Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , K rá 73. évfolyam 191. szám 1983. augusztus 13., szombat Ara: i,80 íorint MSZMP SZEGED VÁRÓ SV BIZ O TT&ÁGÁN AK L A P J A Szorgoskodnak a határban Aszály után — Földek újrahasznosítása Betakarítás A gazdaemberek kiapad­hatatlan optimizmusára jel­lemző, hogy a legkíméletle­nebb időjárás csapásai után is újra nekiindulnak az élet­nek. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság mindig előbb­re jut, még akkor is, ha a termés kevesebb a vártnál. E folyamatnak mostanában is tanúi lehetünk. Aszály sújtotta, jég verte, vihar ci­bálta területeken kezdi bon­togatni szárnyait a remény. A kárt szenvedettek meg­kétszerezett erővel fogtak a földek újbóli hasznosításába. Ahol menthetetlenné silá­nyodtak a kukoricatáblák, silógépekkel borotválták le a termést, és már szórják rá a műtrágyát, hogy nemso­kára megkezdhessék az őszi szántást a jövő évi kalászo­sok magágyának. Ilyet ta­pasztalhat a rúzsai, márahal­mi, sándorfalvi homokföldek szemlélője. Máshol a termés mentése kd hosszú napi elfoglaltsá­got A mórahalmi Homok­kultúra és a zákányszéki "Egyetértés Szakszövetkezet­ben jó a vége felé tartanak a munkának a barackszedők. Mint már sokszor említettük, • rendkívüli időjárás köze­lebb hozta egymáshoz a gyümölcsök érését. Alig ma­radt szusszanásnyi idő a korai tavaszi és a késő őszi barackok szürete között. Mostanra már a szeptember elejére beérő sárga húsú gyümölcsöket is ládákba kellett rakni, Domaszéken például éppen a múltkori kí­méletlen jégverés miatt A Bojár-iskola szomszédságá­ban Jáger János dinnyés is igencsak megharagudott az idei nyárra. Hatvanezer fo­rint körülire számították a 21 hektáros dinnyeföld be­vételét, de csak a tizedét si­került eddig betenni a csa­ládi kasszába. Amint mon­dották, a legrosszabbkor jött a jég. mert a növésben le­vő dinnye nem tudja ki­heverni a csapást. Az Ál­lami Biztosító kárbecslője is erre a megállapításra jutott, mikor beledugta a plajbászát a jég ütötte lyukba. öt­ven-hatvan százalékos kár­ról beszélgettek öttjórtunk­kor. A laikusnak is szomorú látvány a tömérdek indál­lan, megkopasztott dinnye, és most már a reménye is szer­tefoszlott, hogy ezen a nyá­ron nem lesz mindig tíz forint közelében a dinnye ki­lónkénti ára. Akinek nem verte el a dinnyeföldjét az augusztusi jégeső, azok örül­hettek igazán a hosszú, for­ró nyárnak. Bőven meghá­lálták a parcellák a fára­dozást. Nagyra hizlalták ter­mésüket az indák, és a pia­con is kellette magát a szép portéka. A paradicsomtermesztők már nem mondhatják sike­resnek az idei esztendőt. A bordányi Munkásőr Tsz re­kordtermést kecsegtető par­cellái például félérésben va­lósággal megsültek. Móra­halmon is a tavalyi termés felével számolnak az idén. A héten indították a paradi­csomzúzó gépsorokat. A ko­rábbi rakományokat a bor­dányi Előre Szakszövetkezet­be vitték, s ott dolgozták föl lének. A hét végén — bár­mennyire is üres az átvevő telep — már tíz vagon pa­radicsomot eresztenek át a gépeken. Ezt a napi üte­met szeretnék tartani a jö­vőben is. ameddig a földek adják a lének való anya­got. Zákányszéken, az Önozó­tanyai majorral által Csú­csék is a paradicsomszedést találták a legsürgősebbnek. Fél hold paradicsomot ültet­tek ezen a tavaszon is, de jó, ha fele lesz a szokásos termésnek. Hárman töltöget­ték a faládákat, mert a nyolcvanadik éve felé tartó Csúcs Vince is Szilveszter fiánál ragadt, segíteni. El­mondása szerint a másik gyerekhez indult, de a ku­koricásnál meggondolta ma­gát, és beállt a paradicsom­szedőkhöz. A féltermésből adódóan hí­rül sincs akkora tumultus az átvevőknél, mint tavaly. Ak­kor sokan napokat álltak az átvevőnél, míg sorra kerül­tek a paradicsommal. Majd­hogynem ütötték egymást, és az ütemet osztókat is ke­servükben. Mostan teljes joggal nevezhető békésnek az állapot az átadók és az át­vevők között. Nagyon nincs is min veszekedni. A Szege­di "Konzervgyárban is most a legnagyobb a rend, mert jut idejük az embereknek ta­karítani, pakolgatni. Varga Mihályné mondotta: férjé­től tudja — aki a beérkező nyersáru számontartója —, hogy a gazdaságok sorra küldik az „akadályközlőket''. A bordányi gépsorok ga­ratjain már leeresztettek kö­rülbelül ezer tonna paradi­csomot. Július 26-a óta fo­lyamatos a munka. Mind­szentről és Nagyfából is hoz­tak lének való anyagot a te­herautók, s ők is az alka­lomnak megfelelően indítják útjára a tartálykocsikat. A telepvezető szerint a becs­léseket a tények igazolják: eddig csak a hatvan száza­lékát dolgozták föl a ter­vezett „paradicsomhegyek­nek". A bordányi átvevőnél iga­zolódott sokadszorra is a ré­gi mondás igaza, amely sze­rint: mindig úgy kell ter­vezni a jövőt, hogy min­den a legjobban fog sike­rülni. Bármennyire is mos­tohán bánt az időjárás a gazdákkal, Kisapáti Péter jö­vőre is fogni szeretne fel hold földet — paradicsom­nak. Pedig nem biztos, hogy hallotta Váncsa Jenő minisz­ter buzdító szavait, amely­lyel az aszályértekezleten ő is a gazdaságok dolgozói tettrekészségét kérte, s is­merte el. M. T. Kereskedelem, dolgozóinak helyzete A KPVDSZ aktívaülése Szegeden Három évi munkáról adott áttekintést és átfogó elem­zést tegnap délelőtt Szege­den, a Tisza-szálló koncert­termében a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek Csongrád megyei Bizott­sága. Forgó Gergelynek, a KPVDSZ megyei bizottsága elnökének megnyitója után — melyben köszöntötte a résztvevőket, többek közt Nóvák Gusztávné dr.-t, a KPVDSZ alelnökét — Ko­pasz Józsefné, a megyei bi­zottság titkára tartott beszá­molót. Bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a három esz­tendeje megválasztott bizott­ság munkáját alapvetően a KPVDSZ XXXIII. kong­resszusának határozatai szabták meg. Ezek közül különösen fontos volt az utóbbi időben a zavartalan áruellátásra, az életszínvo­nal és a társadalompolitika összhangjának megteremté­sére, a vásárlási és fogyasz­tói körülmények javítására vonatkozó előírások rendsze­re. A vizsgált időszakban Csongrád megye területén a kereskedelmi forgalom je­lentős mértékben fejlődött, olyannyira, hogy üteme lé­nyegesen meghaladta az or­szágos átlagot. Míg 1980-ban 14.6, addig 1962-ben 17.7 milliárd forint volt a keres­kedelmi forgalom. Nőtt a lakossági kérésiét, s ennek megfelelően az áruvásárlás­ra fordított összeg is. Egy­szerűen többet vásároltunk. Míg például 1980-ban min­den 100 forint pénzbevétel­ből 82,32 forintot költöttünk vásárlásra, addig 1982-ben már 88,03 forintot tett ki ez az összeg. Különösen nagy változást mutat o szövetke­zeti szektor forgalma, amely például 1981-ben 3,6 száza­lékkal nagyobb ütemben nö­vekedett, mint az állami szektoré. A megye kereskedelmi el­látására a korábbi években nem sok dicsérő jelző ju­tott, azonban a hálózatfej­lesztés eredményeként már 1982. év végén az országos felmérések szerint már az élenjáró megyék közé tar­tozik. Köszönhető ez mind­annak az összehangolt munkának, amelyet gazdál­kodó szerveink, valamint a politikai és tanácsi testüle­tek együttesen tettek az egészséges kereskedelemfej­lesztés érdekében. Ebben az időszakban nyílt meg a Sze­ged Nagyáruház 10 ezer 200, a Domus Áruház 3 ezer 480. a Bizományi Áruház 900, 4 ábécé-áruház, mintegy 3 ezer és egy konyhával ellá­tott étterem 1 ezer 458 négyzetméter alapterület­tel. Továbbá a Szeged Nagy­áruházhoz kapcsolódó kü­lönböző kiegészítő üzletek. Végül is — mondotta a me­gyei bizottság titkára — 1982. év végéig összesen 2 ezer 367 kereskedelmi és vendéglátóipari egység 363 ezer 173 négyzetméternyi alapterülettel áll a lakosság rendelkezésére. A megnövekedett hálózat az ennek nyomán kialakult forgalom'növekedés mind nagyobb feladatot rótt a ke­reskedelemben tevékenykedő dolgozókra. S a kereskedel­mi szervezetek működésé­hez a fokozott követelmé­nyeknek megfelelően egyre fontosabb szerep jut az üze­mi demokráciának, amely­nek kibontakoztatásához — mint azt a beszámolóban megállapították — hathatós támogatást nyújtottak• az il­letékes szakigazgatási szer­vek. A vásárlókkal, a ven­dégekkel való intenzivebb kapcsolat a korábbinál is jobban igényelte a fogyasz­tók érdekeivel történő fog­lalkozást. Ezt segítette töb­bek közt a közgazdasági bi­zottság, amely széles körű vizsgálatot folytatott több vállalatnál az árpolitikai irányelvek végrehajtásáról. A KPVDSZ közreműködött a Hazafias Népfront támoga­tásával megalakult fogyasz­tók tanácsának munkájában is. A továbbiakban foglalko­zott a beszámoló a szocia­lista munkaversennyel, amelyről többek közt meg­állapították, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően némi­leg ellentmondásosnak érté­kelhető. Ebben több más okon kívül szerepe van an­nak is, hogy a szerződéses üzletek megnyitásával rész­ben a versenykövetelménye­ket nem tudták kellően ér­vényesíteni, részben pedig a munkaverseny alapegysége­it képező szocialista brigá­dokra is gátlólag hatott. Több brigád egyszerűen megszűnt. A KPVDSZ me­gyei bizottsága foglalkozott az ágazat dolgozóinak bér­helyzetével, s megállapítot­ta, hogy az időszakon belül az előírásoknak megfelelő­en növekedett. A beszámolóban részlete­sen kitértek a szociálpoliti­kai intézkedésekre, és a teendőkre, az üzemegészség­ügyi helyzetre, melyeknél szembetűnőnek mutatkozik a táppénzes napok magas aránya. A több más kérdés­sel foglalkozó előadást kö­vető vitában az aktívaülés résztvevői beszámoltak a munkahelyeken folyó szak­szervezeti munkával össze­függő egyes kérdésekről. Az aktívaülés Forgó Ger­gely zárszavával ért véget. Augusztus 26—28. Munkásfiatalok országos találkozója A KISZ Központi Bizott­sága augusztus 26—28-án Debrecenben rendezi meg el­ső ízben a munkásfiatalok országos találkozóját — je­lentették be pénteken a KISZ KB székházában megtartott sajtótájékoztatón. A találko­zóra mintegy 2 ezer fiatalt várnak az ország minden ré­széből. Hajdú-Bihar megyé­ből, és Debrecen üzemeiből pedig 8000 fiatal kapcsolódik be a programokba. Bemutaikozslt a Kirov Baléit Adar- Giselle című két­részes fantasztikus táncjáté­kával tegnap este bemutat­kozott a szegedi Dóm téren a leningrádi Kirov Balett. A nagy sikerű, látványos . pre­mieren a főszerepeket Ga­lina Mezenceva. az OSZSZK állami díjas primabalerinája és Konsztantyin Zaklinszkij, az OSZSZK állami díjas mű­vésze táncolta, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Vik­tor Fedotov, az OSZSZK népművésze vezényelte. A be­mutatót megtekintette Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az országgyűlés elnöke. Ugyancsak megtekintette a leningrádi balett premierjét Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője, vala­mint Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője és Jurij Promcsenko, a Szovjetunió debreceni kon­zulja. Hagy László íelvétele

Next

/
Thumbnails
Contents