Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Túl népszerű az ezres... Két hónapja nagy várakozás előzte meg a zöld hasú bankók megjelenését. A nemzeti bank, a pénzintézetek és a postahivatalok az új bankjegytől várták, hogy — a gyorsabb feldolgozás révén — csökkentse a pénzforgalmazás tetemes költségeit. A vállalatok bérszámfejtői s borítékolói saját munkájuk könnyebbségét remélték, hiszen gyorsabb ötezer forintot öt darab ezresből mint 10 ötszázasból borítékolni. A várakozásoknak az új bankó eleget tett. olyannyira, hogy hirtelen túlságosan is sok került a forgalomba belőle, ugyanis a vállalatok az ország minden részében elsősorban 1000-es címletekben hozták el a fizetéseket Így az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egy csapásra vették át az ötszázasok helyét a pénzforgalomban, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre többször tárták szét a kezüket az üzletek pénztárosai, mondván: „nem tudok váltani, kisebb pénzt kérek". Előbb-utóbb bezárt a kaszsza. mert átszaladt a bajba került pénztáros a szomszéd üzletbe egy kis apróért. Persze addig növekedett a másik kasszánál a sor, s fogyott a vásárlók türelme. De nekünk, vásárlóknak kevésbé megfogható jelek is arra utaltak, hogy túlzottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett' a másnapi üzletnyitásra tartalékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — miután nem kerül a betétszámlára — még nem is kamatozik. Nem várt veszteség ez minden kereskedőnek. A nemzeti bank szakemberei látva a tornyosuló felhőket, először a pénzintézeteknek adtak a kértnél kevesebb ezrest. Ezután a bérfizetéskor is megváltoztatják a vállalatok által kért címletösszetételt, hasonló megfontolások miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —. és nehezebb lesz ismét a bérszámfejtők dolga, valószínűleg mindannyian jobban járunk majd. Nem bosszankodunk a váltás miatt torlódó sorokban toporogva, és a kereskedőknek sem fő a fejük az üzletnyitás ( előtt, hogy lesz-e elég aprójuk az ezreseket felváltani. Lakatos Mária Hányan lesznek a csehszlovákok? Az ezredfordulóra csupán 618 ezerrel lesz több Csehszlovákia lakossá «a, de a munkaképes korosztály létszáma több mint egy millióval nő — ez derül ki a csehszlovák statisztikai hivatal legutóbbi demográfiai kutatásának a napokban közzétett adataiból. Miközben a jelenleginél több lesz a munkaképes lakosság, a tizennégy éven aluli fiatalok száma majdnem félmillióval csökken a mostanihoz képest, mivel az 1966—1970 közötti alacsony népszaporulatú időszakban született lányok 1990 körül kerülnek szülőképes korba. A demográfiai tanulmány vizsgálta az ezredfordulóig tartó időszak korösszetételi változásait. Eszerint a legkedvezőtlenebb korszakot most, 1981—1985 között éli át Csehszlovákia abból a szempontból, hogy a legalacsonyabb, mintegy 72 ezer főnyi a munkaképes lakosság létszámnövekedése. A megfelelő adat 1990—1995 között 447 ezer lesz. Az ezredforduló utánra viszont olyan fordulatot prognosztizáltak a demográfusok, amely a lakosság elöregedésére jellemző. Ki jogosult a lakásbérlet folytatására? B. K.-né szegedi olvasónk a tanácsi bérlakásokkal kapcsolatosan kéri. hogy ismertessük, a bcrlő halála esetén a rokonok milyen sorrendben folytathatják a bérleti jogviszonyt. A lakásügyi rendelkezések szerint a bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti, ha nincs olyan azemély, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermeke, továbbá az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban lakott. Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt — más folytatásra jogosult béntlákó személy hiányában — akkor iá folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá, ha a bérló halála előtt lakásigénylesét a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Az elhalt bérló testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, de csak akkor, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva, vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettára esetében pedig legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban a bérlővel együtt lakott. Az élettárs csak akkor tekinthető a bérlővel együtt lakó személynek, ha az élettársi viszony alatt a bérlő lakását állandó jelleggel használta. A felsorolt személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodásuk hiányában — a következő sorrend szerint folytathatják: a gyermek, ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is; a többi egyeneságbeli Tokon, ideértve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőket is; a testvér, s végül az élettárs. A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodás hiányában — bérlőtársként folytathatják. Dr. V. M. 11 közlekedéstudomány és a gyakorlat A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi területi szervezete 14 szakcsoportban es kel helyi csoportban végzi munkáját. A taglélszam meghuladja a 600 löt. Az egyesület konferenciákat. előadásokat, tanfolyamokat .és tanulmányi kirándulásokat szervez, különböző feladatok megoldásara munkabizottságokat alakít, szakcsoportjai pályázatokat is keszitenek. Céljuk a tudományos eredmények minél szélesebb körű ismertetése. Részt vesznek a közúti és vasúti közlekedés korszerűsítésével összefüggő szervezesi, üzemgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok megoldásábun. Az elmúlt években a KTE szegedi szervezete — többek közt — bekapcsolódott a Belváros részletes rendezési tervét kidolgozó bizottság munkájába. A közúti szakcsoport helyezést ért el a várost elkerülő autópálya tervezésére kiirt pályázaton. Konferenciát rendezlek a számítógepek vasúti irányításban való alkalmazásáról. Reszletes jelentést készítettek a nagyobb forgalmú teherpályaudvarok rakodási idejenek hosszúságáról, a rakodás szervezettségéről. Megvizsgálták az ötnapos munkahét bevezetése miatt felmerült problémákat a vasút és a fuvaroztatók szempontjából. Az egyesület kapcsolatot tart külföldi közlekedési szervezetekkel. 1982 szeptemberében történt az első találkozás a SDIT eszéki szervezetével. Az idén már szekciónként (forgalom, vontatás, pályafenntartás, távközlés és biztosítóberendezés, kereskedelem) cserélnek szakembereket. A bolgár testvérszervezettel elsősorban a szállítási és a hírközlési szakcsoport folytat tapasztalatcserét. A lengyelországi NOT küldöttségét 1982-ben a Szegedi Postaigazgatóság dolgozói fogadták. A KTE szegedi szervezete a következő években még fokozottabban kivan bekapcsolódni az újítómozgalomba, segíti a KISZ-t politikai és gazdasági mozgósítási feladatok megoldásóban, közreműködik a közlekedési és hírközlési ágazat operatív, középtávú és távlati terveinek elkészítésében, támogatja az anyag- és energiatakarékos eljárások, technológiák kidolgozását és gyors elterjesztését. Járadékos társulás 2. Bemutatkozik a közösség Belenyugodva a dolgok ekkénti állásaba és a fölmérhetetlen vagyoni állapotba, egyszer csak csörög a telefon. A vonal másik végén a karbantartó társulást irányító lakásszövetkezet elnöke (aki egyben az igazgatótanács társadalmi elnöke is) kér, hogy találkozzunk. ígéri, megmond mindent, amire kíváncsi vagyok és a bizalom jeléül elsorolja, éppen akkor merre találhatók a festők, lakatosok, vizesek, kőművesek és Sipőcz elvtárs. Van elég gubanc, de várnak a Pentelei sor 5. alatti tízemeletes ház tövében lévő raktárnál. Éppen költözködnek ... ...ők tizenhármán Kezdjük a kályhánál. A Lakásszövetkezetek Karbantartó Társulása 1970 decemberében alakult. Később a szerződést a Tarjón IV., a Hunyadi János, a Barátság, a Ságvári Endre, a Tisza, az Anna, a Mikszáth, a Kálvin, a Móra Ferenc, a Tabán, a Tarján III., a Hungária és a Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet meghatalmazott képviselői írták alá. Arra szövetkeztek, hogy a kezelésükben lévő épületeket — csdknem ötezer lakást — közmüveit és berendezési tárgyait javítják és a rajtuk szükséges munkálatokat elvégzik. Ha nem lészen helybeni tennivaló, a karbantartók átszegődhetnek más szövetkezetekhez. Ha még ezután is lenne fölös erejük, ezt máshová irányíthatják. írásban rögzítettek még számos elhatározást, legfőképp azt, hogy a társulás minden fillérről, amit a tagok bedobnak a közös kasszába, év végén köteles elszámolni. A megtakarított pénzt részarányoson elosztják, az esetleges veszteséget pedig közösen befizetik. Az évenkénti felújítási összeg tizedét a tagok -addig fizetik, míg ki nem lépnek, vagy a társulás szét nem széled. A közösséget a képviselőkből verbuválódott igazgatótanács irányítja, évente kétszer számadást készítenek. Menet közben az öt emberből álló igazgatóság és a gyors ügyekben az elnök szava a döntő. ...beépített nyereség Az úgynevezett önköltséges gazdálkodás csak a szakemberek körében ismert, ezért Perlaki Istvánhoz, a MÉSZÖV revizorához fordultunk segítségért, mondja meg milyen forma ez. íme a summázat. — A társulás nem működhet önállóan és nem is részlege a gesztornak, az irányító szövetkezetnek. A gazdálkodása az előtervezésen alapul, vagyis az év elején a társult szövetkezetek megadnak egy tervet, és a végén a társaság elszámol, hogy mennyit valósított meg belőle. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a karbantartók előszámlán adnák egy összeget. Ha ennél kevesebből kihozzák a munkát, visszafizetik a különbséget, ha netán a munka ennél többe kerülne, akkor a szövetkezetnek utólag pótolni kell a hiányzó pénzt. Az ilyen számlázásnál —ellentétben a vállalati kalkulációval — nincs nyereség. — Akkor miből él a társulás? — Beépíti a nyereséget az önköltségbe. — Hogyan? — Ami a vállalatnál utólag alap a nyereség osztására, azt ennél a formánál már a tervezéskor beleszámítják a végzendő munka árába. — Ki vigyázza a túlkapásoktól a társulást? — A megrendelő aláírja a számiát és ezzel elismeri a munkát. Az idén a MÉSZÖV is tart általános ellenőrzést, de legfőképp a saját felügyelő bizottságunk. A társulásnál 25 főállású fizikai munkás dolgozik. Közülük nyolcan a festő, heten a lanatos, négyen a kőműves, ketten a vizvezeteKszereló es az üveges szakma val keresik a kenyerüket. Asztalos és villanyszerelő is . szerepel a bérlistán es másodállásban foglalkoztatnak meiegburkolót, bádogost és tetóledőt. Ezenkívül alkalmi munkára is bíznak meg embereket, tíz címet tarianak készenlétben az irodán. Keseregtek az ottlévők: nagyon kellene fürdő, ahol lezuhanyozhatnának a dolgozók. Azonkívül ne irigyeljem a karbantartókat, mert szinte állandóan tarisznyából esznek, nem oldható meg a közös ebédeltetés. Sőt még Mikuláscsomagot se kapnak. „...megfogni az embereket" — Hol dolgoznak most az emberek? — A kérdés Sipőcz Jenő nek, a karbantartó társulás helyettes műszaki vezetőjének szól. A zömök fiatalember a vasszekrénycipelés szusszanásnyi szünetében ujjára kapja a beosztottak tartózkodási helyét. — Akinek folyamatos munkája van, az kiment területre. Nézzük csak: a villanyszerelők a Zöldértnél meg az iskolánál, a festők Vásárhelyen a DÉMÁSZnál és a Kálvin Lakásszövetkezetben, a bútorbolt fölött alltak munkába. A lakatosok — amint látja — éppen költöznek a központba. Innen, a bérelt raktárunkból hordjuk az anyagot — mutat az üresedő alagsori kis lyukra, ahol még vasidomok, kibelezett villanymotorok, gumiszalagok várnak az alkalmi rakodókra. Kínálkozik az alkalom az ismerkedésre. Sipőcz Jenő elmondja, hogy ezelőtt volt náluk akkora kupi, mint egy ház, mielőtt őt kiemelte volna a főnöke ebbe a beosztásba. Szerszámkészítő lakatosként tavaly kapott vezetői megbízatást. Régi munkáscsalád sarja, és birtokosa a Munka Érdemrend bronz fokozatának. Mióta ők (Félegyházi Ferenc műszaki vezetővel) kezükbe vették a karbantartók dolgait, csaknem 300 ezer forintot spóroltak a társulásnak fél év alatt. — Hogyan lett ekkora fordulat, hiszen a 82-es évre tekintélyesen ráfizettek? — Eladtuk az elfekvő készleteket, például gépkocsit, fúrót, aztán fölmondtunk néhány bérletet, amiért fizettünk. Azonkívül elsősorban nagy munkákat vállaltunk és néhány embert el is tanácsoltunk. — Nagyot vétettek? — Ellenőriztük őket és teljesen „matyik", mármint részegek voltak, munkaidőben. — Sokfelé vállalnak muókát, szemmel tarthatók az emberek ? — Mindenhová egy időben lehetetlen eljutni, de nálunk zömmel régi jó szakemberek dolgoznak. Értik a dolgukat. Különben kevesen vagyunk, minden melósra nem vigyázhat őrző. Nálunk úgy megy, megnézem a megrendelést és megmondom, mennyit ér a munka. Ha olyan a meló, célprémiumot tűzök ki és nem erdekei, nükor és hogyan csinálják meg. Lényeg, hogy kész legyen és ebben érdekeltek a dolgozóink. — Ha netán valaki munkaidőben nem azt csinálja amit kellene, hanem például magának vagy masnak dolgozik? — Nem mondom, hogy nincs ilyen, de igyekszünk megfogni az embereket.. . — Van erre erejük? — Segítséget eddig még nem kaptunk, magunkra vagyunk utalva. Majoros Tibor (Következik: Vélekednek az érdekeltek) Többet szeretnének tenni Á meteorológusok megbízásokra várnak Dohányzás ellen Londoni kutatók olyan anyagot fedezlek fel, amely megvédte a patkányokat a dohányfüst bizonyos ártalmas hatásaitól, ha vele együtt lélegezték be. A dohányzás az emberben váladék-túltermelést, idült hörghurutot okoz, és rákos megbetegedéshez vezethet. Elképzelhető, hogy a most felfedezett anyag valamikor hasznosíthato lesz. mint a dohányzás egészségkárosító hatása elleni küzdelem egyik eszköze. Addig azonban további állalokon és — kielégítő eredmény esetén — embereken végzendő vizsgálatok szükségesek. E kísérletek, akár eredményre vezetnek, akár nem. az már bizonyos, hogy lehetővé teszik a dohányfüst károsító hatásának pontosabb elentzéset. Kis létszámú egyesület a Magyar Meteorológiai Társaság Csongrád megyei Csoportja. Tagjai a JATE Éghajlattani Tanszéke és a JGYTF Földrajzi Tanszéke oktatói és hallgatói, valamint a szegedi Aerológiai Obszervatórium munkatársai közül kevülnek ki. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után általában távoznak Szegedről, egyesületi munkájuk ezért a tudományos diákköri dolgozat megírására szorítkozik. (Ezek a tanulmányok évek óta szép sikerrel szerepelnek a TDK-konferenciákon.) A csoport évente lőadóülést és konferenciát szervez. Az egyesület három éven át vizsgálta — a KÖJÁL-lal együtt — Szeged levegőszennyezettségének kapcsolatát az időjárási változá? sokkal. Az eredményeket 1982-ben egészségügyi folyóiratban tették közzé. Ugyancsak többször elemezték, hogy mennyi por van a városi levegőben. A klimatológiai kutatások anyagi támogatását a szegedi városi Tanács 1981ben, takarékossági okokból megszüntette, azóta újabb mérési eredmények nem születtek. A Magyar Meteorológiai Társaság célja a meteorológiai ismeretek és az új kutatási eredmények széles körű terjesztése. A Csongrád megyei csoport tagjainak írásai a szakfolyóiratokon kívül megjelentek a Népszabadságban és a Természet Világában is. Élénkítené az egyesület munkáját, ha ismét olyan kutatási feladatokat kapna, amelynek eredményei a gyakorlatban is hasznosíthatók.