Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

Szerda, 1983. október 26. 5 Kórházi klub betegeknek Klubot szervezett a betegeknek a Szolnok megyei tanács Hetényi Géza Kórház, Rendelőintézet 2-es számú kórháza kardiológiai osztályán dolgozó nővér, Tóth Imre Tiborné. Elhatározására az indította, hogy az osztályon vannak olyan betegek is. akik hosszabb időt töltenek a kórház falai között: számukra egyik fontos gyógyszer, fél gyógyulás a kikapcsolódás. A klubban rendszeresen tartanak egészségügyi felvilágosítást s irodalmi előadást is. A betegek tévét is nézhetnek. - Népfront-megbeszélések Tegnap, kedden délután két tanácskozást tartottak a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságán. A népfront városi elnökségének ülésén első napirendként Prágai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyettese tartott előadást a lakásépítés, a lakásgazdálkodás és -fenntartás, valamint a lakások elosztásának helyzetéről, az új lakásügyi jogszabály végrehajtásának tapasztalatairól. Ezt követően a városi népfront közjogi munkabizottságának elnöke. dr. Pataki Mária ismertette a munkabizottság 1980 óta végzett munkáját. A Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége mellett működő várospolitikai munkabizottság is két témát tűzött napirendre. Elsőként Takács Máté városi főépítész és Koczor György • Jítész számoltak be a Belváros rekonstrukciójáról. Majd a lakásfenntartás és -felújítás feladatairól, nehézségeiről. valamint a tetőtér-beépítések lehetőségeiről adott részletes tájékoztatást Tóth Dezső, az IKV műszaki osztályvezetője. PróbatársuSat A cím ezúttal név is. Aki akadékoskodna mondván: bárminő társulat alapja éppen az állandóság, próbálkozások még nem eredményezhetnek sztenderd. összeforrott együttest — annak ajánlható, látogasson el a Bar'ók Béla Művelődési Központba, vagv akár csak nézegessen olykor bizonyos plakátokat a városban. Mert Próbatársulat nemcsak létezik, de igen sajátos, újszerű kezdeményezés lévén. az arr.a'őr színjátszás szokatlan. ám rokonszenves ..búvópatakjait" is láttatja. Ha mindez nincs is gond (ok) nélkül. Két éve, Dunaföldváron kezdődött, az amatőr színpadok rendezőinek táborában. Az ötlet voltaképpen az egyes csoportok adottságaiból nőtt ki: mivel egyetlen amatőr-színpadon sincsenek még megközelítően sem azonos képességű színjátszók, próbáljanak bizonyos szempontok szerint együtt dolgozni a iobbak. elsősorban azok, akiknek párhuzamosan vannak színészi és rendezői ambícióik — mindez a minőség érdekében. Igv jött létre kezdetben egy 8k10 tagú társulás a régi budapesti ' Nyílt Színpadból, a szegedi JATE és az Ifjúsági Színpadból, csatlakozott hozzájuk Szilveszter Szilvia Kiskunhalasiéi és Hornyik László Debrecenből — s elsőkent itt Szegeden mutatták be Forster Bjutus című művét. f3 l A dolog persze távolról sem Ilyen. idillien szép és egyszerű. Egymástól távol élő, egymást csak „rég amatőr motorosként" ismerő fiatalokról lévén szó, rengeteg a szervezési nehézség. Egyeztetni az időpontokat, szerepeket. elképzeléseket megtárgyalni. technikaiszakmai részleteket megoldani — mindenki úgy kénytelen beosztani idejét (a Brutus-előadásra tíz napot szakítottak a „közösbe"), hogy lehetőség nyíljék az elengedhetetlen közös munkára Enyhén szólva nem kör.nvú föladat. A jelenleg húszfős Próbatársulat tagjai között akad jogász, középiskolai tanár, egyetemi hallgató, nagyobb részük azonban a népművelés területein dolgozik. Az egyetlen profi résztvevőt Sashalmi Györgyöt. a szolnoki Szigligeti Színház tagját (afíéie „alkalmi bedolgozót") legutóbb . époen vasárnap láthatta a szegedi közönség Csehov A ,dohányzás ártalmasságáról című írásának „monodramatizált" változatában. A munkamódszer, a speciális körülmények között, a lehető legésszerűbb: egyféle „versenytárgyalásos" rendszerben beszélik meg. melyik darabot adiák elő (a repertoár részben úi. részben az egyes résv.-szinpadok korábbi oná'ló előadásaira épül). ,s ennek alaDián dől el. Ki mikor iöhel szóba rendezőként, s ú:v az adott produkció vezetőjeként is. Egyébként s társulatnak vezetője aatcs. „Van negy-öt ember, akinek a véleménye nagyon számít", mondja a Probatársulat két szegedi vezető egyénisége, Csicsat Antal és Miháczi János, s a kérdesre, miszerint nem okoz-e alkalmilag belvillongásokat ez a félig rotációs, félig tekintélyelvű rendszer, azt felelik, legföljebb anyr nyira. miként más közösségekben. (Sok-e vagy kevés — ők tudják.) Mindenesetre a társulat legútóbb a nyáron Tankred Dorst Merlin. avagy a puszta ország című darabját mutatta be Szegeden, amely különösen Budapesttel vetekedve számit központnak. S ez utóbbi ténnyel máris a Próbatársulat legfőbb — a jövő szempontjából alighanem döntő jelentőségű — gondjánál vagyunk. A r együttesnek ugyanis nincs fönntartója. Az előadásokat eddig jobbára önköltségi alapon „állták" a tagok (drága mulatság), valamint a JATE-klub segílelt. amelynek felében több alkalommal felléptek a Toldi utcában. Ha a menedzselés megoldható lenne, maradéktalanul érvényesülhetne az alapelv, miszerint az efféle koprodukciós kísérletnek csak úgy van értelme. ha garantáltan magásabb minőséget hordoz magúban. -Ám Szegeden a technikai feltételek tulajdonképpen csak a mihálvteleki művelődési házban biztosítottak, ahol n tavasszal ezert is rendezhettek a matói színházi naoot. viszont az intézmény hátrányára szól nagv távolsága a városközponttól. A Bartók Béla Művelődési Központ ideális . fekvését" viszont technikai hiányosságai ellensúlyozzák negatívan. Mindenesetre a társulat a középiskolásokat szeretné leginkább megnyerni ezután, a nyári alkotótábor idején pedig, amikor a társulat teljes létszámban hosszabb ideig együtt van a városban, akar — a nyári fesztiválprogramot színesítendő — olyan darabokat is előadhatnának olyan helyszíneken, mint például a Várkert, vagy a Bartók Béla Művelődési Központ udvara —, amelyek speciális, a városban másutt fel nem lelhető kínálatot biztosítanának exkluzív, eredeti helyszíneken. Mindgz eddig szép, mondhatnánk. poézis — de hol a próza? Azaz — a pénz? Hiszen a mecenatúra, a fenntartás egésze elsősorban anyagi természetű ügy. s éppen ebben áll a legroszízabbul ez a különleges csoport. Nos. a megyei tanács palyázatára a múlt hónap vegén adott be kérvényt a Bartók Béla Múvelöoésj Központ. Elsősorban a Próbatársulás gondjaira koncentrálva. Domonkos László Szelesi Zoltán Penna és paletta Juhász Gyula a művészet vonzásában R Vöröskereszt segítsége Befejeződött a Magyar Vöröskereszt országos ruhagyűjtési akciója, amelyet Angola és Mozambik népe megsegítésére hirdetett meg. A lakosság adakozókeszsége és a Vöröskereszt vezetőségek aktív szervezőmunkája eredményeként a vártnál lényegesen több ruha gyűlt össze. A napokban már útnak indítják Mozambikba az első 20 tonnás szállítmányt. Hasonló nagyságú küldeményt juttatnak Angolába is. Füles évkönyve '84 Kinek diktál a divat? Ez a címe a Füles most megjelent 1984. évt évkönyve egyik teszljátékának. Divattal kapcsolatos az évkönyv mellékletének nagy pályázata is, amelynek első díja egy 25 000 forint értékű zsákbamacska. Megemlékezik az évkönyv kvízjáték formájában a jövőre megnyíló újjáépített Operaházról, s összeállítást közöl „Amit rosszul tudunk" címmel. Egy fejezet századunk híres szélhámosairól szól, s érdekes írás a „Holt nyelv-e az ógörög?" yímű is. A Furalógia húsz rendkívüli kérdést vet fel színes kis történetekbe foglalva, a „Száz a százezerből" egy nemrég megjelent külföldi, nagy sikert aratott kötet százezer adatából kérdez rá százra. Sok hagyománvos és skan1 dináv módra készült keresztrejtvény, különt'ele teszt játékok, palindrom szótár, válogatás külföldi rejtvénvlapok fejtörőiből, Rodollo büvesziskolaja, Kis Füles, különféle pályázatok, viccek gyűjteménye egészíti ki a gazdagon illusztrált 272 oldalas kötetet, amely Walter Scott Ivanhoe című regényének képregényváltozatát közli, Zórád Ernő szép rajzaival. 6

Juhász Gyula, a har• mincas évektől — a korábban is előtűnő idegbajától egvre többet szenvedve — sűrűn van gyógyintézetben. Két öngyilkossági kísérlete után mindenkitől elzárkózva, édesanyja mellett. annak szegedi — Fodor utcai — otthonában ..remeteként" húzódik meg. Ezekben a félig élő-haló éveiben írt művészeti versei közül említjük meg A szobor (1934) és a Michelangelo (1934) c. költeményeit. Előbbi versében a szabadság, a nemzeti függetlenség eszméjének halhatatlanságát tükröző, valószínű a szegedi Kossuth-szobor időtlenségét hirdeti. Utóbbi költeménvét pedig — két évtized múltán másodszor is —. a Raffaellel ellentétben tépelődve alkotó zseninek. Michelangelónak szenteli, akinek A kétségben, vénségben, bús dühében I Az urbinói ifjú járt eszében / Ki játszva és dúdolva alkotott." „Lehet-e véletlen — Veti fel Péter László: Juhász Gvula a képzőművészetről (1955) című cikkében —, hogy — mint a nagy festők is — Juhász Gyula is anynyi .önarcképet' festett' önmagáról? Antik domborműveken arcmását véli fölfedezni (Gemmák és hermák) s életmüvének kényszerű csonkaságát a kéne mását alkotó művész torzójának látta (A torzóm). Különböző időkben íródott .önarcképei' (1914, 1918, 1923, 1931, 1933) ugyanazt a 'makacs magamegismerési igényt mutatják, mint a festőét, aki a maga jellemző vonásait keresi midőn portréját viszi vászonra." A budapesti Siest^i-szanatóriumban — 192.9 márciusában — írt Gyerekkori arcképem c. versében. Juhász a fiatalkori önmagát kutatja. de az egvkori szépet kereső gvermekarc az örökre fáradttá vált költő számára a végtelenbe vesze't. Az ötvenéves korára szánt önarckép. Vincent van Gogh levele testvéréhez. Elveszett. (1933) című versének megírására ismét egy beteg zseni szomorú sorsa ösztönözte. Az életét elborult elmével tragikusan befejező nagy holland festő. Van Gogh végzetét magára transzponálva. közeli halálát a költő megsejtetve, megtört életcéljáról így vall: ... A legcsodálatosabb [fényeket Akartam festeni, és leiborult Egész világom. No. de én [hiszem, Hogy valahol egyszer [majd az leszek. Aki akartam lenni. [Egyelőre Elszenvedem az életet. [Csak azt mind Sajnálom, amit [megfesthettem volna: A képeket. Egy egész [végtelent! A magát gyógyíthatatlan betegnek érző Juhász Gyula. 1937. április 6-án veronállal megmérgezte magát. Az eszméletlen állapotban klinikára szállított tragikus végű költőt már nem tudták az életnek megmenteni. Érdekes irodalmi-képzőművészeti összeállításnak tekinthető az 1973-ban megjelent Képek és nézők, valamint az 1977-ben kiadott Mindenkori mesterek című sok reprodukcióval ellátott két kötet Az előbbit Kampis Antal és Németh Lajos, az utóbbit Sik Csaba, szerkesztette. Ezekben a művészettörténet kimagasló alkotásaival foglalkozó kiadványokban szereplő írók, költők soraiban többek között ott találjuk: Goethe, Keats. Bertolt Brecht. A.pollinaire, Cocteau. Pablo Neruda. a maeyarok közül Babits, Kassák. Illyés Guula, Wöeres Sándor. Nagy László, Vas István és mások egv-eev művészeti témóiú versét vagv írását. E kiadványok minden bizonvnval nagyrészt azért lettek kedveltek, mert az ecves kénleírásov szerzőiként, amint Németh Lajos is hangsúlyozza: „ .. .elsősorban írókat, költőket választottunk, így még izgalmasabban mutatkozik a nagy probléma: hogyan lehet verbális eszközökkel, tehát egy más nyelv révén. megközelíteni a látás, az alkotói nézés által felfogható jelentéseket." E világszintű irodalmi és művészeti értékeket elénk vetítő könyvek lapozgatása közben arra gondoltunk, érdemes lenne a magyar irók. költők műalkotásoktól ihletett verseiből, publicisztikai írásaibór — akiknél ez különösen Indokolt, mint például Juhász Gyulánál — összeválogatni egy kötetre vajót. Biztatónak vehető, hogy Ady Endre képzőművészeti írásai 1977-ben már kiadásra került Varga József gondozásában. Bevezetőnk megállapítását szeretnők cikksorozatunk végén aláhíjzni azzal, hogy nincs talán még egy magyar költő — a száz esztendővel ezelőtt született — Juhász Gyulán kívül, akit a festők, szobrászok és azoknak alkotásai annyiszor, s oly érdeklődéstől kísérve írásra késztettek volna, mint őt. Sőt ennél jóval többről van szó. Juhász annvira . azonosult a művészettel. hogy magát olaszosan „pittore"nek. azaz festőnek tartotta. Lelki palettájának színei azok a varázslatos koloritu szavak és rímek voltak, melyekkel egy-egv költeményét, mint valami fáidalmasan szén képet, úevmond „megfestett". Kifejezve általuk folvton változó hullámzó kedélyű érzéseit, gondolatait. melyek gyakran híres képekhez, szobrokhoz, illetve régi nagymesterekhez kötődtek. Juhász Gyula esztétikai élményeket kifejező poézise és cikkei révén, a festészet, szobrászat néha elérhetetlenül messze tűnő emberi és művészi értékei sokunk számii*i közelivé s élvezhetővé válnak. Politikai könywnopph Hegnyitó november 3=án Huszonkettedik alkalommal rendezik meg az idén a politikai könwnapokat — ielentették be kedden a Kossuth Kiadóban tartott sajtótajékoztatón. Nonn György. a kiadó igazgatója elm-ondta. hosv az eseményre 26 új politikai kiadvány jelenik meg, több mint 750 ezer példányban. A kiadó belpolitikai szerkesztőségéből több jelentős mű kerül a terjesztőkhöz, illetve az üzletekbe. Most lát napvilágot Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsaga tagjának, a Minisztertanács elnökének ..A nép támoqatásával a szocializmus útján" című könyve, amely a politikus 1971 és 1983 között elhangzott beszédeiből és megielent írásaiból nyújt ' válogatást. Könyvtárosok továbbképzése Szakmai napot, továbbképző előadások sorozatát rendezi meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Csongrád menyei szervezete holnap, csütörtökön. Délelőtt 9 órától a Juhász Gyula Művelődési Központba várják az érdeklődőket, ahol * három témáról tájékozódhatnak. Az egvetemi kőu.vvt árosképzés helyzetéről dr. Fülöp Géza egvetemi docens beszél: a Magyar Könyvkiadók es Könyvterjesztők Egyesületének szervezetéről, föladatairól, munkájáról Zöld Ferenc igazgató tájékoztat; dr. Blazovich László megyei levéltár-igazgató p>edig a Csongrád megyei levéltárakban föllelhető könyvtár- és művelődéstörténeti forrásokról ad áttekintést. Délután fél kettőtől a módszertanosok. a gvermekkönyvtárosok és a zenei könyvtárosok munkaközösségei tartanak megbeszeléseket sajátos szakmai témákról. Nyittat Ferencné államtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a hetvenes évtizedben bekövetkezett világgazdasági és hazai változások fényében tekinti át a magyar népgazdaság, hatékonyságának alakulását ..A népgazdasági hatékonyság és tartalékai" című. elemző művében. Második, átdolgozott kiadásban ielenik meg a Gazdaságpolitikai Kisszótár. ameíy " több mint 1500 címszót tartalmaz. Az ünnepi alkalomra „Távlatok" címmel Ú1 sorozatot is útjára indít a kiadó. A könyvfűzér négy kötete jelentkezik most: Kovács Géza „Globális problémák. hazai perspektívák". Láng István .Biológiai erőforrások". Kozma Tamás „Az oktatás fejlesztése — esélyek és korlátok", Forgács Tibor ..Kereskedelem és szolgáltatás" címmel írt tanulmányt. Ujabb kötettel gyarapodik a „Vélemények, viták" sorozat is. ezúttal „A művészeti pártosságról" címmel adnak ki összeállítást amely új. eddig jórészt publikálatlan, vagv csak folvódratokban megielent írásokból áll. ! A politikai könwnanok ! úídonság listáján szerepel a Magyarország megvéit bemutató soi-ozat negyedik kötete amelv ez alkalommal a palócok földjére, j Nógrádba kalauzolja az ol] vasót. 1 A klasszikusokat egyebek köz* Leninnek „A pártról" című gyűjteményes kötete képviseli. A mű válogatást tartaimaz Leninnek a pártépí'ésre, a partéiét normáira és a pártirányítás elveire vonatkozó műveiből. valamint az e témába vágó korabeli párthatározatokból. A „Források" sorozatban hagyja el a nyomdát Clara Zeikinnek „Visszaemlékezések Leninre" című kötete. Könyv formában is kiadják — „Marx és a jelenkor" címmel — a Marx évforduló alkalmából a Magvar Tudományos Akadémián elhangzott előadásokat. A marxista világnézet korszerű feilesztésére több .könyvujdonság napvilágot lát Lukács József „Eszmék és választások" című kötetében időszerű társadalomelméleti kérdésekre ad választ. Ötödik, átdolgozott és bővített kiadásban adják közre Gecse Gusztáv ..Vallástörténeti kislexikonját". Egy másik kézikönyv, az „Ifjúsági Kislexikon" is a politikai könyvnapok úidonsága. A közkedvelt Mit kell tudni? sorczat ezúttal az iszlámmal kapcsolatos tudnivalókat adja közre. Szerzője. Rostványi Zsolt, áttekintést ad az iszlám keletkezéséről és térhódításáról. forrásairól. alapelveiről, a különböző irányzatokról. A politikai könyvnapok országos megnyitóját november 3-an rendezik Székesfehérvárott. \