Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

« Kedd, 1983. szeptember 6. 5 Bányák környékének mezőgazdasági újrahasznosítása Megkezdte a bányászkodás miatt a mezőgazdasági termelésből kivont környékbeli területek újrahasznosítását a várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet Első lépésben ötszáz hektár, ma még használatlan föld talajmunkáit végzik el. aztán — a részletes Laboratóriumi vizsgálatok alapján — talajerővisszapótlással, majd fűmagtermesztéssel, végül pedig szántóföldi kultúrák vetésével és erdőtelepítéssel folytatják a munkát. , A cél az, hogy visszaszerezzék a mezőgazdaságnak az alábányászott földeket E rekultivációs munkára ez év tavaszán együttműködési szerződést kötött a várpalotai Jószerencsét Tsz, a Veszprémi Szénbányák, a veszprémi földhivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közép-dunántúli felügyelősége.' Megállapodásuknak, s megvalósításának Veszprém megyében különös jelentősége van, hiszen a megye területének jelenleg csupán az 50 százaléka hasznosítható mezőgazdasági termeléssel. Az iparosítás Várpalota környékén igényelte a legnagyobb területet Ott az utóbbi 20 esztendőben csak a bányaszkodás következtében több mint ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület. A várpalotai Jószerencsét Tsz úttörőszerepet vállalt az újrahasznosításban, s tapasztalataik alapján hasonló munkát terveznek majd az ajkai, a dudari és a balinkai bányák környékén is. Hulladékból vegyület Értékes nikkelvegyület hulladékból történő visszanyerésére dolgoztak ki új módszert a Magyar Ásványolajáé Földgázkísérleti Intézet kutatói az Ipari Minisztérium megbízásából. Az alapanyag a vegyiparban és az élelmiszeriparban felhasznált katalizátorhulladék. Ezt az értéktelennek tartott anyagot eddig utak és gyárudvarok egyengetésére használták fel, vagy a meddőhányókon tárolták, holott 30—40 százaléknyi nikkelt is tartalmaz. Ugyanakkor jelentős mennyiségű nikkelt importáltunk évről évre. Az ígéretes kísérletek hatására a Pét.) Nitrogénműveknél és a Borsodi Vegyikombinátban mar megkezdték a nikkeltartalmú hulladékok összegyűjtését. A Volán és dolgozói Ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a munkahelyén, megmaradjon egy vállalatnál, nem elég csupán a jó kereseti lehetőség. Éreznie kell, hogy tőrödé nek vele, messzemenően gondoskodnak a szociális ellátottságáról, munkaköri rülményeinek javításáról. Csongrád megyében az a hír járja, hogy a Volán 10. számú Vállalatnál a kötődéshez szükséges mindkét feltétel biztosított: jó a kereseti lehetőség és az emberrel való törődést, gondoskodást is egyik legfontosabb feladatuknak tekintik »• vállalat vezetői. — Igaz a hír? — kérdeztük dr. Kardos Jánostól, a vállalat igazgatójától. — Valóban elértük, hogy ma már Csongrád megyében a mi vállalatunknál a legjobbak a kei-eseti lehetősegek. 1982-ben 60 ezer 371 forint volt dolgozóink évi átlag jövedelme, de voltak, okik ennél jóval többet kerestek. Például a Szeged városi helyi forgalomban dolgozók havi átlagkeresete meghaladta a 6 ezer 800 forintot Ami a gondoskodást, a szociális ellátottságot, a munkakörülmények javítását illeti, az elmúlt évek során sokat tettünk e téren, de sajnos nem annyit, amennyit szerettünk volna. • — Mégis, mennyit, mit? — Anyagi lehetőségeinkhez mérten sokat. Tavaly például átadtuk a forgalomnak a 17 millió forintos költséggel épült korszerű szentesi buszpályaudvart: 10 millió forintot költöttünk a korszerű, jó munkakörülményeket biztosító diagnosztikai csarnok építésére, amelyet az idén adtunk át. Szentesen 700 ezer forint ráfordítással megoldottuk az átlagosnál hosszabb méretű járművek zárt. műhelyben történő javítását, makói főnökségünkön 650 ezer forintot fordítottunk a forgalmi-műszaki telep rekonstrukciójára, a személyforgalmi üzemegység területén felújítottuk, bővítettük a szociális létesítményeket. Ugyanakkor a nehéz fizikai munka, a rakodás gépesítése érdekében közel 5 millió forintért 9 darut, rakodógépet vásároltunk. Tavaly megépítettük, kibővítettük a szegedi egészségügyi létesítményünket is. Így év elejétől a belgyógyászat mellett héti 15 órás fogászati szakrendelést indítottunk be; a rendelési idö július 1-tól — második szakorvos foglalkoztatásával — újabb 8 órával bővült. Ugyancsak július 1-től kezdődött vállalatunknál a rendszeres reumatológiai szakrendelés ls. Az üzemegészségügy ilyetén fejlesztésével elértük, hogy táppénzes helyzetünk kedvezőbb a megyei átlagnál. Visszatérve 1982-re, megemlítem, hogy a balesetmentes munka elősegítésére 2 millió 710 ezer forintért védőruhát és védőfelszerelést vásároltunk. Dolgozóink lakásgondjain több mint 8 millió forint támogatással enyhítettünk. Fuvarkedvezményt közel egymillió forint értékben nyújtottunk. Ezen kívül 265 dolgozónk 200 ezer forint beiskolázási segélyben részesült, a GYES-en levő anyák juttatása meghaladta a 90 ezer forintot: 51 rászoruló több mint 100 ezer forint rendkívüli szociális segelyt kapott vállalatunktól. — Mi a helvzet 1983-ban? — Az év eddig eltelt időszakában számszerűen csak a lakásépítés vállalati támogatása értékelhető. A vállalat az eddiginél magasabb öszszeget nyújt egy-egy dolgozó számára. Az év első hónapjaiban huszonnégyen igényelték azt. a segítséget; a számukra biztosított kamatmentes kölcsön meghaladta az 1 millió 600 ezer forintot; a fuvarkedvezmény összege 245 ezer forint. A második félév során Szegeden átadják az új diagnosztikai csarnokot, befejezik a Tisza pályaudvari szociális létesítmény rekonstrukcióját és használatba vehetjük a belső forgalomban a központi telepi űj kijáró utat, melynek építése 1 millió 800 ezer forintba került. Ez lehetővé teszi a ki- és beáramló gépjárműforgalom különválasztását, jelentősen növeli a telep forgalombiztonságát. Elmondhatom még, hogy vállalatunknál jelenleg folyamatban van a többgyermekes és gyermeküket egyedül nevelő dolgozóink részére a teljeskörű .beiskolázási segély számfejtése, és hogy szociális tevékenységünk részeként a szervezett segítségnyújtás érdekében felmértük nyugdíjasaink életkörülményeit, szociális helyzetét. — Hogyan gondoskodnak a megváltozott munkaképességű dolgozóikról? — Jelenleg 35 ilyen dolgozónk van. Hárman közülük egészségi állapotuknak megfelelően eredeti munkakörüket látják el, a többiek számára biztosítottuk az Országos Orvösszakértói Intézet javasolta munkaköröket. És ha már a gondoskodásról esett szó, megemlítem, hogy idén adtuk használatba a foglalkoztatásuk érdekében épült tűzoltókészülék-karbamtartó rehabilitációs műhelyt. — Mi a keresetük, hogyan alakul a nyugdíjuk a megváltozott munkaképességű dolgozóknak? — A megváltozott munkaképességű dolgozó, például a volt gépkocsivezető nyugdíját, abban az esetben, ha úgynevezett szakosított gépkocsivezető, a korhatár idején érvényes gépkocsivezetői fizetés szerint állapítják meg. Tehát ebben semmi hátránya nincs. Keresete azonban a legtöbb esetben csökken. Ezzel kapcsolatosan a közeljövőben javaslatot terjesztünk az illetékes felsőbb szervek elé, mely szerint az a gépkocsivezető, aki foglalkozási ártalom folytán vált megváltozott munkaképességűvé, új munkahelyén semmi esetre se keressen kevesebbet előbbi átlagfizetése' 80 százalékánál. Az egészségileg károsodott dolgozók érdekében reméljük, hogy javaslatunkra kedvező döntés születik. I. A. Á nemzetiségi oktatás Magyarországon A magyar diákok mellett sok ezer nemzetiségi fiatal is elfoglalta helyét az iskolapadokban, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat. Magyarországon a becslések szerint több mint 400 ezer nemzetiségi lakos él. A legnépesebb csoport a németeké, számuk eléri a kétszázezret. utánuk a szlovákok következnek százezres létszámmal, őket a délszlávok követik, majd a románok. Az ország összlakosságának mintegy 4—4,5 százaléka tehát a nemzetiségi lakos. Nyelvi közösség Ezekből a fiatalokból kétnyelvű állampolgárok válhatnak, ha elsajátítják a magyar nyelv mellett saját anyanyelvüket is, há. a nemzetiségi szülök ilyen iskolákba íratják őket. Ez lényeges azért is — állapítja meg a Hazafias Népfront felhívása —, mert a nemzetiségi öntudat nem létezhet adott nyelvi közösséghez való tartozás nélkül. Mindent meg kell tenni az iskolás korú fiatalok anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséért. Tekintsük át, milyen lehetőségeik vannak a nemzetiségi diákoknak anyanyelvük tanulására? Kezdjük a németekkel: A múlt iskolaévben a 174 általános iskolában 24 250 tanuló vett részt német nyelvoktatásban. Működött egy önálló német gimnázium Baján, két német tagozat Pécsett és Pesterzsébeten, ezekben a humán tárgyak tanítási nyelve általában német volt. Pécsett, illetve Baján képezték ki az általános iskolai tanárokat es tanítókat. Pécsett középfokú, Sopronban felsőfokú óvónőképzés folyt, ezenkívül az ELTÉ-n, valamint a szegedi, debreceni egyetemen középiskolai tanári diplomát szerezhettek a német anyanyelvűek. A szlovák nyelven tanuló gyermekek száma a múlt években örvendetesen emelkedett (1978 óta 9 ezerről 12 ezerre növekedett). Az utóbbi esztendőkben több településen bevezették a szlovák nyelv oktatását az óvodákban és az általános iskolákban. Olyan nagy \folt a túljelentkezés a szolvák nyelvű gimnáziumokban, de az általános iskolákban is, hogy Budapesten párhuzamos osztályok indítására volt szükség. Megoldódott a szlovák kollégium ügye ís az idén. Magyarországon öt szlovák tanítási nyelvű általános iskola és két gimnázium működik, Esztergomban tanítóképző, Szegeden tanárképző segíti a pedagógusok oktatását. Az óvónő-utánpótlást a szarvasi felsőfokú és a budapesti középfokú képző biztosítja. Szerb-horvát tannyelvű általános iskolából öt működött az országban, míg nyelv, oktató iskolából 45—50, amelyekben a humán tárgyakat anyanyelven oktatták. Budapesten működött eddig az egyetlen szerb-horvát nyelvű gimnázium, az idén Pécsett is megkezdi munkáját egy új szerb-horvát gimnázium. Van tanárképzőjük a délszlávoknak, óvónőket oktatnak szlovén nyelven is. A tanárképzés Pécsett folyik. A román nyelvű Iskolák is népesek az ország románlakta vidékén. Kétnyelvű tanítás Mint ismeretes, a nyelvóktató iskolák továbbfejlesztéseként a következő esztendőkben a nemzetiségi területeken bevezeti a kétnyelvű oktatást, ami azt jelenti, hogy az egy tantárgyas nyelvi oktatás helyett az alsó tagozatokban a környezetismeret, az ének-zene, valamint az osztályfőnöki órák, a kéHAZASSAG Bénák Laszlo sandor és Széli Margit Valéria, Szűcs Mnialy es Varga Eva, Fodor István Attila es BürcaoK Andrea Zsuzsanna, Apro Mihály es Soiymosi Veronika Magdolna, Bakos Antal es Fekete Piroska, Virág Jenő Miklós és Berta Irén, Galgóczi Uyula és dr. Dobó Katalin Maria, Becsei József ^s Engi Maria, Szabó István és Makra Ibolya, Dobrai József és Takács Erzsébet Erika, Dér András és Buzsáki Ágnes Eva, Rácz István és Kapronkai Ilona, Vaszkó Elek és Sebestyén Edit Gizella, Fodor Gábor és Muhari Erika, Csóti József és Csintalan Kita, Fohsz László József és Lippay Edit, Szabó-Battancs Béla György és Fodor Rozália, Zsótér Tibor és Tanács Zsuzsanna Katalin, Körmöczi István és Kabódi Gizella, Kovács István és Kovács Margit Valéria, Varga Ferenc József és Illés-Németh Julianna, Igaz János és Tlricz Erzsébet, Nyerges Lajos és Ökrös Márta Anna, Dkros Jenő és Hollóházi Katalin, Márton Zoltán és Juhász Julianna, Lakatos József és Szögi Katalin, Kovács Sándor és Koczkás Mária, Szabó Pál Zsolt és Kapitány Zsuzsanna, Cstpak István és Pataki Erzsébet. Tóth György István és Gera Katalin, Rnuf Csaba és Fekete Eszter Edit, Tanács József és Gábor Erika. Kószó Ferenc Gábor és Horváth Gyöngyi, Jáger István és Szatmári Hona Terézia, Miskolczi Ferenc és Schvartz Ágnes. Frányó István és Koch Eva, Juhász Péter István és Király Hajnalka. Rácz Pál és Szabó Eszter. Molnár Mihály és Nagy Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETES Tasf György Dánielnek és Berta Evanak Eva Anett, Terhes Józsefnek és Kispéter Editnek Attila, Huszka Janosnak és Szimone Évának Bernadett Erika, Ecsedi Ferencnek és Micsik Ilonénak Ferenc, Nagy Györgynek és Tóth Arankának Orsolya, Juhász Lászlónak es Haska Máriának Maria. Benkó Györgynek és Osgyan Juditnak György. Kabát Istvánnak és Ferenczi Máriának Péter József, Kabat Istvánnak es Ferenczi Máriának Gábor Pál. Tóth József Maiénak és Szegfű Katalin Mártanak Norbert, Rosznyai Gézának es Makra Évának Mónika, Jar kus Bélának és Mocsár Piroskának Zoltán, Mónus Istvánnak és Balázs Gabriellának Ildikó, Szepesi Jánosnak és Kóródi Idának Zoltán, Takács Károlynak és Börcsök Julianna Máriának Eva, Pécsek Tibornak és Szűcsborus Erikának Tibor András, Tótmihály Tibornak és Gyulai,, Emese Klárának Roland, Süveges Zoltán Zsigmondnak és Nagy Ella Gizellának Zoltán. Kocsárdi Ferencnek és Kovács Erzsébetnek Annamária, Szabó Istvánnak és Mészáros Ágnesnek Rita, Kiss Ferencnek és Kovács Piroskának Bernadett, dr. Bokor Gábornak és Nemes Ildikó Ilonának Gabriella, Pozsár Istvánnak és Papp Andreának Róbert István, Csongrádi Józsefnek és Borsos Máriának Renáta, Kővágó Zoltánnak és Szikszer Máriának Henriette, Szabó Mihály Sándornak és Lippai Évának Richárd, Gyovai Péternek cs dr. Kovács Katalin Évának Péter, Péter Ferenc Józsefnek és Berta Ibolya Katalinnak Ágnes, Szlovencsák Imrének és Török Ágnesnek Bernadett Petra. Markos Csaba Sándornak és Réthly Saroltának Szilárd Attila, Farkas Lászlónak és Kovács Erika Évának Attila. Kovács Antal Józsefnek és Seres Juliannának Richárd Attila. Temesvári Lászlónak és Keresztes Katalin Editnek Katalin Mária, Dobó Józsefnek és Nasymihálv Mária Karolinának Attila. Weitner Jánosnak cs Kiss Gabriella Katalinnak János. Kovács Sándor Józsefnek és Gyurts Erikának Krisztián. Daka Szilveszternek és Haidó Tld'kónak Szilvia Tímea. Rózsa Istvánnak és KunSzabó Fszternek Eszter Errsébct. Oláh Andrásnak cs Harsányi Ildikónak András Sándor, Balint Józsefnek és Rácz Irénnek Gergely, Gál Tamás Bélának és Trajer Margitnak Tímea Margit, Kocaó Pálnak és Kócsó Anna Mártanak András, dr. Kunstár Pálnak és Kozflrl Irénnek Kata Anna, Diós Lászlónak és Kurai Juditnak Judit, Bórcsök Ferenc Istvannak és Barta Ilona Juliannának Zsolt Ferenc, dr. Elek Csabának es Dubis Klara Ágnesnek Bonifác Attila, Bclcznai Jánosnak és Tandari Editnek Gábor, Tenke András Györgynek es Tátrai Erzsébetnek Sára, Nagy Istvánnak és Tóth Margitnak Krisztina, Horváth László Antalnak és Bodor Margit Ilonának Tamás László, Pethő László Ferencnek és Kramer Olgának Klára, Márton Zoltán Károlynak és IllésNémeth Zsuzsannának Mária, Arany Mihálynak és Bozó Veronikának Mihály, Deme Andrásnak és dr. Rápó Jolánnak Zsuzsanna, dr. Bende János Lászlónak és dr. Bácskai Mária Lenkének János, Radák Mihálynak és Daróczi Klárának Andrea, Tóth Istvánnak cs Kozma Mártának Mária, Csikós Zoltánnak és Kotyera Ilonanak Zoltán, Ojfalusi Mihálynak és Furák Erzsébetnek Norbert, Németh Lajosnak és Mezei Arankanak Klaudia. Kecskeméti Andrásnak és Berta Juliannának Renáta, Dávid Jánosnak és Szabó Irénnek Béla, Szügyi Lászlónak és Kalász Arankának Lilla Diána nevű gyermekük született. HALAl.OZAS Tisóczki Kálmán. Farkas .Tózsefné Lovászi Julianna, Pajta Anna. Rekeczkv sándnrné Joó Erzsébet, Fürtön Szilveszter, Chikán Tibor Sándorné dr. Csorba Ilona. Dávid Imréné Galgóci Mária, Gevai Andrásné VIdács Margit. Wöller Gyula. Román Józsefné Miskolczy Piroska, Bakó Zsiemondné Faragó Anna. Balog Jánosné Temesvári Erzsébet, Derzsi Józsefné Csathó Irén. Tóth Anna Matild. Molnár Lajos( Szűcs Imréné Nagy Irén, Szekeres András. Kondász János, Csikós Józsefné Ilta. Rozália, Jani József, Szanka József, Gál bogár Rozália, Patai Ferencné Magyar Ágnes, Horváth István, Frank István, Kiss János, Kőhegyi Jánosné Lehetkai Erzsébet, Dobó Ferenc, Dávid József, Szűcs Miklós, Molnár Mihélyné Kacziüu Magdolna meghalt. sőbbiekben pedig a felső tagozatokon a történelem és a földrajz tananyagának tanítása nemzetiségi nyelven történik. Mindenütt arra törekszenek, hogy az anyanyelv ne csak a tanórán, hanem az életben is szerepet kapjon. Az új oktatási forma azért lesz .jelentős, mert általa a fiatal második nyelvként megtanulja a saját anyanyelvét, és használhatja is az életben. Hiszen mindenki előtt köztudott, hogy a nemzeti lét folytonosságát csaki olyan ifjúsággal lehet biztosítani, amely beszéli anyanyelvét, ismeri ősei kultúráját. Csak ilyen ifjúság vállal örömmel részt a művelődési munkából is. Figyelembe kell venni, hogy az anyanyelvünket jól beszélő, a nemzetiség kultúráját alaposan ismerő fiatalokra vár napjainkban a nemzetiségi emlékek összegyűjtése Magyarországon. Hogy" fennmaradjanak, nekik kell lejegyezniük a népdalokat, népmeséket, hiedelmeket. az ilyen fiatalokra vár a feladat, hogy mai valósággal töltsék meg a honismereti köröket és megőrizzék a tájházak népi kincseit Az OPI és a szövetségek Három megyében, Bara-J nyában, Bács-Kiskunban és Vas megyében a kijelölt német, horvát és szlovén nemzetiségi iskolákban már az előző években folytak kísérletek a kétnyelvű tanítással.' Ezek bizonyították, hogy az új módszerrel jobb eredményeket lehet elérni. A tapasztalatokat most felhasználják és a nemzeti szövetségekkel összefogva az Országos Pedagógiai Intézetben folyamatosan kidolgozzák az oktatás módszereit, a üj tanterveket és űj tankönyveket készítenek a kétnyelvű iskolák számára. Az új módszert ott vezetik. be, ahol a feltételek erre már adottak. Támogatják ezt a nemzetiségi szövetségek is, amelyek az idén őszszel tartják kongresszusaikat. Ezek hű képet adnak majd a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről, az eddig végzett munkáról, és meghatározzák a következő öt esztendő tennivalóit. Ezek közül az egyik legfontosabb az anyanyelvi oktatás, az igényes nemzetiségi művelődés elősegítése. A nemzetiségi iskolákra, a kétnyelvű oktatásra tehát hagy feladat vár a most kezdődő tanévben. Illés Sándor Új házak Szentesen Szentes központijában újabb ötszintes házak épülnek a Kossuth utcától délre. a Budai Nagy Antal és a József Attila utcák közötti területen. Az építkezés .kivitelezője a DÉLÉP. amelynek szakemberei nem régen fejeztek be az elet. mek összeszereléséit; Most már a belső szakipari munkákra kerül sor a ket 60 lakáios épületben.