Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Túl népszerű az ezres... Két hónapja nagy várako­zás előzte meg a zöld hasú bankók megjelenését. A nemzeti bank, a pénzinté­zetek és a postahivatalok az új bankjegytől várták, hogy — a gyorsabb feldol­gozás révén — csökkentse a pénzforgalmazás tetemes költségeit. A vállalatok bér­számfejtői s borítékolói sa­ját munkájuk könnyebbsé­gét remélték, hiszen gyor­sabb ötezer forintot öt da­rab ezresből mint 10 ötszá­zasból borítékolni. A vára­kozásoknak az új bankó eleget tett. olyannyira, hogy hirtelen túlságosan is sok került a forgalomba belőle, ugyanis a vállalatok az or­szág minden részében első­sorban 1000-es címletekben hozták el a fizetéseket Így az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egy csapásra vették át az ötszázasok he­lyét a pénzforgalomban, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre több­ször tárták szét a kezüket az üzletek pénztárosai, mondván: „nem tudok vál­tani, kisebb pénzt kérek". Előbb-utóbb bezárt a kasz­sza. mert átszaladt a baj­ba került pénztáros a szom­széd üzletbe egy kis apró­ért. Persze addig növekedett a másik kasszánál a sor, s fogyott a vásárlók türelme. De nekünk, vásárlóknak ke­vésbé megfogható jelek is arra utaltak, hogy túlzottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett' a másnapi üzletnyitásra tar­talékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — mi­után nem kerül a betét­számlára — még nem is kamatozik. Nem várt vesz­teség ez minden kereskedő­nek. A nemzeti bank szakem­berei látva a tornyosuló fel­hőket, először a pénzintéze­teknek adtak a kértnél ke­vesebb ezrest. Ezután a bér­fizetéskor is megváltoztat­ják a vállalatok által kért címletösszetételt, hasonló megfontolások miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —. és nehezebb lesz ismét a bér­számfejtők dolga, valószínű­leg mindannyian jobban já­runk majd. Nem bosszanko­dunk a váltás miatt torlódó sorokban toporogva, és a kereskedőknek sem fő a fe­jük az üzletnyitás ( előtt, hogy lesz-e elég aprójuk az ezreseket felváltani. Lakatos Mária Hányan lesznek a csehszlovákok? Az ezredfordulóra csupán 618 ezerrel lesz több Cseh­szlovákia lakossá «a, de a munkaképes korosztály lét­száma több mint egy mil­lióval nő — ez derül ki a csehszlovák statisztikai hi­vatal legutóbbi demográfiai kutatásának a napokban közzétett adataiból. Miközben a jelenleginél több lesz a munkaképes la­kosság, a tizennégy éven aluli fiatalok száma majd­nem félmillióval csökken a mostanihoz képest, mivel az 1966—1970 közötti alacsony népszaporulatú időszakban született lányok 1990 körül kerülnek szülőképes korba. A demográfiai tanulmány vizsgálta az ezredfordulóig tartó időszak korösszetételi változásait. Eszerint a leg­kedvezőtlenebb korszakot most, 1981—1985 között éli át Csehszlovákia abból a szempontból, hogy a legala­csonyabb, mintegy 72 ezer főnyi a munkaképes lakos­ság létszámnövekedése. A megfelelő adat 1990—1995 között 447 ezer lesz. Az ezredforduló utánra viszont olyan fordulatot prognosztizáltak a demográ­fusok, amely a lakosság el­öregedésére jellemző. Ki jogosult a lakásbérlet folytatására? B. K.-né szegedi olva­sónk a tanácsi bérlakások­kal kapcsolatosan kéri. hogy ismertessük, a bcrlő halála esetén a rokonok milyen sorrendben folytathatják a bérleti jogviszonyt. A lakásügyi rendelkezések szerint a bérlő halála a la­kásbérleti jogviszonyt meg­szünteti, ha nincs olyan azemély, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. A bér­lő halála esetén a lakásbér­leti jogviszonyt az egyenes­ágbeli rokon, az örökbe fo­gadott, a mostoha és nevelt gyermeke, továbbá az örök­befogadó, a mostoha és a nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állan­dó jelleggel — a lakásban la­kott. Az elhalt bérlő gyer­meke (ideértve az örökbe fo­gadott, a mostoha és a ne­velt gyermeket is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbér­leti jogviszonyt — más foly­tatásra jogosult béntlákó sze­mély hiányában — akkor iá folytathatja, ha a bérlő ha­lálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs la­kása, továbbá, ha a bérló ha­lála előtt lakásigénylesét a lakásügyi hatóság már nyil­vántartásba vette. Az elhalt bérló testvére, illetőleg élettársa is foly­tathatja a lakásbérleti jog­viszonyt, de csak akkor, ha a bérlő halálakor a lakás­bérleti jogviszony kezdetétől fogva, vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élet­tára esetében pedig legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban a bérlővel együtt lakott. Az élettárs csak akkor tekinthető a bér­lővel együtt lakó személy­nek, ha az élettársi viszony alatt a bérlő lakását állandó jelleggel használta. A felsorolt személyek a la­kásbérleti jogviszonyt — el­térő megállapodásuk hiányá­ban — a következő sorrend szerint folytathatják: a gyer­mek, ideértve az örökbe fo­gadott, a mostoha és a ne­velt gyermeket is; a többi egyeneságbeli Tokon, ideért­ve az örökbefogadó, a mos­toha és a nevelőszülőket is; a testvér, s végül az élet­társ. A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogo­sultak — eltérő megállapo­dás hiányában — bérlőtárs­ként folytathatják. Dr. V. M. 11 közlekedéstudomány és a gyakorlat A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi területi szervezete 14 szakcsoportban es kel helyi csoportban vég­zi munkáját. A taglélszam meghuladja a 600 löt. Az egyesület konferenciá­kat. előadásokat, tanfolya­mokat .és tanulmányi kirán­dulásokat szervez, különbö­ző feladatok megoldásara munkabizottságokat alakít, szakcsoportjai pályázatokat is keszitenek. Céljuk a tu­dományos eredmények mi­nél szélesebb körű ismerte­tése. Részt vesznek a közúti és vasúti közlekedés korsze­rűsítésével összefüggő szer­vezesi, üzemgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok megoldásábun. Az elmúlt években a KTE szegedi szervezete — többek közt — bekapcsolódott a Belváros részletes rendezé­si tervét kidolgozó bizottság munkájába. A közúti szak­csoport helyezést ért el a várost elkerülő autópálya tervezésére kiirt pályázaton. Konferenciát rendezlek a számítógepek vasúti irányí­tásban való alkalmazásáról. Reszletes jelentést készítet­tek a nagyobb forgalmú te­herpályaudvarok rakodási idejenek hosszúságáról, a rakodás szervezettségéről. Megvizsgálták az ötnapos munkahét bevezetése miatt felmerült problémákat a vasút és a fuvaroztatók szempontjából. Az egyesület kapcsolatot tart külföldi közlekedési szervezetekkel. 1982 szep­temberében történt az első találkozás a SDIT eszéki szervezetével. Az idén már szekciónként (forgalom, von­tatás, pályafenntartás, táv­közlés és biztosítóberende­zés, kereskedelem) cserélnek szakembereket. A bolgár testvérszervezettel elsősor­ban a szállítási és a hírköz­lési szakcsoport folytat ta­pasztalatcserét. A lengyelor­szági NOT küldöttségét 1982-ben a Szegedi Posta­igazgatóság dolgozói fogad­ták. A KTE szegedi szervezete a következő években még fokozottabban kivan bekap­csolódni az újítómozgalom­ba, segíti a KISZ-t politi­kai és gazdasági mozgósí­tási feladatok megoldásó­ban, közreműködik a közle­kedési és hírközlési ágazat operatív, középtávú és táv­lati terveinek elkészítésé­ben, támogatja az anyag- és energiatakarékos eljárások, technológiák kidolgozását és gyors elterjesztését. Járadékos társulás 2. Bemutatkozik a közösség Belenyugodva a dolgok ekkénti állásaba és a föl­mérhetetlen vagyoni álla­potba, egyszer csak csörög a telefon. A vonal másik végén a karbantartó társu­lást irányító lakásszövetke­zet elnöke (aki egyben az igazgatótanács társadalmi elnöke is) kér, hogy talál­kozzunk. ígéri, megmond mindent, amire kíváncsi va­gyok és a bizalom jeléül elsorolja, éppen akkor mer­re találhatók a festők, la­katosok, vizesek, kőműve­sek és Sipőcz elvtárs. Van elég gubanc, de várnak a Pentelei sor 5. alatti tíz­emeletes ház tövében lévő raktárnál. Éppen költözköd­nek ... ...ők tizenhármán Kezdjük a kályhánál. A Lakásszövetkezetek Karban­tartó Társulása 1970 de­cemberében alakult. Később a szerződést a Tarjón IV., a Hunyadi János, a Barát­ság, a Ságvári Endre, a Ti­sza, az Anna, a Mikszáth, a Kálvin, a Móra Ferenc, a Tabán, a Tarján III., a Hungária és a Petőfi Lakás­fenntartó Szövetkezet meg­hatalmazott képviselői írták alá. Arra szövetkeztek, hogy a kezelésükben lévő épüle­teket — csdknem ötezer la­kást — közmüveit és be­rendezési tárgyait javítják és a rajtuk szükséges mun­kálatokat elvégzik. Ha nem lészen helybeni tennivaló, a karbantartók átszegődhetnek más szövetkezetekhez. Ha még ezután is lenne fölös erejük, ezt máshová irá­nyíthatják. írásban rögzítet­tek még számos elhatáro­zást, legfőképp azt, hogy a társulás minden fillérről, amit a tagok bedobnak a közös kasszába, év végén köteles elszámolni. A meg­takarított pénzt részarányo­son elosztják, az esetleges veszteséget pedig közösen befizetik. Az évenkénti fel­újítási összeg tizedét a ta­gok -addig fizetik, míg ki nem lépnek, vagy a társu­lás szét nem széled. A kö­zösséget a képviselőkből ver­buválódott igazgatótanács irányítja, évente kétszer számadást készítenek. Me­net közben az öt emberből álló igazgatóság és a gyors ügyekben az elnök szava a döntő. ...beépített nyereség Az úgynevezett önköltsé­ges gazdálkodás csak a szak­emberek körében ismert, ezért Perlaki Istvánhoz, a MÉSZÖV revizorához for­dultunk segítségért, mondja meg milyen forma ez. íme a summázat. — A társulás nem mű­ködhet önállóan és nem is részlege a gesztornak, az irányító szövetkezetnek. A gazdálkodása az előtervezé­sen alapul, vagyis az év ele­jén a társult szövetkezetek megadnak egy tervet, és a végén a társaság elszámol, hogy mennyit valósított meg belőle. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a kar­bantartók előszámlán adnák egy összeget. Ha ennél ke­vesebből kihozzák a mun­kát, visszafizetik a különb­séget, ha netán a munka ennél többe kerülne, akkor a szövetkezetnek utólag pó­tolni kell a hiányzó pénzt. Az ilyen számlázásnál —el­lentétben a vállalati kal­kulációval — nincs nyere­ség. — Akkor miből él a tár­sulás? — Beépíti a nyereséget az önköltségbe. — Hogyan? — Ami a vállalatnál utó­lag alap a nyereség osztá­sára, azt ennél a formánál már a tervezéskor beleszá­mítják a végzendő munka árába. — Ki vigyázza a túlkapá­soktól a társulást? — A megrendelő aláírja a számiát és ezzel elismeri a munkát. Az idén a MÉ­SZÖV is tart általános el­lenőrzést, de legfőképp a saját felügyelő bizottságunk. A társulásnál 25 főállású fizikai munkás dolgozik. Közülük nyolcan a festő, heten a lanatos, négyen a kőműves, ketten a vizveze­teKszereló es az üveges szak­ma val keresik a kenyerü­ket. Asztalos és villanysze­relő is . szerepel a bérlistán es másodállásban foglalkoz­tatnak meiegburkolót, bádo­gost és tetóledőt. Ezenkívül alkalmi munkára is bíznak meg embereket, tíz címet tarianak készenlétben az irodán. Keseregtek az ottlé­vők: nagyon kellene fürdő, ahol lezuhanyozhatnának a dolgozók. Azonkívül ne iri­gyeljem a karbantartókat, mert szinte állandóan ta­risznyából esznek, nem old­ható meg a közös ebédel­tetés. Sőt még Mikulás­csomagot se kapnak. „...megfogni az embereket" — Hol dolgoznak most az emberek? — A kérdés Si­pőcz Jenő nek, a karbantar­tó társulás helyettes műsza­ki vezetőjének szól. A zö­mök fiatalember a vasszek­rénycipelés szusszanásnyi szünetében ujjára kapja a beosztottak tartózkodási he­lyét. — Akinek folyamatos munkája van, az kiment te­rületre. Nézzük csak: a vil­lanyszerelők a Zöldértnél meg az iskolánál, a festők Vásárhelyen a DÉMÁSZ­nál és a Kálvin Lakásszö­vetkezetben, a bútorbolt fö­lött alltak munkába. A la­katosok — amint látja — éppen költöznek a központ­ba. Innen, a bérelt raktá­runkból hordjuk az anya­got — mutat az üresedő alagsori kis lyukra, ahol még vasidomok, kibelezett villanymotorok, gumiszala­gok várnak az alkalmi ra­kodókra. Kínálkozik az al­kalom az ismerkedésre. Si­pőcz Jenő elmondja, hogy ezelőtt volt náluk akkora kupi, mint egy ház, mielőtt őt kiemelte volna a főnöke ebbe a beosztásba. Szer­számkészítő lakatosként ta­valy kapott vezetői megbí­zatást. Régi munkáscsalád sarja, és birtokosa a Munka Érdemrend bronz fokozatá­nak. Mióta ők (Félegyházi Ferenc műszaki vezetővel) kezükbe vették a karban­tartók dolgait, csaknem 300 ezer forintot spóroltak a társulásnak fél év alatt. — Hogyan lett ekkora for­dulat, hiszen a 82-es évre tekintélyesen ráfizettek? — Eladtuk az elfekvő készleteket, például gépko­csit, fúrót, aztán fölmond­tunk néhány bérletet, ami­ért fizettünk. Azonkívül el­sősorban nagy munkákat vállaltunk és néhány em­bert el is tanácsoltunk. — Nagyot vétettek? — Ellenőriztük őket és teljesen „matyik", mármint részegek voltak, munkaidő­ben. — Sokfelé vállalnak muó­kát, szemmel tarthatók az emberek ? — Mindenhová egy időben lehetetlen eljutni, de ná­lunk zömmel régi jó szak­emberek dolgoznak. Értik a dolgukat. Különben keve­sen vagyunk, minden me­lósra nem vigyázhat őrző. Nálunk úgy megy, megné­zem a megrendelést és meg­mondom, mennyit ér a mun­ka. Ha olyan a meló, cél­prémiumot tűzök ki és nem erdekei, nükor és hogyan csinálják meg. Lényeg, hogy kész legyen és ebben érde­keltek a dolgozóink. — Ha netán valaki mun­kaidőben nem azt csinálja amit kellene, hanem példá­ul magának vagy masnak dolgozik? — Nem mondom, hogy nincs ilyen, de igyekszünk megfogni az embereket.. . — Van erre erejük? — Segítséget eddig még nem kaptunk, magunkra vagyunk utalva. Majoros Tibor (Következik: Vélekednek az érdekeltek) Többet szeretnének tenni Á meteorológusok megbízásokra várnak Dohányzás ellen Londoni kutatók olyan anyagot fedezlek fel, amely megvédte a patkányokat a dohányfüst bizonyos ártal­mas hatásaitól, ha vele együtt lélegezték be. A dohányzás az emberben váladék-túltermelést, idült hörghurutot okoz, és rákos megbetegedéshez vezethet. Elképzelhető, hogy a most felfedezett anyag valamikor hasznosíthato lesz. mint a dohányzás egészségkárosító hatása elleni küzdelem egyik eszköze. Addig azonban to­vábbi állalokon és — ki­elégítő eredmény esetén — embereken végzendő vizs­gálatok szükségesek. E kí­sérletek, akár eredményre vezetnek, akár nem. az már bizonyos, hogy lehetővé te­szik a dohányfüst károsító hatásának pontosabb elent­zéset. Kis létszámú egyesület a Magyar Meteorológiai Tár­saság Csongrád megyei Cso­portja. Tagjai a JATE Ég­hajlattani Tanszéke és a JGYTF Földrajzi Tanszéke oktatói és hallgatói, vala­mint a szegedi Aerológiai Obszervatórium munkatársai közül kevülnek ki. Az egye­temi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után általában távoznak Szeged­ről, egyesületi munkájuk ezért a tudományos diák­köri dolgozat megírására szo­rítkozik. (Ezek a tanulmá­nyok évek óta szép sikerrel szerepelnek a TDK-konferen­ciákon.) A csoport évente lőadó­ülést és konferenciát szer­vez. Az egyesület három éven át vizsgálta — a KÖJÁL-lal együtt — Szeged levegő­szennyezettségének kapcso­latát az időjárási változá? sokkal. Az eredményeket 1982-ben egészségügyi folyó­iratban tették közzé. Ugyan­csak többször elemezték, hogy mennyi por van a városi le­vegőben. A klimatológiai ku­tatások anyagi támogatását a szegedi városi Tanács 1981­ben, takarékossági okokból megszüntette, azóta újabb mérési eredmények nem szü­lettek. A Magyar Meteorológiai Társaság célja a meteoroló­giai ismeretek és az új ku­tatási eredmények széles kö­rű terjesztése. A Csongrád megyei csoport tagjainak írá­sai a szakfolyóiratokon kí­vül megjelentek a Népsza­badságban és a Természet Világában is. Élénkítené az egyesület munkáját, ha ismét olyan kutatási feladatokat kapna, amelynek eredményei a gya­korlatban is hasznosíthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents