Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

2 Szombat, 1983. szcptcmficr ÍO: A madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem há­rom esztendeje megkezdett tanácsko­zás záródokumentumát, amelyet az L alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szö­vegét minden részt vevő államban, így Magyarországon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a követ­kező: ..Az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő álla­mok képviselőinek — o záróokmány ren­delkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródoku­mentum". Ez az elnevezés a kiindulóopntra. az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen be­lül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak: Amerikai Egyesült Államok. Ausztria. Belgium. Bulgária. Ciprus, Csehszlovákia. Dánia. Finnország. Franciaország. Görögország. Hollandia. ír­ország. Izland. Jugoszlávia. Kanada. Len­gyelország. Lichtenstein. Luxemburg. Ma­gvarország, Málta. Monaco. Nagy-Britan­nia. Német Demokratikus Köztársaság. Német Szövetségi Köztársaság. Norvégia. Olaszország. Portugália. Románia. San Marino. Snanvolország. Svájc, Svédország. Szovjetunió. Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezető­ben elmondia. hogv a részt vevő álla­mok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ eurónai gazdasági bi­zottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi-tenger térségének olyan álla­mai Is. amelyek hivatalosan nem résztve­vői a találkozónak: Algéria. Egyiptom. Izrael. Marokkó és Tunézia. Helsinki szeliemében A részt vevő államok ismét megerősí­tették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együtt­működési folyamat mellett. Hangsúlyoz­zák. hogv fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének meg­valósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogv a záróokmány minden részének megvalósításában ki­egyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum emlékeztet a követke­zőkre: ..A záróokmányban megjelölt man­dátumnak és a madridi találkozó napi­rendjének meofelelöen a részt vevő álla­mok képviselői mélyreható véleménycse­rét folytattak mind a záróokmányban fog­lalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott felada­tokról. mind vedig az ott tárgyalt kérdé­sekkel összefüggésben kölcsönös knpcsoln­taik elmélyítéséről, az európai biztonság meas-ilárditásáról. az együttműködés fej­lesztéséről és az enyhülési folyamat jövő­beni fejlesztéséről. Megerősítést nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában vé­re is értékes hozzájárulás az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet ál­tal kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüaaésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány összes rendel­kezésének envoldalú. kétoldalú és többol­dalú keretekben történő folyamatos vég­rehajtásával és minden elvének tisztelet­ben tartásával érhetők el". A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogv a részt vevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróok­mánvt. Sajnálattal állapítia meg. hogy az e'óző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzet­közi helyzet romlott. A résztvevők aggo­dalmuknak adnak hangot amiatt, hogy ál­lamaik között továbbra is hiányzik a bi­zalom. Aggodalmukat fejezik ki a terro­rizmus teriedésével kapcsolatban is. A résztvevők mélvrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intéz­kedésekről. a gazdasági, műszaki-tudomá­nvos és környezetvédelmi együttműködés­ről. valamint a humanitárius és egvéb te­rületeken folvtatott együttműködésről szó­ló rendelkezései végrehaitását. Megállapí­tották. hogv a záróokmányból adódó szá­mos lehetőséget nem használtak ki meg­felelő mértékben. Ugvancsak megvitatták a Földközi-ten­ger térségének biztonságát és együttmű­ködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródokumentum ez­után több fejezetben és alfejezetben össze­foglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében oedlg elnöki nyilatkozat for­máiában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-tengeri­térségi gazdasáei-tudománvos és kulturá­lis együttműködési szeminárium megren­dezéséről. illetve a személyek. intézmé­nyek és szervezetek közötti kancsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1988 ánrilisi berni szakértői találkozó összehí­vásáról. , A madridi dokumentum, a helsinki zá­róokmány felosztását követve, az alábbi fő feiezetekből áll: — Az európai biztonságot érintő kér­dések —> Együttműködés a gazdaság, a tudo­mány és technika, valamint a környezet­védelem területén. — A Földközi-fenner térségének bizton, sáaát és együttműködését érintő kérdések — Együttműködés humanitárius é.« egyéb területeken. — A konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik cl­A madridi találkozó záródokumentuma tökéltségüket arra. hogy új erőfeszítése­ket tesznek az enyhülés hatékony és fo­lyamatos. egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele ér­dekében a záróokmányban foglalt kötele­zettségekkel összhangban: a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségévei keresik a megoldásokat: szigorúan tiszte­letben tartiák a részt vevő államok köl­csönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet: fejlesztik az együttműkö­désen. barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva min­den olyan tevékenységtől, amely ellenté­tes a záróokmánnyal, s ígv kárt okozhat­na e kapcsolataiknak; bátorítják a záró­okmány végrehajtása érdekében tett tény­leges erőfeszítéseket: valódi erőfeszítése­ket tesznek a fokozódó fegyverkezés meg­fékezése. valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. A terrorizmus, az erőszak ellen E fejezet Elvek című alfejezetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a zá­róokmányban lefektetett tíz alapelv kife­jeződne államaik törvényhozásában. az egyes országok saját gyakorlatának és el­járásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogv ezeket az elve­ket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „A részt vevő álla­mok meaerősitik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani." Hangsúlyoz­zák. hogy ebben a vonatkozásban a záró­okmány megfelelő rendelkezései szerinti kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elitélik a ter­rorizmust. a nemzetközi kapcsolatokban is. s kijelentik, hogy hatékony intézkedése­ket tesznek ellene mind nemzeti szinten, mind nemzetközi együttműködés révén az ENSZ alapokmányával és a helsinki záró­okmánnyal összhangban. Megtesznek min­den intézkedést, hogy megelőzzék terüle­tük felhasználását terrorcselekmények előkészítésére, szervezésére, illetve elkö­vetésére. megerősítve, hogv tartózkodnak az efaita és egvéb olyan tevékenység tá­mogatásától. amely más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irá­nyul. Ugvancsak kötelezettséget vállalnak a területükön diplomáciai, konzuli, vagy más hivatalos tevékenységet kifejtő min­den személv biztonságának megóvására. A záródokumentumban a részt vevő ál­lamok elismerik az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok egyetemes jelentősé­gét. támogatják azok hatékony gyakorlá­sát. továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gaz­dasági. szociális, kulturális és más emberi jogok és alanvető szabadságjogok terüle­tén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmá­nyos keretei között. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogv Kanada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawában. Ezen a részt ve­vő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes vetületé­nek államaikban való tiszteletben tartá­sáról fognak tanácskozni, ahogvan azt a záróokmánv tartalmazza. Ugvancsak Otta­wában. 1985 áprilisában e célból előké­szítő tanácskozást tartanak. A záródokumentum következő intézke­dése az. hogv Görögország meghíváséra 1984 márciusában Athénban szakértői ta­nácskozás ül össze, hogv a záróokmánv alapján folvtassa egv általánosan elfogad­ható eljárás tanulmányozását a vitás kér­dések békés rendezésére. Az elvekről szóló rész utolsó pont iában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogv el nem kötelezett oolitikát folvtatő. semleges ország, s fel­hínak minden államot, hogv tartsa tiszte­letben ezt a máltai nyilatkozatot. „Európai konferencia a bizalom- is biz­tonságernsítő intézkedésekről és a lesze­relésről" — ez a címe a következő alfeje­zetnek. amelv rámutat: a helsinki ..záró­okmány valamennyi aláíró állama részvé­telével elindított sokotdahí folyamat lé­nyegi és szerves részét képező konferen­cia célja, hogv töbh szakaszban új. haté­kony és konkrét lépéseket tegyen azért, honv további előrehaladás történlek a bi­zalom és biztonság erősítésében és a le­s-erelés meqvalósí'ásában. s ezáltal ki fe­lérést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vaay az azzal való fenyegetéstől". Ily módon a konferencia folvamatot indít el. s ennek első szaka­szát annak szenteli, hogv összefüggő biza­lom- és biztonságerősítő intézkedések so­rozatát tárgvaliák meg. és fogadiák el az nirónai katonai jzembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stock­holmban. Helsinkiben 1983. október 25­től előkészítő értekezletet tartanak. A konferencia hatásköréről, napirendié­ről a záródokumentum a következő köve­telménveket állapítja meg: a jogegyenlő­ség. a kiegyensúlyozottság és a kölcsönös­ség. valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő ösz­szes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek fi­gyelembevétele, s ezek alapián a biza­lom- és biztonságerősítő intézkedések ki­terjednek maid egész Európára, a csatla­kozó tengeri és légtérre is. Ezek az intéz­kedések katonailag jelentősek és politikai­lag kötelezőek lesznek, s egvütt iárnak a tartalmuknak megfelelő ellenőrzési for­mákkal. A záródokumentum arról is intézkedik, hogv a következő, madridihoz hasonló ta­lálkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogv a részt vevő államok miiven mó­don folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegé­szítését a konferencia következő szakasza számára. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazda­ság. a tudomány és a technika. valamint a környezetvédelem területén". A többi között megállapítja: „A részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az ab­ban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazda­ság. a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biz­tonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket." A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehető­ségeket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését, a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a mar­keting feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát,, a hpsz­szú távú kétoldalú gazdasági, ipari és mű-, szaki együttműködési' megállapo<iá*i4intí » az ipari együttműködés új formáit (ide­értve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kis- és középvállalatoknak szélesebb részvételét az ipari és kereskedelmi együttműködés­ben, az energetikai együttműködést, a ke­reskedelem technikai akadályainak meg­előzését és csökkentését, a viták döntő­bíráskodás úlján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását, a mezőgazdaság te­rületén való tudományos együttműködést (ideértve a szárnyasok és növények sza­porítását, a vízforrások optimális kihasz­nálását és tartalékolását), a környezetvé­delmi együttműködést, az európai ven­dégmunkások emberi (a többi között gaz­dasági. társadalmi és kulturális) jogai­nak védelmét, a menedzserképzést, a fej­lődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyil­vánítva készségüket, hogy hozzájárulnak egy úi gazdasági rend kialakításához). A Földközi-tenger térségének biztonsá­gát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egye­bek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának széle­sebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész tér­ségének biztonságához. ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a béké­hez. a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében". fiz országok közötti együttműködés fejlesztéséért A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: ..Együttműködés hu­manitárius és egyéb területeken". E fe­jezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, be­leértve azokat a megállapításokat is. ame­lyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését. valamint az eny­hülés elmélyítését érintik. Ezulán téma­körönként foglalkozik a szóban • forgó együttműködés egyes területeivel, hang­súlyozva az államoknak azt az elhatáro­zását. hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket. Az Emberek közötti kapcsolatok című alfejezet egyebek között a következőket tartalmazza: a részt vevő államok kedve­zően foglalkoznak a családegyesítésre illetve a külföldiekkel kötött házasság­kötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képvi­seletek normális működését és látogatá­sát, megfelelő intézkedéseket lesznek u kölcsönös együttműködés keretében a te-' rülétükön más állampolgárok részvételé­vel folytatott — a többi között sport- és kulturális — tevékenység feltételeinek, egyebek között biztonsági követelményei­nek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tartózkodó kül­földi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek ja­vítására. Végrehajtják a záróokmány meg­felelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szerveze­tek köz,ötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turiz­mus fejlesztését, egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és turistaszervezetei által nyújtott könnyíté­sek ösztönzésével. Az Információ című alfejezet foglalko­zik a többi részt vevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együtt­működésének további kiterjesztésével, a külföldi újságírók és állandó tudósítók munkafeltételeinek javításával. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vo­natkozása miatt fontos pontja az. amely így hangzik: „Magyarország kormányának meahívására a részt vevő államok .kul­turális fórumot' rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyisé­gek lesznek jelen. A .fórum' olyan össze­függő problémákat vitat meg. amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesz­tését és az együttműködést érintik, ide­értve a kapcsolatok és cserék előmoz­dítását és bővítését is a különféle kul­turális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezeté­nek véleményét a .fórummal'. A .fóru­mot' szakértői értekezlet készíti elő; en­nek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányá­nak meahívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően." A alfejezet egyéb pontjaiban foglalko­zik a könyvek, filmek és más kulturális .javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások az irodalmi és egyéb mű­vek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben használatos nyelveken al­kottak meg. Ugyancsak foglalkozik a zá­ródokumentum e része a történelmi 1. gvatékok és emlékek megőrzésével és nyil­vántartásával. a részt vevő államok rádió­és televíziószervezeteinek együttműködé­sével. Ugyanabban az alfejezetben a részt vevő államok vállalják, hogy elősegítik a kor­mányközi és egyéb, megállapodások és intézkedések , létrejöttét az dktatásban és a, tudományban. Upzzájáriilnak a cftákok, táiiárék kutnték ^cseréjének • tokozásá­hoz az egyes országokban érvényes tör­vények és rendelkezések szerint. Bátorít­ják a tudományos képzési programokról, tanfolyamokról és szemináriumokról ké­szült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét. Kedvezően fogadiák a kevéssé elterjedt európai nyelvek tanítása és tanulmányo­zása lehetőségeinek szélesítését. Evégből ösztönzik, hatáskörükön belül, a nyári egyetemek és tanfolyamok szervezését és látogatását, ösztöndíjak adományozását fordítóknak és a nyelvi tanszékek meg­erősítését, beleértve szükség esetén új le­hetőségek biztosítását e nyelvek tanulmá­nvozására. Végül a részt vevő államolt készségüket fejezik ki az iskolai oktatási anyagok cseréjének bővítésére. fi harmadik ta'álkozó - Bécsben A záródokumentum utolsó fejezete 4 madridi találkozót követő intézkedésekről szól. .,A záróokmány vonatkozó rendelke­zéseinek megfelelően és azon elhatározd­sukkal és elkötelezettségükkel összhang­ban. hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassak, a részt vevő államok további rendszeres ta­tálkor:)' nt 'ártanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tart­ják 1986. november 4-i kezdettel." Ezt megelőzően Bécsben 1986 szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb elő­készítő értekezletet tartanak. A részt vevő államok elhatározzák to­vábbá. hogy 19H5-ben az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záró­okmánya aláírásának tizedik évfordulójá­ról megtelelő módon Helsinkiben meg­emlékeznek A záródokumentumban felsorolt konfe­renciák eredménveit az 1988-os bécsi ta­lálkozón l'igvelembe fogiák venni. A résztvevők felkérik Snanyolorszsp k«rmánvA't. hogv 8 záródnknmpnttimoi kül'lic meg az K1S«Z főtitkárának az TTNE3CO főigazgatóinnnk és az FNSZ eurónál gazdasági bizottsága végrehaj­tó titkárinak. Ugvanesak felkérik a snanvol kormánvt. hogv a záródoku­mentumot továbbítsa a földközi-ten­geri térség államai kormányainak is amelyek nem vettek részt a találko­zón. A záródoknmon(«tni(>an a rés-tt ve­vő államok k"Ovlselői végül k!TeíeziV k:!szö"-t"* et Snanvolország nőnének é« kormán vá nak azért a meleg vendég­szeretetért. amelyben a ta.látt'0-rő vevőit részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents