Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

2 Csütörtök, 1983. szeptember 15: Tanévnyitó a tudományegyetemen A nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Sajtótájékoztató Moszkvában 0 Moszkva (MTI) Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben szeptember 6-án felújított szovjet—amerikai tárgyalásokon egyelőre nincs jele annak hogy az Egyesült Államok változtatott volna korábbi álláspontján — jelentette ki szerdán Moszkvában Georgij Kornyijenko. a Szovjetunió külüevminiszterének első helyettese. Kornviienko Szergej Ahromejev marsallal, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettesével az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról tartott sajtóértekezletet a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőinek. A sajtóértekezleten tett nyilatkozatában Georgij Kornvijenko felhívta rá a figyelmet. hogy az Egyesült Államoktól és a NATO4 tói függ lesz-e megállapodás a genfi tárgyalásokon. Nyomatékosan leszögezte: senki sem gondolhat ia komolyan, hogy a Szovjetunió akár az Egyesült Államok által javasolt nullámé "oldást, akár az úgynevezett közbülső megoldást elfogadná, hiszen mindkét javaslat lényege nz. hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkentse európai nukleáris fegyverzetét. Ha az amerikai küldöttség ezúttal is ilyen megállapodásra kapott megbízást, akkor estik azt jelentheti hogy az Egyesült Államok még csak nem is gondol kölcsönösen elfogadható megállapodásra, hanem kiz-árólag Pershing—2es rakétái és robotrepülőgépei mielőbbi európai telepítésére törekszik. A felelősség sz események ilyen ale kulásáért, amely nem nukleáris szembenállás szint iének csökkenéséhez, hane"" növeléséhez vezetne, fokozva ezzel a háborús veszély' az Egvesult Államokra, v lamint a vele eevüttműkn-' NATO- és NATO-n kívü! szövetségeseire hárul. Hetven óra Helsinkiben (1) Dr. Berecz Árpád köszönetet mond a gyémánt- és aranydiplomások nevében (Folytatás az 1. oldalról.) gának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntve az egyelem oktatóit, hallgatóit us dolgozóit, felszólalásában elmondotta, hogy a part Központi Bizoltsaga, a kormány nagyra értékeli azt az oktató-nevelő tevékenységet, ami a József Attila Tudományegyetemen folyik. Utalt arra, hogy az egyelem vezetői, oktatói az elmúlt hónapokban megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésen hozott határozatok és az azokból levonható tanulságok érvényesítésének. Az oktató-nevelő munka sikereiben jelentós része van az egyetemen dolgozó mintegy félezer párttagnak, az 1700 ifjúkommuni6tának és a szakszervezet tagjainak. Örvendetes, hogy az oktatás és nevelés egységes érvényesítésére, a hallgatókkal történő Intenzív foglalkozásra törekszenek. Sokat tettek az egyetemi közélet, a demokrát izmus fejlesztéséért. Erőfeszítéseik azért is nagyra értékelendők. mert ez megfelel a párt ifjúságpolitikai törekvéseinek. A Magyar Szocialista Munkáspárt különös figyelmet fordít az ifjúságra, az ifjúsággal történő foglalkozásra, hiszen nem mindegy, hogy a felnövekvő új nemzedek magatartása, munkája, felelősségérzete milyen lesz. A szocialista társadalomépítő munkában növekszik az emberi tényező szerepe, ami az egyetemi oktató-nevelő munka, az értelmiségképzés fontosságát húzza alá — mondotta. — Az önálló véleményalkotás képességét kell kifejleszteni az egyetemi fiatalokban, mert olyan szakemberekre, olyan értelmiséglekre van szükségünk, akik önálló, belső elkötelezettséggel. magas felelősségérzettel vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezért szükséges, hegv az oktató-nevló munka reálisan mutassa be a fiataloknak az életet, készítse fel őket életünk. fejlődesünk \ aloságos ellentmondásaira. Ne tápláljon illúziókat a já. vöt illetően. A tudományos es az oktató-nevelő munka ne zárkózzon be az egyetem talaj közé, hanem szélesítse kapcsolatait a gyakorlattal, az élettel. Az egyetem vezetői, oktatói a jövőben is tórdítsanak figyelmet a demokratizmus Tej lesz lesére, mert a demokratikus közélet a legfőbb műhelye a személyiség szocialista igényű fejlesztésének. Folytassák tovább azt a gyakorlatot, hogy a fiatalok politikai nevelését nyílt, őszinte vitákkal segítsék elő. Az Ifjúságnak természetes közege u szocializmus, ez azonban nem jelenti a/.t, hogv a fiatalok tudata minden tekintetben automatikusan szocialistává válik, ezért nagyon fontos az őszinte eszmecseré a fiatalokkal, t a politikai nevelómunka hatékonyságának növelése. Felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy fegyelmezetten legyenek elegei tanulmányi kötelezettségüknek, és szorgos tanulással minél jobban készüljenek fel a gyakorlati munkára, az életre. A Politikai Bizottság tagja ezután nemzétközi kérdésekkel foglalkozott. Utalt arra. hogy az emberek milliód azt latolgatják: sikerül-e megőrizni a békét? A szocialista országok legfőbb nemzetközi törekvése a fegyverkezési verseny megállítása. az envhülés eredményeinek. a békének a megőrzése. Belpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági körülmények, belső gazdasági nehézségeink — többek között a mezőgazdaságot sújtó aszály — ellenére sikerült megőriznünk az ország nemzetközi fizetőképességét. Belpolitikai helyzetünk az említett nehézségek ellenére szilárd, ami hazánk nemzetközi megítélésében is kedvező hatást gyakorol. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség minden területen eredményeink megőrzése, a nehézségek leküzdése érdekében. Felszólalása végén sok sikert kívánt az egyetem oktatóinak és hallgatóinak. Zárószavában dr. Kristó Gyula rektor eredményes munkára buzdította az egyetem minden tagját, a 3311 nappali és levelező hallgatót és a több mint 1500 dolgozót. A tanévnyitó közgyűlés a Szózat eléneklésével fejeződött be. Igaz barátok között Dr. Korom Mihály, az JWSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap déjután felkereste a megyei Oártblzöttsá^ot. ahol Gyárfás Mihály, a'rríegvei pártbizottság titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke fogadták és tájékoztatták a megye életének időszerű kérdéseiről, maid eszmecserét folytattak a politikai, a gazdasági és állami munka feladatairól. HAZÁNK ÜJ KAMBODZSAI NAGYKÖVETE Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Karsai Lajost, hazánknak a Kambodzsai Népköztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki állomáshelyére utazott. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében táviratban köszöntötte a Béke és Szocializmus folyóirat szerkesztőségének kollektíváját a lap megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából. HAZÁNKBA ÉRKEZIK AZ INDIAI K ül. ÜGY MINISZTER Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására szeptember 15-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik P. V. Naraszimhu Rao indiai külügyminiszter. MAX KAMPELMAN | LÁTOGATÁSA Max ICampelman nagykövet, a madridi találkozón részt veit amerikai küldöttség vezetője szeptember 12— 14. között látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Nagy János külügy minisztériumi államtlt- • kárral, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettessel, és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel. A nagykövetet fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. SZAKSZERVEZETI ESZMECSERE Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szerdán fogadta a holland nyomda- és papíripari dolgozók szakszervezete Jacob Draijer elnök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Véleményt cseréltek a két ország dolgozóinak élet- és munkakörülményeit érintő témákról. BUSH ALGÉRIÁBAN George Bush amerikai alelnök szerdán megbeszéléseket folytatott az algériai ve- ! zetőkkel. köztük Bendzsedid Sadli államfővel P—i Az olasz hatósagok máitavaly novemberben felhívták a svájci igazságügyminisztérium figyelmét, hogy Licio Gellit meg akarják szöktetni a genfi börtönből — jelentette ki Oscar Luigi Scalfaro olasz belügyminiszter a P—2-es jobboldali titkos szervezet tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság eJött. A miniszter a felelősséget teljes egészében Svájcra hárította a szökésért — sőt. kijelentette, hogy a.svájci rendőrség az első órákban késlekedett a tájékoztatással. Szinte biztos, hogy bárki magyar, aki eljut Finnországba. érkezése után rögtön a velünk közös vonásokat kezdi keresni. Akárcsak az észak-európai ország lakói, ha hozzánk látogatnak. Az egyik legszebb élményem Helsinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot * — Mi, finnek nagyon szeretjük a magyarokat — mondta Anneli AarikaSzrok, a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magam elfogult is vagyok, hiszen tizenhárom esztendőt, a legszebb éveimet töltöttem Magyarországon. Amikor hazajöttem^, nem. szűnt meg ez a jó viszony. Itt a társaságnál napi . kapcsolatban állok a magyarokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint való: a finn— magyar barátság ápolásán, fejlesztésén dolgozom immár huszonkét éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő alatt hétről harminchatra nőtt a helyi szervezeteink száma. A társaságnak 5300 tagja van, s nincs olyan helyi szervezet, ahol ne akadna néhány fantasztikus magyarrajongó, aki erején felül vállal, dolgozik ezért az ügyért, társadalmi munkában. Alkalmam volt találkozni Heikki Koskival, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnökével is, akiben ugyancsak igaz barátunkat ismerhettem meg. Halk szavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy a barátságunk mindennapjairól beszélt: — Tudja, én azt szeretném, ha minden finn legalább egyszer ellátogatna Magyarországra. Akkor érezné-taRasztalná azt. amit jómagam már tizenegyszer átéltem: a magyarok vendégszeretetét közvetlenségét és azt, hogy köztünk milyen könnyen, milyen természetességgel szövődnek a barátság szálai. A legfontosabb azonban, hogy nagyon hasonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem a barátságról, a békéről. Még Pori polgármestere voltam, amikor 1973-ban Eger testvérvárosunk lett, s nemsokára nagyszerű találkozásom volt a várossal, lakóival. Azután sportolók, művészek, turisták, aki tehette, útra kelt. Pori egy finn szaunát is ajándékozott az egrieknek. Néhány gazdusá-. gi megállapodás is létrejött a két város üzemei között. Jelenleg 17 finn és 17 magyar várost köt össze ilyen kapcsolat. Az első testvérvárosi egyezség 1956ban Pécs és Lahti között született. Aztán 1964 és 1974 között hét-hét. 1977-tól pedig kilenc-kilenc város talált egymásra. Az idén Szombathely és Lappeenranta. Jurúusban a miskolciak vendégeskedtek Tamperében, augusztusban a szegediek mutatkoztak be a turkui vásáron. a — A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a motorját jelentik ezek a testvérvárosi kapcsolatok. De van más is. amiről feltétlenül beszélnünk kell — folytatta lelkesen Anneli Aarika-Szrok. — Társaságunk október 10-én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkélkedhet. Így csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980-ban avatták fel a Magyar Kulturális és Tudományos Központot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer jelenik meg az újságunk, amelyben a társaság tevékenységével foglalkozunk, s betekintést nyújtunk a magyarországi eseményekbe. Bekapcsolódtunk a Bartók-, a Kodályév rendezvénysorozatába, és hasonlóképpen készülünk a Liszt-évre. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pécsi Balettet, dé még az őszszel magyar operaénekesek is fellépnek nálunk. A magyar Hazafias Népfronttal közösen minden harmadik esztendőben barátsági hetet rendezünk Magyarországon és Finnországban. A következő 1985-ben lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell elősegítenünk. Jövő őszre úgynevezett magyar csomagot állítunk össze a finn iskolák részére, amiből megismerhetik összetartozásunkat. a mai Magyarország életét, munkáját. Kezdő, haladó és társalgási szinten őszlől tavaszig magyar nyelvórákat szervezünk. Rendszeresen meghívunk előadókat, akik a magyar társadalmi, gazdasági. kulturális és tudományos élettel Ismertetnek meg bennünket. * Különösen aktuális téma volt Helsinkiben ottjártamkor a finn—magyar kulturális együttműködés. Akkor ülésezett az a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésének eredményeit foglalják közös kötetbe. A Magyar Népköztársaság első kulturális megállapodása volt tőkés állammal az az 1959ben kötött egyezmény, amelyet ma is példaként emlegetnek világszerte. Jaalcko Numminen kulturális államtitkárt, a szerkesztő bizottság finn csoportjának vezetőjét érről az együttműködésről kérdeztem: — Szoros és intenzív kapcsolatok kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudósok, művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyarországon, sok magyar muzsikus nálunk. De sokrétűek az emberi kapcsolatok is. Nem ritka a finn—magyar házasság. Csak azt sajnálom. hogy az első közös filmünk, a Vámmentes házasság, amely ehhez a témához kapcsolódott, nem a legszerencsésebb alapállásban közelített a kérdéshez. Kívánom, hogv létrejöjjön egy maradandó magyar— finn filmalkotás is. Beszélhetnék a nyelvkutatók, a tudósok együttműködéséről. Három finn egyetemen magyar lektor dolgozik, három magyaron pedig finn, s kölcsönösen van vendégprofesszori státusunk is. Aztán'itt van a fordítók tevékenysége. Magyarországon több a jó műfordító, mint nálunk. Örömmel hallottam, hogy négy finn alkotás jelent meg a közelmúltban, s kiadták Vainö Kankonen professzor könyvét a Kalevaláról. t— Egyébként 1985-ben ünnepeljük — folytatta — a Kalevala l megszületésének 150. évfordulóját. Szeretnénk ha külföldön, így Magyarországon is lennének megemlékezések. A Kalevalát többször fordították már magyarra, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes fordítása van. több részletét külön is átültették magyarra, s tudomásom szerint most készül az ötödik teljes fordítás. Tudia, mi a legérdekesebb? Az afrikai pulari nyelvre magyarról fordították le nemzeti eposzunkat. Szóval ellátnak feladatokkal a magyar—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom. Személy szerintez a legérdekesebb munkám a minisztériumban, olyan feladat, amely egész hivatali tevékenységemet emberibbé teszi. Érdekes feladatom adódik annak a kötetnek a munkálataiban is. mely a finn—magyar kapcsolatok történetét dolgozza fel. Másfél száz évre nyúlunk vissza benne, s remélhetően jövőre megjelentetjük. A finn—magyar kapcsolat a finn társadalomnak nagyon sokat jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a beszélgetést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tudni, hogy Köz.ép-*Európában nemcsak közeli rokonaink vannak, akikkel szoros szálak kötnek bennünket ' földrészünk szívéhez, hanem hűséges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezeséért vívott harcban. Kocsi Margit (Következik : Erőműtől a vukict