Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

Péntek", 1983. augusztus 12. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Adam: Giselle. A lenin­grádi Kirov balett vendég­játéka a dómszínpadon. Be­mutató előadás este fél 9­től. Szőke Tisza nemzetközi táncverseny az újszeged) Sportcsarnokban, este 7 órától. I. Országos Táblakép-fes­tészeti Bicnnále. Kiállítása Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtá­rában, és az Ifjúsági Ház­ban. Féner Tamás Balázs Bé­la-díjas fotóművész és Kür­ti Mihály fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, szeptember 4­ig. Geszler Mária, Szalal László, Zavadzky Éva ke­ramikusok kiállítása a Gu­lácsy-teremben, augusztus I3-ig. • Váró Márton szobrász­művész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupola1 galériájában, augusztus 20-ig. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. Szeged múltja, jelene, jö­vője — várostörténeti ki­állítás a várkertben. ífj. Lele József népralzi gyűjteménye, Szeged-Tá­pé, Vártó út 4. Romantikus környezetben Igor Ivanov. a Kirov Ba­lett íődíszlettarvezoje akkor fejezi be munkáját, amikor a többiek elkezdik. Kü­lönleges feladatot ró rá a leningrádi opera- és balett­szinhazban betöltött hiva­tása. hiszen a darabok jó része öröklött, tehát nem csak a rendezések, a ko­reográfiák, de a díszletek is régi mesterek keze nyo­mát őrzik. Feladatai közé tartózik ezeknek karban tar ­tasa, egy-egy felújítás al­kalmával újragondolása, s I természetesen az új dara­bokhoz szükséges díszlet­kompozíciók megálmodása, illetve megterveztetése. — Hogyan ötvöződnek a Kirov Balett vizuális él­ményteremtésében a ha­gyományok ápolása és a korszerű szcenikai törekvé­sek? — Gondolja csak el. hogy a Bajadért mintegy 200 éve mutatták be a korabeli pé­tervári balettművészek. Ma is őrizzük a hagyományos koreográfiát. meg-megújít­juk a jelmezeket, az újabb és újabb művészgenerációk átveszik a régiek örökét. ám egyetlen maradandó és állandó eleme az előadás­nak a két évszázados dísz­let. Ez immár fantasztikus érték, utaztatásához példá­ul különleges engedelyekre van szükség. A regi klasz­szikus baletteknél, ahol a koreográfia évtizedeken át azonos, a rendezői elképze­lés is szorosan összekapcso­lódik a korabeli jelmezek­kel. díszletekkel. Azért né­ha arra is van mód, hogy friss előadásokhoz új kör­nyezetet teremtsünk, én pél­dául elkészíthettem a Haty­tyúk tava. az Anyegin és a Majakovszkij-balett dísz­leteit. — És mi a helyzet a vendégszerepléseknél? — Legtöbbször előre tájé­kozódunk a körülmények­ről. a színpadról. annak méreteiről, elhelyezkedésé­ről, Ehhez Igyekszünk al­kalmazni a Leningrádban meglevő díszleteinket. • — Mi a helyzet a szege­di fellépés díszleteivel? — A szegedi dómszínpad­ra egy romantikus balett és egy koncert-összeállítás ke­rül. Speciálisan ide készí­tettem terveket a Giselle­hez, melyek egyrészt kap­csolódnak az épített kör­nyezethez. másrészt igyekez­nek hatásos illúziót terem­teni a játék két felvonásá­nak, a falujelenetnek és az erdő fantasztikus természeti képének. Az ilyen óriási méretek meglendítik a ter­vező fantáziáját, a kötött­ségek nemes erőfeszítésre késztetnek. Szerettem volna olyan díszletet tervezni, mely romantikus hatásaival szolgálja a balett koreográ­fiáját. a rendezői elképze­lést. és megragadja a néző­ket A balettest tulajdon­képpen csupasz színpadon, konkrét díszletek nélkül zajlik majd. T. L. A szovjet balettművészet a Szegedi Szabadtéri Játékok felújításának 25 évében mindig is otthonra lelt és jelentős szerepet játszott. A balettművé­szet nagykövetei voltak a moszkvai, a kijevi, a minszki, a novoszibirszki, a ri­gai. a permi és a grúz táncosok, akik el­sősorban az orosz klasszikus balett cso­dálatos alkotásaival .ismertették meg a közönséget. Bemutatták többek között a Hattyúk tavát, a Csipkerózsikát. a Coppe­liát. a Kővirágot. a Jeanne d'Arcot. a Bahcsiszeráji szökőkutat, az Otellót. s most. mintegy koronaként, a Lenin-rend­del és az Októberi Forradalom Érdem­rendjével kitüntetett Leningrádi Állami Akadémiai Kirov Opera- és Balettszínház táncművészei az egyik legnagyszerűbb ro­mantikus művet. Adam Giselle című fan­tasztikus táncjátékát mutatják be ma. pénteken és holnap, szombaton este. maid vasárnap egy koncertprogram keretében a szegedi szabadtéri közönsége megismer­kedhet több klasszikus alkotás részletével. Így például a Chopiniana című balett­szvittel. Saint-Saéns A hattyú halála cí­mű zenéjére készült koreográfiával, vala­mint Minkusz Paquita című balettjének részletével. A mai Giselle-premieren a főszerepeket Galina Mezenceva, az OSZSZK állami-dí­jas prímabalerinája és Konsztaníyin Zak­linszkij. az OSZSZK állami díjasa táncol­ja. A Szegedi Szimfonikus Zenekart a le­ningrádi egvüttes karmestere. Viktor Fe­dotov, az OSZSZK népművésze vezényli. Holnap másik szereposztásban lép közön­ség elé a balett-társulat. Giselle a Szov­jetunió állami díjas népművésze, a Szo­cialista Munka Hőse. az első számú szov­jet prímabalerina. Irina Kolpakova lesz. partnere az OSZSZK Érdemes művésze. Szergei Berezsnoj. Karmester, pálca nélkül Balettműhely Leningrádban « Dráma, táncban elbeszélve 3 Az együttes műsorában más műfaiű • előadósok is szerepelnek. Beaumar­chais Figaró házassága című műve alapián az Egy örült nap. Mozart operájából vett zenei részletek felhasználásával készült balettkomédia. A színes, tarka, életvidám képek egymásutánja már nem az ..élő lel­kek". hanem vérbő emberek zamatos, élet­vidám tánca. A darabnak természetesen van mélyebb tartalma is. így Figaro és Almaviva gróf kapcsolata. A leningrádi Figaro előadását az élet­öröm. a derűs vidámság jellemzi, ahol a balettmester a mozgással és tánccal min­denekelőtt Beaumarct^ais humorát akar­ta kiemelni. A mű szövegét olvasva, el­képzelni is nehéz, hogy a humoros részek­nél a komikumot hordozó szavak nélkül is létrejön a nevetés. Az Eifman rendezte előadás rácáfol erre. s meggyőzően bizo­nyítja. hogy mindez a humor kifejezhető mozgással, tánccal is. Az előadás igen népszerű. A premier Moszkvában volt. maid Leningrádban az Oktyabrszkij kon­certteremben mutatták be. 1982 nyarán érdekes premier zajlott le Leningrádban. Egy másik balettegvüttes produkcióiáról van szó. amelv szintén fő­leg az úgynevezett modern balettel foglal­kozik. az orosz klaszikus irodalom ismert remekművét. Osztrovszkij Vihar című drámáját dolgozta fel. Csajkovszkij zené­jére. Az előadást a fiatal Vlagyimir Fe­gyágyin rendezte, a művészeti vezető, a díszlet- és jelmeztervező Oleg Averjánov­val közösen, s Csajkovszkijnak kevéssé is­mert szimfonikus művét használják fel. amelyet a zeneszerző 22 éves korában írt. Közismert, hogv Osztrovszkij drámája Csajkovszkij kedvelt olvasmánya, irodal­mi élménye volt. A zeneszerző testvéré­nek. Modeszt Iljics Csajkovszkijnak a vallomásából tudiuk. hogy a nagy kom­ponista régóta szeretett volna operát írni Osztrovszkij drámájából. Ilyen operát. ' mint tudiuk. Csajkovszkij nem komponált, de fennmaradt néhánv zenei fragmentum és egv szimfónia/észlet. amelyben a ze­neszerző ezt a témát dolgozza fel. Oleg Averjónov ezek felhasználásával vitte színpadra a baleltet, sajátos, újszerű al­kotói értelmezéssel. Tulajdonképpen .ott kezdi, ahol a dráma végződik: Katyerina halálával. Lénvegesen eltérve a hagyomá­nyos értelmezéstől, amely szerint a drá­ma egyik főszereplője. Tvihon. Katverina férje — aki giuoee jellemű, megalkuvó ember —. az asszony halálának egvik elő­mozdítója a „sötétség birodalmában". Oleg Averiánov díszleteinek ismét fon­tos szerep iut az előadásban: a díszletter­vező Levitán ismert festményét, az örök nyugalmat nagyítia ki. amelv folyót és temetőrészietet ábrázol. A balett fő gon­dolata szerint — s ebben a balett eltér Osztrovszkij drámájától — Katyerina ha­lálával nem fejeződik be a darab. Katye­rina halálának és a folyónak a témája Csajkovszkij zenéjében a folyó zúgását, áramlását kifejező meseszerű zenei ábrá­zolásban egyesül. De nem a darab végén, hanem a darab közepe táján található ez a zenei részlet: Katverina így előbb lesz öngyilkos, maid ettől kezdve a cselekmény visszafelé pereg Tyihon tudatában. Katve­rina ekkor már halott, de a balettfeldol­gozásban a drámától eltérően ez a tragi­kus esemény „ébreszti, rá" Tvihont a „sö­tétség birodalmának" szörnyűségeire. Tyi­hon ráébred arra is, hogv feleségének Bo­risz iránti szerelme ilyen körülmények között számára eddig elképzelhetetlen, rendkívüli szépségű dolog volt. Tvihon za­varos-részeg tudatában fel-felvillannak e szerelem tiszta, ártatlan, számára hozzá­férhetetlen képei, amelyeknek következté­ben Tyihon megismeri a megtisztító szen­vedést. A drámától eltérően, a balettfel­dolgozás nem Katverina. hanem Tvihon tragédiáiára fekteti tehát a hangsúlyt. Az előadást Aszkold Makarov balettegyüttese vitte színre: Makarov jelenleg a konzer­vatórium professzora, korábban maga is nagvszerű táncos volt. Az együttes főleg balettminiatűrökkel foglalkozik. Aszkold Makarov előtt az együttes művészeti ve­zetője Leonyid Jakobson balettmester volt. a világszerte ismert miniatűrökből álló Rodin szobrai kompozíció szerzője és rendezője. Aszkold Makarov együttese Moszkvában Shakespeare Rómeó és Júlia című művét is bemutatta Csajkovszkij ze­néiére. E miniátűr balettet (mindössze 20 perces!) négv táncos táncolia: Rómeó. Jú­lia. Mercutio és Tvbalt. A klasszikus és modern balett művészeti kifejezőeszközei­nek egvüttes felhasználása igen termé­kenynek és sikeresnek mondható ebben az előadásban, ami nem véletlen. hiszen Shakespeare e művének számos ki­váló. klasszikus feldolgozása létezik, mind Csajkovszkij, mind Prokofjev zenéiére. Tatjana Boborikina Vezényelt a New York-i Metropolitanben és a lon­doni \ Covent Gardenben, fellépett Tokióban és Sid­neyben, összesen 26 világ­városban dirigált. Magyar­országon most jár először. Jobb későn, mint soha, mondja, ráadásul ilyen, nem mindennapi vendégszerep­lés-előzmények után Viktor Fedotov. A Kirov Opera karnagya joggal hangsú­lyozza, különleges várano­zásokkal tekint a Dóm téri bemutató elé. Hogy miért? Hagyjuk a választ későbbre. Hiszen akinek ennyi tapasz­talata van, s elképzelései­ről szólva kiemeli, arra kü­lön büszke, hogy a Covent Garden „egészen kiváló" zenekarát dirigálhatta, van mire hivatkoznia .múlt és jelen összevetésekor. A min­denkori premier-koncepció felvázolásakor úgyszintén. Fedotov néhány nappal a társulat előtt. Drezdából ér­kezett, ott ünnepelte 50. születésnapját. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki hazájában, a Szovjetunió és az OSZSZK Népművésze cím birtokosa, Salzburgban ®a Mozartheum akadémiai kitüntetését kap­ta. Bécsben pedig ő nyi­totta meg Csajkovszkij Csipkerózsikájával és Pro­kofjev Rómeó és Júliájával a nemzetközi művészeti fesztivált. Saját zenekarával bizony elég. ritkán szerepel. Nem is csoda: a vendégfel­lépések rengeteg idejét ve­szik igénybe, Barcelonától Torontóig. •— Három-négyéves korom óta mindig hangszerekkel matattam, szinte a játékaim is zeneszerszámok voltak. A családban mindenki muzsi­kált, ki ezen, ki azon ját­szott. Én tizenkét évesen Leningrádban. katonazene­karban kezdtem. Háború volt... 1948-ban. 15 éves fejjel Csajkovszkij IV. szim­fóniáját kellett volna vezé­nyelni, valahogy éppen nem volt ember. Majd én, mond­tam fene nagy önbizalom­mal, és jelentkeztem. Cso­dálkoztak és kinevettek tel­jesen érthetően. Azért meg­csináltam ... És ügy érez­tem. ment is valahogyan, így kerültem a konzervató­riumba, de utána a moszk­vai katonai akadémián foly­tattam tanulmányaimat. Am gyorsan rájöttem: nem ez való nekem. Visszamentem Leningrádba —, hogy zenész lehessek. A főiskola elvégzése után Viktor Fedotov a Kirov Színházhoz került. A zene­karban játszott, trombonon és tubán. Akkor még zene­szerző szeretett volna lenni. Kompozítor és nem zenei „kivitelező". Fejlődőképes ember: bizonyos idő eltelte­vel világos lett előtte — saját szavaival —, „hogy jobb (esetleg) jó karmester­nek lenni, mint garantáltan rossz zeneszerzőnek." Elvé­gezte hát a karmesterszakot is. s ma már egykori tanin­tézetének, a Néva-parti kon­zervatóriumnak tanára. 1961­ban Bizet Ca rmenjével de­bütáltam a Kirovban, nyolc éve vezető karnagy. — A Giselle-lel kapcso­latosan azt mondhatom, nincs különleges koncepci­óm. Egyszerű elképzelés: azon alapul, hogy a kar­mesternek mindig újítónak kell lennie, valahányszor csak a zenét a színpadra s onnan a nézőtérre „viszi". Ebben a folyamatban legyen harmónia, a gesztusok legye­nek arányban zenével es színpadi produkcióval, meg­felelő összhang teremtődlek zenekar és szereplők között. A Giselle régi romantikus, voltaképpen „egyszerű" ba­lett. alapjában véve nem dramatikus jellegű. Ezért a legfőbb feladat megtalálni a partitúrában azt az ot hangjegyet, amelyek dön­tően determinálják az egesz művet, igy magát a produk­ciót. Ha ezek megvannak, és jól tudom használni, e kulminációs pontok révén a többi már ..megy": hozzájuk igazodik. Ügy is fogalmaz­hatnék. a többi már a fi­nom zenei romantika dol­ga. ami meg is teszi a ma­gáét. — A karmester: irányító. Van ebben valami különle­ges módszere? — A New York Times a Metropolitan-beli fellépésem után azt írta, Fedotov pálca nélkül, a szemével tudia irányítani még a baleriná­kat is. Megtisztelő, hízelgő és persze kissé túlzó meg­állapítás. de hozzátenni csau annyit tudok: igyekszem ezen a sajátos adottságok­kal rendelkező téren is ten­ni majd a dolgomat. A Giselle-t egyébkent is min­den alkalommal másként kell játszani és előadni, ez hatásának egyik garanciája. Nem rutinból, csak ne ru­tinból! D. U Statisztaválogatás a Háryra E hét végén még a szov­jet balettművészeké a Sze­gedi Szabadtéri Játékok te­repe. de vasárnap már el­kezdődik a felkészülés a jubileumi program utolsó bemutatójára. Kodály Háry Jánosának előadásaira. Bé­kés András tavaly, a Ko­dály-centenáriumra, szín­padra állított produkcióját iödtBciU alefi. 4 lu4ünaéc 19-én. 20-án és 21-én lát. hatja iMeiis Györggyel. Mé. szöly Katalinnal a főszere­pekben. A Dóm téri színpadon augusztus 14-en. vasárnap délután 5 orakor statiszta­válogatást tartanak. kérik az érdeklődőket — férfia­kat, nőket es gyerekeket —, hogy jelenjenek meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents