Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Várkonyi Péter New Yorkba érkezett 0 Washington (MTI) Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter George Shultz amerikai külügyminiszter meghívására szeptember 19. és 22. között hiratalos láto­gatást tett Washingtonban. A vendéglátójával folyta­tott tárgyalásokon áttekin­tették a kétoldalú kapcso­latok alakulásót és megvitat­ták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, A hiva­talos program keretében dr. Várkonyi Petert fogadta Malcolm Baldrige kereske­delmi miniszter és a magyar külügyminiszter találkozott Beryl Rprinkel oénzügvmi­niszter-hel vettessek Paul Laxalt és Christopher Dodd .szenátorokkal, továbbá a képviselőház külügyi bizott­sága európai albizottságá­nak. valamint a kereskedel­mi albizottság elnökével és tagjaival. Dr. Házi Vencel nagykö­vet a látogatás befejeztével fogadást adott, amelyen megjelentek az amerikai politikai, gazdasági és üzleti élet vezető személyiségei. Várkonyi Péter washing­toni hiratalos látogatásának befejeztével csütörtökön New Yorkba utazott, ahol részt vesz az ENSZ-közgyű­lés 38. ülésszakán. Libanon Francia légitámadás « Párizs (MTI) A francia hadügyminiszté­rium csütörtökön este közöl­te, hogy francia repülőgépek bombázták Bejrút közelében azokat a tüzérségi állásokat, amelyek „bejrúti francia cél­pontokat vettek célba". A közlemény szerint ezt az akciót Hernu hadügyminisz­ter rendelte el, aki paran­csot adott, hogy „jogos önvé­delemből" intézzenek táma­dást e tüzérségi állások ellen. Mintegy kétezer libanoni drúz tüntetett csütörtökön az Egyesült Államok bejrú­ti nagykövetségénél a hegy­vidéki drúz települések amerikai ágyúzása miatt. A NA10 katonai előkészületei veszélyt jelentenek a békére <] Moszkva (MTI) Ogarkov megállapítja, hogy a szovjet állam kato­napolitikája, a múlthoz ha­sonlóan, jelenleg is a szo­cialista haza védelméről szóló halhatatlan lenini ta­nításon alapul. A szovjet katonai doktrína — mint azt a szovjet párt és kor­mány vezetői számos alka­lommal hangsúlyozták — szigorúan védelmi jellegű. Az Egyesült Államok vi­szont feszített ütemben fejleszti hadászati nukleáris erejét annak érdekében, hogy képes legyen olyan megsemmisítő nukleáris csapást mérni a Szovjet­unióra, amelyet az nem tud viszonozni. Ez értelmetlen elképzelés. A nukleáris fegyverzetek jelenlegi fej­lettsege és • telepítése mel-' lett ugyanis a védekező fél­nek mindig marad annyi nukleáris eszköze, amellyel képes ..elfogadhatatlan kárt" okozó válaszcsapás mérésére. Éppen ezért az első nuk­leáris csapás sikerére szá­mítani a jelenlegi körülmé­nyek között egyenlő az ön­gyilkossaggal — állapítja meg a cikk. Ennek ellené­re az utóbbi években az Egyesűit Államok eddig so­ha nem látott méretű esz­közöket fordít hadászati nukleáris erejének fejlesz­tésére. Ezzel párhuzamosan kitartóan, minden lehetsé­ges eszközzel arra törekszák, hogy az első csapás méré­sére alkalmas Pershing-ra­kétákat és manőverező ro­botrepülőgépeket telepítsen Nyugat-Európába. Egvidejű­!eg széles körű munkálato­kat folytat minőségileg új, hagyományos fegyverek ki­fejlesztésére: nagy pontossá­gú fegyvereket, felderitő­támadó komplexumokat, új fizikai elveken alapuló fegy­vereket fejleszt ki. A nyolcvanas évek eleién fogadták el az Egyesült Ál­lamokban az. úgynevezett közvetlen szembenállás stra­tégiáját és ennek figyelembe vételével készítik elő annak feltételeit, hogy csapataikat Az Egyesült Államok cs a Szovjetunió kato­napolitikáját veti egybe cikkében Nyikolaj Ogarkov. a Szovjetunió marsallja, a szovjet fegyveres erők vezér­kari fönöke. a honvé­delmi miniszter első helyettese. A cikket a TASZSZ szovjet hír­ügynökség ismertc'te csütörtökön, az megje­lent az Izvesztyija dél­utáni kiadásában. a világ bármely térségében bevethessék. Jól bizonyítja ezt az amerikai csapatok közvetlen részvétele a liba­noni nemzeti-haladó erők elleni katonai cselekmények­ben. továbbá a latin-ameri­kai térségben, a Közel- és Közép-Keleten, Dél-Afrikó­ban és Délkelet-Ázsiában megrendezett számos nagy­szabású hadgyakorlat és az ezekben a térségekben levő reakciós rezszimeknek nyúj­tott bóseges katonai támoga­tás. Az Egyesült Államok és szövetsegesei katonai előké­születeinek elemzése azt mu­tatja, hogy azok nem védel­mi. hanem nyíltan agresszív jellegűek és veszélyt jelente­nek a békére. Nem véletlen az sem, hogy a fegyverzetek korlátozásáról és csökkenté­séről folyó tárgyalásokon ál­táluk előterjesztett „nulla" és „közbülső" megoldások a kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése he­lyett egyoldalú előnyök meg­szerzését célozzák és katonai programjuk megvalósítását kívánják elérni. Magas ran­gú amerikai képviselők nyíl­tan kijelentik, hogy a NATO nukleáris erői alkotják az ellenség feletti győzelem el­éréséhez szükséges alapvelő eszközt és meghatározott kö­rülmények esetén a NATO­parancsnokság elsőként fog­ja beretni azokat a Varsói Szerződés tagállamai ellen. Ez a válaszuk az óceánon túli „béketeremtőknek" a Szovjetuniónak arra az egy­oldalú kötelezettségvállaló­Itt a csillagászati ösz Szeptember 23-án, pénteken, a nyári időszámítás szerint Ifi óra 42 perckor beköszönt a csillagászati ösz s napéjegyenlőség alakul ki bolygónkon, vagyis az északi es a déli féltekén egyaránt 12 óra a nappal és az éjszaka. ősszel a Föld a Nap körüli pályán vándorolva, tengelyével úgv fordul a Nap felé. hogv a déli félte­ke kaoia a több fényt és a meleget, ott most kezdő­dik a tavasz. Nálunk, az északi féltekén viszont egv­re rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, s a Nap mind laposabb szögben küldi ránk sugarait. Most pénteken délben még 42.5 fokos szögben ér­keznek a napsugarak, december 22-én. az év legrövi­debb napján pedig már 19 fokra szűkül, látszólag egv araszra a horizont fölött üelel maid a Nap. Ekkor a leghosszabb az árnyékunk (nyáron 66 fokos szögben tűznek ránk a napsugarak). Penteken. az első csü'agászati őszi napon a Nap 6 óra 31 perckor kel. és 17 nra 41 p-rckor nyugszik. sara, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ez a válasz továbbá a töb­bi békekezdeményezésre, amelyeket az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának júniusi ülése és a Varsói Sfcerződés tagállamai vezetői­nek találkozója tett. A közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat­európai telepítését érintve Orgakov marsall kifejti: nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy Franciaország és Anglia nukleáris rakétái — amelyek a NATO európai közép-hatótávolságú eszkö­zeinek egynegyedét alkotják — a Varsói Szerződés tag­államaira irányulnak. Fran­ciaország az utóbbi években egyre nagyobb mértékben távolodik el a jól ismert de Gaulle-i irányvonaltól, sokoldalúan erősiti gyakor­lati katonai együttműködését a NATO-val, egeszen odáig, hogy fegyveres erőinek ope­ratív terveit egyezteti az Észak-Atlanti Szövetség kö­zös elképzeléseivel. Ezzel egyidejűleg figyelembe kell venni azt is. hogy az NSZK területe válik a pótlólagos ameriaki nukleáris potenciál telepítésének színhelyévé. Ezzel olyan helyzet alakul ki. hogy Európában újabb háború indulhat ki német földről. Sainos a Német Szövetségi Köztársaság je­lenlegi vezetése nem von.ia le ebből a szükséges követ­keztetéseket és a NATO úgynevezett nukleáris pót­fegyverkezése kérdésében majdhogynem túltesz az Egyesült Államokon. Megfelelő mértékben is­merve és megfelelő módon értékelve az imperialista kö­rök politikáját, kötelesse­günk megfelelő választ adni növekvő nukleáris fenyege­tésükre. Mint azt Dmilrij Usztyinov honvédelmi mi­niszter a TASZSZ, hírügy­nökség tudósítójának kérdé­seire adott választóban meg­állapította: „A Szovjetunió olyan válaszlépéseket tesz. amelyek katonailag ugyan­úgy fenyegetik az Egyesült Államok területét és azon országokat. ahol amerikai rakétákat állítanak rendszer­be. ahogyan az Egyesült Ál­lamok veszélyezteti a Szov­jetuniót és szövetségeseit. Er­re a lehetőség magától ér­tetődően meglesz és a Szov­jetunió kénytelen lesz ezt a lépést' megtenni." Reálisan értékelve egy új háborús katasztrófa veszé­lyét, a Szovjetunió együtt a többi szocialista országgal, aktív, céltudatos harcot foly­tat a fékevesztett fegyverke­zési hajsza megállítása, a nukleáris konfliktus kocká­zatának csökkentése érdeké­ben. Célunk az. hogy végső soron ne csak a nukleáris, hanem mindenfajta háborút sikerüljön elkerülni — szö­gezi le cikkeben Nyikolaj Ogarkov. Kádár János nyilatkozata a Finn Televíziónak és Rádiónak • Helsinki (MTI) Kádár János a Finn Televízió és Rá­dió kérésére rövid nyilatkozatban ösz­szegezte látogatásának tapasztalatait: — Örülök, hogy ilymódon is szólhatok erről a számomra is fontos látogatásról. Mint ismeretes, Mauno Koivisto elnök meghívására érkeztem Helsinkibe azzal a céllal, hogy erősítsük a hagyományos finn —magyar barátságot mindazokon a terü­leteken, amelyeken ez lehetséges, tovább­fejlesszük széles körű együttműködésün­ket. Most, a látogatás befejezve, nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy az út — érzésem szerint — elérte célját. A rendelkezésre álló rövid idő alatt érdemi tárgyalásokat folytattunk a köztársasági elnök úrral és a miniszterelnök úrral, ta­lálkoztam társadalmi és tömegszervezetek képviselőivel, sőt még egy finn gazdálko­dó családnál is tölthettem néhány órát. Számomra a legfontosabb e látogatás légköre volt. A tárgyalások, találkozók nyílt, baráti légkörben zajlottak. Szeret­nénk ezért köszönetet mondani mindenki­nek. Tárgyalásainkban érintettük a két­oldalú kapcsolatok úgyszólván minden te­rületét; megállapodtunk a hivatalos poli­tikai kapcsolatok, a gazdasági, a kultu­rális és a lakossági kontaktusok tovább­fejlesztésében. Szeretném megjegyezni, hogy illetékes szerveink Magyarországon annak érdekeben fognak dolgozni, hogy itt kinyilvánított, az együttműködés bőví­tésére irányuló szándékaink a hétközna­pok munkájában is realizálódjanak. Ugyanezt hangoztatták felelős finn tár­gyalópartnereim. Így azzal a jóérzéssel utazhatom haza. hogy a finn—magyar kapcsolatok minden területen továbbme­lyülnek, erősödnek. Tárgyalásainkon természetesen fontos­ságuknak megfelelő helyet kaptak a nem­zetközi kérdések is. hiszen ugyanabban a világban élünk. A tényeket figyelembe véve. egybehangzóan keliett megállapíta­nunk. hogy a nemzetközi helyzet az utób­bi időben sajnálatos módon kiéleződött. Még nem sikerült megtalálni az óhajaink­nak megfelelő megoldást, azt, hogy a bo­nyolult nemzetközi kérdések tárgyalások útján rendeződjenek, hogy a feszüitség ne növekedjék. Olyan megoldásokért kell dolgoznunk, amelyek megfelelnek vala­mennyi félnek, a különböző társadalmi rendszerű országok biztonsági érdekeinek. Ez az út nem a fegyverek számának nö­velése, hanem: biztonság a fegyverzetek legalacsonyabb szintjén. Sajnos, a tények nem ezt mutatják. Hogy csak egyre utaljak: ideutazásom előtt történt a dél-koreai gép szerencsét­len esete, amelynek kapcsán — a nemzet­közi érintkezésben példátlan módon — megakadályozták, hogy a szovjet ENSZ­küldöttség vezetője, Andrej Gromiko a világszervezet közgyűlésére utazzon. Nem részletezem, hiszen nem ilyen témákkal foglalkoztunk elsősorban. A lényeg: a finn és a magyar érdekek a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben is egybees­nek; mind a magyar, mind a finn nep bé­kében akar élni. békét, enyhülést kíván. Magyar megítélés szerint Finnország pozitív nemzetközi szerepe igen jelentős. 1975-ben nem véletlenül, hanem törvény­szerűen jött létre éppen Helsinkiben az a nemzetközi találkozó, amely nemcsak vé­get vetett a hidegháborúnak, hanem egy­ben kezdete is volt a világpolitika új, na­gyon fontos szakaszának. Finn partnereim és közöttem egyetértés volt abban, hogy külön-külön, a saját lehetőségeink szerint ugyanazért a célért lépjünk síkra a nem­zetközi fórumokon is: az enyhülésért, a békéért — vagy ahogyan Magyarországon mondjuk —, a helsinki folyamat folyta­tásáért. Én csak egv utat látok az em­beriség számára, az élet útját: a kis és nagy országoknak, a különböző társadal­mi rendszerű államoknak békésen kell együtt élniük. Kölcsönösen hasznos kap­csolatokat kell építenünk egymással — a társadalmi berendezkedéstől, amelyet minden ország maga választ meg, függet­lenül. Azzal a jóérzéssel utazom haza — finn partnereim is ugyanígy vélekednek —. hogy ebben a két és fél napban hasznos munkát végeztünk Helsinkiben. Ismétel­ten bebizonyosodott: mindkét országban számon tartják rokonságunkat, a finn— magyar barátság milliókban élő valóság. Így tehát mind a finn—magyar kapcsola­tok fejlesztésén munkálkodva, mind a bé­ke megszilárdításáért tevékenykedve köz­véleményünk akaratának teszünk eleget Szeretném kifejezni őszinte jókívánsá­gaimat a finn népnek, ugyanazt kívánva mint a magyarnak is: saját, becsületes munkájával boldoguljon, éljen még job­ban, békében élvezze munkájának gyü­mölcseit. Virágozzon Finnország' és rerft'­södjék a finn—magvar barátság! — záriá nyilatkozatát az MSZMP Központi' Bi­zottságának első titkára. Magyar­csehszlovák építésügyi tárgyalások m p-íre /MTI) Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter Karel Polák cseh és Dusán Maktanek szlovák épí­tésügyi miniszter meghívásá­ra csütörtökön Csehszlová­kiába utazott. A miniszteri találkozó során értékelik az építésügyi kapcsolatok ala­kulását. Az 1981—1935. évekre jó­váhagyott munkaterv alap­ján jelentős együttműködés bontakozott ki a korszerű szigetelőanyagok, energiata­karékos falazöanvagok és fű­tési módszerek fejlesztésében, új alapozási technológiák al­kalmazásában, az épületfenn­tartásban és rekonstrukciós munkákban. A téglagyártás hazai fejlesztéséhez hat cseh­s'riovál; téolafvári giai berendezés vásárlásáról kötöttünk szerződést, és kö­zös technológiai fejlesztése­ket hajtunk végre a tégla­és cserépiparban. Eredmé­nyes az együttműködés a ce­mentgyártásban. az energia­takarékos klinker-égetési módszerek fejlesztésében is. Tovább bővül az építőipari és építőanyag-ipari termékek kölcsönös szállítása és a kis­határ menti árucsere-forga­lom a két ország között. A tárgyaláson egyebek kö­zött szó lesz Szlovákiából te­töcserep- és falazótéqla-szál­litások lehztöséceiröl. Előzetes konzultációra ke­rül sor az 1986—1990-es terv­időszakra vonatkozó gazda­sagi együttműködésről, vala­mint az építőipari kivitele­zésben a kapacitások cseré­jenek további lehetösegeiröl. KÜRT BLECHA LÁTOGATÁSA Kurt Blecha, az NDK Mi­nisztertanácsa elnöke mel­lett működő sajtóhivatal ve­zetője — Bajnok Zsolt ál­lamtitkárnak. a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­la elnökének meghívására — szeptember 19—22. között lá­togatást tett Magyarorszá­gon. Kurt Blechát fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. KGST-TANACSKOZAS Csütörtökön. a jegyző­i könyv ünnepélyes aláírásá­I val befejeződött a KGST ' rádiótechnikai és elektroni­| kai ipari állandó bizottságá­; nak 46. ülése Balatonszép­lakon. A ' kétnapos tanács­kozáson részt vett Bulgá­ria. Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág. az NDK Románia és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a KGST és a ju­goszláv kormány közötti megállapodás érte'mében Ju­goszlávia delegációja is. KÖZALKALMAZOTTAK SZTRÁJKJA összesen 30 órai tárgya­lás és alkudozás után elő­zetes megállapodás szüle­tett a belga kormány és a közalkalmazottak szakszer­vezetei között. Ezzel lehe­tőség nyílt a második hete tartó 6ztrájk befejezésére. FÖLD ALATTI ATOMROBBANTÁS Föld alatti kísérleti alom­robbantást hajtoltak /ég­re szerdán a nevadai si­vatagban levő kísérleti te­lepen — jelentette be az amerikai energiaügyi mi­nisztérium szóvivője. A rob­bantást egy hosszú, leg­mentesített csőben hajtot­ták végre, amelynek túlsó végében katonai felszerele­seket helyeztek el. A kísér­let célja annak vizsgálata volt, hogy milyen hatással lenne egy 20 kilotonna ere­jű robbanás a világűrbe vitt katonai berendezésekre. Idén ez volt a tizenharmadik be­jelentett föld alatti nukleá­ris kísérlet az Egyesült Ál­lamokban. ELLENÁLLÓK TANÁCSKOZÁSA Szófiában megkezdődött az ellenállók nemzetközi szö­vetsége végrehajtó bizott­ságának kétnapos ülése, amelyen a Magyar Ellen­állók. Antifasiszták Szövet­ségének küldöttei is részt vesznek Ispánovits Márton főtitkár vezetésével. KOHL—'THATCHER ESZMECSERE Az NSZK és Nagy-Britan­nia kormánya támogatja Ro­nald Reagan amerikai el­nöknek a genfi tárgyalá­sokkal kapcsolatos új el­képzeléseit is — ezt jelen­tették be Bonnban, azt kö­vetően. hogy szerdán késő estig tartó megbeszélés zaj­lott le Helmut Kohl és Margaret Thatcher között. KORMÁNYELLENES TÜNTETÉS Több mint százezer em­ber vett részt szerdán. a Fülöp-szigetek fővárosában csaknem húsz éve legna­gyobb szabású kormányelle­nes tüntetésen. Az éjsza­kai órákig tartott tömeg­megmozdulás véres megtor­lásba torkollott: a Ferdi­nánd Marcos elnök p<.a/tá­jához vonuló tömegre tüzet nyitott az őrség. Tizenegy ember életét vesztette, 250 pedig megserült.

Next

/
Thumbnails
Contents