Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

73. évfolyam 251. szám 1983. október 23., vasárnap Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! JjüF Üzenetek ­fizetési taítéian A Parlament folyosóján az országgyűlés szüneté­ben egyik országgyűlési képviselőnktől meg­kérdeztem, mennyire meri a jövedelmeket dif­ferenciálni? Lehetséges, hogy a tisztelt olvasó, e so­rokat látva, unottan ásít egyet és legyint, mert már „lejárt lemez". A parlament őszi ülésszakának felszó­lalásai; és vitáit hallgatva úgy tűnt — képletesen szól­va — ez a bizonyos lemez nem kopott el. csak feltet­tük a gramofonra, de áramkimaradás, vagy a rossz tű miatt a muzsika valójában nem szólalt meg. Bá­torkodom ezt azért is feltéíelezni, mert az országgyű­lés hivatalos előadásai, szünetközi magánbeszélgetései az ipari miniszter kemény fogalmazása hiányérzetet keltett bennem, de írhatnám többesszámban is.. Túl­ságosan nem lepett meg senkit a kijelentés: a válla­latoknak ma is nagyobb a lehetőségük arra, hogy a magas teljesítményeket jobban elismerjék a jövedel­mekben, mint amennyire ezzel élnek. Mindenki jól is­meri a gyakorlatot. A kimagaslóan dolgozó emberek keresete, ha kicsit magasabb is a többiekénél, a tel­jesítménnyel még sincs arányban. A lusták, a hanya­gok pedig jóval többet kapnak, mint amennyit meg­érdemelnek. Most. kis kitérő után, visszakanyarodok a képvi­selőnek föltett kérdésemhez. Interjúalanyom nem csak közismert szakember, hanem vállalati igazgató is sami a szivén, az a száján. A közéletben, állandóan napirenden szereplő kérdésre elmondta, ha harminc-negyven száza­lékkal differenciálná a béreket, a dolgozók előbb­utóbb megszöknének oda, ahol az egyenlŐ6di kelle­mes fürdővizében békésen és nyugodtan lubickolhat­nak. Mert — szavait idézve — ez a langyosság jel­lemzi az átlagot, és ha valaki ki, akar lépni a sorból, esetleg hideg zuhany önti nyakon. Egyszóval, a bátor igazgató tart attól, hogy olyan lépést tegyen, amit a cinikus közvélemény, közhangulat még mindig nem néz jó szemmel. Szokásainkat ismerve úgy tűnik, va­lamilyen egyedi,-, lobogó szenvedély kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők többsége a régi szemlélettel végleg leszámoljon. Ahol ezt az elmúlt évtizedben megtették, ott — enyhe túlzással azt lehet mondani -4, a magyar ipar fellegvárai magasodnak. Az országgyűlési expozé nem csak a hazad Ipar helyzetét, hanem azokat az emberi viszonyokat is fel­térképezte, amelynek 6egítségéveL'izgalmas szociológiai kirándulásra is mehetnénk és tanulságként, végkövet­keztetésként egy pontra lyukadnánk ki. Nevezetesen: „több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményt". Régi nóta persze, csak azt le­het elosztani, amit megtermelünk. Azonban, az elosz­tási rendszer nem ad nagyobb sebességet iparunknak mindaddig, amíg például a szakmunkás keresete csak húsz százalékkal több a betanított munkásénál. Saj­nos, ez a különbség is csökken, ezért egyre több szak­ma veszít a vonzerejéből, nem kapnak elég inspirá­ciót a fiatalok a mesterség tanulására. Am nincsenek különb helyzetben a fiatal műszaki értelmiségiek sem. A népgazdaság azt várja a frissen diplomázott mér­nököktől, hogy előbb-utóbb olyan főkonstruktőrök, fő­technológusok legyenek, akik műszaki újdonságokkal elárasztják a piacot,' és a kurrens dolgokra Európa több országa is vevő lesz. Ne feledjük, azt a kép­zeletbeli mércét, amellyel versenyképességünket mér­jük, az élet egyre magasabbra tolja, fis ekkor — az ipari minisztert- idézve — a fiatal értelmiségiek ala­csony keresete nagyon nehézzé taszi a pályakezdés éve­it. gyakran arra készteti őket. hogy más munkát vál­laljanak. Ennen a legfontosabb éveikben akadályozva szakmai fejlődésüket. A hétköznapok forgatagában, a miniszteri expozéban festett szituáció < többé-kevésbé így jelenik meg. Esténként a gépészmérnök elmegy ta­karítani. vagv egy kisiparoshoz dolgozik be. Főiskolai docens mellékállásban fűtő, közgazdász kertészkedik, és szépen metszett rózsáitól várja boldogulását. Van, aki a hét végén naoi ezer forintért maszek kőműves mellett vállal segédmunkát. Találkoztam már olyan mérnökkel is. aki szombat esti pincárkedésből gyűj­tötte ös-ze egy év alatt az OTP-lakásra a beugrót. Még jobbik eset. ha nyelvtanításból, vagy matemati­ka -korrepetá 1 ásból fejelik meg az alacsony kezdőfize­tést. F.s re soroljam tovább, biztosan sokan ismernek hasonló történeteket. E ek a sorskitérők nemcsak egyének szakmai fej­lődését akadályozzák, hanem feltehetően az ipari előrehaladást, is. Történik mindez abban az időszakban. amikor világszerte a szellemi munka hozza a legiobb hasznot. És létkérdés, hogv a techno­lógia: szakadék hazánk és a feileltgbb országok között ne mélyüljön, hanem csökkenjen. Az őszi ülésszakon elhangzottak etapján azt tudom ismételni. ]pgven»k bál-ahbak az üzeme-?, vállalatok i-»a?e«tói. Mer; ké­tes népszeríiség. ha alibiként a bémznbrt'-ozást hibáz­tatjuk a kimagasló teljesítmények dítazásának e'mara­riácinái Szabályozási rendszerünk az összes elosztható jövedelmet befotéáaolta. s nem határozza meg sze­mélyre szólóan a fizetési borítékok vastagságát. Át kel­lene már esni azon a tűzkeresztségen, amikor irigvség nélkül tudjuk nézni, társunk többet kap, mert mun­kája többet ér! Halász Miklós Korszerűbb technológiák, hulladékok hasznosítása Anyag- és energiatakarékosság a vállalatoknál Az elmúlt öt év adatai sze­rint az energiamegtakarítás­ban számottevőek; az éssze­rűbb anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdetiek — bár helyenként jelentősek — o vállalatok eredményei. 1978-tól 1982-ig például a nemzeti jövedelem egy egy­ségére jutó energiafelhaszná­lás minitegy 4 százalékkal csökkent. Az anyaghányad csökkenése az év első felé­ben 0.7 százalék volt, ez pénzben kifejezve mintegy 6 —7 milliárd forintot jelent. A legtöbb helyen a vállalati vezetés, a munkaverseny­mozgalom. a különféle pályá­zati feltételek, az újítómozga­lom kiírásai ösztönzik az anyag- ós energiatakarékos­ságot. A Hungária Műanyag fel­• dolgozó Vállalat tovább nö­velte az ivóvízvezetékek el­készítéséhez szükséges mű­anyag csövek termelését. A szélesebb körű hazai felhasz­nálás érdekében megkétsze­rezték — egymillióról kétmil­lióra növelték — idén a mű­anyag csővezeték csatlakozó­idomainal? termelését, s je­lentősen fokozták az egyenes csövei? ' gyártását is. A ter­melés bővítése lehetővé te­szi, hogy az építőiparban műápyag csövekkel,,hqlyeUp­sítserf^k irtezér tonna.Mrti.­port horganyzott acélcsövet. AZ Egyesült I zz 6 wolfram­gyárában eleve úgy telepítet­ték a technológiákat, hogy a meglehetősen drága, import­ból származó alapanyagból semmit se kelljen kidobni, hanem hulladékát korszerű eljárással visszavezethessék a termelésbe. így a wolframfém előállí­tásánál gyakorlatilag minden hulladékot megmentenek és újrahasznosítanak, összessé­gében 20 millió forint értékű nyersanyaggal, ércééi kell kevesebbet vásárolniuk küL földről. A* székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál 10 tagú, komplex brigádot ala­kítottak, amely nyolc hónap alatt 33 millió forint értékű elfekvő készletet kutatott fel és éltékésitett Eladtak többek között 10 ezer, ko­rábban szervizcélokra beszer­zett, de időközben felesleges­sé vált/képcsövet s 16 mil­lió forint értékben más vil­lamossági cikkeket. A Video­ton Számítástechnikai .Gyár Mikro 1., valamint Puskás Tivadar szocialista brigádja 27 és fél millió forintot ta­karított .meg olcsóbb alkatré­szek használatával és korsze­rűbb technológia alkalmazá­sával. A Tisza menti Vegyiművek négy kénsavgyárában a ter­melés folyamán keletkező hulladékhőt elektromos áram előállítására használják fel. A szuperfoszfát-gyárt ásnál felszabaduló fluórtartalmú gázból a Tisza menti Vegyi­művekben házilag állítják elő, s devizáért értékesítik a kripllt nevű vegyi anyagot Jobban hasznosítják a hulladékot a Mátravidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ságban is. Gépüzemükben több olyan új berendezést fejlesztettek ki, amelyei? az eddig kárba veszett erdei hulladékok hasznosítását te­szik lehetővé, s ezzel fűtő­olajat takarítanak meg. Az erdőgazdaság aprítógépe pél­dául tüzelőanyagot állit elő a koráboan veszendőbe ment erdei gallyakból, fakérgek­ből. A hulladékok felhaszná­lásához úgynevezett előtértü­zelő berendezést is konstru­ált az" erdőgazdaság, amely­nek révén 3 kiló apritékkal 1 kiló olajat tudnak megta­karítani. Az idén ilyen mód­szerekkel mintegy 40 ezer tonna, úgynevezett vágástéri hulladékot hasznosítanak tü­zelőként, s mintegy 10 ezer tonna fűtőolajat takarítanak meg. (MTI) Magyar-kínai tárgyalások A magyar—kínai külgaz­dasági kapcsolatok bővítésé­ről tárgyalt szombat dél­előtt Pekingbén Csen Mu­hua állariitánácsos, a kül­gazdasági kapcsolatok és á külkereskedelem minisztere Veress Péter magyar kül­kereskedelmi miniszterrel. A tárgyalások előtt Veress Péter találkozott Csou Csien­nan gépipari miniszterrel, délután pedig Ma Jíval. az állami gazdasági bizottság helyettes vezetőjével, majd Van Li miniszterelnök-he­lyettes fogadta a magyar kormány tagját. Este Ve­ress Péter vendéglátója. Csen Mu-hua adott vacsorát a magyar miniszter és kísére­te tiszteletére. A látogatásról tudósítva az Üj-Kína hírügynökség ki­emelte. hogy az elmúlt sét évtizedet tekintve Veress Péter személyében a legma­gasabb rangú magyar álla­mi személyiség tartózkodik Kínában. Veress Péter és kísérete vasárnap és hétfőn délelőtt Peking és környéke neveze­tességeivel ismerkedik. Finis előtt a szüretel&k Sokan tartottak az idői szürettől: elterjedt a hír. hogy sokfelé még a tavalyi bőr áA^tárlójcban. ypn,. jtén isk rekordtermés Tg'írkéaefj, Később azonban ,az időjárás a szőlőtermést is károsan befolyásolta. Végül .— bír a szüret még nem fejeződött ibe. így Végleges , adatok sincsenek — a tavalyinál mennyiségben unván kisebb, ám minőségben jobb termés­sel zárják az évet a szőlő­termesztők. A Déi'-alföldi Pincegazda­ság vonzáskörzetébe több mint 9 ezér hektárnyi Szőlő tartozik. Ennek körülbelül 85 százalékáról takarították he eddig a termést. A szép őszi idő lehetővé tetté, hogy minden fajtát a legjobbkor szedjenek le s a legmaga­sabb cukorfokot éné'c el. Ugyancsak az időjárásnak köszönhető. hogy a szőlő­táblákra kiszállított diákok idén jó kedvvel, jó teljesít­tnéiiyekket .járultak' hozzá ,a "bétáVúHtáíi mielőbbi befeje­.zájéíiez. " A, pincegazdaságtól ka­pott információ szerint na­gyobb átvételi probléma nem fordult elő. Amikor várni kellett néhány órát. olvankpr műszaki , hibákat hántottak el. Ahol hétvé­gén nagyobb létszámmal szüreteltek és a termelő gazdaságok nem tudták tá­rolni a szőlőt. szombaton, sőt kérésre vasárnao is ki­nyitottak az átvevőhelve;?. Néhánv helyen tegnao, szombaton is vettek át sző­lőt. > , , Azt irtuk, a menrtviség el­marad a tavalyi rekordtól. Ez igaz. ám az-tét az idrí termés miatt sincs ok szé­gyenkezésre. Végleges adat csak a szüret be'ejezése után lesz. becslések szerint azonban a termésátlagok elérik a 65—70 mázsát. Mán csak a kései fa.iták vannak .a tőkén, ezek cukorfoka is igen ip. A kövidinka is 18 fok fölött van, az olasz riz­ling pedig meghaladta a. 18 fokot is. Gazdaságonként és területenként természete^ sen. eltérnek, az eredmények. Ha az időjárás nem széf közbe a jövő héten befeje­ződik a szüret. Nem c-ak állami gazdasági dolgozók, téesztagok. diákok szüretel­tek, hanem a gép is. Koráb­ban a pusztamérgesi Riz­linn Tsz-ben dolgozott sző'ő­kombáirr. most redlg az öt­tömösi Magyar László Tsz­ben rázza a fürtöket. Ezzel a módszerrel azonban egy­előre kevés hetéén élték. Már korábban írtunk a DÉLEP-nél alkalmazott — jugo­szláv licencből származó — új technológiáról, a feszítéses IMS-rendszcrről. Most, a napokban kezdtek hozzá a Sze­ged Nagyáruház melletti területen ahhoz az építkezéshez, amelynek során a foghíj-beépítésre kiválóan alkalmas Somogyi Károlyné felvétele IMS-mód.szerrel lakóház készül. A DÉLÉP kivitelezésében a BUVÁTI mérnökének, Iványi Lászlónak tervei alapján 60 Jakásos 6 emeletes lakóházat építenek. A földszintjén üzleteket, irodákat alakítanak ki. Átadási határidő: 198&

Next

/
Thumbnails
Contents