Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

lemkönyvből ismeri, hogyan éltek az ötvenes évek­ben. Akinek ma 150 ezer forintot kell összespórolni 3 ezer forintos fizetéséből egy lakáshoz, nem mond sem­mit, hogy például 1952-ben hány évet kellett várni egy garzonra. A ma emberének a mai konfliktushely­zetnek kell megfelelnie. L ehetséges lenne, hogy a mai ember ingerküszö­be alacsonyabb, mint az apáé vagy a nagy­apáé volt? Pedagógus barátaim csak hümmög­nek, amikor erről kérdezem őket. Aztán, hogy a kí­váncsiságomat fokozzák, vad történeteket mesélnek, példázva a tizenévesek fegyélmezetlenségét, a szülők­re hárítva mindent, hogy ők kényeztetik el a gyere­keket. Az édesanyák az iskolákra mutogatnak, ott rontják el a fiukat, ott teszik tönkre idegrendszerü­ket. Jellemző példa a kétféle beállításra. Anyuka mondja: összeesett a fiam az évnyitón, csupa ideg már attól, hogy kezdődik az iskola. A tanár szerint: semmi akaraterejük nincs ezeknek a srácoknak. Hogy mennyien elájultak tanévkezdésnél — szinte rossz volt nézni. Azért hozakodtam eiő az iskolával, mert az élet megpróbáltatásai ott kezdődnek, és a pedagó­gusok kórusban hiányolják az akaraterőt. Nem tu­dom a megoldás útját, de gyanítom, az első lépésben a szülői ház az iskolával közösen tehet valamit, hogy az ingerküszöb, a lelki ellenállóerő sokkal magasabb legyen. Nem értek egyet az olyan útravalóval: neked már sokkal könnyebb lesz, és ennek apropójából 18— 20 éves Ikorig úgy elkényeztetik a drága gyereket, hogy később majd az első figyelmeztető szónál depresszióba esik. Sok munkahelyen ^hallottam már ezt a magyarázatot; annyira érzékenyek a fiatalok, hogy demokratikus jogaik megsértéseként fogják fel, ha a jobb eredményeket kérik tőlük számon. Az élet soha nem volt, s nem lesz diadalmenet. A dolgok természetéből ered, hogy valamilyen konf­liktushelyzettel egyénileg mindenkinek szembe kell nézni. Ám azt egyes-egyedül lehet mindenkor legyőz­ni. Ahogy szokták mondani: az életet túlélni. Halász Miklós Szombaton az ősziesre vált idő sem riasztotta vissza a BNV látogatóit. Már a reg­geli órákban fővárosiak ez­rei indultak a kőbányai vá­sárvárosba, hogy időben ér­kezzenek az őszi BNV 10 órás nyitására. Tucatjával érkeztek vidékről a külön­autóbuszok, személygépko­csik, így hamarosan meglel­tek a vásár környéki parko­lok. A tizedik alkalommal megrendezett őszj Budapes­ti Nemzetközi Vásár ezen a napon reggeltől estig a kö­zönség számára volt nyitva, de a kiállítók tárgyalásain is élénk volt az üzleti élet. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szegedi és a környék­beli vállalatok, ipari szövet­kezetek és kisiparosok be­mutatott termékei sikeresen szerepelnek a kiállításon, nem egy termék vásárdíjat is kiérdemelt A vásári sétánk során is meggyőződhettünk arról, hogy sokan elidőztek a Sze­gedi Szalámigyár és Hús­kombinát ínycsiklandozó ter­mékei előtt, a Paprikafel­dolgozó Vállalat kollekcióját és a Szegedi Konzervgyár cikkeit is mustrálták. A szalámigyáriak egyik termé­ke. a ,,Fesztivál" fantázia­nevet viselő kolbász vásár­díjat kapott. A Hódmezővá­sárhelyi Divat-kötöttárugyár „Amore" elnevezésű és kö­tött alapanyagú szabadidő­ruházati családja is kiérde­melte a megtisztelő vásár­dijat. A Makói Redőnygyár „Zsaluzett" típusú reluxa redőnye ugyancsak megnyer­te a szakemberek tetszését, kiállta a legszigorúbb pró­bát, s vásárdíjban részesült. A makóiak terméke iránt igen nagy volt az érdeklő­dés. különösen az építkezők körében, de a nagy építő­ipari vállalatok képviselői is alaposan megvizsgálták a korszerű redőnyt. A vásár A-jelű pavilonjá­ban a könnyűiparé a fősze­rep. Több szegedi vállalat is ott mutatja be termékeit A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat standja a legszeb­bek közé tartozik, s a „ki­rakatban" egy újdonság is kelleti magát: a „Szundi P—2" elnevezésű sátor. Az alacsony hálóhelyben az az újdonság, hogy nem kell hozzá semmiféle váz, önma­gát tartja, ha fölpumpálják. Igen sok fiatal kempingezik, s nem mindenki utazik or­szágúti „cirkálóval", hanem inkább kicsi kocsival, mo­torral, esetleg kerékpárral, vonattal. A szegedi cég sát­ra elsősorban ezeknek a fia­taloknak ajánlatos. Méretei: magassága 85 centiméter, hossza 2 méter, szélessége 1,30 méter. S ami lényeges, mindössze 4 kilogramm. A szép kis sátrat kétféle vál­tozatban gyártják a szegedi vállalat konfekciós gyárá­ban: üvegmerevítős és.töm­lős megoldással. Az ára is elfogadhatónak tűnik, 2400 —2500 forintért lehet majd megvásárolni. De hol és mi­kor? A vállalat vezérigaz­gatója, Tóth László elmond­ta, hogy a kereskedelemé a szó. Rendeljenek belőle, s ők bármilyen mennyiséget adnak. A Kenni véleménye szerint is jó a termék. Tovább is sorolhatjuk szű­kebb pátriánk kiállítóit. A Medikémia Ipari Szövetke­zet újdonsága elsősorban az autósok táborának tagjait állítja meg a vásáron: kitű­nő termékei közül is nagv sikere van a Prevent nevű folyadéknak. A Szegedi Ru­hagyár női divatköpenyeket, szabadidő ruhákat, iskolá­soknak köpenyeket és férfi­öltönyöket mutat be. A Bu­dalakk és az Universál Isz, a Gabonaforgalmi Vállalat. az Alföldi Poncelángyár, a Tisza Bútoripari Vállalat, a Kontakta, a Szegedi Bútor­ipari Szövetkezet és a Mi­nőségi Cipőgyár bemutatott termékei ugyancsak sikere­sen szerepelnek a BNV-n. Együttműködés Az importanyag gazdasá­gos felhasználását szolgálv együttműködési megállapo­dást kötött az Építőipari Tei melőeszköz •Kereskedői::. Vállalat és a pápai Elei. thermax. A jövőben a kereskedeim vállalat import keretének eg ­részén a pápai Elekthermax vásárol külföldön rozsda­mentes acélt, és ebből nagy­konyhai mosogatóedényeket készít. Az ÉPTEK korábban ezeket a berendezéseket ké­szen importálta. Á pápai üzemben azonban minden technológiai felkészültség adott ahhoz, hogy a rozs­damentes • acélt feldolgozzák, edényeket formáljanak be­lőle. s ez edényeket korsze­rű felületkezeléssel is ellás­sák. Ebben az évben a megál­lapodás értelmében már ezer nagykonyhai mosogatót ké­szít az Elekthermax. a jövő évi megrendelés pedig már meghaladja a 2000-et. A ter­mék iránt számottevő kül­földi érdeklődés is van. Ugyanakkor belkereskedelmi vállalatokkal megkezdődtek a tárgyalások arra vonatkozó­an. hogy a háztartásokban használatos rozsdamentes mo­ogatóedényeket se készen importálják, hanem a nagy­konyhaiakhoz hasonlóan az Elekthermax készítse azo­kat is. (MTI) S zinte mellbevágott a vizsgálat eredménye, és sok fejtörést okozott a népi ellenörök jelentése. Először nem akartam hinni a szememnek, de később saját tapasztalataim is meggyőztek. Egyre né­pesebb az a tábor, ahol a jelszó „csak nyugiban", „semmi idegeskedés", „vegyük fel a középszerűség te­repszínű öltözetét". Nagyon sok fiatal eldobja a mar­sa'lbotot, amellyel megnyílna az út valamely vezető­székig. Ma is időszerű a régmúlt népi ellenőrzési vizs­gálat, mert a fiatalok nagy része nem akar vezető lenni. A jelenség ürügyén, szeretném mikroszkóp alá tenni ingerküszöbeinket. Egyre többet hangoztatott vé­lemény: d fiatal nemzedékeknek gyöngébb a pszicho­ló-í-ii pii--rtl.'ó-kéoessége, a konfliktusiűrő ereje. Pe­dagógus ismerőseim, szociológusok, közéleti emberek c. ii_»u uu.sosoi'oaa a pszichiáterek baráti beszélge­téseken minduntalan meggyőznek e tétel valódiságá­ról. Ám az igazságot természetesen az érdekeltek szál­lítják. Nyilvánvaló, hogy amiért nern lelkendeznek az igazgatói, osztályvezetői állások, elnyeréséárt, annak csak részben magyarázata, hogy a nagyobb felelősség­gel járó beosztások, enyhén szólva, nem értékarányo­sak. Régi .nóta, nincsenek jól megfizetve a vezetők. Remélhetőleg, a társadalmi ígéret, hogy ezen a terü­leten kialakul a megfelélő értékrend, előbb-utóbb va­lósággá válik, és ez a gesztus nem egyszerűen csak egy fizetésrendezés jelentőségével ér fel. Ha csak a pénz lenne az oka az érdektelenségnek, a felelősséggel járó élethelyzetek, pozíciók elkerülésének, akkor nem hozakodnék elő a népi ellenőrzési vizsgálattal, és nem tűzném tollhegyre a tapsot végképp nem kiváltó tü­neteket. Legutóbb egy jó barátom, aki épp hogy betöltötte a harmincadik évét, megválását vezetői beosztásától négyszemközt ezzel a döntéssel magyarázta: „Nem kell nekem az a sok izgalom." Fiatal vállalkozók között, az üzleti életben is találkoztam olyanokkal, akik állan­dóan ismételgetik: egy-két év, amíg összeszedem ma­gam. aztán visszamegyek nyugiba, a 4^—5 ezer forintos állásba, ahol semmit nem kell csinálnom. Nemcsak a társadalmi hierarchia csúcsán — ha szabad így fogal­mazni — menekülnek a feszültségektől, hanem a min­dennapok világában a leghétköznapibb színtereken is nehezen viselik el a pszichológiai terhelést. Talán nemcsak nekem tűnt fel. hogy az üzletben, boltban, szolgáltatóházban, amikor sok a vendég,- ügyfél, egyre ingerültebb az eladó, a pénztáros, a tisztviselő, és a stresszhelyzet tüneteit magatartásával is elárulja. Hol a mosolygó, nyugodt, mindig kedves kiszolgáló? Egy régi világ rekvizítumai lennének ők? Erre szoktak hivatkozni az idősebbek, és mellé­teszik: az nagyon kemény világ volt, megnevelte az embereket! Megvallom, ma már nem szívesen hall­gatom az „akkor ki kellett bírni" és ehhez hasonló példázatokat, különösen olyan fűszerezéssel, hogy most mennyivel könnyebb nektek, fiataloknak. Aki a hatvanas években született, legföljebb csak a történe­73. évfolyam 221. szám 1983. szeptember 18., vasárnap Ára: 1,40 forint szombat Szegeden VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ingerküszöb A DÉLÉP gépészeti fűüzemének dolgozói, munka közben Készül a Városgazdálkodási Vállalat új garazsa Az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei városi tanács, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ Szeged városi bizottságá­nak felhívására tegnap, szombaton kommunista műszakot tartottak Szegeden. Több mint iiúsz üzemben, vállalatnál, szövetkezetben, közel tízezer dolgozó részvételével vállal­ták a társadalmi munkát azért, hogy növeljék a műjég­pálya anyagi fedezetét. A szervezők kérésére ugyanis a kommunista szombatból befolyt összeget — a műszakok bérének lehetőleg a felét — a műjégpálya építésének se­A Medikémia Tyereskova brigádja zárókupakokat Ír é nt 4 A vízművesek a Baktói so­ron és a Forradalom utcá­ban árkot ástak

Next

/
Thumbnails
Contents