Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

Szombat, 1983. október 22. 3 Az első évadok Állandó kőszinház az árvíz előtti Szegednek is dédelgetett vágya volt. A színházügyet holtpontról az árvíz mozdította el. születését tehát az újjáépítés lendületének köszönhette. A magánvállalkozásként 1856-ban létrehozott előző színház, a mai Kelemen utcában felhúzott „fabódé" az-árvíz során nem szenvedett helyrehozhatatlan kárt. de magas bérleti költségeivel, a szűken csordogáló városi támogatással, a megváltozott, látvánvcentrikusabb színházi ideálnak egyre kevésbé tudott megfelelni. Állandósult a tűzveszély is. ami a korabeli gyakori szinházégések fényében különösen félelmetesnek tűnt. Ez idő tájt állandó színháza volt már Kolozsvár mellett Miskolcnak. Debrecennek, a közeli Szabadkának is. A szíríttgyi választmány emlékirata „a legmagyarabb és legnagyobb vidéki város" jogán sürgeti a színházépítést, az itt újságíróskodó Mikszáth Kálmán — látva az éledező városban a „bódészínházban" játszó Aradi Gerő társulatának sikereit — így fogalmaz: a törekvés abban leli jogosultságát, hogy színházi közönség van". Közóhajt fejez ki tehát az 1879. évi XX. tc, amelyben az óvodák, iskolák, kórházak, templomok, szivattyúház mellett egv községi pénzen felépítendő színház is szerepel. Jeles színházépítő cég. a Helmer és Fellner kap megbízást a tervezésre, az építési vállalkozók közül a helybeli Jirasek és Krausz adja a legelőnyösebb ajánlatot. A mindössze 43X40 méteres területen rohamos gyorsasággal magasba emelkedik az épület. A viszonylag szűk terűlet következménye, hogy a hatalmas nézőtérhez szűk közönségforgalmi és kiszolgálóegységek tartoznak. (A jelenlegi átépítés javítani tud az arányokon.) A közügynek tekintett színház szervezeti formája is foglalkoztatja a közvéleményt. (Levélben tájékozódnak vidéki színházaink gyakorlatáról.) Végül is az intendatúra és a magánvállalkozás ötvözetét fogadják el. amelynek értelmében a város adja az épületet, a légfűtést, a légszeszvilágításhoz hozzájárul, a díszleteket, felszereléseket használni engedi, viseli a karbantartási költségeket, fizet egy gépészt és egy házmestert. A többi költség a vállalkozó igazgatót terheli, akit 3 évre választanak, nyilvános pályázat útján. A közvetett igazgatási, felügyeleti jogot tehát a város fenntartja és kötelezi az igazgatót a drámai műfajok, a népszínművek. vígjátékok és csak másodsorban az operettek, bohózatok, látványos darabok bemutatására. Alakul tehát a műsorstruktúra, a profil is... Nyilvánvaló. hogv már ekkor különböző közönségigényekkel kellett számolni. A harsányabb eszközökkel ható népszínművek elsősorban a hétvégeken népszerűek, megfogalmazódott az operajátszás iránti igény. Molnár György, a kor nagy tragikusa innen várja „az. elposványosodott magyar színészet" felemelkedését. „Végső vára már Szeged a dráma művészetének." Sok a pályázó a szegedi színházra. A színügyi bizottság végül is Aradi Gerő ellenében — aki nehéz időket vészelt át a városban — Nagy Vince, a pesti Népszínház 28 éves főrendezője mellett dönt. Fényes, új társulatot vár a szegedi közönség, és az ambiciózus igazgató igykeszik megfelelni a reményeknek. Fiatal. 30 tagú társulatát 40 fős énekkar. 20 tagú zenekar egészíti kj. Többőjükre nagy karrier vár még. a szegedi Nagy Ibolyka a Nemzeti örökös tagja. Hunyady Margit, Lánczy Ilka a VígSzínház jeles művészei lesznek. Somló Sándor színész. köitő. a Nemzeti igazgatója később, felesége, Vadnay Vilma a vidék Blaha Lujzája. Szirmai Imre kitűnő bonvivánná érik. Makó Lajos pedig később többször is igazgat. 1883. október 14—15—16-án a város újjászületését köszöntő teátrális ünnepségsorozatnak fénypontja a színhazavatás. A király és az öt kísérő. 200 fogat — a különböző küldöttségekkel — diadalívek, obeliszkek. fenyőgirlandok között vonul a városba, díszes városházi lakosztályait is részletesen ismertetik a lapok. Este diszkivilágítású pa.lotálc, tűzijáték kápráztatja az embereket. A színház frissen csillogó aranyozása, Mannerheim freskói. az 1800 fős nézőtér' — alatta éttereimmel —. a hatalmas, díszes csillár, a délszaki növényekkel télikertté varázsolt folyosók maximálisan megfelelnek az elvárásoknak. Az ünnepi műsor is reprezentációs célokat szolgált: alkalmi versek, a királyt dicsőítő némaképek és Dóczy Lajos Utolsó szerelem című darabjának egy felvonása az ünnepi program. Tizenhatodikán a nézőtéren nagyszabású bál zárja az ünnepségeket. Utólagosan hetvenezer forintra becsülik a királylátogatás költségeit. A színház 1884-re 12 ezer 670 forintot, a Somogyikönyvtár 4 ezer 540 foriptot kap a város pénztárcájából. A fényes ünnepségek után egyre szürkébbek a hétköznapok. A ksisé nagynak született ..csecsemőszínház" falja a darabokat, szinte minden este mást láthatott a szegedi néző száz évvel ezelőtt. A divatos francia szerzők. Sardou, Auger. Dumas és magyar követőik. Csiky. Ábrányi, Szigeti József művei képezték a műsor egyik vonalát — a közönség mozi. televízió. képeslapok hiányában ezekből leste el a stílust, divatot. A népszínművek, a Piros bugyelláris, a Tót leánv. a Vereshajú. a Falu rossza, a legnépszerűbb, többször ismételhető előadások közé tartoztak, és változatlanul a nemzeti érzéseket voltak hivatva ébren tartani. Meglepően széles'a klasszikus repertoár. Az első évad hét hónapjában öt Shakespeare — a Rómeó és Júlia, a Hamlet., a IV. Henrik, a Szentivánéii álom. a Velencei kalmár — szerepel műsoron. Lelkesedéssel írnak a lapok Nagy Ibolykáról, aki Júliát. Opheliát. Puckot elevenítette meg. Somló Rómeóját, de különösen Hamletjét is elismerik. Szerepel a műsoron Moliére (Fösvény. Nők iskolája). Schiller (Stuart Mária). Vörösmarty Csongor és Tündéiét fénves kiállítással vitte sikerre a színház. Ilven temnó mel'eu nem rsoda. ha Katona Bánk bánia ..a középszerűség színvonala alá süllyesztve, legszebb momentumaiban ellapítva adatott." Az ooerettelőadások eseté.ben egyszerűbb a helyzet. Négvszer-ötször biztosan ismételni lehetett az évad során. A kirobbanó siker Millöcker Koldusdiákja. Vadnay Vilmával es Spanui Lenkevei a főszerepekben. A francia operettek Planqvette (Corneville-i harangok), Lecocq (A kertészleanv. Kisherceg. Angot asszony) vezetik a népszerűségi listát, és járulnak hozzá Nagy Vince első évadjának sikeréhez. A problémák azonban kezdtuek sűrűsödni. Tűnőben az úi színház varázsa, megszaporodnak az üres nézőterekről szóló tudósítások. Elvonul a városból a törzsközönséget jelentő és vonzó királvi bizottmány, a miniszteri kirendeltség. az építkezésekben eladósodott szegedieknek égyre inkább luxus a színházba járás. A színház túlzottan „urasan épült", a ..szűr. a suba nem találja benne a helyét..." és „nincs karzat..." — veszik észre a hibákat az újságírók. Rossz a világítás a nézőtéren, sötét a színpad, erős a léghuzat. ételszag terjeng az előadások alatt... Egyre szembeötlőbbek a társulat fogyatékosságai. ..felületességei" is. megritkulnak a színlapokon a klaszszikusok. A színház bevételei már messze nem fedezik a kiadásokat — krízisről cikkeznek a lapok. A színház néhány látványos bemutatóra koncentrál. ettől remélve a megoldást. Siker a Hoffmann meséi, Jókai Mór jelenlétében az Aranyember, de az igazi esemény 1884 decemberében Az ember tragédiája. Ditrói Mór. a színház új főrendezője a tömegjelenetekben • jeleskedett, több mint 200 ember volt a színpadon. Az első szegedi Ádám Somló Sándor, Éva Hunyady Margit, Lucifer Bokodi Antal volt. A sikerre jellemző, hogy kilencszer adták egymás után a darabot . Az alapprobléma azonban nem oldódott meg. A 180 fős társulat, az 1800-as nézőtér és a város közötti összhang csak évtizedek múlva jön létre. Nehezíti a helyzetet, hogy a társulatok a nvári hónapokra elhagyják a váyost. és mindig jelentős deficittel iérnek vissza. ..Minek a félmilliós költséggel felépített palota, ha ez holt töke maracl hónapokig" — sürgeti a sajtó a színészet állandósítását a városban. Végül is a szomc-ú véletlen odázza el a problémákat egy időre. 1885. április 22-én kigyullad u. színház, az okok homályban maradtak. A tüzet a zsinórpadláson észlelték, percek alatt továbbterjedt az egész épületre. A vasfüggöny bezuhant a nézőtérre, a színház vízvezetéke nem működött, az oltás reménytelen volt. A rekonstrukció legsze' b alkotása szinte teliesen megsemmisült. A biztosítási költségek szerencsére majdnem fedezték az. újjáépítést. A Jirasek és Krausz cég így másodszor is nekifogott a színházépítésnek, és 1886. október 12-én újból megnyitották kapuit. Második születésének centenáriumát m.V minden bizonnval az újjáepített. beüzemelt épületben köszönhetjük, s talán a 100 évvel ezelőtti sikerekből is láthatunk néhanvat. DR. ROVACö ISTVÁN 3i£ C

infigurákat mutat be az NDK kultúrszövetsége és a Weimari Városi Múzeum a szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Régen rendeztek ilyen népszerű kiállítást városunkban. Az egykori gyermekjátékok — ólomkatonák, indián harcosok, középkori lovagok, 48-as vitézek — a Németországban élő különleges népművészeti ág vésnökei, festői és rendezői nyomán kultúrtörténeti alakokká, figurákká változtak. A több mint tízezer cinfigura segítségével diorámákban és vitrinekben bemutatják az emberiség történetét, fölelevenítenek jelentős történelmi eseményeket, régi korok városképeit idézik elénk. Ezek a munkák históriai, kultúrtörténeti, etnográfiai, viselettörténeti ismereteket nyújtanak, de a kiállítás bemutatja a készítés módját és a népművészeti ágként virágzó műfaj történetét is, az 1820-ban készített fémfiguráktól a legfrissebb, a magyarországi bemutatóra készített diorámákig. A régi mesék rendíthetetlen ólomkatonája, a klasszikus német irodalom cinvitéze napjainkban kultúrtörténeti figurává változott, amely az alkotók, gyűjtők és rendezők véleménye szerint sok lehetőséget kínál a tudományosan megalapozott történelemábrázolásra és a szocialista személyiség kialakítására. Arra is jó példa, miként egyesítheti a magas szintű iparművészetek az eredeti népművészettel e különös műfaj. Nem véletlen, hogy a kiállítás első számú látogatói iskolai csoportok, gyerekközösségek.