Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

Csütörtök, 1983. szeptember 22. 5 Október elején Indul a hangversenyévad A Szegedi Kamarazenekari Napok koncertjeivel indul az új filharmóniai szezon október elején. Pál Tamás vezényli a Szegedi Kamarazenekart 3-án a Tiszaszálló nagytermében ahol Boccherini és Hándel művei mellett Kocsár Miklós és Vántus István egy-egy alkotása is elhangzik, a szólisták: Sín Katalin és Tarjáni Ferenc. Ez a hangverseny az A jelű kamarabérlet tulajdonosainak szól, a B sorozatban ugyanitt október 5-én este fél 8-tól lép pódiumra a Weninger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar, Gallai Attila és Onczay Csaba közreműködésével. A programban Boccherini másik gordonkaversenye mellett Csajkovszkij, Weiner és Ránki György művei kaptak helyet. Végül a kamarazenekari napok rendezvénye lesz a főbérleti sorozat nyitókoncertje is október 13án. este fél 8-tól a Zenés színházban, amikor is a kolozsváriak látogatnak hozzánk Mircea Cristescu dirigálásával. Ruha István és Bácsik Sándor közreműködésével, SzöllŐ6i, Silvestri, Vivaldi, Bach. Bartók műsorral. A főbérleti sorozatban idén még három koncertet tartanak. November 10-én Givi Azmajparasvili szovjet karmester áll a szegedi szimfonikusok élén Weber, Taktakisvili, Csajkovszkij műsorral, Wieniawsky II. hegedűversenyét a román Lenuta Ciulei játssza. December 1-én Molnár László dirigálja szimfonikusainkat és a DÉLÉP Zenebarátok Kórusát. Brahms Német requiemje és hegedűversenye hangzik el, a szólisták Bajtay Horváth Ágota, Gyimesi Kálmán. illetve Szecsődi Ferenc. December 15-én ugyancsak a szegedi zenekar lép pódiumra, ezúttal Cser Miklós vezényletével, Beethoven B-dúr zongoraversenyének szólistája Ránki Dezső. Februárban Oberfrank Géza, márciusban a szovjet Emin Hacsaturján dirigálja a szegedi szimfonikusokat, márciusban ismét Pál Tamás. Április 5-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar a vendégünk — és Kobayashi Ken-Ichiró; április 12-én a Jereváni Kamarazenekar, míg a főbérleti hangversenyek sorát a szegediek zárják, május 10-én, Oberfrank Géza vezetésével, a gordonkaművész Perényi Miklós vendégjátékával. Az A kaimarabérletben még Bárdi Sándor dalestje, az angol Malcolm Bilson fortepiano estje és a szovjet hegedűművész, Viktor Pikajzen szólóestje kapott helyet. A B sorozat vendége februárban Jevgenyij Nyesztyerenko, márciusban a szovjet Csurljonisz vonósnégyes. májusban a francia zongorista, Bruno Leonhard Gelber. Bérleten kívül rendezik meg a dómban a francia Jean Guillou orgonaestjét október 20-án, s ugyancsak a fogadalmi templomban lép föl jövő júniusban az Állami Hangversenyzenekar, az NSZKbeli Günther Neuhold vezényletével. Vita az ifjúságpolitikáról „Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások" elnevezésű kutatási program titkársága — a KISZ Központi Bizottságával és a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munkaközösségével — vitaülést rendez Budapesten az ifjúság társadalmi helyzetével kapcsolatos kérdésekről. A szeptember végén rendezendő tanácskozáson a kutatók s az ifjúságpolitikával foglalkozó szakemberek értékelik a kiemelt kutatási program során született tudományos munkákat, eredményeket, az alkalomra készített ifjúsági témájú elemző tanulmányokat. A tanácskozáson elsősorban az ifjúság helyzetét meghatározó főbb társadalmi folyamatok alakulását elemzik, s ennek kapcsán szó lesz az ifjúság anyagiegzisztenciális helyzetéről. Előadásokban foglalkoznak az ifjúság lakáshelyzetével, kereseti lehetőségeivel, a családi életkörülményekkel, értékelik, hogy a fiatalok milyen szolgáltatásokat, s mekkora mértékben vesznek igénybe, s hogy alakult az elmúlt években a turizmus. Beszámolnak azokról a vizsgálatokról is, amelyek a fiatal értelmiségiek és a segédmunkás fiatalok helyzetét mérték fel. Foglalkoznak az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének főbb jellemzőivel, konfliktusaival. Drugovácba indulnak Barátkozó vetélkedőre A térítési díjak nem, az összjövedelmek változhattak „Az a napi egy-két forint is pénz" Az elmúlt napokban többen faggatták lapunk munkatársait arról, miért nem írjuk már meg. hogy emelkedtek az óvodai térítési díjak... Vagy talán — vélték az érdeklődők —1 ..eseti tévedés" folytán állapították meg a tavalyitól eltérően gyermekük óvodai ellátásának napi díját? Akkor hol reklamálhatnak? Szaporodván a kérdések, Szögi Bélánétól, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának óvodai főelőadójától kértünk tájékoztatást. — Változtak-e a térítési díj megállapításának elvei? — Sem a térítési díjaki alapjául szolgáló jövedelem meghatározásának szabályai, sem a térítésidíj-kategóriák nem változtak 1979 óta. Az előbbire a Munkaügyi Minisztérium 4/1979-es számú (március 14-i keltezésű), az utóbbira a Munkaügyi. Oktatási és Egészségügyi Minisztérium 11/1979-es jelzésű, augusztus 10-i keltezésű együttes rendelete az érvényes máig. Mindkettő megjelent hivatalos közlönyben, az óvodákban — s az egészségügyi osztály felügyelete alá tartozó bölcsődékben is — ezek mellékletei segítségével állapítják meg a térítési dijakat. — A gyermek eltartójának, vagy ahogy hivatalosan mondani szokták, a térítésre kötelezettnek jövedelméről a munkahely állít ki hivatalos igazolást. Ezenkívül a közös háztartásban élő gyermekek számát veszik méa figyelembe a kategorizálásnál. S alighanem ebből fakadnak az esetleges panaszok. A szülők kereseti iga»olásának kiállítói mindig az előző év alapján töltik ki a rublikákat — s például a jutalmak évente eltérő összege még a változatlan alapfizetésű dolgozók összjövedelmét is tekintélyes mértékben befolyásolhatja. így fordulhat elő, hogy valaki az előző évinél egy. vagy akár több kategóriával is feljebb, vagy éppen lejjebb „ugorhat". — Érdeklődő olvasóinknál ez is, az is előfordult. Kirívó az az eset, amikor egy kétgyermekes család bölcsődés gyermeke után más térítési díjat állapítottak meg, mint az óvodába járó gyermek után. — Nyilvánvaló a tévedés. Mindkét intézményben egyforma díjat kellene fizetniük a szülőknek, feltéve persze, hogy az óvodában, illetve a bölcsődében leadott kereseti igazolások adatai Is megegyeztek. Ilyenkor — és minden olyan esetben, amikor a szülők reklamálnak — az óvoda, a bölcsőde vezetőjének dolga, hogy részletes tájékoztatást adjon a térítési díj megállapításának mikéntjéről. Tapasztalataink szerint a viták e rövid úton rendezhetők. Ha mégsem, a művelődésügyi osztályhoz forduljanak a szülők. A már említett, a Művelődési Közlönyben 1979-ben közzétett rendeletek segítségével egyébként ki-ki maga is ellenőrizheti a térítésidíj-kategória helyességét. Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy a munkaadó kiállította igazoláson nem csupán a havi alapfizetés tizenkétszeres szorzata szerepelt Tegyük hozzá: a 12 díjfizetési kategória mindegyikében (az ezer forint alattitól a tízezer forint feletti összjövedelemig terjedő skálán) különböző térítési díjat állapítanak meg az egy-, kettő-, három-, négy-, illetve az ennél több gyermekes családok számára. A legkisebb díj napi 4 forint, a legmagasabb 23 forint. Még a maximumot fizető családfenntartónak sem jelent havonta 500—530 forintnál több kiadást, hogy gyermekére reggeltől délutánig képzett gondozónők, pedagógusok vigyáznak, gondozzák és tanítják őt, reggelit, ebédet és kétszeri uzsonnát adnak neki. Persze, ha a szülő úgy érzi, tévesen számolták ki gyermeke gondozási díját, ne hagyja annyiban. „Az a napi egy-két forint is pénz" — ahogy egyik levélírónk megfogalmazta. P. K. Véglegessé vált, hogy mivel rukkolnak ki a forráskútiak a belgrádi televízió faluműsorában. A legnagyobb sikerrel kétségtelenül a tengerparti babérokat arató Fonó Néptáncegyüttes kecsegtet, de a hagyományt élesztő Rózsa család tuskóhúzócsapata, vagy a gazdálkodásban jártas Kálmánék szakértelme is biztosíték a „ikeres helytálláshoz. Amint már hírt adtunk róla, a homoki gazdaság a belgrádi televízió nyilvánossága előtt méri össze erejét a hazaiak árugováci közösségével. A jugoszláv televízió vasárnap déltől kétórás helyszíni adásában közvetíti mindkét csatornán és az újvidéki adón is. a versengést. A jugoszláv falvak több éve folyó küzdelmébe A tudás hatalom című műsorban nemrég kapcsolódtak be a szomszédos országok. Előbb az olasz, majd az osztrák gazdálkodók mutatkoztak be a jugoszláv televízió nézőinek. ízelítőt adtak falujuk mindennapjaiból, ünnepeiből. Hasonló feladat vár a forráskúti, üllési résztvevőkre is. Korábban már filmre vették a Haladás Termelőszövetkezet mutatósabb részeit — a zöldségtermesztés, az állattartás mozzanatait, a gyarapodó falut és az iparkodó gazdákat. A vasárnapi főműsorra a játékosabb részletek maradtak. Bemutatkozik majd a mutatós lánykák és délceg legények serege a hagyományt ápoló Fonó Néptáncegyüttes, Nagy Albert művészeti vezetőtől megtudtuk: az egyórás öszszeallításban lesznek kalocsai ruhában, kalapban bemutatott és dunántúli táncok, s a zempléni karikázót 13 lány táncolja. ízelítőt ad az együttes a Maros menti, kalotaszegi, szatmári szokásokból és természetesen a Dél-Alföld jellegzetes táncaiból is. A talpalávalót a Rokka zenekar húzza, a fiúk toppantósa és a Gyuris láGyakorolnak a néptáncosok az üllési művelődési házban nyok mezőségi dalai is bővítik a választékot. Hogy mindebből mit láthatnak majd a vasárnapi tévénézők, p hét végén dől el. Egy viszont biztos, a drugováci föllépésre nagy kedvvel készültek a táncosok, még akkor is, ha az egyik próbán a „vezérénekhang" a világért se akart a helyére illesztődni. Nemcsak a hagyomány ápolói és a gazdálkodás reprezentálói tartottak főpróbát, készültek a sportolók is. Gilicze István ugyan pihentette a derekát, de két társa szorgalmasan gyakorolt a vasárnapi labdajátékra. Némi bizonytalankodás volt ugyan a kosárlabdaszabályok értelmezésében, de a szaktanácsadók segítettek, s így a forráskút! csapat akár meg is lepheti az ellenfelét. A két falu bemutatkozásának egyik mozgatója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Csongrád megyei területi szövetség. Az örömök és a hagyomány hírelésére vállalkoztak, t ezzel segítettek az ismerkedést, hogy az egyik dolgos nép bepillanthasson a másik udvar aba, s esetleg olyat is észrevegyen, amire eddig otthon még nem terjedt ki a figyelme. A házigazdák meghívására holnap, csütörtökön reggel fölzászlózott, jelmondatokkal díszített busszal indul az ötvenkét emberből álló forráskúti delegáció. A küldöttséget dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára vezeti. Kiss Lajos-emlékkönyv „A kötetben található tanulmányok kapcsolódnak a készülő Magyarság Néprajza célkitűzéseihez, s ezzel teljessé válik — először hazánkban — egy nagy mezőváros, mint nagyreliktum néprajzi feldolgozása" — így szól a tudományos minősítés Hódmezővásárhely újabb nagy vállalkozásának, a Kiss Lajos-emlékkönyvnek értékeiről, dr. Bodrogi Tibornak, az MTA néprajzi kutatócsoport igazgatójának fogalmazásában. A nagy munka a kiváló néprajztudós emlékének tiszteleg (1981-ben volt születési centenáriuma), a város saját kiadásában. A róla szóló megemlékezések azonban a tartalomnak csak mintegy egyötödét teszik ki — Móricz Zsigmond és Ortutay Gyula róla szóló írásainak: Olajosok segítettek a nyomdának Reméljük, jól tudják olvasni sorainkat Reméljük, mert a Szegedi Nyomda újságnyomó rotációs gépe ezen lappéldányokon vizsgázott. Miért? Mert a pontosan 60 íves MAN gép nyomóhengere alaposan elhasználódott, felújításra szorult. A legnagyobb gondot az okozta, hogy mikor és hogyan javítsanak? Az NKFV szegedi üzemfenntartási dolgozói siettek segíteni: vasárnap kiszerelték a féltonnás hengert, kijavították azt és tegnap, kedden visszatették a helyére. Felvételünk az | összeszerelésről készült. Acs S„ Sándor felvétele Sipka Sándor emlékeinek éd a hozzá írott Kiss Lajos-levelek közlésének formájában továbbá Filep Antal és Katona Imre tanulmányaiban. Különösen Filep Antal tanulmánya nagy vállalkozás: Kiss Lajos életművének elemző áttekintéséhez töri az utat, megvonva életművének gyorsmérlegét „vásárhely iségének" motívumait, gyűjtő és múzeumszervező munkásságának főbb állomásait és eredményeit; nem megkerülve a tudományos munkásságát zavaró mozzanatokat sem. Katona Imre Kiss Lajos szegény emberei címmel írt tanulmányt a gazdag, és kivitelre, terjedelemre is tekintélyes kötetbe. A könyv a továbbiakban a Kiss Lajos munkássága folytatásának jegyében tartalmazza a Vásárhely szerepe a magyar népi kultúra fejlődésében című, akár önálló műként helytálló, kiadható tanulmányt (Tálasi István), továbbá Tárkony Szűcs Ernő, Égető Melinda, Szenti Tibor, Herczeg Mihály, K. Csilléry Klára, Kresz Mária, ' Bihal Ella, Kovács Ágnes, Felföldi László és Felletár Béla tanulmányát. Témáik változatosak: a vásárhelyi ..baromgaz.daság". a szőlőművelés, a tanyai népi építészet, a szállítás és a közlekedés eszközei, a vásárhelyi bútor, a cserépedények, mondák, mesék, tánckultúra, népzenekutatás. Az ötszáz oldalas, gazdagon illusztrált tudományos kiadvány a vásárhelyi műhely legszebb kollektív alkotásai közé magasodik. Szerkesztette: Dömötör János és Tárkány Szűcs Ernő.