Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

Csütörtök, 1983. október 27. 3 Ülést tartott a városi tanács Napirenden: a lakásépítés, a lakásgazdálkodás és a tanácstagok tevékenysége A tanácstagok munkája Jól képviselik a választók érdekeit Szeged megyei város tanácsa tegnap délelőtt tartotta őszi ülését a városháza dísztermében. Papp Gyula elnökletével. A testület munkájában részt vett Szabó Sándor, a Csongrád megvei tanács elnöke. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának elsői titkára és dr. Petri Gábor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja; a padsorokban ott ültek Szeged országgyűlési képviselői, a társadalmi es tömegszervezetek vezetői, a lakóterületi pártvezeíöségek titkárai is. A tanács a végrehajtó bizottság által beterjesztett napirend szerint végezte munkáját. Megtárgyalta a lakásépítésről és a lakásgazdálkodásról, s a lakások fenntartásáról szóló jogszabályok végrehajtásának helyzetét. Prágai Tibornak, a tanácselnök általános helyettesének előterjesztésében; megvitatta a tanácstagok munkájáról szóló népfrontielentést. a tanácselnök és a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska előadásában, majd előterjesztésben döntött. A tanácstagok közül az ülésen interpellált Vass , József (86. vk.) Béketelep gázhálózatának építése ügyében. Börcsök Ferenc (70. vk.) a Molnár és a Csaba utca sarkán fúrt termálkúttal. Bozóki István (68. vk.) pedig az úi kenyérgyár helykijelölésével kapcsolatban. Lakásépítés, lakásgazdálkodás Nagy erőfeszítésekkel, de terv szerint A városi tanács a VI. ötéves fejlesztési terv jóváhagyásakor (1981) úgy döntött, hogy a lakásépítés továbbra is kiemelt társadalmi feladat. A 4 milliárd 800 millió forintban meghatározott fejlesztési alapból ennek megfelelően 2 milliárd 100 millió forintot a telep, szerű, több szintes lakásépítésre szánt. E hatalmas summa azóta 2 milliárdra „kerekedett", ami azt jelenti. hogy a gazdasági élet szigora ezt a tételt csak igen kíméletesen érintette. A célcsoportos lakásépítés így nagy erőfeszítésekkel ugyan, de a tervnek megfelelően halad. Az egész tervidőszak feladatköre 11 500 lakást tartalmaz, melyből jó 5 ezer magánlakás. Június 30-ig az esedékes rész teljesítese megfelelő volt: közel 106 százalék a célcsoportos terv eredményének mutatója; a telepszerű magánépilésben viszont alig több 80 százaléknál. E kategóriában a lemaradás oka egyrészt kapacitáshiány, másrészt gyártástechnológiai probléma. Folyamatos vblt az építkezési területek előkészítése, emiatt a kivitelezés nem akadozott. Javult a szanálási arány is. Az eredeti rendezési tervben megengedett 28 százalékról 20 százalékra 6ikerült leszorítani. A továbbiakban sem vesze. lyezteti a: eredeti célkitűzéseket területhiány. Rendkívül elhúzódó folyamat viszont Szegeden a foghíjtelkek beépítése. Tíz-tizenöt éve üresen álló telkek is vannak, melyekre korábban már beruházási, sót kivitelezési tervek is készültek — s csak az utóbbi időben tapasztalunk erősebb törekvést e telkek beépítésére. Igeretes változás, hogy néhány helyen a munka elkezdődött (Kossuth Lajos sgt. 9—13. — a Honvéd téri beepitést 1985-ben befejezik —. a Nemestakács utcai tömb hátralevő épületének kiviteli terve hamarosan elkészül). A magánépítkezés elégtelen haladása a kivitelezői kapacitás elégtelenségére a hiányos építőanyag-ellátásra és részben a kedvezőtlen összetetelű telekkínálatra vezethető vissza. Az utóbbi körülmény januártól •kedvezőbbre fordult: már •minlegv 1300 lakás építésére alkalmas előközművesített állami telekkel rendelkezett a város, beleértve az észak-újszegedi OTP—DÉLÉP-vállalkozáshoz biztosított telkeket is. Kevesebb a kínálat a dorozsmai szélmalom környékén és az IKV kezelésében levő belvárosi foghíjakon. Idén a tanács 109 telket adott tartós használatba. 153 lakás felépítéséhez. A magánépítés bizonyos fellendülésének jele. hogy, a féléves lezárás óta használatba vett lakások száma meghaladja az ezret, s közel ezer lakás építése van folyamatban. A magánlakás-építes tervszámait tehát a továbbiakban már nem veszélyezteti telekhiány. Megvizsgálta a tanács a további telekkialakítás műszaki lehetőségeit Mihályteleken. Tápén, Újszegeden, Algyőn és Hattyason. A . lehetőségeket főként és elsősorban az e célra fordítható anyagi alap soványsága korlátozza — a tanács ugyanis mindössze 100 darab hattyasi lakás építési területét tudja közmüvei ellátni, más helyeken egyelőre csupán lakossági erőforrásból képzelhető el a közművesítés. (Mihály teleken szervezett formában tudják majd megvalósítani ezt a feladatot, a MÉSZÖV bonyolításában.) Könnyebbséget jelenthet az építkezőknek. hogy olyan területeken, ahol a lakások használatba vételét a közmű hiánya nem akadályozza, víz- és elektromos vezetékekkel ellátott telekértékesitést alkalmaznak. A testület állásfoglalása szerint azonban ehhez a tanácsi apparátus fokozott szervező munkájára és nagyobb rugalmasságára van szükség. A jelenlegi ötéves tervben rangos és penzügyileg is jól tamogatott feladattá lépett elő a lakóház-felújítás, -javítás és -fenntartás. Több mint 2300 lakás felújítása szerepel a programban, 1 milliárd 120 millió forintos pénzfedezettel. Az első három évre 1500 lakás felújításával számol a terv. A födémcserés felújítások üteme lassúbb a kelleténél, az egyéb típusú felújítások esetében jelentős a túlteljesítes.. Megemelkedett a bérlők által végzett korszerűsítések száma is. A felújítások minősége azonban elmarad a kívánatostól: sok a késedelem és a jogos reklamáció, A kipróbált új technológiák alkalmazása is vontatott, egyelőre inkább reak jelképes ígéret. Emeletráépítéssel és tetőtér-beépítéssel tanácsi vállalkozásban 74 lakás épülhet ebben az ötéves tervben. Egyéni vállalkozásban 26 ilyen lakás készült, év vegéig még 24 készül el. Megállapította a tanács elé terjesztett jelentés, hogy a lakóház-üzemeltetés Szegeden nincs összhangban a bérlői, társadalmi elvárásokkal. Komolyabb eredményt az IKV szervezetének korszerűsítése ígér. amennviben az új. decentralizált házkezelőségek közvetlenül rendelkeznek majd építőipari javító kapacitással. Miután több jogi korlátozás megszűnt január 1-től, a lakásgazdálkodásban újabb lehetőségek tárultak fel. Korábban az elosztás volt a domináns, újabban nagy szerepe lehet a lakáscserék szervezettebb bonyolításának. Az igénylők száma is változott, s más szerkezetű az igényrendszer. Ma már a lakást kérelmezők döntő többsége tanácsi értékesítésű, OTP vagy Lakásépítő szövetkezeti lakásra pályázik. A június 30-i állapot szerint Szegeden 6196 lakásigénylőt tartanak számon, akik közül mintegy 2 ezren várnak állami, ugyancsak közel 2 ezren szövetkezeti lakásra, a többiek pedig OTP vagy lakásszövetkezeti megoldásra apellálnak. Az igénylőknek 68 százaléka egyedülálló vagy kétszemélyes családot alkot. Társadalmi összetétel szerint közel 3500 igénylő fizikai dolgozó, közel 2 ezer pedig fiatal házas. A szociális aondok nagyobbik része tehát már megoldott a lakásgazdálkodásban. (Tíz évnél régebbi kielégítetlen igény már csak 72 van; 3 vagy többgyermekes igénylő pedig 143.) Élénk vita alakult ki e napirend fölött. Elsőként Horómpö József kért szot, s a városfejlesztési-műszaki bizottság véleményét tolmácsolta. Legnagyobb gondnak a telekeílatást minösitette. A magánépítés megélénkülésé váratlanul érte a várost ilyen szempontból, ezert most meg kell gyorsítani a telek-eiőkészítéöt. legtöbb helyen ugyanis még csak a vizsgálódásnál tart az ügy. Börcsök Ferenc a belvárosi üres telkek magas számát és beépitesük lassúságát kifogásolta felszólalásában. Ezeket ésszerű építészeti megkötöttségekkel esetleg társasházépítésre is fel lehetne használni. Kutiván Rezső az algyői telekellátási gondokat elemezte, és annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a társulásos közművesítést alaposan meg kell szervezni. Véleményt mondott a témáról Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke is. A népgazdaság általános helyzetével összefüggésben kell vizsgálni a lakásépítést is — mondotta —, és figyelembe kell venni. hogy a lakossug erőforrásaira mind nagyobb- szükség van. Szegeden eredményes és zökkenőmentes volt a lakásügyi jogszabályok végrehajtása, és jó ígéret az IKV szervezeti korszerűsítése. A lakásépítési terv megvalósítható, de rendkívüli erőfeszítéseket követel. A telekkínálat országosan sem kielégítő, a hiány nem helyi jelenség, ezért indokolt Szegeden is javítani. Ehhez a Minisztertanács legújabb rendelete is ösztönzést és 6zámos segítséget kínál. Az építőanyag-ellátás javítására a megyei vezetés magasabb helyeken kezdeményezett. Az eredmény máris érzékelhető néhány tartósan hiányzó cikk ellenére. Továbbra is mindenben segítségükre kell sietni az építkezőknek. Savanya Miklós a közművesítés szakaszos elvégzését javasolta, mivel az anyagi fedezet hiányos, szorgalmazta, hogy olyan területeket vegyenek figyelembe, amelyeken már a közmüvek egy része feltalálható, Dr. Petri Gábor a lakóház-felújításokkal összefüggesben tette szóvá: mi lesz a kívülről felújított, de belülről javítatlanul hagyott lakóépületekkel? A belterületi foghíjakról szólva elmondta: ezek egy részét távlati célokhoz meg kell tartani, hiszen fontos intézmények bővítése is Időszerű, s bizonyára lesz még anyagilag kedvezőbb időszak is fejlesztésükre. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska az építési tilalmak felülvizsgálatának eredményét, az új technológiák bevezetését. és a lakásügyi társadalmi bizottsáa munkáját méltatta, majd a lakásépítési szerkezetet és a reális igényeket együttesen elemezte. Török József, a városi pártbizottság első titkára annak fontosságáról szólt, hogy a lakosság építési kedvét tartsuk fenn a számára nyújtott hatékony segítséggel. A kétségtelenül tisztes eredmények folytatása igen nagy erőfeszítéseket követel hatáságtól, tervezőtől, beruházótól, kivitelezőtől, pénzintézettől, építőanyag-ipartól. Szeged az utóbbi években igen mérsékelten biztosított telket az építtetőknek — a következő években kiemelt fontossággal kell kezelnie ezt a feladatot a tanácsnak. E nagy fontosságú témával összefüggésben a városi tanács megfelelő határozatokat hozott. Megállapította, hogy a célcsoportos lakásépítés üteme időarányosan teijesült. de a magánerős kategóriában bizonyos lemaradás tapasztalható. Rugalmasabb szervezéssel, a belső összetétel aránymódosításával azonban a hatodik ötéves terv lakásépítési célkitűzésé teljesíthető. Tovább kell bővíteni a telekkínálatot, s ahol erre lehetőség van, minimális közművesítéssel ellátott telekkel is leheíőseget kell biztosítani a családi házat építeni szándékozóknak. Javítani kell a házkezelői szolgáltatást, a fenntartási és felújítási munkák minőségét, gyorsítani a kivitelezést, szigorítani a befejezési határidőket. A- terv teljesítése fokozott együttműködést követel a beruházó, tervező és kivitelező szervektől. Szükségesnek ítélte a tanács határozatában az építési engedélyezési eljárás felülvizsgálatát, és az engedelyek kiadásának meggyorsítását. Minthogy számos magántulajdonú lakás üres vagy albérletként. bérlétként szolgai, indokolt a pénzügyi szervek nagyobb figyelme a jogos adóztatásra. A központi források szerénysége miatt a közműépítés költségednek viselésében nagyobb hányad háramlik az építkező lakosságra. A közigazgatási szervek viszont biztosítsák a közművesítés terveit, az Építési Szolgálati Iroda pedig segítse elő a lakosság szervezését, a közmű vállalatok koordinálását, a kivitelezés bonyolítását. A tanács végül kötelezze az IKV-t, hogy szervezetének korszerűsítésével ígazodiék a szolgáltatás magasabb színvonalának követelményeihez, s biztosítsa a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Ez év nyarán a Hazafias Népfront városi elnökségének tagjaiból, a lakóterületi pártszervezetek és a körzeti népfrontbizottságok vezetőiből álló tíz ideiglenes bizottság dolgozott azon, hogy felmérje és véleményezze a tanácstagoknak megválasztásuk óta végzett munkáját. A város; tanácstagoknak több mint felével léptek kapcsolatba, s az így szerzett tapasztalatokat a városi népfrontbizottság is áttekintette. Tegnapi ülésén ,a teljes városi tanács szembesült az erről szóló tájékoztatással. A mérleg pozitív: a tanácstagok tevékenysége jól szolgálja a várospolitikát, s a lakosság érdekeit. Magas fokú aktivitás jellemzi munkájukat, és határozott vitakészség. Az utóbbi időben ugyan a tanácsüléseken való részvételi arány csökkent, de ehhez hozzájárult az ülések időtartamának hosszadalmassága, és a napirend zsúfoltsága is. A tanácsi bizottságok munkája ugyanakkor eredményesebbé vált: e kisebb csoportokban eredményesebb a vita, s gyakori a véleménynyilvánítás. Munkájuk nagy részét a tanácstagok a választókerületekben végzik. Fogadóórát ugyan általában nem tűznek ki, de kapcsolatuk a lakossággal rendszeres és közvetlen. Beszámolóikkal szemben viszont az a lakosság igénye, hogy bővebben foglalkozzanak a választókörzet sajátos gondjaival, problémáival. Határozottabb és pontosabb válaszokat igényel a lakosság a közérdekű- bejelentésekre, és sérelmezi, hogy az intézkedés gyakran akkor is elmarad, ha annak nincs ts anyagi háttere. Újdonság a tanácstagi munkában a lakóterületi szemlék rendszere. Miután néhány választókerületben kipróbálták és jól bevált, sürgető kiterjesztésük az egész városra. A vizsgálódás során bebizonyosodott. hogy minden korábbi időszakhoz képest jobb a tanácstagok es az országgyűlési képviselők, a tanácstagok és a lakóterületi társadalmi és tömegszervezetek együttműködése. A szakigazgatási szervektől szintén több támogatást kapnak a tanácstagok, de még mindig előfordul, hogy eg)/-egy választókerület több éve ismert megoldatlan problémájára kell visszavisszatérni. közöttük számos úgynevezett kis ügyre, melyeknek megoldása indokolatlanul marad el. Bár a tanácstagok — éppen a nyári tapasztalatgyűjtés ide.len — legtöbben már vé:eményt mondtak e témától. s a jelentés ezek sunimázatát tartalmazta, most is hozzájárultak a tapasztalatok gazdagításához Dr. Hantos Zoltán a lakóbizottságokkal való jó együttműködés igényét fogalmazta meg, azzal együtt, hogy e bizottságok működése. különösen a Belvárosban, meglehetősen esetleges és . egyenetlen. Volenszki Imréné az ügvrendi bizottság állásfoglalását ismertelte, miszerint a tapasztalatok alkalmazása fellendítheti a tanácstagok választókerületi tevékenységét; hozzájárulhat a nyílt várospolitika további erősítéséhez. A beszámoló őszinteségét emelte ki Link Mihály, majd a munkahely és az ott dolgozó tanácstag együttműködésének kérdéseiről és a tanácskozási központokról beszélt. Az itt megtárgyalt témák mindig más-más lakórétegeket vonzanak, így az egész lakossággal kialakul a párbeszéd. Hasonlóan hasznosak a lakóterületi szemlék, de ezeken biztosítani kell a helyi társadalmi és tömegszervezetek képviselőinek részvételét is. Katona Gyula a tanácstagok személyes felelősségét, a testületi munkában való részvételük kötelességet hangsúlyozta. Hörömpö József pedig a tanácstagok lakóterületi együttműködésének fontosságát, különösen a peremkerületekben. Javasolta, hogy Szegeden is vezessék be a közterület-ellenőrzés intézményes formáját. Heiler István petőfitelepi gondokról beszélt. A tanács feladattervben rögzítette tagjai munkájának önértékelését és tennivalóit. Ügy ítélte meg, hogy a tanácstagok döntő többsége megfelel a szocialista társadalom fejlődéséből eredő magasabb igényeknek. A testületben és a tanácsi bizottságokban végzett munkájuk révén a várospolitika aktív alkotói, s jól képviselik a választópolgárok érdekeit. Fontos azonban, hogy a testületi üléseken rendszeresen es aktívan vegyenek részt; tájékozódjanak a határozati javaslatok várható társadalmi hatásáról, s ennek ismeretében a testület előtti vitát tegyék még érdemibbé, szükség esetén kezdeményezzék az előterjesztett határozati javaslat indokolt változtatását. Vállaljanak az eddiginél jelentősebb szerepet a tanács határozatai végrehajtásának szervezésében, a testületi döntések érvényesülésének ellenőrzésében. Törekedjenek a tanácsi bizottságok szervező és ellenőrző munkájának, koordinációs tevékenységének erősítésére. Szükségesnek ítélte a testület határozatában a választókerületi munka továbbfejlesztését is. Ennek érdekeben szorgalmazza, hogy a tanácstagok ismerjék meg a fejlesztési tervek. a költségvetési előirányzatok és egvéb programok választókerületeket érintő célkitűzéseit, s tanácstagi beszámolóiukaf ezek ismeretében, a válasz, tókerületre koncentrálva áL lítsák össze. Valamennyien vegyenek részt a tanácskozási központok munkájában. a lakóterületi szemlék szervezésében, s az ezeken felszínre került hiányosságok megszüntetésére nyerjék meg a lakosság vnllalkozókedvét, közreműködését. Feladatokat fogalmazott meg a testület a tisztségviselők és a szakigazgatási szervek számára is. Az előterjesztések közérthetőbb megfogalmazását írja elö a testület, s azt a követelményt, hogy a határozati javaslatok erőteljesebben tükrözzék a választópolgárok véleményét és jogos elvárásait. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a válasz-oi fórumokon elhangzó közérdekű javaslatok ina tézésére, különösen az ismétlődően és több helyen fölmerülő panaszok orvos, lására. A közérdekű bejelentesekre adott válaszokkal szemben követelmény, hogy konkrétak. megalapozottak legyenek, és kilátásba helyezett megvalósításuk ellenőrzését megkönnyítsék. A tanácstagi munka erkölcsi elismerése a társadalomban és a munkahelyeken csekély. A munkahelyeken nem mindenütt kiséri rokonszenv és támogatás tevékenységüket. Ezért a tanács felkéri a munkahelyek szakmai és mozgalmi vezetőit, hogy a tanácstagok részére, fontos társadalmi megbízatásuk elvégzéséhez nyújtsanak megfelelő segítséget.