Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Szombat, 1983. október 15. 1 Tóth Endre Varjak a vetésen A zsengén zöldülő, őszi és deres búzavetésen varjúraj matat; a fagyott rög alatt élelmet keres, kivájja a csírázó magvakat. Csúf csőrük nyomán, mely görbe és reves, csak letarolt, kopár mező marad; s tovaszáll pusztítva a rettenetes, károgó, falánk, kártevő csapat Ó. be gyűlölöm az élősdi hada*, melv a föld zsírját kiszipolyozza! Pusztulj, hess innen, undok siserehad! Irtsátok méreggel, vertétek, agyon, egy se térhessen vissza orozva, hogv vetéseink nőjenek szabadon. Deák Mór Ne legyen többé ' Volt. volt. Többé már nem lehet. Eltéved, akit a múltja vezérel. S a feltörhetetlen éjszakába vetett csillag a szarkák konca. Volt. ha volt. Többé már nem lehet. A megtanult mosolyok felégetik az arcot. Elhízott álmaid körbeállnak. s bámulják fogatlanul az szádat. Talán volt — többé nem lehet. Hazudd, hogv minden a tied! A holnapi hó tegnap elolvadt: hazudd azt hogy te elhiszed! Csak öklöd ne forduljon magadra! Csak ne vérezzen soha a szemed ... S rohanj az utcán szirénázva, hogy nem volt es többé nem lehet! Cs. Nagy István Még mindig a legjobb Sophia Lorennek még mindig a legjobb mert adócsalása luxusbórtön kimenővel mert luxusbörtöne luxusszabadulás ötven fotóssal mert börtönnapló tiszteletdíja űi adócsalás ígérete Kissingernek még mindie a legjobb mert a pirítotthasábburgonva-gyárosoknál annyit keres egy világprognózis-elóadással minte te meg te három évi vilagmegvalósitó munkáddal Yehudi Menuhinnak még mindig a legjobb mert egy százéves filharmonikus zenekart a karmesteri pulpituson feienállva köszöntött pedig nem is olvasta a Lógok a szeren-t Kovács Margitnak még mindig a legjobb mert a vérré vált agyag volt a kenyere és az agyagból nemcsak törékeny embert teremtett hanem törhetetlen istennő-önmagát is. A köz(nép)művelődés szolgálatában 0 Soha gyönyörűséges-nehezebb dolga a krónikásnak! Hogyan lehet méltón szólni a közművelődésnek szentelt intézményről megnyitásának centenáriumán? Mit kell föltétlenül tudatni róla Szeged népével ebből az alkalomból? Meddő töprengésekkel eltelt hetek után nyomasztó a felelősség: Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc, a mostani író-igazgató Tóth Béla súlyos-szép mondatai után — mit s hogyan a kezdetekről, a 100 évről, a mostanról? E helyt, a szűkös hasábokon részletezni lehetetlen, röviden öszszefoglalni méltánytalan mindazt, ami a hagyományokról, az önzetlen. nagy tettekről, á,llhatatos küzdelmekről, szüntelen gondokról, a szellemi-anyagi értékhalomró' a szellemi-anyagi életünkben betöltött szerepkörről kikívánkozik. Álljanak hát itt rendezetlen sorban tények és töredékes gondolatok-a 100 éves Somogyi-könyvtárról. A városnak s a tájnak a lakói alighanem pontosan érzik, mi a legfontosabb jellemzője könyvtáruknak. Legföljebb ritkán öntik szavaikba. Az évfordulón azonban szükségesnek látszik elsőül fölemiíteni a tényt: a Somogyikönyvtar mind a száz érében elsőül a köz(nep) művelődését szolgálta. Bárha palotának nevezték a kultúra kincsesházának emelt házat, annak lépcsőit a kezdetektől járta az iparos- es parasztnép is; olvasótermében mindig egyforma készséggel mutatták meg a betűk igazát szegénynek-gazdagnak. mert azt tartották, erre mindenki egyformán éhes és kíváncsi Ennek a szabad királyi városnak nagy tekintélyű vezetői között mindig akadtak világosult szellemek, nem egy iparosszármazék. parasztivadéfc. akik értették a tudós esztergomi prépost és apátkanonok szavát: ..A könyvtárak az emberi művelődéstörténetem tanulsága szerint mindenütt és minden időben leghathatósabb emeltyűi voltak az erkölcsi és tudományos tökélyesbülésnek." Az öreg pap. Somogyi Károly. Móra szavaival — az „álomember". ,.a könyvekvek ez a királya, ki az emberiség halhatatlanjaiból gyűjtött maga köré. udvart", nagyon is praktikus-előrelátón tudta: a megfelelő helyre juttatja az egész életében, fáradsággal, áldozatossággal és meglepő szakmai tudatossággal fölhalmozott 43 ezer kötetet 1880. április 26-i keltezésű a fölajánló levél. A könyvtáralapító kétségtelenül indokát adta a választásának. amikor ezt írta bele: „Szeged város földirati helyzeténél. népének tiszta magyarságánál és életrevalóságánál fogva. oly fontos központot képez hazánk déli részén. melynek messzeható rendeltetése úgy a közgazdasági i haladás forgalmi emporiumául szolgálni, mint a nemzeties irányú közművelödes és tvdomanyossaaot az ország nagy terjedelmű vidékén terjeszteni." Országos figyelmet, városi meretü izgalmat, halát és lelkes munkálkodást váltott ki. Holnap, vasarnap lesz 100 éve. hogy a Dugonics téri főreáliskola (a mai egyetemi kozpontá enüiet) atalakitott termeiben megnyílt a Somogyi-könyvtár. Ez volt a szegedi ..királynapok" záróeseménye: 1883. október 16-án délután 1 órakor ..fényes" társaSág gyülekezett a kincseket tartó állványok alatt a megnyitásra. A vendégkönyvben Ferenc József aláírása az első. de mindiárt a királyné neve után a Jókai Móré következik, s ott van Mikszáth Kálmáné is. A könyvtárigazgató: Reizner János. Micsoda hatalom a hagyomány. milyen elérzékenyitő az egybeesések romantikája, micsoda tiszteletet parancsoló az eleven lokálpatrióta szellemiség ereje: az évszázada alapított könvvtár gondozásában az évfordulóra megjelent áz első kötet abból az új Szeged-monográfiából melynek tudós írói ma sem nélkülözhetik munkájukban Reizner nagy művét, a négykötetes Szeged-történetét. Megint Mórát kell idéznünk, hiszen néhány mondatában képes volt Reizner munkásságának teljességét bemutatni: ..vérbeli tudós, erőskezű szervező, akinek vezetése alatt készült az első nagy katalógus, s aki eddigi szerény bérlakásából a kultúrpalotába telepítette át' a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is.. Miért időzünk neveknél, személyeknél a könvvtár kincseiről alig ejtve szót? De hiszen e kincsek gyarapodása, a mai kiteljesedés aligha lett volna nélkülük. Reizner után Tömörkény, majd Móra foglalta el a díszesen faragott (tulajdonképp az adományozó használatára készíttetett) igazgatói széket. Miután mindketten segédkönyvtárosként kezdték, nagyon tudták. mit kellfene") tenni, s hogyan, hogy mind több olvasó olthassa ..lelke szomját abból a forrásból, amelynek Somogyi Károly volt a Mózese." Harcoltak érte, izomszakadtáig. vállaltak, erőn fölül. S bár a mindenkori könyvtárosokat folyvást gondok rengetege nyomta (örökzöldnek tűnnek az épületgondok. a létszámért való küzdelmek, a szervezeti szabályzatok. meg a könyvtárrendezések vitái), a 43 ezerből mára mégiscsak felmillió kötet lett, melv egvre több kézen forog, s melv. hogv végképp kinőtte a kultúrpalotát. remeliük hamarost úi palotájában seregelhet valamennyiünk gyönyörűségére és hasznara. A legféltettebb kincsek — a Somogyi-alapítvány könyvei mellett — az ősnyomtatványok, a hires-nevezetes. Reizner által Bécsben szerzett Prágai Misekönyv. a rendkívüli tudományos és sajátos értéket képviselő helyismereti anyag a teljes helyi hirlaptárral. S az újabb adományozók könyvtárai, mint a ma még fölbecsülhetetlen értékű Vasvárygyűjtemény. az amerikai magyarság történetének dokumentumaival Hogyan szolgál mindez — s ami még föl nem soroltatott — a régi nagyok mai utódainak, képzett és készséges könyvtárosainak jóvoltából — bárki megtapasztalhatja. Érzékelhetni, hogy a mai könyvtárosoknak is sajátja az az ügyszeretet, a szervező* és küzdokészség. mely bizony. akár Móra idejében, manapság is szükségeltetik a ..kultűrmunkásnak". A ..koldus években" fogalmazott mórai aggodalmak ellenére igenis „okos. komoly. haszonravaló" munkát látni a kultúrpalotában, minek nehezen merhető eredménye közös szellemi gyarapodásunk is, meg a kézzel fogható, szemmel látható haladás is. Fölsorolni sok a szakmai-tudományos es más természetű kiadvánvok számát, amelyek a tudományos műhellyé vált könyvtárban születtek, vagv amelyek fölött odavalósi tudós elmék bábáskodtak. Csak a Szegedhez kapcsolódó nagy írók. költők, zeneszerzők idekötődését föltáró munkákat említhetjük most. ötletszerűen, mint az Ady nálunk, a József Attila közöttünk. a Bartók Szegeden, a Kodály Szegeden (Péter László munkái), vagv a bibliográfiák tömegét. melyeikben — például — Dugonics András. Bálint Sándor. Móra Ferenc. Vajda László munkáit gyűjtötték össze; a helytörténeti. helyismereti iellegű köteteket, mint az Október fényei Szegeden című bibliográfia. az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság helyi eseményeiről a korabeli lapokban föllelhető cikkek hasonmásgyűjteménye. a megyei lapok és folyóiratok bibliográfiája, a Vásárhelyi egyletek és könyvtárak című kötet, a Szeged vasművessége. a város utcaneveinek tára. s az irodalmi emlékhelyekre kísérő kalauz. Tóth Béla Árvízi képeskönyvé: És a legújabbak: a nyomdában van már a könyvtártörténet. melynek tanulmányai a száz év teljes históriáját áttekintik: s már a kezemben Móra Ferenc füzetének hasonmáskiadása. a foiytonossáRtudaí jele és a hagyományőrzés bizonvsáea. a .Somogyi Károly emlékezete". Műhelye a Somogyi-könwtár Juhász Gyula összes művei kritikai kiadasának. és nemes feladata a többi szegedi klasszikus. Dugonics András. Kalmany Lajos, Tömörkény István. Mora Ferenc munkássaganak a feltárása is. Nincs hát mii csodálkozni: ez a mi százévesünk az ország vidéki közművelődési könyvtárai között az egyetlen, melyet a művelődési kormányzat az I. osztályba sorolt tudományos könyvtárak közé emelt. Éppen akkoriban, amikor Sömosvi kanonok fölajánló levele volt százeves ... SULYOK ERZSÉBET VASZY VIKTOR VTNKLER LÁSZLÓ KÓS KÁROLY > 4