Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

Dzsemajel fogadta az amerikai elnök különmegbízottját Bejrút (MTI) Amin Dzsemajel libanoni államfő Bejrút melletti rezidenciáján kedden fogadta Róbert MacFarlane-t, az amerikai elnök különmegbízottját. A tárgyaláson jelen volt a megbízott helyettese. Richárd Fairbanks is. A megbeszélesről hivatalosan nem közöltek részleteket, az Asz-Szafir bánnak szerepet című libanoni baloldali lap azonban azt irta. hogy az ame- tudható be hoev az rikai diplomata közölte tárgyalópartnereivel: Izrael csak luu"al" noey dz akkor hajlandó összes csapatait kivonni, illetve a kivonulás menetrendjét megállapítani, ha Szíria és a PFSZ is hasonlóan cselekszik. Libanoni „alagút1' Szüntelenül mozgásban van a diplomáciai gépezet Libanonban és Libanon körül — de az időnként igencsak látványos, nem is akármilyen szintp akciók egyelőre nem kecsegtetnek reménnyel arra, hogy belátható időn belül stabilitás alakul ki az országban, libanoni alatt. A libanoni válság egyetlen év alatt produkálta a térség gondjainak minden válfaját. Libanon a közelkeleti konfliktus valamenynyi problémájának valóságos tárháza lett. Érdemes számba venni, milyen erők munkálnak Libanonban. Kiindulópontként ott volt a vallási szempontból megosztott népességgel rendelkező Libanon, amelynek alkotmánya szabályozza, hogy milyen hitű személyiség milyen közjogi méltóságot tölthet be. Az alkotmány maga is kompromisszum eredménye volt: a muzulmánok sohasem nyugodtak bele abba, hogy a maronita keleni tavalyi izraeli invázió nem következett volna be, ha az arab világ képes lett volna megoldani ezeket az ellentéteket. De nem volt képes, és az izraeli támadás következtében a palesztinok megint szétszóródtak, Libanon pedig sokféle befolyási lobogó övezetre szakadt. Jelenleg Libanonban a fegyveres jelenlét számít — a döntés azok kezében van, akiknél a fegyver. Amin Dzsemajel elnök Washingtontól várta a külföldi csapatok eltávolítását Libanonból, de éppen washingtoni látogatása napjaiban született meg a döntés az izraeli csapatok átcsoportosításáról —, ami a gyakorlatban Libanon déli részén az izraeli megszállás tartósítását jelenti —, jelenleg pedig már arról van szó, hogy az Egyesült Államok lesz az, amely növeli katonai jelenlétét az országban. Dzsemajel elnök távollétében alakult meg a Szíriabarát ellenkormány is a szíriai erők ellenőrzése alatt ria arra törekszik, hogy kezébe vegye a palesztin ügyet, s egyelőre úgy tűnik, hogy Jasszer Arafatnak a szíriai „palesztin politikában" nem Ennek El Fatahon belüli palesztin zendülők mindmáig képesek valós alternatívaként jelentkezni az Arafathoz hű erőkkel szemben. Jelenleg a következő erők vannak Libanonban: izraeliek, szíriaiak, különféle irányzatú palesztin erők, libanoni kormánycsapatok, az egyes libanoni frakciók milíciái, amerikai, brit, francia és olasz katonák, ENSZcsapatok. Ezek közül legkisebb befolyással a libanoni kormánycsapatok rendelkeznek. Arab. izraeli, amerikai érdekek ütköznek és fonódnak össze Libanonban. A libanoni „alagút"' végén egyelőre nem látszik a kibontakozás reményének a fénye. Fodor György Csád panasza a BT előtt £ Ndzsmcna (AP) Hisszen Habré csádi elnök kedden üzisnetet küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökéhez és az ENSZ főtitkárához, amelyben „polgári lakosok lemészárlásával és a Csád elleni agresszió kiszélesítésével" vádolja Líbiát. Felhívásában Hisszen Habré sürgős intézkedéseket követel Líbiával szemben. A csádi kormány hasonló értelmű üzenetet juttatott az Afrikai Egységszervezet elnökéhez és főtitkárához is. Idrisz Miszkin csádi külügyminiszter Ndzsmenáben nyugati diplomáciai képviseletek illetékesei előtt megismételte Líbia-ellenes vádjait. Üdvözölte azt a párizsi bejelentést, hogy Franciaország légvédelmi fegyvereket küld Csádba, de elégiídetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Franciaország — legalábbis a jelenlegi hivatalos álláspont szerint — közvetlenül nem óhajt beavatkozni Csádban. Sione Managnában re&ztények uralják nemcsak álló területen. Szerepe máa politikai, hanem az üzleti életet, és kezükben van a hadsereg is. Pensze, maga a muzulmán közösség meszsze nem volt összetartó, állandóak voltak az ellentétek a drúzok, a szunniták vagy I éppen a «iiták között 4 Ebbe ál amúgyis képié- "SÜtífiakeny közegbe kerültek bele dekei ez 1970-es jordániai vérengzések után a palesztinok — fegyvereikkel és ideológiai sok féleségükkel. Egy idő múlva gyakorlatilag kézbe vették az ország déli részének irányítását, és — nem lévén erre más helyük — innen indították támadásaikat izraeli célpontok ellen. A palesztinok lettek nemcsak a libanoni társadalmat, hanem az egész arab világot marcangoló ellentétek gyújtópontja. A Libanon élig sem világos. Valid Dzsumblatt, a drúzok vezére a maga módján „haloldali" — egy ideje egyértelműen Szíria félé húz. Rasid Karami volt miniszterelnök, azt diktálják, hogy csatlakozzon a Dzsemajel elnök kötötte libanoni—izraeli szerződést ellenzők táborához. Franzsie volt libanoni köztársasági elnök — maronita keresztény — kifejezetten Szíriaellenes volt, és nem éppen sima a kapcsolata Karamival sem. Az ország egy részén szíriai erők állomásoznak, s Asszad elnök kijelentette, hogy a szíriai csapatok az utolsó izraeli katona után távoznak. Erre még várni kell. Minden jel szerint SzíAMNESZTIA A szükségállapotok megszüntetésével egy időben hozott amnesztiarendelet értelmében Lengyelországban augusztus elsejéig 1800 személyt helyeztek szabadlábra. Az adatot a lengyel igazságügy-minisztérium ' tette közzé NYUGALOM SRÍ LANKÁBAN Sri Laa kában a péntek eskosság is részt vett a banditák elleni akciókban, és segítségével sikerült felszámolni az Unita több fegyveres osztagát. A kormányerők jelentős mennyiségű fegyvert, lőszert és hadfelszerelést zsákmányoltak. 0 Managua, Washington (Reuter) Richárd Stone. az amerikai elnök kózép-arnenkai különmeg'bízottja hétfőn rövid látogatást tett Nicaragua fővárosában, majd tíznapos közép-amerikai körútja befejeztével visszaérkezett Washingtonba. Az amerikai diplomata Managuában Dániel Ortegával, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátorával, és Miguel d'Escoto külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről nem hoztak nyilvánosságra részleteket. Az AFP francia hírszolgálati iroda értesülése szerint a nicaraguai vezetők a tárgyalások során a közép-amerikai vizeken összpontosított hajóraj visszavonását követelték az Egyesült Államoktól. .Stone a találkozó után adott nyilatkozatában nagyon hasznosnak minősítette managuai megbeszéléseit. * Ruben Zamora, a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front vezetője Richárd Stone-nai vasárnap Bogotában lezajlott találkozóját pozitív. bár kis lépésként értékelte. A salvadori hazafias erők képviselője a nicaraguai vezetőkkel folytatott managuai tárgyalásai után nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Heves harcok az iraki—iráni fronton Q Teherán, Bahrein (Reuter) Heves harcok dúlnak az iraki—iráni front középső szakaszán — derült ki a kedden reggel Bagdadban és Teheránban kiadott hadi j el entések ból. Az INA iraki hírügynökség szerint az iraki erők hétfőn heves kézét usában visszaverték az irániak legújabb támadását. A teheráni rádió ezzel szemben azt jelentette. hogy az iráni erők változatlanul fölényben vannak. Irán szombaton általános támadást indított a front középső szakaszán, hogy visszahódítsa a Mehkörülötti iráni te ületeket. > A hadvezetés hétfon engedelvt adott húsz külföldi újságírónak. hogy ellátogasson Hadzs Omran iraki határterületre, amelyet az iráni erők másfél héttel ezelőtt foglaltak el. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter a Reuter brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette: országa mindaddig folytatja a háborút amíg Bagdad el nem fogadia Teherán békefeltételeit. a szunniták befolyásos ve- „te óta tar.tó . viszonylagos zéregyénisége sohasem volt nyugalom ellenere a főváros, SMfta-tfcfát - az ér- "Colombo utcám ."továbbra is a hadsereg járőrei cirkálnak. A helyzet normalizálódására utal azonban, hogy kedden reggel az állami hivatalokban megkezdődött a munka, és a kereskedők ismét kinyitották üzleteiket. AKCIÓK AZ UNITAK ELLEN Unita-handákat, tettek ártalmatlanná az Angolai Népi Felszabadító Fegyveres Erők (ÉAPLAJ egységei Angola két tartományában. Az Angop angolai hírügynökség jelentése szerint a helyi laJugoszlávia Jobb muiiival, nagyobb felelősséggé!... Cgv rendkívül fontos szovjet—amerikai tárgyalási fórumon tegnap a küldöttségvezetők és a szakértők elbúcsúztak egymástól Genfbeh. Kellemes pihenést, jó nyaralást kívánt egymásnak Karpov és Rowny, a SALART — másnéven Start — tárgyalások szovjet és amerikai küldöttségének vezetője, s októberig elnapolták az eszmecseréket. Az álláspontok ezen a fórumon sem közeledtek egymáshoz olyan méretekben, ahogyan azt a világ közvéleménye elvárná. Márpedig a tét. a kockázat igen nagy: a SALART ugyanis az úgynevezett nehéz rakéták, az interkontinentális ballisztikus célbaj uttató eszközök, a legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverek csökkentését tárgyalja. (A másik genfi megbeszéléssorozat témája a közép-hatótávolságú rakéták. az úgynevezett eurórakéták korlátozása.) Amint azt a Frankfurter Allgemeine Zeitung a közelmúltban megállapította; a genfi SALART-tárgyalások amerikai küldöttségvezetője — aki nyugállományú altábornagy — meglehetősen nehezítette a megállapodáshoz szükséges korhpromisszum létrejöttét. Rowny, mint a lap írta, diplomatához . méltatlan I magatartást tanúsított. HaSflLflRTszliBiet sonló vélemény alakult ki róla az amerikai kongreszszus számos tagjában is: újabban már Washingtonban is bírálják magatartását. Márpedig a SALART nem lehel az amerikai belső hatalmi harc küzdőtere. Sajnos, az Egyesült Államok eddig vajmi kevés megértést tanúsított a szovjet javaslatokkal szemben. Ez azt tükrözi, hogv Rownv eleget tesz legfőbb pártfogóinak, a héják közt is vezető sz.erenet játszó köztársaság párti Helmsnek és a demokrata párti Jecksonnak. akik mindenfajta fegyverzetcsökkentes esküdt ellenfelei. A Szovjetunió — vezető államférfiak nyilatkozataiból és a szakértők cikkeiből világosan kiderül — arra törekszik, hogv az egyenlőség elve alapján minél alacsonyabb szinten jöjjön létre megá.l'apodás a SALART-tárgvalásokon. Washington szeretné arra kényszeríteni szovjet tárgyalópartnerét, hogv elsősorban a földi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták számát csökkentsék. Csakhogy ez hatalmas előnyhöz juttatná az USA-t. miután a szovjet rakéták döntp többsége szárazföldről indítható. Ezzel szemben az Egyesült Államok főleg tengeralattjárókról és nagvhatótávolságú bombázókról fenyegeti a Szovjetuniót. Októberig most szünetel a SALART. A küldöttségek részletesen beszámolnak maid a kormányuknak a végzett munkáról, s őszig megkapjak instrukcióikat a tárgyalások folytatására. Ha az Egyesült Államok valóban a leszerelés híve — amiről újabban néhány figyelemreméltó nyilatkozatot hallhattak. olvashattunk —. akkor a Rcrwny-vezette delegáció kimutathatja iószándékát. Cajnas. az amerikai fél eddig adós maradt az előbbre lépéshez nélkülözhetetlen kompromisszumkereséssel. Az őszi fordulóban kiderül majd. szándékában áll-e az egyenlőség alánján nvugvó megállapodás megkötése, vagv továbbra is ragaszkodik az. egyoldalú előnyök megszerzéséhez. H« az utóbbi álláspont mellett dönt. elkerülhetetlen a fegyverkezési verseny újabb, minden eddiginél súlyosabb veszedelmekkel járó fordulója. Gyapay Dénes Jugoszláviában is forró az idei nyár. És nemcsak az időjárás, hanem a társadalmi légkör is. Tetőpontjához érkezett ugyanis az ország gazdasági helyzetének megszilárdításáért öt esztendővel ezelőtt megindított küzdelem, amelynek stratégiája menetközben alakult ki, és átfogó programban most rögzítették. Belgrádban az utóbbi időben egymást követték a magas szintű tanácskozások, amelyeken a politikai és gazdasági vezetők végleges formába öntötték a hosszú távú gazdasági stabilizációs programot. Ez utóbbi tervezetét Szergej Kraigher. az államelnökség volt elnöke vezetésével egy szakértői bizottság két és fél éves munkával állította össze. A program ^pcatnyi fejezetből áll. A teendők szempontjából ezek egyike sem tartalmaz minőségileg újat, mert a feladatokat lényegében már a JKSZ Í978 júniusi kongresszusa meghatározta. A minőségileg új ezúttal az. hogy a JKSZ Központi Bizottságának legutóbbi plénuma minden eddiginél élesebben és egyértelműbben vetette fel a kommunisták és a vezetők fokozott felelősségét, helytállásának szükségességét. A jelszó minden szinten: „Jobb munkát, nagyobb felelősséget a végrehajiásban." „A program eredményes megvalósítása — olvashatjuk a JKSZ KB határozatában — megköveteli a kollektív és egyéni felelősség érvényesítését. Változtatnunk kell magatartásunkon. Tudatosítanunk kell azt, hogy kizárólag jobb munkával termelhetünk többet, és csak annyit költhetünk, amennyit saját munkánkkal létrehoztunk. A beruházások, a (társadalmi és egyéni) fogyasztás önfinanszírozásának általános gyakorlattá kell válnia." Jugoszlávia jelenlegi súlyos gondjait az váltotta ki, hogy a hetvenes évek végére különböző okokból megbomlott a gazdaság belső és külső egyensúlya. Az ország hosszabb távon erején felül költekezett, túlméretezték a beruházásokat és a lakossági fogyasztást is. Az életszínvonal^ mögött nem volt meg a szükséges munkafedezet, s a külföldi kölcsönök felvétele eladósodáshoz vezetett. Ilyen körülmények között évek óta elsőrendű feladat az export erőteljes növelése, mert csak ez biztosíthatja a külföldi adósságállomány csökkentését, feltéve, ha sikerül elkerülni az újabb kölcsönök felvételét. Eközben mérsékelni kell a túlméretezett beruházásokat és a fogyasztást, mert a külföldi hiteleket a hetvenes évek második felében ezek nyelték el. Jugoszlávia külföldi adósságállománya 1976 végén 5,6 milliárd dollár volt. Ez a múlt év végére 19.3 milliárdra szökött fel. Az ország az adósok táncát járja. 1980—1982-ben, három év alatt összesen 11,7 milliárd dollár hitelt vett fel. s ezalatt 2,5 milliárd dollárt fizetett vissza — kamatokkal együtt —, vagyis mintegy 800 millióval többet. mint amennyi hitelt kapott... Adóssága azonban mégsem csökkent, sőt! 1980 végén 17 milliárd, két esztendővel később már 19.3 milliárd dollár volt. Jugoszlávia — csakúgy, mint sok fejlődő ország — az utóbbi években a megváltozott világgazdasági helyzetben nem tudta visszafizetni adósságát (és a kamatokat), s a a törlesztéshez újabb kölcsönök felvételére kényszerült. Ez az irányzat az idén is folytatódik, s a külföldi tartozása várhatóan ez év végén 21—22 milliárd dollár körül lesz. Az importköllségeket alapvetően a kőolajbehozatal csökkentése foghatja vissza. A hetvenes évek második felében a nyersolaj vásárlására fordított devizaösszegek (az árrobbanások következtében) ugrásszerűen nőttek. Ezért döntöttek úgy már tavaly, hogy — miközben a személygépkocsi-tulajdonosok havi benzinadagját 40 literre korlátozták —, a szükségesnél kb. 1 millió tonnával kevesebbet importálnak. (Jugoszlávia évi nyersolajszükséglete 13 millió tonna, ebből 4,5 millió tonnát a hazai termelés fedez.) A külföldi adósságok fokozatos „ledolgozásához" még három különösen fontos forrás áll rendelkezésre: a mezőgazdasági export, az idegenforgalom és a külföldön dolgozó jugoszlávok által hazautalt valuta. Ezért a gazdasági stabilizációs program a mezőgazdasági termelés évi átlag 4 százalékos emelését rögzítette (ha ez megvalósul, akkor 1985 végéig 2,3 milliárd dollárt hoz), s azzal számol, hogy a turizmus évi. mintegy 2 milliárd, a külföldön munkát vállalók hazautalása pedig 4,5 milliárd dollárt biztosít. A hosszú távú prograrh nagy súlyt helyez egyebek mellett a beruházások és a fogyasztás reális keretek közé szorítására, az 'évi, mintegy 40 százalékos infláció megfékezésére, az árak és a bérek megfelelő alakulására, a regionális különbségek fokozatos csökkentésére. a takarékossáíjra, a szociális problémák megoldására, a szocialista önigazgatási rendszer fejlesztésére. A JKSZ Központi Bizottsága helyzetelemző vitáját összegezve aláhúzta, hogy a jelenlegi problémák nem teszik semmissé azokat a jelentős eredményeket, amelyeket az ország gazdasága az elmúlt évtizedekben elért. Sőt. éppen ezekre építve kell leküzdeni a nehézsegeket. „Megfelelő erővel és anyagi lehetőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy kijussunk a súlyos helyzetből" — mutatott rá a KB, hangsúlyozva az önerőre támaszkodás fontosságát. Márkus Gyula