Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

• VILÁG PRO LETÁRJ Al, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 217. szám 1983. szeptember 14.J szerda Ára: 1,40 forint M S Z MP SZEGE D V Á R O S I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A II közoktatás és nevelés helyzete és fejlesztése Ülést tartott a megyei fanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága teg- megállapította: a bérgazdál­nap. kedden tartott ülésén először az előterjesztések kö- kodási fegyelem erősödött. A zött több fontos kérdésben döntött, majd megvitatta és megyében áz oktatásügyi elfogadta a közoktatás helyzetéről, a megyei pártbizottság doteozók bérezése — az or­1982. október 28-i állásfoglalásából adódó tanácsi feladató- szagos számadatokhoz vi­kat értékelő jelentést. A testület elemezte az idei költség- szonyítva — elég megnyug­vetés és fejlesztési alap első féléves felhasználásának hely- taté módon alakult. zetét és javaslatot tett a jövő évi működési költségek elő- Az idei első félévi tanácsi irányzatainak meghatározására. A vb javasolja a megyei működési költségek számba tanácsnak, hogy soron következő ülését szeptember 29-re vételénél a végrehajtó bizott­tűzze ki és vitassa meg a megye mezőgazdaságának hely- ság arra az álláspontra ju­zetéröl. az aszály okozta károkról azok ellensúlyozására tett tott. hogy a költségvetési intézkedésekről készített jelentést: és tájékozódjon az ener- gazdálkodás a nehézségek giaaazdálkodási kormányprogram végrehajtásáról. A tes- ellenére is kiegyensúlyozott tület ezeket a témákat előzetesen megvitatta, értékelte és volt. További erőfeszítések elfogadta. szükségesek azonban a fel­újítások meggyorsítása érde­Csonqrád megye közokta- pasztalatait. amelyek alap- kében. A helyi tanácsok fásának helyzetét, fejleszté- vetően kedvezőek. Azonban többsége a fejlesztési pén­sének lehetőségeit az elmúlt továbbra is gondot jelent a zek tervszerű felhasználásá­évtizedben többször tárgyal- tanulók és a tanárok terhe- ban a korábbi éveknél ked­ta a párt- és állami testület, lése. ami iskolatípusoktól vezőbb eredményt ért el. A A megyei pártbizottság leg- függően növekedett. (Leg- takarékosság jegyében csök­utóbb tavaly októberben te- jobban a szakközépiskolák- kent a kiadványok, a rendez­kintette át az állami okta- ban és a szakmunkásképző vények és a reprezentáció tásról szóló 1972. július 15-i intézetekben.) költsége. Az első félévben a KB-határozat végrehajtásá- A téma kapcsán szó volt megyében 222 célcsoportos nak tapasztalatait, valamint a pedagógusok szemléletéről, építésű lakásba költözhettek az 1982. április 7-i KB-ál- a tankönyvek késői megjele- be. s a terv szerint megfele­lásfoglalás megvalósításával néséröl. az idegennyelvű ok- lő ütemben halad a lakás­összefüggő megyei feladató- tatás hibáiról, eredményte- építés. A családi- és társas­kat. A tegnapi ülésen a vb lenségéről. Egybehangzó vé- ház-építkezést szolgáló álla­a megyei pártbizottság érté- lemény: az idegennyelvek mi telkek kialakításához 18 kelésére támaszkodva sorra oktatását mielőbb javítani millió forintot használtak vette azokat a célkitűzése- kell. Kiderült, az iskolákban fel. A jobb telekiellátás élő­két, amelyeket az állami a korábbinál nagyobb gon- segítette. hogy dinamiku­szerveknek. a tanácsoknak, dot fordítanak a tehetség- sabb legyen a magánerős la­intézményeiknek kell meg- gondozásra, a pályairányí- kásépítés. Míg tavaly az el­valósítaniuk. Tudósításunk- tásra. Kiemelt feladatként ső félévben 593. addig az ban csak a legfontosabb fel- kezelik a fizikai dolgozók idén ugyanebben az idő­adatok. a helyzetelemzés is- gyermekeinek segítését. A szakban 1176 lakás készült mertetésére szorítkozunk. jó munkahelyi légkör és ta- el magánerőből. Tervszerű­A közoktatás tárgyi és nár-diák viszony megterem- en halad a szegedi színház személyi feltételeinek érté- tése sok iskolában változta- rekonstrukciója, és folytató­kelésénél a vb örömmel ál- tásokat igényel. Ebből a dott a szeged-algyői vízbázis lapította meg, hogy az elmúlt szempontból nagyon fontos a első ütemének megvalósítá­idöszakban dinamikusan fej- vezető személyek kivalasztá- sa. Örömmel állapíthatta lödött. jobb lett az óvodai sa. az anyagi, erkölcsi elis- meg a testület, hogy növe­helyzet. A nagyarányú tár- mérés, a kádernevelés és a kedett a lakosság anyagi sadalmi összefogás eredmé- továbbképzés helyesebb gva- részvétele a települések fej­nyeként a gyermekek 90 szá- korlaténak kialakítása. Ele- lesztésében. különösen a vil­zaléka járhat óvodába. Csök- rrezte a vb az oktatási in- lany-. gáz-, járdahálózat és kent az a feszítő gond. ami tézmények költségvetését és vízvezeték kiépítésében. a férőhelyek kihasználásé- - •——, — •»n,, ^m. KGST­tanácskozás Kedden megkezdődött Cso­pakon a KGST atomenergia állandó bizottság nukleáris műszerekkel foglalkozó szek­ciójának 10. ülése. Az atom­energia békés felhasználási területein alkalmazható mű­szerek fejlesztése, gyártása szerepel a napirenden. Ezek között elsődlegesen foglal­koznak az izotópos orvosi diagnosztikában használatos eszközökkel, az izotóptechni­ka ipari felhasználásához szükséges termékekkel, és azokkal a műszerekkel, ame­lyek az energetikában az atomerőműveknél elenged­hetetlenek. A csopaki tanácskozáson az együttműködés továbbfejlesz­tésével foglalkoznak. Arra törekszenek, hogy a tőkés­import folyamatos csökken­tésével nukleáris műszerek­kel is egyre nagyobb arány­ban tudják ellátni egymást a szocialista országok. (MTI) Magyar-brit tárgyalások Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter, aki dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívásának ele­get téve. hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban, kedden reggel megkoszorúz­ta a magyar hősök emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően a külügymi­nisztériumban megkezdőd­tek a hivatalos magyar—brit külügyminiszteri tárgyalá­sok. Dr. Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatokról. A megbeszélésen jelen volt Bányász Rezső, hazánk lon­doni, valamint Peter Willi­am Unwin, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagy­i követe. I A brit diplomácia vezető­je a kora délutáni órákban Budapest nevezetességeivei ismerkedett. Délután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. a Parlamentben fogad­ta Sir Geoffrey Howe-t. A tárgyaláson eszmecserét foly­tattak a kétoldalú valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről. A brit külügyminiszter ugyancsak délután találko­zott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel. A két miniszter megbeszélést foly­tatott a két ország közötti gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. A találkozókon jelen volt Bányász Rezső és Peter William Unwin. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a külügyminisz­térium vendégházában. (MTI) Aszály és kukorica szeneden nál jelentkezett. Pillanatnyi­lag nehézségek az általános iskoláknál találhatók, annak ellenére, hogy az ötéves tervben eddig 82 tanterem elkészült. Különösen Szege­den. Szentesen és Hódmező­vásárhelyen zsúfoltak az ál­talános iskolák. A VI. öt­éves tervidőszak célkitűzései között szerepel még 70 tan­terem felépítése, ami csak akkor lesz kész. ha az épít­kezéseket az idén. illetve jö­vőre elkezdik. Az előrejel­zések szerint a demográfiai csúcsot az általános iskolák 1986—87-ben élik át. de természetesen a gondok nemcsak ebben a két esz­tendőben jelentkeznek. A középfokú iskolákban a ta­nulók létszáma 1988—89 tanévben várhatóan megha­ladja a 20 ezret. 1990-91­ben pedig megközelíti a 24 ezret. Épp ezért a további legszükségesebb iskolaépíté­seket a VII. ötéves terv első két évében már el kell kez­deni. A testület foglalkozott a pedagógusok helyzetével is. Csökkent a képesítés nélküli óvónők száma, azonban ke­vesebb tanító, gyógypedagó­gus. zenetanár. közgazdász, mérnöktanár és kollégiumi nevelő dolgozik, mint ameny­nyire szükség lenne. Nem panaszkodhatnak a gimná­ziumok a szakostanár-ellá­tottság miatt. egyedül a technikai tantárgynál hiány­cikk a ..jó" oktató. A sze­mélyi és tárgyi feltételek ja­vulásával párhuzamosan emelkedett a nevelőmunka színvonala az óvodában, is­kolában egyaránt. Az álta­lános iskolákban teljes a szakrendszerű oktatás. Ele­mezte a végrehajtó bizottság az ötnapos tanítási hét ta­Külkereskedelmünkről Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyű­lés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson — melyet Nyers Rezső, a bizottság el­nöke vezetett — Török Ist­ván külkereskedelmi állam­titkár tájékoztatta a képvi­selőket a külkereskedelmi forgalmat befolyásoló, meg­határozó érdekeltségi rend­szerről, illetve a külkeres­kedelmi vállalatok export­import érdekeltségéről. Az exportérdekeltségi rendszert jelentősen befo­lyásoló árrendszerről az ál­lamtitkár elmondotta: az 1980-tól bevezetett új ár­rendszer közvetlenebb kap­csolatot teremt a termelői és a külkereskedelmi árak között, erőteljesen ösztönöz az exportgazdaságosság ja­vítására. A külkereskedelmi válla­latok érdekeltségéről szólva Török István hangsúlyozta, hogy az 1980-tól érvényes érdekeltségi rendszerbe e vállalatok jövedelmének emelése hatékonyabb külke­reskedelmi munkával in­kább lehetséges, mint az áruforgalom volumenének növelésével. Külkereskedel­mi vállalataink nyereségük nagyobbik hányadát kedve­zőbb árak elérésével, a kö­zös érdekeltségű kapcsola­tok hasznának rájuk eső hányadából, valamint kü­lönféle, egyéb, úgynevezett nyereségmegosztó üzletekből érik el. Az államtitkár rámuta­tott: a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségének, kockázatvállalásuk növelé­sének fontos része fejleszté­si alapjuk hatékony fel­használása. Ezeknek az ösz­szegeknek jelentős hánya­dát hosszú évek óta bel­földi partnereiknek export­célú fejlesztésekre adják át. Tavaly például ilyen mó­don mintegy 450 millió fo­rintot használtak fel. A beszámoló után felszó­lalók kérdéseire, javaslatai­ra Török István és Vincze Imre pénzügyminiszter-he­lyettes válaszolt. A tanács­kozás Nyers Rezső zársza­vával fejeződött be. Kukoricabemutató a szegedi kísérleti telepen Kiadós vita előzte meg a Gabonatermesztési Kutató Intézetben az idei kukori­cabemutatót: legyen vagy ne legyen? Aszályban sem dicsekedni vele, se gyönyör­ködni benne nem lehet. Vé­gül az a nézet győzött, hogy aszályban még inkább beszélni kell róla. Szárazság máskor is lehet, a jó gazda a kedvezőtlen lehetőségek­kel is számol. A kutatók és a termelés szakemberei szá­mára tervezett találkozó tehát tegnap is létrejött, és változatlan programmal ma is megismétlik. Bevezetőjében dr. Ma­gassy Dániel igazgatóhelyet­! tes az aratási időszakhoz ' kanyarodott vissza. A rend­Nemzetközi konferencia Az Egyesült Nemzetek Szervezetének népesedési alapja és európai gazdasági bizottsága közreműködésével nemzetközi konferencia kez­dődött kedden Budapesten, a Számítástechnika-alkalma­zási Vállalat székházában. A tíznapos konferenciára — melyet a Központi Statiszti­kai Hivatal rendezett meg — 21 európai szocialista és nem I szocialista országból. to­vábbá az USA-ból, Kanadá­ból, Egyiptomból és Gháná­ból érkeztek külföldi részt-" vevők. A tanácskozáson kicserélik tapasztalataikat, ismereteiket a különböző fejlettségű, vá­rosiasodottságú országokból érkezett szakemberek. A konferenciát Nyitrai Fe­rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke nyitotta meg. (MTI) kívüli időjárás erősen vizs­gáztatja a termesztett faj­tákat, a szegedi korai éré­sű búzák jól szerepeltek a szárazság ellenére is, a Gk­Kincső vezet. A középérésű­ék csoportjában a marton­vásári fajtáké az elsőség, a késeieknél ismét szóhoz ju­tottak a szegediek is. Jó lett volna hallani mindjárt, a kukoricafajták hogyan áll­ták a szárazságot, de tudo­mányos alapossággal mért adatokkal még nem szol­gálhatnak. Erős nyomaték­kal hangzott viszont el, hogy az öntözés népgazda­sági érdek lenne, de drága a vízdíj, ezért kevesen ön­töztek. Sokszorosan megté­rülne az államnak, ha az öntözővizet ingyen adná. Dr. Szél Sándor osztály­vezető többek között arról a törekvésről beszélt a kü­lönböző fajták ismertetése során, hogy a kutatók egy furcsa összefüggést szeret­nének kiküszöbölni. Az ed­digi gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy a többet termő fajták kevesebb fehérjét tartalmaznak. Harmati Ist­ván. az agrotechnikai osz­tály vezetője szintén az ön­tözés fontosságára hívta föl a figyelmet. Van olyan faj­ta. amely száz milliméteres mesterséges csapadékot egv hektáron huszonnégy mázsa többletterméssei képes meghálálni, célszerű öntö­zéssel tehát tetemes károk előzhetők meg. Öntözött te­rületen a tőszám is növel­hető bizonyos mértékig, de óva intett öntözetlen terü­leteken az indokolatlan sű­rítéstől. Dr. Széli Endre tu­dományos munkatárs szin­tén ahhoz a dilemmához szolgáltatott adatokat, me­lyik fajtákat mennyire ér­demes sűrűn vetni. Sajná­latunkra — mondotta — az idei év sokszorosan aláhúz­ta azt a tételt, hogy a túl­sűrítós mesterséges vízhi­ányt idéz elő, tehát ráfejel a valóságos aszályra, és a termelés biztonságát veszé­lyezteti. A kényszerű siló­zás sokszor ennek a követ­kezményeként fogható föl. Beszélt a műtrágyák és gyomirtók különböző fajták­ra gyakorolt hatásáról is. Csala Gábor, a vetőmag, szaporító társulás munka­társa arról beszélt, hogy a rendkívüli időjárás ellené­re is van elegendő vető­mag, hála a tavalyról ma­radt készleteknek, jövő évi termésünket erről az oldal­ról veszély tehát nem fe­nyegeti. A rövid, de tartalmas előadások után a résztve­vők az újszegedi kísérleti telepen tanulmányozták az új kukoricahibrideket. II. D.

Next

/
Thumbnails
Contents