansista megnyilatkozá­sok, amelyek nemcsak éle­zik a nemzetközi helyze­tet. hanem szöges ellentét­ben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerző­désével. amelyet az állam­közi kapcsolatok normalizá­lásáról kötöttek. Szaporod­nak az imperialista beavat­kozási kísérletek a szocia­lista országok, különösen I^ngvelország belső ügyei­be, megsértik a nemzetközi gazdasági együttműködés normáit, szankciókat alkal­maznak, és korlátozzák a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatokat. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, min­denekelőtt az új amerikai közepes hatótávolságú raké­ták nyugat-európai telepíté­si tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fon­tos. hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők min­den lehetséges módon se­gítsék elő e fenyegető ve­szély /.elhárításöt. s tjáculj*­nak hozzá az európai nuk­leáris fegyverek korlátozá­sáról folyó genfi tárgya­lások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad el­szalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megál­lapodás szülessen az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elve alapján, valameny­nyi nép és ország érde­keinek megfelelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív vá­laszt adnának Jurij Andro­povnak, az SZKP KB főtit­kárának ismert javaslataira. A tárgyalások résztvevői megerősítették, hogy a mos­tani nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződi?s tagállamai egysé­gének megszilárdítása, és a szocialista építőmunka bé­kés teltételeinek szavatolá­sa. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedésekre a béke meg­őrzése és a nemzetközi biz­tonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a ki­alakult erőegyensúly a fegy­verzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy horderejű békekezdeménye­zéseit. amelyek a fegyver­kezési verseny megszünte­tésére. a leszerelésre, az enyhülési folyamat fenntar­tására és az államok együtt­működésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is ér­vényesnek tekintik korábbi javaslataikat, közöttük azo­kat. hogv a nukleáris hatal­mak vállaljanak kötelezett­séget, miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleá­ris hatalom mennyiségi és minőségi szempontból fa­gyassza be a birtokában le­vő nukleáris fegyvereket, a Varsói Szerződés és a NA­TO tagállamai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönö­sen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenn­tartják a békés kapcsolato­kat. Hasonlóképpen támo­gatják a Szovjetuniónak az KNSZ-közgyűlés 38. üléssza­kán beterjesztett új. jelen­tős javaslatait. A felek jo­gosnak tekintik azt az igé­nyüket. hogy a NATO-tag­országok adjanak konstruk­tív választ, e békekezdemé­nyezésekre. A tárgyaló felek megelé­gedéssel fogadták a madri­di találkozó sikeres befeje­zését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott el­vek életerejét, és igazolja a reményeket, hogy az enyhü­lés eredményei megóvhatók, N lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hogy országaik — a békés egymás mellett élés elvei és a köl­csönös előnyök alapján — továbbra is készek kétolda­lú kapcsolataik fejlesztésé­re a más társadalmi rend­szerű országokkal. Ugyan­akkor határozottan vissza­utasítanak minden beavat­kozási kísérletet, és elvár­ják, hogy tiszteletben tart­sák a népük választotta társadalmi rendet, és orszá­gaik nemzetközi kötelezett­ségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság külpolitikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kap­csolatokat tart fenn a fej­lődő világ országaival, szo­lidáris a neokolonialista tö­rekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harcoló né­pekkel. Elítélik a Közép­Amerikában — így Grena­dában —, a Közel-Keleten, Afrikában és a másutt ta­pasztalható. az erő pozíció­jára támaszkodó imperialis­ta béfiViféfcöZásI' politikát. A felek állást foglaltak az ENgZ hatékonyabb tevé­kenysége mellett, áz "álap­okmány betartásán alapuló nemzetközi béke és bizton­ság érdekében. III A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a pro­letár internacionalizmus el­vei alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspár­tok együttműködésének el­mélyítését, és összefogásá­nak erősítését a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a béke megóvásáért foly­tatott harcban. A nemzetkö­zi munkásosztály közös ér­deke, hogv megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kapcsolatok bő­vítésére törekszik a szocia­lista és a szociáldemokrata pártokkal, valamint min­den olvan erővel. amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV A látogatás a hagyomá­nyos magyar—lengyel barát, ság, a szivélyesség és a né­zetazonosság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgvalások eredményei­vel. Megállapították. hogy az hozzájárult a két test­vérpárt. a két ország együttműködésének elmé­lyít séhez. a két nép ba­rátság'nak erősítéséhez. a szocialista közösség eevségé­nek megszilárdításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságinak első titkára meghívta Wojciech Jaruzelskit. a Lengyel Egve­sült Munkáspárt Közoonti Bizottságinak első titkárát, a Lengve! Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, hogv párt- es kormánvkül­döltság élén tegven hivata­los. baráti látogatást Ma­gyarországon A miM hívást köszönettel elfogadták (MTI) I i

Next

/
Thumbnails
Contents