Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

Péntek, 1983. szeptember 16. 156 Járadékos társulás 4. Röpül a törülköző Az egyik hűtlen közösség, a Hunyadi, kepviseloje ek­képp indokolta a házasság­törést. a hosszúra nyúlt igazgatótanácsi ülésen. — Mi tudtunk volna bőven munkát adni a karbantartók­nak. de olyan drágán jöttek, hogy kenytelenek voltunk Pestre menni. Onnan jöttek a hegymászók és feléért megcsinálták. Az ajtóíékezö javítását írásban kértük, fé­lénk se néztek. A 16 éves la­kasokhoz mindenképp kelle­nének karbantartók, folúji­tok. Mi elég nagy árat fizet­tünk a tíz ev alatt, még büntetésnek is sok volna. Valaki újra bekiáltott: le­gyen közös vállalat, felelő? vezetővel és dolgozzanak nyeresegre. A válasz: — Járható út. de nem len­ne gazdaságos. Egyenlő is a bukással a mai piaci körül­mények között. Erős Margit, a lakásszö­vetkezeti titkárság főelőadó­ja közbeszólt: — A PM-szabályok csak azt engedik, hogy karban­tartó társulás legyen. A vál­lalathoz a tagok pénze kel­lene. de erre már nem biz­tos, hogy adnának. Főleg azok után, hogy vannak, akik a tartozást se fizetik ki. Fiigedi József magára vet­te a célzást. Emelt hangon szólt ellent: — Elvtársnő, engem ne tessek bírálni, tiszteljék a mi álláspontunkat! Könnyű maguknak; — fölállt es el­köszönt Kis csend utón újra éledt n társaság. Sugár István, aki még az elején elpanaszolta, hogv nem adnak írást az írásra, de azért a Kálvin csak a karbantartókkal dol­goztat — bele-beleszólt Erős Margit frtVolvasásába >és' nem nyugodott bele. hogy „ne akarja már megváltoztatni a jogszabályt". Így kérdezett. — Még az értelmetlent sem!? Mire az érdekképviselet: — Azt értsék meg, ne pe­dig a szabályokban keressék a bajt, hogy nem lehet nye­reségre dolgozniuk; — Veszteségre lehet!? ... a kicsi le van szavazva A hangzavar erősödött, Branyiczki Imre, a Taban szövetkezet elnöke mondta: — Értsd már meg ko­mám, itt csak bukni lehet, nyerni nem. Sugár István kontrázott: — Akkor dobjuk be a tö­rülközőt; Nekem 24 ezer fo­rintba került a lépcsőház­festés. Nevetséges, hogy emelnem kell a tarifát a sa­ját karbantartóim miatt. Erélyes figyelmeztetés az elnöki asztaltól: döntsenek, mert ha nem. íöloszlanak. Nyomban megszólalt Nagy­mihály Lászlóné, a gesztor gazdasági előadója: „har­minc ember mehet az utcá­ra." Szó szót követett, majd az egyik képviselő szembefor­dult az elnökséggel és így fogalmazta véleményét. — Én a fél, vagy a nem is tudom, negyed szavaza­tommal azon lennék, még akkor is, ha tudom, hogy nem erek vele semmit: ma­radjon ez a forma. De csak azért, hogy legyen már vé­ge és haladjunk. — Látják, látják, maguk is értik, miről van szó, ak­kor kár fölöslegesen tölteni az időt. Fokozódott az ingerültség, erélyes hang túlzeng min­denkit. — Miért vagyunk mi itt, tulajdonképpen? Dr. Fantoly István kopog­tat csendet­— Nem a miénk a szerve­gát, mi naat; . aukut yef&ikU tünk vele. Ha mi most azt mondanánk. hogy az Önök társulása az egyik nagyé legyen, megsértenénk a demokráciát. Végül is elmaradt az egyezség, mert az utolsó szó a lakóké lesz, akik még ed­dig nincsenek beavatva a társulás ügyeibe. ... a lakók nevében A szövetkezetek gazdálko­dását elsősorban maguk a tagok ellenőrzik. Ezért is vá­lasztanak a tisztségjelólö összejöveteleken felügyelőket a saját dolgaik ellenőrzésé­re. Hasonló feladatot kapott az úgynevezett törvényességi felügyelet — amelyért a ta­nácsok az illetékesek — és ezenkívül még fölhatalmaz­ták a lakókat is a közös va­gyon védelmére. Bejelenthe­tik a rendellenességeket a népi ellenőröknek, ügyész­ségnek. Ezek a szervek él­nek is a jogaikkal, de kellő tiszteletben tartják a szövet­kezeti önkormányzatot, és csak indokolt esetben szól­nak bele a tagok dolgába. Abból a meggondolásból, hogy a szövetkezők saját va­gyanukkal járultak a közös vagyonhoz. Erre való hivatkozással köszönt el mindjárt az igaz­gatótanács ülésének kezdete­kor dr. Nemes Attila, a tár­sulást alapító szövetkezet el­nöke. A maga részéről kije­lentette, hogy hivatalosan -úgysem mrmdhat sémrrtít • a felügyelő bizottság és az igazgatóság nélkül, ugyanis semmiféle hivatalos jelzést nem kapott a tanácskozásra, és idő híján a demokrácia fórumainak véleményét nem is tudta kikérni. Furcsállotta még, hogy a MESZOV-el­nökség az ő tudtuk nélkül tárgyalt a társulás ügyeiről. Hogy nem ment minden a rendién, arra a törvényessé­gi felügyelet képviselője is megjegyzést telt. Pár órával az igazgatótanácsi ülés kez­dete előtt már nem tudta le­mondani az akkori estére beütemezett programot, s így a késői meghívást el se fogadta. Elhangzott, hogy a rend­kívüli ülés már maga is kész csoda, hiszen borzasztóan nehéz nyáron összehívni akármilyen testűletet is a megérdemelt és ütemezett szabadságok miatt. (A MÉ­SZÖV elnökségi ülés a gesz­torgazda, a tanácsülés pedig a műszaki vezető jelenléte nélkül volt kénytelen hatá­rozni.) Az egyik felügyelő bizott­sági tag beleunt az állandó panaszkodásba, mert azért is szőrőzőnek tartották, ami­kor többek között fölvetette, hogy a vezetők a lakók pén­zén ünnepelték alkotmá­nyunkat. Birkapaprikást et­tek és sört ittak — üdítő számlára. Hiába bizonyítot­ta ezt az érdekképviselet­nek, így nyugtatták; ugyan már, az elvtárs munkahelyi főnökei is biztos kólaszám­lára isszák a konyakot..." Majoros Tibor Követfceziik: „Ebben az egysedben nincs erő" Városterv­exportra Űj várost tervez az algé­riai Skikda város bővítése­ként az Üt- és Vasútterve­ző Vállalat. A tengerparti város az or­szág kőolaj és földgáz fel­dolgozásának egyik központ­ja. Az iparág rohamos fej­lődése miatt időszerűvé vált a mintegy 60 ezer lakosú Skikda bővítése, de ez szin­te lehetetlen a város föld­rajzi adottságai — körbe­zártsága — miatt. Ezért a meglévő településtől 15 kilo­méterre jelöltek egv 140— 150 ezer lakosú új város fel­építésére alkalmas területet. A várostervezési munkák el­ső szakaszára kiírt pályáza­tot az TIvaterv nyerte a Vá­tival közösen, még az el­múlt esztendőben. A megbí­zás szerint a magyar terve­ző vállalat a terület geodé­ziai felmérését, az út-, a közmű- és az elektromos há­lózat tervezését végzi. Je­lenleg a kiviteli terveket ké­szítik, a mintegy 15 millió forint értékű teljes tervdo­kumentáció szállítását ez év decemberére vállalták az Uvaterv szakemberei. Az algériai fél külön ké­résére bizonyos kiviteli részterveket már előzetesén elkészítettek, melyek alap­ján megkezdődött az új vá­ros építése. A megbízók megelégedését jelzi, hogy pályázat meghir­détése nélkül, közvetlen megbízást kaptak a magyar szakemberek a városépítés következő két szakaszának tervezésére is. Már megkezd­ték a további, több mint ezer hektáros területrész geodéziai felmérését, illetve a talajmechanikai vizsgála­tokat; a szerződés végleges aláírása októberre várható. A 60 millió forint értékű tervezési munka előrelátha­tólag 1985-ben fejeződik be. (MTI) kertbarátoknak Hogyan készül a bor? igorK) Tízéves a deszki szerb klub (Tudósítónktól.) A napokban ünnepli fenn­állásának tizedik évforduló­ját a deszki szerb klub. A klub életéről Borivoj Rusz és Milivoj Gyorgyev adott tájékoztatást. Az alkalmi érdeklődőkön kívül a klub létszáma 80 fő, egy részük magyar. Szervezeti felépíté­se szerint a klubnak négy tagozata van, de jelenleg csak három működik. Az anyanyelvi irodalmi tagozatot Borivoj Rusz irá­nyítja, aki egyben a klub és a „Bánát" néptáncegyüttes titkára is. A néptánc tago­zat vezetője Milivoj Gyor­gyev. A népzenei tagozatot Radován Beláncsity és Mi­lán Rusz vezeti. A néprajzi tagozat szakképzett vezető hiányában jelenleg nem működik, de minden re­mény megvan rá, hogy Fel­földi László muzeológus személyében rövidesen szak­képzett vezetőt kap a ta­gozat, és ismét megkezdheti működését. Mivel a kultúrotthont je­lenleg javítják, a szeptem­bertől júliusig tartó rend­szeres klubfoglalkozásokat felváltva a pártházban vagy a szerb iskolában tartják. A foglalkozások fontos ré­szét képezik a Gyúró Gyu­kin szervezése és vezetése alatt folyó szerb nyelvű TIT-elöadások. melyeket a járási TIT-szervezet patro­nál. Az előadásokon, érdek­lődési körüknek megfelelő­en, átlagosan 30—40 ember vesz részt. A témák rendkí­vül változatosak: irodalmi, természettudományos, or­vostudományi, technikai stb. Évente átlagosan 10— 15 ilyen előadást szervez­nek. Igen jelentős munkát vé­az uradalmi tagozat. amely a szerb-horvát nem­zetiség lakta területeken fel­lépő néptáncegyüttes műso­ra előtt körülbelül félórás irodalmi műsort ad, vagy egyfelvonásos színműveket mutat be a jugoszláviai és hazai nemzetiségi írók és költők munkáiból. Ezekben az irodalmi műsorokban a szerb iskola tanulói is sze­repelnek. Szerb ünnepek idején a népi hagyományo­kat elevenítik fel kulturális műsoraik keretében. Szoros kapcsolatot tartanak a ju­goszláviai klubokkal és együttesekkel, valamint a hazai magyar. délszláv, szlovák; és román klubok­kal. A vakáció és a nyaralá­sok miatt nyáron kissé la­zább volt a munkatempó, de a néptánc és népzene tagozat, amit együttesen folklórszekciónak neveznek, jelenleg is próbál, és ké­szül az őszi nagy esemény­re: az október végén Buda­pesten megrendezendő or­szágos nemzetiségi feszti­válra, amely egyben a Du­na menti népek nemzetkö­zi fesztiváljának a váloga­tója is lesz. Itt dől majd el. hogy a hazai nemzetisé­gi együttesek közül melyik fogja külföldön képviselni hazánk színeit. Az elődön­tők alapján az már biztos, hogy a Magyarországon működő délszláv együtte­sek közül négy vehet részt a budapesti fesztiválon, köztük a deszkiek is, hi­szen a meghívólevelet már megkapták. A folklórszekció létszáma 45 fő. Van köztük általános és középiskolás, egyetemis­ta, orvos, tanár, óvónő, ipari tanuló és munkás is. Hogv ennek a szekciónak mukkura a ^uttóaaa. bizo­nyítja az, hogy tagságának 40 százaléka magyar. Az együttesen belül irányadó a közösségi szellem és a teljes demokratizmus. Leg­fiatalabb kisdiákjának a szavazata is éppen annyit ér, mint bármelyik felnőt­té, és a javaslatát éppen úgy megtárgyalják. Volt példa, hogy meg is való­sult. Közben a magyarok a nyelvet is megtanulják. Er­re jellemző eset az. amikor néhány évvel ezelőtt a ju­goszláviai Tuzla folklór­együttese járt itt vendég­szereplésen, s a deszki klub felkérésére új koreográfiát tanított be a deszki együt­tessel úgy. hogy egy szót sem kellett tolmácsolni a magyarok részére. Gond is van, ami nyugta­lanítja a tagságot, és ár­nyékot vet a jövőre. A pénzügyek. Egy átszervezés következtében 1983. január 1-től a klub által felhasz­nálható pénzügyi keret nagyságát az iskola vezető­sége határozza meg; a keret pedig, az illetékesek legna­gyobb jóindulata mellett is szűkösebbnek ígérkezik az eddigieknél. Az együttes 1974. és 1983. között átlagosan 30 fellépé­sen vett részt. Ha szűkül a pénzügyi keret, a fellépések száma feltétlenül csökken­ni fog. Gond az előadások kellékeit képező népviseleti ruhák és lábbelik felújítása és beszerzése, valamint a hangszerek karbantartása és javítása is. A tagság re­ménykedik. ha a helyi erő­feszítések elégtelenek len­nének. valamely forrásból segítséget kapnak ahhoz, hogy a kultúresoport mun­kája töretlen maradjon. Berkes Altos Fehér borok készítésekor a szőlőfürt szilárd részeitől különválasztott mustot er­jesztjük. Vörös és »rozé bo­rok készítésekor viszont a héjsejtekben levő szín- és cserzőanyagok kioldásának elősegítése érdekében a sző­lő levét a zúzott bogyók szi­lárd részeivel együtt er­jesztjük. Ezen az alapvető különbségen túl mind a fe­hér, mind a vörös és rozé borok különféle erjesztési elírásokkal készíthetők. A fehérszőlő-fajt~k must­jából, valamint a nem fes­tőlevű kék szőlőfajták gyors sajtolással készült mustjá­ból egyszerű, spontán er­jesztéssel, továbbá irányí­tott erjesztéssel, folyamatos erjesztési eljárással és sza­bályozott erjesztéssel készít­hetünk asztali, pecsenyebo­rokat, minőségi és különle­ges minőségi borokat, külön­legességeket. A spontán erjesztési mód­szer kisüzemi jellegű, me­lyet a kistermelőknek leg­inkább ajánlunk. Ennél a módszernél a mustot ké­nezés, tisztítás és fajélesztős beoltás nélkül töltik a tá­rolóedénybe. és a must ki­erjesztését a szőlőbogyókról a mustba kerülő élesztők végzik. Az erjedés lefolyását a musban levő hasznos bor­élesztők és a káros vad­élesztők aránya, valamint ezek életfeltételeihez és működéséhez szükséges kö­rülmények határozzák meg. Kezdetben legtöbbször túl-* súlyban vannak a vadélesz­tők. Átjagos körülmények között azonban az egészsé­ges szőlőből készült must­ban rövid időn belül el­szaporodnak a valódi bor­élesztők és a must erjedé­sét kedvező irányban befo­lyásolják. A kisüzemi gaz­daságok többségében — ahol a szüreti körülmények és a must kezelése megfe­lelő — a fajélesztős beol­tás nélkül előállított borok is egészségesek és tiszta ízű­ek, kiváló minőségűek. Irányított erjesztésnél a mustot az erjedés megin­dulása előtt elő kell készíteni. Az előkészítés a kisüzemek­ben a must kénessav­tartalmának kiegészítéséből, megtisztításából és fajélesz­tős beoltásából áll. Ha szük­séges, ilyenkor kell a sűrí­tett musttal is feljavítani. A gondosan előkészített must erjedésének megindul A a után már csak a széndio­xid elvezetéséről és a hő­mérséklet szabályozásáról kel] gondoskodni. Az irányított erjesztés el­ső munkafolyamata a cefre kénezése. A lezúzott sző­lőhöz, illetve a belőle ké­szült cefréhez fehér fajták­nál 100 literenként egy-két deka, kék fajták esetén két­három deka borként ada­golunk. A penészes. rot­hadt szőlőből készült cefrét nem szahad kénezni. Ilyen­kor a zajos erjedés után az első fejtést minél előbb el kell végezni, és akkor ké­nezni. A zúzást követően az il­latos, aromás szőlőfajták egészséges cefréjét 4—6 órán át áztatni kell. hogy az aro­maanyagok a héjból kiol­dódjanak. A túlérett sző­lők esetében ez az áztatási idő 6—48 óra is lehet. A vörös és sillerborok eseté­ben ez az idő 2—7 napig terjed, tehát itt már héjon erjesztés történik. Ha a vörösbor-készítés fo­lyamatát, meg akarjuk, gyoi­sílani, melegítéses eljárást kell alkalmazni. Kisüzemi körülmények között ezt a folyamatot úgy végezhetjük el, hogy üstben — lehető­leg zománcos vagy rézüst le­gyen — kevés cefrét gondos kavargatás mellett forrásig felmelegítünk, és a többi cefréhez keverjük úgy, hogy az összes cefre hőmérsék­lete 60 fok legyen. Ezen a hőmérsékleten egy órán ke­resztül kell a cefrét tarta­nunk ahhoz, hogy a szín­anyagok teljes mértékben feltáródjanak. Kedvezőbb, ha az egész cefrét melegítjük fel 60 fokra, és így tartjuk egy órán keresztül. A túl magas hőmérséklet a must­ban levő cukrot karamel­lizálja, és bizonyos főtt íz is kialakulhat. A karamel­lizálódás és a főtt íz ki­alakítása csökkenthető. ha az edényt vízfürdőbe me­rítjük, és nem éri a láng közvetlenül. A zselatinos kezelést ál­talában akkor használjuk, ha áztatjuk a cefrét, és nem volt módunk arra, hogy a kocsányt a bogyótól eltávo­lítsuk, tehát bogyózó nem áll rendelkezésünkre. A bo­rászati szaküzletekben kap­ható zselatinból 100 liter cefréhez 1—2 dekát kever­hetünk. Biztonságosabb, ha az erjesztés beindításához fajélesztőt alkalmazunk. A fajélesztők egy sejtből el­szaporított élesztőtenyésze­tek. Gyorsan szaporodó faj­ták, elnyomják a must ká­ros mikroorganizmusait, gyorsan erjesztenek és jól ülepednek. A bor zama­tát a fajélesztő nem befo­lyásolja. a fajtától es a ter­mőhelytol származó jelleg­zetes zamatok kifejlődését azonban elősegíti. Az anyaélesztő előkészí­téséhez 6—10 nap szükséges, ezért a fajelesztöt a szüret megkezdése elótt két héttel be kell szerezni. Az élesz­tőtenyészetet a felhasználás helyén fel kell frissíteni es el kell szaporítani. Erről a használati utasítás már rész­letes tájékoztatást ad. Egy adag fajélesztő egyszeri el­szaporítás után 500 liter must beoltásához elegendő. Ha több mustunk van, az­előkészített 5 liter anya­élesztővel beoltunk 100 li­ter mustot amely már ele gendő 100 hektoliter mu beoltásához. Az erjedés beindulása után már csak az erjedési fo­lyamat irányítására kell fi­gyelmet fordítani. Az erje­dési időszakban a széndio­xid elvezetéséről és a * túl­melegedes megakadályozásá­ról kell gondoskodni. A fe­hér borok minőségét az er­jedési hőfok jelentős mér­tékben meghatározza. Ala­csony erjedési hőmérsékle­ten jobb minőségű fehér bo­rok készíthetők. Magasabb hőmérsékleten a zajosan er­jedő mustból a gyors üteg­ben képződő széndioxid z alkoholon kívül jelentőt­mennyiségű illatanyagot is magával ragad. Különböző vizsgálatok szerint 15—20 fokon az illatanyag 10—30 százaléka. 20—25 fokon 50 százaléka, 25—30 fokon 75 százaléka megy veszendőbe. Az oxidációs folyamatok megakadályozására a zajos erjedés befejezését követő­en azonnal kotyogót kell az erjeszíőedényre helyezni, hogy az új bor a levegővel közvetlenül ne érintkezhes­sen. Dr. Tóth Mihály tuegjej, jojíurt&rf \

Next

/
Thumbnails
Contents