Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

Kedd, 1983. szeptember 20. 5 Madácsy László Megrendülve értesültünk haláláról mindannyian: kollégái, tanitványai, s búcsúzunk. Az irodalom szeretetét, a humanista értékek iránti elkötelezettséget tanultuk dr. Madácsy Lászlótól. S tanultunk helyes francia kiejtést, világos mondatszerkesztést és fogalmazást. Mint tanár, pontos volt. Nem tűrte a pongyolaságot, a fegyelmezetlenséget. Ugyanakkor közvetlen modorával, kedvességével fesztelen légkört teremtett maga körül óráin is és munkatársai körében is. Mint tudós, sok mindenre figyelt: a francia—magyar irodalmi kapcsolatok, a felvilágosodás és a romantika irodalma, a mai francia és magyar líra voltak tudományos érdeklődésének. főbb területei. Oktatói pályáját 1935-ben kezdte, tanított az egyetemen, majd a főiskolán. 1957 óta ismét az egyetemen oktatott: a francia tanszéknek volt professzora. 1969 és 1978 között (nyugállományba vonulásáig) a tanszék vezetőjeként tevékenykedett. Mindvégig aktív alakja volt a bölcsészettudományi kar közéletének, 1958 és 1963 között a kar dékánhelyettese. Az irodalmi gyűjtemény kezelőjeként éveken át munkatársa a Móra Ferenc Múzeumnak. A Kincskereső című gyermekirodalmi folyóiratnak országossá válása óta rovatvezetője. Fél évszázadot töltött elmélyült munkával az oktatásban és a tudományban. a felsőoktatás szolgálatában. Munkásságát 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték él. Könyvek és tanulmányok sora jelzi ennek az eredményekben gazdag oktatói pályának ívét. Különösen jelentős munkái: Mikes Kelemen leveleiben fellelhető francia források elemzése; Móra Ferenc levelezésének felkutatása és sajtó alá rendezése; Francia irodalmi szalonok című antológia; A ember tragédiájának el J francia fordítását és en.iek fogadtatását elemző tanulmány; Henri Barbusseről és Romáin Roliandról írt tanulmányai. Tanítványai és palyatársai. mindannyian emlékezni fogunk komoly előadásaira, óráira, s gyakran fogjuk idézni humorát, anekdotázó kedélyét. Fáj, hogy nem találkozhatunk vele többé; hiányozni fog fiatalos alakja az Ady téri épület folyosóiról. a Kincskereső szerkesztői szobájából, s a Kárász utca forgatagából. A József Attila Tudományegyetem, ennek bölcsészettudományi kara, a francia nyelvi és irodalmi tanszék és annak hallgatói megőrzik a tudós tanár, a szeretett kolléga emlékét. Pálfy Miklós * A Délmagyarország Szerkesztősége régi kedves külső munkatársától búcsúzik. Már a harmincas évek végének olvasói élvezhették párizsi tudósításait, s majd ötven éven át megszokott volt neve lapunk hasábjain. Szerették az olvasók kulturált, gondolatébresztő írásait, s mindnyájan szerettük sugárzó. kedves, lenyűgöző egyéniségét. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy le kell mondanunk javaslatairól, társaságáról. írásainak magávalragadó stílusáról. Nemzetközi tudományos tanácskozások Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, az MTA alelnökének, a Történettudományi Intézet igazgatójának . ezetésével hétfőn héttagú küldöttség utazott az angol fővárosba. Londonban ezen a héten tartják a III. magyar—angol történésztanácskozást, a brit történészek nemzeti bizottságának rendezésében. A konferencián a XVI. és XIX. századi művelődés- és népesedéstörténet néhány kérdését vitatják meg, párhuzamos angol és magyar előadások alapján. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia Gorkij világirodalmi intézete ma, kedden egész napos irodalomtudományi kollokviumot rendez, amelynek tárgya: a nemzeti irodalmak történeti megközelítése a világirodalom rendszerében. A kollokvium vendégelőadói Jurij Vipper, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és Nyina Vorobjova kandidátus. Magyar részről Sőtér István akadémikus, Bata Imre, Béládi Miklós, Bodnár György és Illés László tart előadást. A tanácskozáson részt vesz Klaniczay Tibor akadémikus és Vajda György Mihály egyetemi tanár, a Nemzetközi összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság elnöke is. (MTI) Á szegedi stúdióból Szlovák nyelvű tv-adás Szeptember 22-től szlovák nyelvű tv-adások kezdődnek hazánkban. Ezzel teljessé válik az országunkban élő nemzetiségiek nyelvén sugárzott tv-műsorok köre. Eddig a szerb-horvát és német nyelvű műsorok a pécsi-, a román nyelvű műsorok a szegedi stúdió szerkesztésében kerültek képernyőre. A hazánk 10 megyéjében élő több tízezer szlovák anyanyelvű lakosnak szóló, most induló műsort a szegedi stúdióban szerkesztik. A szlovák nyelvű adások a 2-es programon minden hónap utolsó előtti hetén, csütörtökön lesznek, s a műsorokat két nap múlva, szombatonként az l-es programon délelőtt megismétlik. A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója által szerkesztett első szlovák nyelvű adást tehát a 2-es csatornán szeptember 22-én, csütörtökön 18 óra 30 perckor láthatják majd a nézők. A 15 perces programban Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára mond köszöntőt. Lami István, a szövetség osztályvezetője a szlovák lakosság kulturális tevékenységéről ad tájékoztatást. A műsorban bemutatják a nyári bánki nemzetiségi fesztiválon készített filmet és egy kis ízelítőt a tótkomlós! szlovák nemzetiségi együttes műsorából. Az év végéig már elkészített program szerint ebben a tv-műsorban többek között tudósítanak majd a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusáról, valamint a Békés, Komárom és Veszprém megyében élő szlovák lakosok életéről, munkájáról. népszokásairól. A szerkesztők figyelemmel kísérik majd a magyarországi szlovák anyanyelvű oktatás helyzetét. Népszerűsíteni kívánják a hazánkban kibontakozó szlovák nyelvű irodalmat, valamint a szlovák nemzetiségű képzőművészek munkásságát. Nyomon követik a magyar és csehszlovák testvérvárosok kapcsolatának alakulását és mindazokat a szálakat, amelyek erősítik Magyarország és Csehszlovákia testvéri barátságát. rádiófigyelő fme az ember „Az irgalom Ritkán látunk mostanában Németh László-drámát, a képernyőn kiváltképp. Pedig — fenves bizonyság a vasárnap este bemutatott Papucshős — milyen alkalmas közvetítője lehetne a tévén annak a centrális írói törekvésnek, mely valamennyi műben munkál, s mely napjainkra talán ..aktuálisabb", fontosabb lett, mint korábban hittük volt, hogy valaha is lehet: az emberi minőség fölmutatásának. A Papucshős 1938-ban íródott, egyike azoknak a drámáknak. amelyeknek tragikus hősei férfiak, s amelyek a „sötét dolog"-ró\, két ember viszonyáról, és az örökös lázongások, elégedetlenségek, boldogtalanságok közepette „eleven" házasságokról szólnak. Azt írták Németh Lászlóról, hogy „Amit tud, az élet felöl tudja, s az életet önmaga felöl." Igaz lehet ez. akkor is, ha bugyutaság a műben, a regényekben, a drámákban örökösen a valóságalapot s az írói tapasztalat nyomait keresgélni. Mindazonáltal nem árt, ha ismerjük például a Papucshős fogadásához azokat a drámai naplórészleteket, melyekben Ella asszonnyal való házassága természetéről írt kitárulkozó őszinteséggel Németh László: a nyilvánvaló gyerekség volt az. ami miatt őt, mint ellenfelet nem lehetett — brutalitás lett volna — egészen komolyan venni. Egy életen át harcoltunk, tettem úgy. mintha harcoltunk volna, de voltaképp mindig vigyáztam rá." én szinte a viszony eleje óta kész voltam a szakításra, de tudtam, hopy könynyebb is lenne az életem egyedül." „...nem volt fzolgasag. amiben eltem. »I Vagy ha igen: a szeretet.az irgalom szolgasaga." Nos, a papucshős Holly Sebestyen korántsem az a vígjátéki figura, akit nyugodtan kinevethetünk, nem is az a szánalmas alak, akin már kényszeredetten. de azért mégiscsak nevetünk, hanem az a drámai hós, akit emberi minőségei kényszerítenek tragikomikus helyzetebe. s ha nevetünk rajta, utóbb szégyelljük magunkat ezért. Sebőt a másik ember féltése. az iránta érzett, s racionálisan aligha indokolható felelőssegtudat tartja a házasságban. És csak kívülről látszik úgy: papucsban. Ádám Ottó rendező nagyon figyelt, hogy a darabnak ez a lényegi közlése, „az irgalom szolgasága", pontosabban az ennek tudatos vállalásához szükséges ..papucshősvonások", emberies tulajdonságok eljussanak a nézőkhöz, s hatásukat ne tévesszék. Mint ez rendezői szokása, most is igen kevés szöveget hagyott el, s észrevehetően nagy súlyt helyezett arra. hogy a jellegzetesen „megemelt" Németh László-i stílus a sűrített. árnyalt, plasztikus szöveg teljes, sajátos szépségében ragyoghasson. Kiváló színeszeket választott. Igen kényes feladat a férfi főszerep, hiszen. mint fönt jeleztük, a színésznek meg kell oldania, hogy a szokványosán nevetséges helyzetet a közönség „átértékelje". Haumann Péter nagy csatát vívott. s nem sikerült egészen felülkerekednie. Alakításának voltak emlékezetes pillanatai, mint például az a váltás, amikor a tudós Violával való elmélyült beszélgetésből szinte fölretten Holly, amint meghallja a felesege hangját. De nem vagyunk meggyőződve, hogy Holly Sebő tragikus vívódásait ily sok könnyel lehet csak hitelesíteni. A főszerep részbeni megoldatlanságáért kárpótoltak a többiek. Főként Schütz lla Éber Violája. a tudós nő figurája sikerült remekbe, de jól kidolgozott alakítást nyújtott Almási Éva és Koltai János is. Természetes lenne. de annyi rossz tapasztalat után mégis megjegyzendő, hogy valamennyi színész méltó, kitűnő szövegmondással örvendeztetett meg. Végezetül: annyi erőltetett aktualizálás. érdemtelen, vagy elhibázott klasszikusporolás után igazi öröm. hogy ez az írói utasításokat híven követő, majdnem teljes szöveghűségű, az eredeti enteriőrben hagyott, s még az úgynevezett sajátos tévés eszközöket is alig, vagy legalábbis nem erőszakoltan használó játék élvezetes. érdemleges és hatásos lehetett — tévénkben. Vagyis. Németh László műve eleven. „Csak" alkotói, ha tetszik, Ádám Ottó-i alázat kell hozzá. Sulyok Erzsébet Röstellem: egészen a legutóbbi időkig csak igenigen halovány, sőt, ne szépítsük, gyakorlatilag semmilyen képem se volt SzentGyörgyi Albertről Csak felszínes információk: a C-vitamin felfedezője, aztán a félig-meddig hiteles adalék, miszerint Déry Tibor nagy regényének, a Feleletnek Farkas Zénóját, a magyar irodalom talán legeredetibb tudósfiguráját állítólag róla mintázta, no meg a Kállay-féle második világháborús hintapolitika jegyében, s nevében Isztambulba tárgyalni küldött egyetemi tanár homályos portrétöredék-villanása. Most, hogy 90. születésnapját ünnepeltük s a Kossuthadón szerdán este egy, Korányi Tamás által összeállított tisztelgő műsor ismét reflektorfénybe állította a voltaképpen egyetlen magyar Nobel-díjast, szégyenkezve kellett bevallanom: ez az éles entellektüelprofilú. öregségében titokzatos-nagyszerű személyiséget sugalló arc viselője bizony sokkal több ama laikusoknak is, akiknek a fumársav-katalízis kínaiul van és általában a biokémiáról semmivel sem tudnak többet, mint a kvantummechanikáról vagy a differenciálszámításról. Ugyanis — e bő félóra napnál világosabbá tette — Szent-Györgyiben SzentGyörgyi a legkevésbé érdekes. Szent-Györgyiben a szent-györgyiség a fontos. Az a teljes, nagy élet, amely legnagyobb életműcsúcsára alighanem éppen Szegeden érkezet. Ám amelynek fényévnyire világító sugárzása éppúgy elválaszthatatlan Farkas Zénó méltóságteljes, független szellemétől, mint a nyolcvanéves korában vízisíelni megtanuló aggastyántól vagy éppen a szexről és az emberiség alapkérdéseiről egyaránt valló, verseket is (ró embertől. Aki igazából és kizárólag csak humanista. Mindössze. Szent-Györgyiről beszéltek és Szent-Györgyi beszélt — részben saját hangján, részben írásai révén — ebben a műsorban, és közben egészen másról volt szó. Arról, hogy a tudomány — gondoljunk csak jobban utána! — „a művészetek egyik ága". Hogy a természettudós szerint (is) a történelem a legfontosabb tantárgy a jövő generációk nevelésében, hiszen mire lehet alapozni a jelent, ha nem a múltra. („Persze a valóságos, igaz történelem múltjára.") Arról volt szó. hogy az igazi tudás (nemszeretemszó, hiszen oly kevés van belőle, tulajdonképpen C6ak „kutatók" — vagy kutatócskák — vannak) — mindenkoron csak azt vallhatja, amit Szent-György IV. zsoltárában hallhattunk: „Uram, tisztítsd meg szívemet, emeld magadhoz szellememet. hogy testvéreimnek testvére lehessek." Arról volt szó, hogyan is lehet igaz ama bibliai mondat, midőn János evangéliumában Pilátus rámutat Jézusra s így szól: Ecce homo. íme, az ember. Ez az ember nem hisz a mítoszokban és a kritikai gondolkodást nem rendeli alá jól nevelt „reálpolitikusi" megfontolásoknak. Tudományról tudományra haladt egész életében, és sohasem ragadt meg jelentéktelen részletkérdéseknél, mert tudta, hogy csak az Egész megértésével lehet érdemi megoldásokhoz és törvényszerűségekhez jutni. Az egésszel, amit nem lehet megmérni és vékony darabokra szeletelni, mint a sonkát, légyen szó az élet lényegéről. a dikarbon savaknak a szöveti oxidációban való szerepéről, avagy a sejtnövekedés kérdéséről. Ez az ember nem tartott igényt (közmegbotránkozásra!) a „méltóságos" címre, s midőn a Dóm téri épületben a rangkülönbségeknek megfelelően két különböző illemhely létesíttetett a doLgot azzal a mondattal intézte el, hogy méltóságos fenekének nem kell külön vécé. (Persze némileg zaftosabb kifejezést használt, de csak úgy lehetett az igazi.) S aki e mozzanatban közönségességet és nem 6zinte aiszkhüloszi fenséget lát, annak úgyis hiábavaló minden magyarázat... A lehetséges határok között a tökéletes, a totális ember modelljét vázolta elénk Szent-Györgyi Albert megidézésével a műsor. Aki alighanem az élettől is úgy fog búcsúzni (remélhetőleg minél később), mint Zorba, a görög: utolsó másodperceiben is két lábán áll az ablaknál, szemét a külvilágra függesztve, s tíz körmével kapaszkodik az ablakpárkányba, így merevedvén mozdulatlanná... Bálint György azt irta Szent-Györgyiről: „ki tudja, egyszer talán még tanulnak is töle". Érzelmileg nagyok a reményeim, racionálisan legalább ekkorák a kétségeim. Am -ha már a szentgyörgyiség ama bizonyos bibliai mondat igazi tartalmát példázza — őt keresztre mégsem feszítették. -Szóval: hátha... Domonkos László Zeneművészek kongresszusa Hétfőn Budapesten megkezdte munkáját a Zeneművészek Nemzetközi Szövetségének (FIM) XI. kongreszszusa. A zenei szakszervezeteket tömörítő nemzetközi szövetség — amely először ülésezik szocialista országban — legmagasabb fórumán 26 tagország küldöttein, több nemzetközi partnerszervezet képviselőin kívül részt vesznek a nem tagországok megfigyelői is. Az ötnapos tanácskozás megnyitó ünnepségén — a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában — Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára köszöntötte a megjelenteket. A köszöntő szavak után Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, valamint Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott üdvözlő beszédet. A/, üdvözlő beszédek után John Morton, a FIM elnöke szólt e kongresszus központi témájáról, a muzsikusok jogainak védelméről. (MTI) Környezetvédelmi ankét A Csongrád megyei környezet- és természetvédelmi napok megnyitóját a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezésében tegnap, hétfőn délelőtt Szentesen tartották az Ifjúsági és Művelődési Házban. Verasztó József, a HNF Szentes városi titkárának bevezetője után Dóczi Gábor, Szentes tanácselnöke ismertette a város környezetvédelmi problémáit és szólt az eredményekről, feladatokról is. Hangsúlyozta, hogy különösen a lakóterületek, a kiránduló- és pihenőhelyek és a termelő egységek környezetvédelmére kell összpontosítani a figyelmet. Következetesebben és szigorúbban kell fellépni a környezetszennyezőkkel és a tisztaságot megsértőkkel | szemben. Mint mondotta, fo| kozottabban kell figyelni a ; felszíni és a mélyben levő í vizeink vedeimere, Végül kv emelte a melléktermékek és hasznos hulladékok újrafelhasználásának jelentőségét és szükségességét. Dr. Gabnai Margit, a városi kórház osztályvezető főorvosa a zajártalomról és az ellene való védekezésről beszélt. ötvös Mihály, az ATIVIZIG szentesi szakaszmérnökségének vezetője a vízminőség-védelemről tartott előadást. Szólt azokról az erőfeszítésekről, melyeket a szentesiek tettek a helyi öntözőrendszer szennyezettségének csökkentésére. Dr. Faragó László, a Vetőmag Vállalat kutatóállomásának igazgatója a termőföld védelméről tartott előadást, dr. Demeter Attila, a Vízgazdálkodási Társulat szakágazat vezetője pedig a környezetvédelem és a jog kapcsolatáról, s a környezetvédelmi törvény megvalósulásáról beszeU. i