Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

« Kedd, 1983. szeptember 6. 5 Elismerések Jutalmak párv és áiiami szerénység jegei a bányásznapon M Dudás Pál motorkezelő átveszi Pongrácz Istvánnétól. a Kőolajkutató Vállalat sza kszervezeti bizottságának titkárától a Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fo­koza tát A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói vasárnap rendezték meg bányásznapi ünnepségüket. Az üjszegedi liget árnyas fái alatt, a Vigadó kerthe­lyiségében családias volt az ünnep. A kutató olajbányá­szokat Oláh Miklós, az MSZMP szegedi városi bi­zottságának titkára üdvözöl­te. s beszédében méltatta munkájukat. Az ünnepi be­széd után kitüntetéseket és jutalmakat adtak át: a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapta Szűcs Győző fúrómester és Pa­taki Ferenc főfúrómester. Az érdemérem ezüst foko­zatát tizenketten, bronz fo­kozatát pedig ötvenen vet­ték át. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült Antal Sándor főfú­rómester. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést tizen­hármán érdemelték ki. A bányásznap alkalmával osz­tották ki a hűségjutalma­kat, a vállalat dolgozói 7 millió forintot kaptak, amelyből szép összeg jutott a szegedi kőolajkutatóknak. küldöttség utazott KKBK-ba A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság • kormá­nyának meghívására Sarlós Istvánnak, az* MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével va­sárnap párt- és állami kül­döttség utazott Phenjanba, hogy részt vegyen a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak "35. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnep­ségeken. A küldöttség tag­ja Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Etre Sándor, hazánknak a KNDK-ban akkreditált nagy­követe, aki Phenjanban csatlakozik a delegációhoz. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Kim Jong Szun. a KNDK budapesti nagykövete. Barátsági gyűlés Magyar—koreai barátsági gyűlést tartottak hétfőn Si­montornyán. a KNDK meg­alakulásának 35. évforduló­ja alkalmából. A gyűlésen Kim Jong Szun. a KNDK budapesti nagykövete is be­szélt. NemesBezsőjA gyep és a hűs isltfisiiefése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nemes- Dezső Kos­suth- és állami díjas aka­démikusnak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete nyu­galmazott igazgatójának a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes kiemel­kedő munkásságé, közéleti és tudományos tevékenysége elismeréseként, 75. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. Nemzetközi megbeszélés Az intenzív gyepgázdálko­dás és a gazdaságos' állat­tartás összefüggéseivel fog­lalkozó ötnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött hét­főn a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemen, mintegy százötven magyar és több mint ötven külföldi szak­ember részvételével. A megnyitó plenáris ülé­sen Soós Gábor nyugalma­zott államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke a tanácskozás témá­ját abból a közismert tény­ből kiindulva vizsgálta, amely szerint az emberiség­nek a mostani és az el­3ugosz!ávióban Magyar gazdasági műszaki napok Magyar gazdasági és mű­szaki napokat rendez a Magyar Kereskedelmi ' Ka­mara és'a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Jugoszláviá­ban október. 3—7. között. A rendezvénysorozat ke­retében Jugoszlávia három városában, Belgrádban. Szarajevóban és Skopjéban előadássorozatokon ismer­tetik meg a jugoszláv szak­embereket a magyar gaz­dasági. műszaki élet jelen­legi helyzetével, elősegítve ezzel a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, és fórumot teremtve a kap­csolatok új formáinak ki­alakításához. A két ország együttműkö­désének legfontosabb terü­leteit figyelembe véve 17 magyar vállalat harminckét szakembere tart előadást, bemutatva a jármű-, mű­szer- és építőipar, a me­zőgazdasági gépgyártás és a számítástechnika műszaki újdonságait. Szarajevóban és Skopjéban a Konsumex árubemutatókat szervez, hogy előmozdítsa a magyar —jugoszláv közfogyasztási cikkek cseréjét, és az áru­házak közti cserét. következendő időszakban egyik legnagyobb problémá­ja az lesz, miként tudja biztosítani a magasabb színvonalú, kulturáltabb élelmiszer-ellátást. Ebben, mint hangoztatta, különösen jelentős szerepe van és lesz az állati fehérje-, hús-, tej­és tejtermékellátásnak. Nyilvánvaló, hogy az állat­tenyésztésnek, s az ennek alapját képező takarmány­termelésnek meghatározó szerepe van. Hazánkban, s ezt sajnálattal kell megál­lapítanunk, a gyepgazdálko­dás nem tartott lépést az­zal a nemzetközileg is el­| ismert fejlődéssel, amely más növényeknél bekövet­kezett. Soós Gábor bevezető elő­adása után a plenáris ülé­sen még négy előadás hang­zott el az intenzív gyepre alapozott állattartásról. az öntözéses legelőkhöz kivá­lasztott fűkeverékekről, a gyepnek marhahústermelés­sel történő hasznosításáról, valamint a gyepterületek' terméshozamainak növelésé­ről, A tanácskozás kedden í négy szekcióban folytatódik. 1 Budapest—Dunaúiváf cs Befejeződött a vasút­vonal villamosítása Hétfőn ünnepélyesen át- tek be. A beruházás négy adták a Budapest—Dunaúj- hónappal a határidő előtt város közötti 73 kilométer készült el. A munkák zömét hosszú vasútvonal villamos- MÁV-szakemberek végez­fetsővezetékét, így szeptem- ték. és a csehszlovák állam­ber 7-től a menetrendszerű vasútak szakemberei is be­szerelvények már villany- segítettek, mozdonnyal közlekednek. Az A villamosítás eredmé­ú.iabb szakasszal 1650 kilo- nyeként ezen a vonalon eav méterre nőtt a villamosított év alatt 11 ezer tonna Káz­vasútvonalak hossza ha- olaiat takaríthatnak meg a zánkban. teherforgalomban pedig 40 A háromszázmillió fo- százalékkal csökkenthetik a rintos költséggel kiépített ^ö'tségeket. A/ jden tovabb szakaszon 2400 oszlopot ál­lítottak fel. és 232 kilomé­ternyi felsővezetéket építet- érik Sárbogárdot. O rrunk és lelki életünk között egé­szen szoros összefüggés lehet. Mér­hetetlen harag szálmát belénk, es órákig Repesek vagyunk szidni a tojáso­kon kotló kereskedelmet, ha finom eledel­re várva, zap tojás szaga ütögeti az orrun­kat. Lányok-asszonyok furfangja régen eszreveLe mar, hógy a férfinép pillanat­nyi pszichés hangulatát bizonyos illatok előnyösen befolyásolják. Némelyeket gyönyörűség tölt el, ha nagyot szippant­hatnak a szabad természetből, másokat ugyanakkor szénanátha önt el. Jóval tar­tósabb lelki tulajdonságainkra is szoktunk orrunk emlegetésével utalni. Ha valaki olyan magasan hordja az orrát, hogy bele­esik az eső — másik változat szerint pisz-, kaiéval se lehet elérni —, senki nem mondja rá, hogy kétszer állt sorba, ami­kor a szerénységet osztogatták. Fölhúzza az orrát — megsértődik. Lóg az orra — szomorú lett. Orrba verték — kellemetlen érven meghátrálásra késztették. Az orra alá dörgölték — jól megmondták neki. Annyit példálózgatunk vele, pedig két egy­forma orr talán nincs is. Igaz, két egy­forma jellem is nehezen akad. Aki henceg, az magasan hordja az or­-rát. És aki szerény? Arcának ezt a részét szinte nem is említjük. Amerikás magyar mondja, kinti barátja azóta boldog, amióta magyar nőbe botlott bele. .Elvette feleségül, és megtanult érte magyarul. Csöppet nem igyekezett, hogy élete párja minél hamarabb megtanulja az angolt, mert félt, hogy vele együtt a kinti nők tulajdonságait is átveszi, attól pedig isten őrizze meg a jámbor lelkeket. Megkérdeztem: milyen a magyar nő? Szorgos-dolgos és szerény. A kinti? Még mosogatni se szeret. Nem egészen pontos ez az összehasonlítás, mintha tudnák már néhányan a hazaiak közül is a távoli szo­kásokat. Áldott jó emberrel akadtam össze a mi­nap. Tartása, tisztessége, pontossága ár­nyalt leírására ezer magyar szó is kevés lenne, mégis elhárított minden kezdést. Róla ne írjunk, nem akar ő hencegni. Ir­tózatos erőfeszítéssel házat épített, családi fészket rakott, és boldogság költözött bele, de egyiket se akarja kibeszélni. Mostanában többszfrr is hallani, hogy valakinek minden oka megvan a szerény­ségre. Nem azt értjük rajta, hogy sze­rénykedjen csak nyugodtan, hiszen nem is érdemes észrevennünk, olyan, mint a megtestesült szürke átlag, fianem az el­lenkezőjét. Annyi érték van benne, hogy csak szerény lehet. Tagadni nem lehet, a hencegőnek ál­talában -nagyotrtr-az ázsióját 'Aki -őszintén tud hencegni, irigylésre méltó. Orrba vág­ják ö.ször-tízszer, meg se kottyan neki. Mire hazaér, kifürdi magát belőle. Erős benne a meggyőződés, hogy nála különb ember, ha van is, az csak tévedés lehet, A másik fajta' egy szál szálkát holtáig dé­delget, és megdicsérhetik ötször-tízszer, visszagömbölyödik saját magába. A. végletekről sokszor mondjuk, Sssze­önteni lenne jó a kettőt. Egy adag hety­keség összekeverve egy adag tartózkodó önismerettel egészen jó átlagpolgárt adna. A lelki tulajdonságok azonban nehezen keresztezhetők. a véglptek inkább kioltják egymást, de nem egyesülnek. Marad a ne­héz döntés, melyiket válasszuk, ha vá­laszthatunk? A mindig fecsegő buborékembert köny­nyű' észrevenni, sokszor tehát nyert ügye van. Egy szuszra kepes kiönteni minden dicsősegét úgy, hogy maga is elhiszi min­det. A másik még mindig ott tart, hogy mondja, vagy ne mondja, és inkább még­se mondja. Ha szavait és tetteit vetnénk össze, emez nyerne, de kinek van rá ide­je? Kinek van hozzá kedve? Inkább rá­mondjuk az egyikre, hogy jól mozog, má­sokat is képes mozgásba hozni, tehát szer­vezőkészség van benne, és az is lehet, hogy főnököt csinálunk belőle. A másiknak el­ismerjük konok következetességét és munkabírását, de mivel nem elég rugal­mas, meghagyjuk közembernek, beosztott munkaerőnek, és legföljebb nyugdí'ba bú­csúztatásakor mondjuk el, mekkora érté­kek voltak benne. Mindenkinek magánügye, hol hordja az orrát, és általában vállalja is Következ­ményeit. Nem üti le a sarkon a hencegőt, aki árnyékával, szóáradatával mindig el­takarja, inkább berendezkedik a csöndesebb életre. Személyes tulajdonságaink azon­ban meghosszabbítódnak alkalmanként, és környezetünket is módosítják. Vegyük azt a példát, hogy jelentést ír két ember. Nem magáról, hanem a vállalatáról. Az egyik szinte robban a lelkesedéstől, a má­sik csak ballag a kikerülhetetlen tények csöndes útján. Az egyik mindig tudja, mit mikor kell mondania, a másik elakad, mert tizenöt évre is előre lát. Az egyik el­mond ugyan néhány nehézséget is, mert úgy kerek a világ, hozzáteszi azt is, hogy az eddigieknél több erőfeszítésre van szük­ség a rejtett tartalékok .föltárására, a má­sik alig mer néhány jó eredményt említe­ni, inkább a kényszerűségből elszalasztott lehetőségeket említi. jelentéseknek az a sorsuk, hogy ösz­szefoglalók és újabb jelentések ké­szülnek belőlük. Mennyivel egy­szerűbb összegezni a csupa jót! Máris elő­re ugrik az egyik, és lemarad a másik. Láttam már vállalatot is, szövetkezetet is, amelyik addig ugrott mindig előbbre, amíg össze nem csuklott. A jelentés írója ter­mészetesen akkor is meg tudta mondani azonnal, milyen külső körülmények tették tönkre,. és eszébe se jutott, hogy a hibát magában keresse. Minek is keresné, hi­szen akkora lelkesedés mellé nem is fér be a hiba. Ha jól belegondolunk, igaza van, a külső körülményeknek valóban nagy szerepük volt. Kívülről régen észre kellett volna venni, hogy a hencegés leg­följebb léggömböt tudna fölemelni, any­nyira üres. Háromszor hívott föl valaki, hogy ne róla írjak mégse, mert nem akar kérked­ni. Szeretné, ha békében élhetne tovább. Minek azt kiírni az újságba, ami egyedül rá tartozik. Hogy küzdeni tud, és akarni képes? Az is az ő belső ügye. Én pedig háromszor kérem, hogy álljon kötélnek, mert a példájára nagy szükségünk van. Ha kell, megkérem negyedszerre is. Horváth Dezső A folytatódik a vasútvonal vil­lamosítása, és az építők az év végéig előreláthatóan el­Hét wécge négy tételben Gyenes Kálmán felvételei Egyik napról a másikra búcsút mondott a kánikula, reméljük, azért lesznek még szép napok. A hét végén még strandolhattak a kicsik és nagyok — amint ezt a Sziksós­tón készült felvételeken láthatjuk —, de vasárnapra már őszi eső áztatta a nagyon is rászoruló földeket.

Next

/
Thumbnails
Contents