Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

CsüfSrflílt, 1983. szeptember 3. 5 Újtól üjig Biztosított a megye takarmányellátása A választási törvényjavaslat vitájához Szélesebb alapokon Ellentmondásos helyzet alakult ki a közelmúltban a szemestakarmány-ellátás­ban: különösen az á feszek és a termelőszövetkezetek kezelésében levő boltokban gyakori a hiány, a sertés­tartó kistermelők csak nehe­zen, olykor hosszú várakozás után juthatnak búzához, ár­pához, kukoricához. A hiány azonban csak látszat­hiány: a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari VáLlalat igazgatója, Prohászka Ottó szerint a helyi készleteikből és a társ­megyékből beszállított és beszállítandó takarmányból gyakorlatilag újtól újig biz­tosítható a megye takar­mányellátása, — Hogyan mérhető az aszály hatása megyénkben? — Kalászos gabonából 31 ezer mázsával termett keve­sebb. mint tavaly. Vállala-. tunk viszont 39 ezer tonná­val vásárolt föl kevesebbet a termelőktől, mint 1982­ben. Vagyis: 8 ezer tonná­val többet tartottak maguk­nál a gazdaságok. — És a kukorica? — Kukorica törés előtt va­gyunk. Terveink szerint ösz­szesen 90—100 ezer tonna kukoricát vásároltunk vol­na föl. Most úgy látjuk, jó, ha ennek harmada beérke­zik raktárainkba. A hiány mintegy 50—60 ezer tonna, amit az év hátralevő részé­ben, illetve a jövő évben behozunk a megyébe. El­mondható, hogy ebből a szemes takarmányból is leg­alább olyan jó ellátást tu­dunk biztosítani, mint ta­valy. Más kérdés, hogv a területi elosztás korántsem egyenletes. Nincsenek ellá­tási problémák azokon a területeken, amelyek önellá­tóak takarmányból. Ugyan­akkor a szegedi térségben, a homokvidéken. ahol keve­sebb gabona terem. mint amennyit helyben fölhasz­nálnak, más években is for­dultak elő gondok. — Emellcedik-e a takar­mányok ára? — Most nem. A terméski­esés hatásaként észleltünk j olyan törekvéseket, hogy spekulációs célokra vissza­tartanak takarmányt. Föl­lépnek ez ellen a politikai és a szakigazgatási szervek is: addig nem lehet más­hová eladniuk a termelők­nek a kukoricát, míg a ve­lünk kötött szerződéseket nem teljesítik. — Keveréktakarmány ókból kifogástalan az ellátás. — A későbbielcre is ezt ígérhetem. Minőségben, mennyiségben, választékban teljes lesz. — Pén'ekcn délután sorra jártam a szegedi járásban 11 takarmányboltot. Tápból mindenütt, bőséges volt a választék. Ugyanakkor a 11 közül csak hat helyen volt búza, három helyen árpa, két helyen kukorica: Hallot­tam olyan véleményt, hogy azért nincs szemes takar­mány, mert a CMV vissza­tartja bekeverni. Ügymond: „a négyszáz forintos búzái összekeverik a négyszáz fo­rintos kukoricával, és lesz belőle hatszáz forintos tép." — Ez nem érdeke a válla­latunknak. A szemes ter­mény ugyanolyan árfeltéte­lek mellett épül be a keve­rékekbe. mintha „natúrban" eladnánk. Az adófeltételek is olyanok, hogv a kelet­kező haszon legnagyobb ré­szét elvonják. Vállalatunk saját boltjai­ban egyébként jó az ellátás. Egy-két napos szünetek elő­fordulhatnak, hosszabbak azonban nem. Mintegy 150 takarmánybolt működik a megyében, ebből 26 van a mi kezelesünkben, — Hallottam olyan véle­ményt, hogy azért tartja vissza a GMV a takar­mányt. hogy a saját boltjai­ban mindig legyen. — Igyekszünk elkerülni a látszatát is, hogy valamiféle monopóliumot érvényesít­sünk a kereskedelemben. Ellentmondana a szocialista kereskedelem etikájának, lia nem biztosítu/iánk minden kereskedőnek egyenlő esé­lyeket. Ebben olyannyira következetesek vagyunk, hogy a saját kocsink a saját keverőüzemünk előtt sorbai­áli az áfészek kocsijai mö­gött Arra viszont nagy gondot fordítunk, hogy ru­galmasan. valamennyi gátló tényezőt kiiktatva a felada­tokat' tisztázva működjenek a saját boltjaink. Másutt nem azért nincs, mert ná­lunk van. — Hanem? — Ezt talán a téeszek, áfészek vezetőitől kellene megkérdeznie. Szerződést valóban nem kötünk velük, de igényeiket kielégítjük. Azért neon szerződünk, mert korábban duplán biztosítot­ták magukat a szövetkeze­tek. Vásároltak a szabad­piacon, de nálunk is letar­tották, biztos ami biztos, utána meg nem vitték el. Véleményem szerint most az a legfontosabb feladat, hogy tisztázzák a tényleges igényeket — mégpedig a kiskereskedő és a vásárló között. Lényeges, hogy ne halmozzon a vásárló, hogy meggyőzzük róla: lesz elég. Erről a boltok folyamatos árukészlete győzheti meg őket leginkább. — A GMV mindent meg­tesz ennek érdekében. Más kérdés, hogy ha nem ren­delnek.- nem szállíthatunk. Márpedig például a kistele­ki és a mórahalmi áfész igen keveset rendelt, azt sem mindet vitték el- Li're mon­dom én azt, hogy csak ál­hiányról van szó a szegedi járásban is, amit hamaro­san meg kell szüntetni. — A kistermelök szeretik maguk összeállítani a takar­mányt. amit etetnek. Táp­ból, házi hulladékból, sze­mes takarmányból, saját egyéni megítélésük és kö­rülményeik szerint. Segit-e ebben nekik a vállalat? — Foglalkozunk olyan új keverék előállításával, amely kifejezetten a kistermelök­nek készül, és módot ad egyéni keverésre és olcsóbb is lesz a jelenlegi tápoknál. Más kérdés. hogv makacs beidegződések vannak á kistermelői szokásokban, s ezek .jóval lassabban változ­nak, mint kívánatos lenne. — Van-e bizonytalansági tényező e biztató prognózis­ban? — Még nem tudjuk pon­tosan. mennyi lesz a kuko­ricatermés az idén, mennyit tartalékolnak belőle a ter­melök. s hogy ez a helyi fel­használásban mire elegendő. Annyj azonban bizonyos, hogy a 60 ezer tonna kuko­rica megérkezik a megyé­be, s ha nem változik a gazdasági feltételrendszer, ez maradéktalanul kielégíti az igényeket. Tanács István Irodabútor-kiállítás A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát hét­főn, az Ipari Reklám és Pro­paganda Vállalat bemutató­házában kiállítást nyitott, amelyen a Bútoripari Fej­lesztési Intézettel közösen tervezett Büroiéka elemes irodabútor-családját mulatja be. Mint a megnyitót megelő­ző sajtótájékoztatón elmond­ták. az új bútorcsalád rend­kívül sokféleképpen fel­használható, a szekrények térelválasztóként is elrendez­helók. Az alapanyag for­gácslap, s az új technológiá­val végzett felületkezelés ma a legkorszerűbbnek számít Európában, növeli a bútorok élettartamát, víz-, sav- és höalló. S bár a bútorok kül­lemükben is esztétikusabbak a megszokottnál, áruk nem lesz magasabb azoknál a megoldások egyszerűsége mi­att Tegnap, hétfőn országszer­te megkezdődött a választó­jogi törvénytervezet társa­dalmi vitája. A szervezésben meghatá­i rozó szerepet betöltő Haza­fias Népfront arra törekszik, hogy az állampolgárok mi­nél szélesebb köre mond­hassa el véleményét, állás­pontját a törvényjavaslatról. Ennek jegyében a települé­sek lakóinak részvételével sorra kerülő gyűlések mel­lett rétegtanácskozásokat is tartanak, ahol a különbö­ző korosztályok, foglalkozá­si ágak képviselői fejthetik ki nézetüket, jobbító szán­dékú észrevételüket. Többek között ezt hangsúlyozta Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára a megyei nép­front székházában Szegeden, ahol a társadalmi viták szervezésének előkészületeit tegnap meghatározták, ele­mezték. Ebben a hónapban a megyében 40—45 társadalmi vitát rendeznek és a szerve­zésére, levezetésre egy mun­kabizottságot hoztak létre. A megyei munkabizottság vezetője, dr. Bába Imre. a Hazafias Népfront megyei közjogi bizottságának alel­nöke. a bizottság tagjai; dr. Tóth Károly, Kulcsúmé dr. Kiss Piroska, dr. Mózes Er­vin. Papós Lászióné. Csongrád megyében az első társadalmi vitát a vá­lasztójogi törvénytervezetről Szegeden a városi népfront­székházban tartották. Ezen a tanácskozáson elsősorban értelmiségiek vettek részt. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska, a népfront városi titkára kö­szöntötte a résztvevőket és hangsúlyozta, előre eldöntött kérdés nincs, csak olyan el­vek vannak, amelyek alkot­mányos rendszeiünkben lé­nyegében beváltak. Dr. Szi­lágyi György. a Szeged me­gyei városi tanács osztályve­zetője tartott vitaindító elő­adást, s többek között szólt arról, hogy az országgyűlési képviselők és tanácstagok vá­lasztási rendszere hazánk­ban a társadalmi. állami élet fejlődéséhez igazodóan fokozatosan alakult ki. A választások fó szabályait je­lenleg az 1966-ban alkotott Lacsán Mihály köszöntése Mosolyog. Hamiskásan. Azt magyarázza, hogy a suszte­rokon nem fog ki sem em­ber, sem betegség. Hallgat­ván, az az érzése az ember­nek, hogv valami tévedés van a dologban. Lacsán Mihályt nem köszönthetik 75. születésnapján, párttag­ságának ötvenedik eszten­dejében. Fiatal hozzá . .. És tulajdonképpen így is igaz Ma is aktívan dolgo­zik: jár-kel, ügyeket intéz, agitál, tagja a szegedi váro­si pártbizottságnak. és a mellette működő pártépítési bizottságnak is. Hatgyermekes munkás­családban született, felcse­peredvén egy kötélgyártó kisiparoshoz állt, majd ci­pésztanuló lett. 1926-ban kapta meg az oklevelet, ezt követően dolgozott az első szegedi kisipari szövetkezet­ben, később a DÉMA cipő­gyárban. A munkásmozga­lomba 1933-ban kapcsolódott be, ebben az évben lett tag­ja a bőripari szakszervezet­nek is. A német megszállás alatt őt is letartóztatták, Buda­pesten, a Mosoni utcai bör­tönben raboskodott, majd a nagykanizsai internálótá­borba vitték, ahonnan sike­rült megszöknie. A felszabadulás után dol­gozott a szegedi, a bonyhá­di és a szombathelyi cipő­gyárban; oda ment. ahová és 1970-ben módosított vá­lasztási törvény foglalja ma­gában. A fejlett szocialista társadalom építési követel­ményei — így különösen a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése és a nép­képviseleti testületek tevé­kenységének hatékonyabbá tétele — azonban szükséges­sé teszik választási rendsze­rünk továbbfejlesztését úgv. hogy az bővítse az államDol­gári jogok gyakorlásának lehetőségét, erősítse a nép­képviseleti testületek társa­dalmi. politikai szerepét, egyszerűsítse a választások előkészítését és lebonyolítá­sát. Ezt a célt szolgálja az országgyűlési és tanácstagok választásáról szóló törvény­javaslat. amely egységesen és átfogóan rendezi a vá­lasztásokkal összefüggő kér­déseket. Ez a javaslat elő akarja segíteni, hogy a vá­lasztási rendszer a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. Egyidejűleg szélesedjék a választási rendszer demok­ratizmusa. a gyakorlatban is érvényesüljön az állampol­gárok tényleges választási lehetősége több jelölt közül. Választási rendszerünk po­litikai alapja továbbra is a szocializmus építésének a programja a nemzeti egysé­get kifejező népfrontpolitika. A vitaindító előadás expo­nálta azokat az új gondola­tokat, melyeket a tervezet tartalmaz. A választókerü­letekben a képviselők és a helyi tanácstagok választá­sához mindenütt két vagy több jelöltet állítanak. A jelölő gyűlések számá­nak meghatározásával és más szükséges előfeltételek biztosításával megteremtik annak lehetőségét, hogy a választópolgárok minél töb­ben és mincl alaposabban megismerhessék a jelölteket. Az új szabályok szerint azok a meg nem választott képvise­lőjelöltek és helyi tanácstag­jelöltek. akik az érvényes szavazatoknak legalabb egynegyedét megkapták, pót­képviselők, illetőleg pótta­r.ácstagok lesznek, akik vá­lasztókerületük mandátu­mának megüresedése esetén külön választás nélkül a képviselő, illetve a tanácstag helyébe lépnek. Időközi vá­I lasztásokat csak olyan meg­üresedett választókerületek­ben kell tartani, ahol pót­. képviselő, illetve pőítanőcs­tag nincs. A társadalmi eletben jelentős szerepet ját­] szó kiemelkedő személyisé­j gek köréből képviselőnek ja­vasoltak egy részét — a i képviselők mintegy 10 száza­lékát — országos választási listán ielölik. illetve vá­lasztiák az országgyűlésbe. Választásuk az ország vala­mennyi választópolgárának közvetlen szavazásával törté­nik. Természetesen más fon­tos javaslatot is tartalmaz a tervezet, amelyre most nem térünk ki. s inkább ismer­tetjük a vitában elhangzott véleményeket. Bézi Ferenc felvetette: a szavazás körülményeit te­gyük egyértelművé. A nevek előtt legyen egy kocka, és ne áthúzással szavazzunk. Dr. Komócsin Mihály és dr. Székely Sándor az ünnepelttel (középen) hanem a kockába történő bejegyzéssel. A megyei ta­nácstagoknál is legyen köte­lező a kettős jelölés. Rámu­tatott arra. ha csökken a választókerületek száma, ak­kor esetleg gondot okoz. hogy földrajzilag keresztezi-' a népfrontkörzetek határát. Dr. Szűcs István hangsú­lyozta, a helyi tanácsokra kell bízni a választókerüle­tek számának meghatározá­sát. Csak egy keretszámot kell kötelezővé tenni, hogy aránytalan eltérések a tele­pülések között ne legyenek. Elsődleges színhelye a jelö­lésnek a lakóterület legyen, és legföljebb a minisztéri­um irányítása alá eső válla­latoknál tartsanak jelölő gyűléseket. A többes jelölés­nél a szavazatok relatív többségével kapja meg az illető a tanácstagi vagy kép­viselői mandátumot, és ne legyen kötelező az ötven­százalékos szavazattöbbség. A szocialista demokrácia a továbbiakban akkor szélese­dik, ha a jelenleginél na­gyobb hatáskörük lesz a népképviseleti szerveknek. Soós Zoltán szerint az a leg­célszerűbb, ha olyan tanács­tagot választanak. aki a választókörzetben lakik. Tő­rök György József is azon az állásponton volt. hogy a ta­nácstagi választókerületek számát a helyi tanácsok ha­tározzák meg. Pintér Szil­veszterné elmondta, hogy az üzemek milyon segítséget nyújtanak a tanácstagoknak és a képviselőknek. Ezért ne vessük el a munkahelyen történő jelöléseket. Számíta­ni kell a jövőben azokra a tanácstagokra is, akik nem a választókerületben laknak, mert szívvel-lélekkel dol­goznak a köz javáért. Takács Imréiié a népkép­viseleti szervek demokrati­kus működésével kapcsolat­ban hangsúlyozta, hasznos lenne például, ha az ország­gyűlési ülésszakok az egy vagy másfél napnál hosszab­bak lennének, és így mód nyílna a kepviselők érde­mibb munkájára, közremű­ködésére. Javasolta, a szesz­tilalmat tartsák meg a sza­vazás időszakára. Felvetette, hogy igen nehéz lesz a ket­tős jelöltek felkészítése olyan szempontból: aki nem kapja meg a szavazatok többségét, esetleg bukott embernek ér­zi magát. Ehhez szükséges az állampolgári öntudat to­vábbfejlesztése is. E kérdés kapcsán elmondta, lehetőleg azonos „fajsúlyú" állampol­gárokat versenyeztessünk a szavazatokért. Dr. Maráz Vilmosné helyeselte a vá­lasztójog kiszélesítését. Ja­vasolta: az előzetes letartóz­tatásban levők ne szavaz­hassanak. Egy másik javas­lata: büntetett előéletű sze­mélyeket né választhassa­nak meg tanácstagnak vagv képviselőnek, hiszen például bolti eladó sem lehet- priu­szos személy. Dr. Tóth Ká­roly arról szólt, hogy a pót­képviselő. -tanácstag jogait és kötelességeit is meg kell állapítani. és valamilven formában rendezzék jogállá­sukat. Hangsúlyozta, a tör­vénytervezet elvei ragyogó­ak. elősegítik, hogy a köz­éleli demokratizmus pillérei szélesebb alapokon nyugod­janak. II. M. Ügyvédek értekezlete küldte a párt Az ellenfor­radalom idején is helytállt Lacsán Mihály, alapító tag­ja a munkásőrségnek. A II. keiületi tanács vb elnöke­ként ment nyugdíjba 1967­ben. Munkásságáért megkapta a Szocialista Hazáért Ér­demrendet, a Felszabadulá­si "Jubileumi Emlékérmet, s többször is a Munka Ér­demrendet Az örökifjú la­csán Mihályt tegnap, hét­főn délelőtt a városi párt­bizottságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára és dr. Székely Sándor, a Szeged városi pártbizottság titkává kö­szöntötte, emléklapot. és Lenin-plakettet adtak át neki a jókívánságok mellé, Budapesten hétfőre össze­hívták az ügyvédi kar veze­tőinek orzágos értekezletét, hogy az elmúlt öt év tapasz­talatai alapján értékeljék az ügyvédségnek az igazságszol­gáltatásban — a bírákkal és az ügyészekkel együtt — vegzett munkáját, s részvé­telét a jogalkalmazásban. Az eseményt az tette különösen időszerűvé, hogy szeptember elsejétől hatályba lépett az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényerejű rendelet. Dr. Kárpáti László, az Or­szágos Ügyvédi Tanács elnö­ke tartott vitaindító referá­tumot a tanácskozáson. A beszámolóban hangsúlyozta, hogy az ügyvédi munka alapvetően pozitívan értékel­hető az elmúlt időszakban. Az új szabályok azonban to­vábbi, az eddiginél is fele­lősségteljesebb feladatok elé állítják az ügyvédséget.

Next

/
Thumbnails
Contents