Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

Szombat, 1983,: szeptember 17 3 A zenemíívészetin is elkezdődött Tegnap, pénteken Szeged újabb felsőoktatási intézményében kezdődött meg az idei tanév: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Zeneiskolai Tanárképző Intézet szegedi tagozata tartotta meg évnyitó ünnepségét. Az eseményen megjelent CKörber Tivadarné. a Művelődési Minisztérium egyetemi-főiskolai főosztályának főelőadója, dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. valamint Fosztó Lászlóné, a városi pártbizottság munkatársa. Ünnepi beszédében Weninger Richárd igazgató szólt arról, hogy az intézmény az évek során bebizonyította: szívesen áll új törekvések mellé, s új feladatokat vállalva igyekszik egyre hatékonyabban segíteni a város és a megve zenei életét. Kilenc esztendeje, hogy — az országban először — a szegedi tagozat megrendezte a zeneiskolai tanárok rendszeres komplex továbbképzési tanfolyamát. 1978-ban pedig előkészítő tanfolyamot szervezett, amelyen azóta is zenei pályára készülő, tehetséges gyerekek vesznek részt. Egy éve csatlakoztak ahhoz az országos mozgalomhoz, amely speciális képzést nyújt mindazoknak a képesítés nélküli pedagógusoknak. akik bizonyították rátermettségüket zeneiskolai tanulmányokra. Az idei tanév legfontosabb újdonsága a szegedi zeneművészetin, hogv a vonós tanszakon egyetemi szintű képzés (is) indul. Az egyetemisták a városi tanács ösztöndíjával kezdik meg tanulmányaikat. Ám úgy tűnik. már nemzetközi érdeklődés is megnyilvánul az iskola iránt, hiszen ugyancsak ettől a tanévtől — japán zongorista és spanyol fuvolás hallgatója is lesz az intézménynek. Az átlagos felsőoktatási „stílusnál" jóval több és főleg rendszeresebb munkát kíván az iskola az itt tanulóktól. ehhez azonban megfelelő körülményeket kell teremtenie: e célt szolgálja az idén átadott három új tanterem is. Végezetül az igazgató bejelentette, hogy az oktatók közül Szűcs Mihály (hegedű) főiskolai tanári. Arató Szilvia (zongora) docensi. Szecsődi Ferenc (hegedű) adjunktusi. Somos Johanna (zongora) pedig tanársegédi kinevezett kapott, maid köszöntötte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának 2 úi elsőévesét akik ünnepélyesen esküt tettek leendő hivatásukra. legnyilt az őszi (Folytatás az 1. oldalról.) A körséta résztvevői ezután a Szovjetunió 1350 négyzetméteres bemutatójához érkeztek, ahol Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete köszöntötte őket. A nyolc szovjet külkereskedelmi egyesülés gazdag kiállításán számos olyan termék látható, amely a Szovjetunió és hazánk között egyre bővülő gazdasági kapcsolatok eredménye. Nyikolaj Jakovlevics Naumktn, a Mordvin Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese a külföldön először nálunk bemutatkozó köztársaság fiatal elektromos iparái k eredményeit ismertetve elismerően szólt a Szvetotechnika és a Tungsram között kialakult együttműködésről. A hazai bútoripari vállalatok — a bútorfejlesztési intézet szervezésében — ezúttal a vásárlók régi igényeinek megfelelő kiállítással lepték meg a látogatókat. A nemzetközi bemutatók sorát a Mongol Népköztársaság kiállítása nyitotta meg, ahol a vendégek megtekintették azokat a ruházati termékeket, amelyeknek egy része országaink közti kooperációban készül. A görög kiállítás meglátogatása után a Kubai Köztársaság standjához érkeztek. A távoli szocialista ország azokat a gyümölcs- és halkonzervjeit, valamint dohányáruit mutatta be. amelyekkel bővíteni kívánja a Magyarországra szállított termékeinek választékát. Líbia, a népművészeti alkotásokat bemutató kiállításán egy népviseletbe öltözött kislány köszöntötte virággal a látogatókat, a vendégek ezt követően az Afganisztáni Demok- I ratikus Köztársaságból érke- ] zett. különlegesen megmunkált ékszerekben gyönyörködtek. A Szíriai Arab Köztársaság standján a számunkra ugyancsak különleges rézműves alkotásokat és faintarziákat mutattak be. A Kinai Népköztársaság kiállításán a körséta résztvevői képet kaptak a fejlődő kínai elektronikai ipar kínálatáról, Brazília és Portugália standján bemutatták a legújabb textil- és konfekciótermékeket. — nem titkolva üzleti szándékaikat. Banglades kiállítása különleges népművészeti tárgyakban, szőnyegekben kínált gazdag látnivalókat. A vendégekel ezután Ciprus vásári küldöttei kínálták meg világszerte ismert vörös borukkal. A Palesztin Felszabadítási Szervezet kiállítási standján a kézműipar remekeire — egyebek közt olajfa faragványokra, különböző népi textiliákra hívták fel a vendégek figyelmét. Marokkó, majd a Fülöpszigetek ruházati iparát, bőr- és díszműáruit reprezentáló bemutatót tekintették meg. Az argentin kiállítók rövid divatbemutatót tartottak vásári konfekcióajánlatukból. A körséta a 23-as pavilonban, az elektronikai ipar kiállításán folytatódott. A magyar élelmiszeripar újdonságait bemutató pavilonban egyebek közt az új exportra ajánlott termékekről tájékozódtak a vendégek. A Vietnami Szocialista Köztársaság kiállítói azokat a népművészeti ruházati termékeket mutatták be. amelyek napjaink divatját is követik, s így várhatóan sikerük lesz a nemzetközi piacon. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból érkezett fafaragások és szépen megmunkált ezüsttárgyak szemrevételezése után a vendégek megtekintették a Hungarotex divatbemutatóját, amelyen a nemrégiben megnyílt Pierre Cardin butik modelljeit vonultatták fel. Az F pavilonban a körséta résztvevői a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kiállítását látogatták meg, ahol a szervezők felhívták figyelmüket azoknak a bútorgyáraknak a termékeire, amelyek magyar vállalatokkal kooperációban is megkezdték különféle bútorok gyártását Végül a C pavilonban az Interplayexport és a Csinád magad! barkácskiállítást tekintették meg a vendégek. A körséta végeztével a tervezett 14 óra helyett már 13 órakor a nagyközönség előtt is megnyitották a vásárváros kapuit. A vásárban tegnap több kiállító sajtótájékoztatót tartott. Számos új, korszerű vagyonvédelmi berendezést mutatott be például pénteken az újságíróknak Kármán József rendőr alezredes. a BRFK vag von védelmi tanácsadó szolgálat vezetője, a BNV „Kék fény" pavilonjában tartott sajtótájékoztatóján. Egyebek között ismertette a modern számkombinációs zárak működését. amelyek milliónyi variációja szinte lehetetlenné teszi az épületbe való bejutást. Szovjet ügyészi küldöttség Szegeden A Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap, pénteken Szegedre látogatott A. I. Nyikolájev. nek. a legfőbb ügyész helyettesének vezetésével. A delegációt a Csongrád megyei Főügyészségen dr. Kereszty Béta megyei főügyész fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a törvényesség megyei helyzetéről, az ügyészség munkájáról, valamint a kriminálstatisztika számítógépes módszeréről. A megbeszélés után a küldöttség a nagyfai munkaterápiás alkoholelvonó intézetet tekintette meg. ahol dr. Banka Lajos, az intézmény vezetője tájékoztatta a látogatókat munkájukról. A küldöttség az esti órákban visszautazott Budapestre. Az SZKP KB PB i ülése Az SZKP KB Politikai Bizottsága megvitatta és jóváhagyta a Szovjetunió küldöttségének tevékenységét a madridi találkozón. Megállapította, hogy a találkozó lényeges eredményeket hozott, amelyeket rögzít a kiegyensúlyozott és tartalmas, a helsinki záródokumentum elveire és megállapításaira támaszkodó záródokumentum. Létrejöttek annak újabb lehetőségei, hogy a találHozón részt vevő államok az európai és egyetemes béke megszilárdítása érdekében a jövőben is kölcsönösen előnyös együttműködést folytassanak. A madridi találkozó kedvező eredményei jelentős vívmányát jelentik a párbeszédre és kölcsönös megértésre, a problémák tárgyalások útján történő rendezésére irányuló politikai irányvonalnak. Ezek az eredmények megerősítik, hogy az enyhülési politikának még jelentős erőtartalékai vannak. Kisketeskedök vállalkozásai Új üzletek a városban A vállalkozással és a magánkezdeményezésekkel foglalkozó új rendelkezések nyomán ezen a területen érezhetően megindult a „mozgás". Nem kevésbé érvényes ez a magánkereskedelemre sem, amelynek a megítélése is változott. Míg korábban afféle helykitöltő, hézagpótló szerepet tulajdonítottunk neki. ma az alig több mint egyéves rendelettel lényegében az állami és a szövetkezeti ágazattal azonos szintre, ellátási szerepkörre léptettük elő. így aztán — uram bocsa' — az sem baj. ha egymás konkurrenciáivá válnak. Ezt elismerve aztán az engedélyek k'adásánál lényegében megszűnt mindenféle kötelező előírásnak minősíthető „beleszólás" abba. hogy a pályázó hol létesítsen új üzletet. Ha netán valaki kötöttáru butikot akar nyitni ott, ahol mondjuk van már egymás mellett három, hát tegye, a kockázat is az övé — hátha a lakosság nyer vele! Hogy a vállalkozás szabadsága nemcsak nyerteseket produkál, hanem előrevetíti annak árnyékát is, hogy ebbe bele is lehet bukni, arra már az utóbbi időben is volt példa, s mint dr. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei titkárságának vezetője elmondta, a rendelet megjelenése óta. augusztus elejére harmincegyen anélkül adták vissza az iparigazolványukat. hogy az megérte volna akárcsak, az évfordulót is. Mindezzel együtt tény. hogy Szeged és a megye kereskedelmi ellátásában újabb és újabb kiskereskedők jelennek meg. számításuk szerint saját hasznukra és a közönség igényének jobb kielégítésére. Csongrád megyében 1981 végén 511 kiskereskedőt tartottak nyilván, egy évvel később, tavaly év végén ugyanez a szám 617 volt, s most augusztus 31-én már 756-an álltak a pult mögé. A megyei pezsgést tükrözi a szegedi helyzet is. A városban ugyanis tavalyelőtt 262 volt a magánkereskedők létszáma, ugyanez tavaly decemberben 292, augusztus végén pedig 338. Az eddigi tapasztalatok szerint a slágerszakmák a korábbi években nem engedélyezett ruházati, divatáru, felsőruházati kereskedések. Az új lakótelepek ellátásában is érvényesül az igényekhez igazodó üzletnyitás-politika, amit jól mutat, hogy a jól működő rókusi zöldség-élelmiszer- és vendéglátó magánüzletek példáján Makkosháza városrész ellátásában iS részt vesznek az újabb hasonló üzletek. Jelenleg két vegyeskereskedés mellett három zöldségüzlet nyílt, vendégeket fogad egy lángossütő és egy büfé. s rövidesen megnyitják az újabb falatozót. Ami a vállalkozási lehetőségeket illeti, valójában 109 szakmát. jelent azok közül, amelyekhez magánkereskedői igazolványt már középiskolai végzettségre is ki lehet váltani. A már felsorolt üzletágakon kívül egyébként lehet nyitni fotó-optikai, villamossági és híradástechnikai, hanglemez szaküzletet, sőt lehet valaki ügynök is. Eddig öt űsvnöki irodát nyitottak a városban. No és a vendéglátás: Szegeden hamar kedveltté vált a nyáron megnyílt kisvendéglő. * Legutóbbi ülésén foglalkozott a témával a városi tanács végrehajtó bizottsága is és megállapította, hogy a lakosságellátás igényeinek megfelelően fejlődik a magánkereskedelmi üzletek hálózata. I. Zs. Nem mellékes A

mikor az utóbbi negyedszázad fejleményeit, a leküzdött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, akkor teljes joggal megállapíthatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegészítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egyértelmű törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek. állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növénytermesztésen. állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, építőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékenységet is végezhessenek. Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltató ágazatok teljesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és középüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz-ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igényeket, és azoknak megfelelően. rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is tették hosszú éveken át. Megtehették márcsak azért is, mert a kiegészítő tevékenység általában tisztes hasznot hozott. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami gazdaságokban ötszörösére, a tsz-ekben négyszeresére nőtt a kiegészítő tevékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez sorol. amely közvetlen, szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel. Ilyen például az élelmiszer-feldolgozás, a takarmánykeverés. Ha egy ésszerűbb nyilvántartási móddal vennénk számba a kiegészítő tevékenységeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne, a jelenlegi 34—36 százalékkal szemben. Természetesen még ez is jelentős arány, figyelembe véve. hogy a tsz-ek összes termelési értéke 1982-ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milliárd forint volt. A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági nagyüzemek nyereségének a 40 százaléka származott a kiegészítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az ismeretében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető valamiféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes" jelző bizonyos lebecsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a .„kiegészítő" elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szerepének, jelentőségének megértése. Szerencsére, a legtöbben már felismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvényesülő közgazdasági szabályozás mellett a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetbe ilyen tevékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazdaságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építőipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást teremt, hanem viszonyítva több nyereséget is ad, mint az alaptevékenység sok ágazata. Ebből következik az is, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevékenységgel. az általában a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolatlan. hiszen a tsz-ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszeriparból csak 15 százalékkal, az ipari tevékenységből 4.4 százalékkal, az építőiparból 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés-, vagy a bérszínvonal-szabályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem. mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszor' kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a k! egészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyc' az alkalmazkodóképesség, és a részlegvezetők önállóv'" •• mozgékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelő megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedő"' jogosult központi szervek is. fel sem merül tehát a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visszaszorításának lehetősége. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egves tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kívánnak kialakítani. Így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi munkáját. M

ost nehezebb kiegészítő tevékenységet szervezni, mint korábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés, és kisebbek a beruházási lehetőségek. Ezzel együtt eljött az idejíj a kiegészítő tevékenység korszerűsítésének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egyszerűen nem lesz maid ember, aki — akár a magasabb munkabérért Is — vállalná a hátrányos munkafeltételeket. Az eltelt években sok hasznot hajtott a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az egész népgazdaságnak. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki a gazdaságok és az ipari üzemek között. Erre a megértő együttműködésre a jövőben is szükség lesz. Küzdeni kell viszont a vadhajtások ellen, örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek maguk kívánnak végetvetni a fővárosban a rossz hírű vándorbrigádok tevékenységének. Így: az egyenlő feltételek gondos, körültekintő kialakításával, a belső ellenőrzés fokozásával el lehet érni a kiegészítő tevékenység további zavartalan, egészséges, közérdekű fejlődését. Tóth Benedek