Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

Szerda, 1983. augusztus lő. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK I. Országos Táblakép-festészeti Biennále. Kiállítása Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Féner Tamás Balázs Béla-dijas fotóművész és Kürti Mihály fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, szeptember 4ig. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Cva keramikusok kiállítása a Gulácsy-teremben, augusztus 13-ig. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból kiállítás a Technika Házában, augusztus 12ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Szeged múltja. lelenc, jővője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lele József népralzl gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó üt 4. Ablakok a kerámiáról Meghalt Gyólai István A cím konkrét is, jelké- máiható, gyűrhető, alakítha- kon az elismeréseket, díjapes is. Részint utal Geszler tó műfaj kapcsolódik a szíMária Munkácsy-díjas kera- tanyöfnattal, mint a fotogmikus alkotásaira, részint a ráfia eredményeit asszimiGulácsy Lajos-teremben ren- láló grafikai technikával. S dezett tárlaton kerámiamű- bár néhány térforma ís látvészetünk három útjára te- ható a kiállításon, Geszler kinthetünk. Hisz Geszler Mária művészi pályáján Mária munkái mellett ott ezek az előbb említett munláthatjuk Szalai László és kák a meghatározóak, a léZavadzky Éva alkotásait is nyegesek, az eredetik, az út— s mindhárom oly külön- törő jelentőségűek. Egyik soböző, mintha három égtáj rozátán régi városábrázoláfelé nyitnánk ablakot. sok barnult foltjait mentette kat, melyek közül kiemelkedik az Erfurti Quadriennálé elimerése, a legutóbbi három pécsi kerámiabiennálé díja. az ezüstérem, melyet tavaly Vallaurisban kapott. Szalai László munkáival két emlékezetes találkozásom volt. Az egyik jó tíz évvel ezelőtt, a szegedi Tömörkény gimnázium alagsorában, ahol mint szakoktató dolgozott, a másik tavaly PéGeszler Mária néhány év- at a gyurodesek keretebe csett; ahol a hetedik országéi ezelőtt már rendezett Sze- helyezett táblaképértékű gos kerámiabiennálén Tögeden önálló kiállítást, ak- művekké: másutt tájak fo- rés című háromrészes sopozitív-negativ. rozata elso dVat knVott kor elsősorban közép-ázsiai tógrafikai rozata első ...... .. .. Pedig sok minderi történt ez élményeinek letisztult és ke- lenyegre toro, dekoratív rit- alatt az évtized alatt a sze_ rámiában megfogalmazott musait ötvözte kerámia-fa- gedi művésszel. A Tömöremlékeit mutatta be Most liképein; ismét másutt kék- kény gimnázium és művénéhány éves kísérletezés festő függönyök élménysze- -ti ^-J"** keraután azokat az alkotásait ru es Plasztikus megragada- Xgi2-tö\ az Iparművészeti hozta el, amelyeknek lénye- sára törekedett. Geszler Má- Főiskola kerámia szakának ge a kerámia és a grafika ria eredeti és egyéni világ- hallgatója lett, ahol 1977újabb eljárásaként Ismert ra tekintett kitárt ablaka- ^eTenTr^T kert szitanyomat házasítása. A boI> nem veletlen, hogy az mia S7akoktató.ia, majd 79keramiai, mint kötött művészet, anyaghoz utóbbi években sorra kapta mint for- hazai és külföldi kiállításoBaJeftműhely Leningrádban Eifman és együttese 1 Ha a leningrádi balettről beszélünk, mindenekelőtt tudnunk kell, két fő irányzata létezik. A világhírű klasszikus orosz iskola folytatása és továbbfejlesztése. valamint a klasszikus orosz balett tradícióira épülő új előadások színre vitele. Ilyen baletteket láthatunk a moszkvai Nagyszínház együttesének előadásában is. Leningrádban főleg ez a műfaj alkotja a Kisszínház és a Kisszínház balettegyütteseinek repertoáriát, ebből mutatják be Szegeden a Giselle-t. Ezúttal azonban az orosz, s egyben a leningrádi balett Magyarországon kevésbé ismert másik irányzatáról, az úgynevezett modern balettről szeretnék szólni. A modern irányzatról tudnunk kell. hogy nem szűkíthető le az úgynevezett rockbalettre. Szinte magától értetődik, hogy ez az úi irányzat a Szovietunióban szintén a klasszikus orosz iskolára épül. elválaszthatatlan annak világszerte ismert hagvománvaitól. Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor a modern leningrádi balett meghatározásánál a klasszikus balett kifejező eszközeinek az ú.i. még születőben levő és szemünk előtt formálódó formanyelvvel való szerves egységéről, kapcsolatáról kell beszélnünk. Az ilyen értelemben vett modern balett nem idegen a klasszikus iskola olvan nagv műhelyeitől sem. mint a leningrádi Kirov Színház vagv a Kisszínház. Példaként említhetnénk az óorosz irodalmi témát feldolgozó Jaroszlavna című előadást, vagv a Kjrov Színház Púpos lovacska előadását. Részletesebben két leningrádi balettegyüttessel szeretnék foglalkozni, amelyek főleg a fenti értelemben vett modern balett produkciók színre vitelét tűzték ki célul. Az eavik egvüttest Borisz Eifman vezeti, mindössze ötéves múltra tekinthet vissza, de e viszonylag rövid idő alatt is jelentős sikereket ért el. Az Eitman-vezette együttest iól ismerik a Szovietunióban. az utóbbi évek néhány produkciójára külföldön is felfigyeltek. Művészi próbálkozásaik igen sokrétűek: repertoárjukon megtalálhatóak mind az úgynevezett komolv. filozofikus hangvételű balettelóadások. mind a balettben kifejezett, olykor rezignált hangvételű reflexiók férfi és nő kapcsolatáról. művészi hivatásról, művészsorsról stb. A férfi és nő problémáiét megjelenítő, filozofikus hangvételű Két szólam — a Pink Floyd egvüttes zenéiére írt duett. Ez a 10 perces darab magas művészi szinten jeleníti meg két ember kapcsolatának történetét, akik konfliktusukat végül is harmóniában képesek feloldani. Az egvüttes 1980-ban Dosztojevszkij A félkegyelmű című műve alapján alkotott kompozícióját mutatta be. Már maga a tény. hogv a rendező, a balettmester ehhez a műhöz fordult, a művészi elgondolás mélvségéről beszél. Mi több. a zene kiválasztása is erre utal: Csajkovszkij VI. szimfóniája nemcsak remekmű, de valódi mélység, érzelmi gazdagság jellemzi. Eifman rendelkezik azzal a képességgel, hogv a klaszikus orosz balett hagyományait a modern műfaj követelményeivel ötvözze, magas szinten. Éppen ez az öszszekapcsolás teremti meg a lehetőséget az alkotó balettmester művészi elképzeléseinek. gondolatainak hű tolmácsolására. A dosztojevszkiii mű alapján alkotott balettkompozíció természetesen nem a regénv egészének vagv valarpelv részének szó szerinti olvasatát adia. ezt különben sem várhatnánk el egv alig 30 perces előadástól. Magától értetődik, hogv ez a balettkompozíció a rendező Eifmannak a regényhez való viszonyulását, a regénv gondolatának egvéni művészi interpretációját fejezi ki. Képletesen szólva: a balettmester a lelkek dosztojevszkiii polifóniáiát. bonyolult kölcsönhatását viszi táncszínpadra. Első hallásra valószínűleg furcsának tűnik. hogy Miskin herceg trikóban lép színpadra. s kezének-lábának mozgásával feiez ki valamit, azaz táncolni kezd. De ha meggondoljuk, hogv az igazi balett nem más. mint plasztika, amelv a lélek belső mozgását jeleníti meg a zene és a kifejezendő gondolat útmutatásait követve, akkor érthetővé válik Miskin herceg ilyen megjelenése a balettszínpadon Tatjana Boborikina tői a Kecskeméti Kerámia Stúdió műhelyfőnöke lett. Egy éve önálló tervezőként dolgozik, munkáival most a szülőváros közönsége is megismerkedhet. Osmagokra emlékeztető edényeket formál, melyeknek héjrepedéseit elemi erők feszítik, s erre utalnak a föld-színek, az agyagszürkék, sziennavörösek, sárbarnák. Kár, hogy a tárlatra — legalább bemutatásként — nem hozta el nagyszerű díjnyertes sorozatának darabjait, melyek pompásan ötvözik a természeti erők és az emberi ráció ellentmondásos, de egymást sohasem nélkülöző ujjlenyomatait Zavadszky Éva az emberi test nyomatait, mint régészeti leleteket kezeli. A férfi és női torzók úgy tűnnek domborművű kerámiaképein, mintha ezek a felhámrétegek őriznék a humánum legspecifikusabb jegyeit. Fehér és nyers színű anyaggal dolgozik, melyeknek jó ellenpontja a sötét háttér. Bár ötletei nem eredetiek — izgalmasabb megoldásban láthattuk már ezeket Mészáros Mari üvegszobrain —, mégis figyelmet érdemlőek. mert az emberről mondanak el érvériyes és hiteles adatokat. Zavadszky kísérletet tesz arra, hogy a kerámiát autonóm művészetté, szobrászi érvényességű műfajjá emelje. Feszegeti a műfaji kariátokat, s talán már csak anyagában köthető ahhoz az ősi tárgyformáló kultúrához, amelyet fazekasságnak, cserepességnek vagy újkeletű nevén iparművészetnek nevezünk. Hogv nem eredménytelenül, arra bizonyság: a kerámia nemzetközi fővárosában, Faenzában már kétszer mutatkozott be. Ez is egy ablaknyi lehetőség a műfaj széles horizontjából. T. L. Fájdalmas veszteség érte Szeged forradalmi munkásmozgalmát : egyik legtapasztaltabb. legtöbbet cselekvő tagja, Gyólai István távozott sorainkból. 1890. szeptember 24-én született Szegeden. 1913-tól vett részt a munkásmozgalomban, a szakszervezet és az SZDP tagja. 19i5-től katona volt, 191S-ben pedig vöröskatonaként a Tanácsköztársaságot védelmezte. Az első magyar proletárállam bukása után Belgrádba szokott elvtársaival, Krim Antallal, Dékány Istvánnal, Király Ferenccel és Somogyi Ferenccel. Szegedre 1923 decemberében tértek vissza. Gyólai István újból bekapcsolódott a munkások szervezkedésébe, kapcsolatot talált a városban tevékenykedő haladó gondolkodású emberekkel. 1924-ben a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége vezetőségi tagja lett. A húszas évek második felében illegális összejöveteleket tartottak id. Komócsin Mihállyal, Kálmán Józseffel. Halász Györggyel, Gombai Mihállyal, I.advánszky Józseffel, Bakacsi Jánossal. Bérmozgalmat szerveztek. részleges sztrájkokat tartottak. Később is folytatták az illegális munkát, általános építősztrájkot szerveztek. Több munkaalkalmat, rövidebb munkaidőt Követeltek. Gyólai István tagja volt a szociáldemokrata párt szegedi végrehajtó bizottságának, 1944-ig a Szakmaközi Bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1932től 1944-ig részt vett a Vörös Segély tevékenységében, maga is gyűjtött adományokat. A második világháború éveiben többször tartottak náluk házkutatást, fegyvereket. röpcédulákat kerestek lakásukban. 1944ben Ricsére internálták. A felszabadulás Szegeden értet A szervezőbizottság tagjaként részt vett a Magyar Kommunista Párt megalakításában. 1948-ig tag.ia volt az MKP szegedi végrehaitőbizottságának. 1944-ben elkezdte DélMagyarországon szervezni az Építők Szakszervezetét. 1948-ig szakmaközi titkárként tevékenykedett. Részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításában. Tagja lett a Nemzeti Bizottságnak, Szeged cgvik képviselője az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1947-ben 7.ombori Jánossal. Kiss Pállal és Gombai Jánossal megalakították az első szegedi szocialista építőipari szervezetet, a DÉLÉP elődjét, melynek első igazgatójává Gyólai Istvánt nevezték ki. A tanácsok megalakulásától 1980-ig folyamatosan részt vett a városi tanács munkájában. Állandó segítője volt a városi pártbizottságnak.' instruktorként dolgozott. 1956 októberében fegyveres készenlétben állt a pártház védelmére. Az ellenforradalom után közv»tien részt vállalt a kommunista Párt újjászervezéséből. 1957 február 5-én az építőipari vállalat igazgatójaként ment nyugdíjba. Később is részt vett politikai munkában, a Szakmaközi Bizottság elnöke volt. a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának, s 1980-ig pedig a városi pártbizottságnak tag'a. Eredményes tevékenységét a szakszervezeti mozgalom két alkalommal Szakszervezeti Munkáért arany foicozattal, a munkáshatalom számos kitüntetéssel honorálta: 1955-ben Magyar Partizán Emlékérmet, ugyanabban az évben SzociaFsta Munkáért Érdemérmet. 1339ben Magyar Tanácsköztársasági Emlékérmet. 1964-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemi endet, 1970-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, ugyancsak 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, 1980-ban pedig a Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapta. Gyólai István, a szegedi munkásmozgalom több nemzedékének tanítója, példaképe volt. Családtagiak elvtársai, barátai, augusztus 12-én. pénteken, 15 órakor a Belvárosi temetőben vesznek végső búcsút tőle. MSZMP Szeged városi Bizottsága Bezárult az ornifológiai tábor Megfelölt cinegék Kedvező eredménnyel zárult a diákok ornitológiai táborozása, amelyet a Tömörkény község határában levő Csaj-tónál rendeztek. Csongrád. Szolnok. Szabolcs. Pest és más megyékből meghívott fiatalok váltották egymást a Magyar Madártani Egyesület pusztaszeri csoportjának kezdeményezésére létrehozott háromhetes táborozáson. Ez idő alatt mintegy 1 ezer 400 költöző szárnyast jelöltek meg az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal dél-alföldi felügyelőségének szakmai irányításával. A tábor lakói a tó mentén, a sűrű nádasban kis nyiladékot vágtak. Ott feszítették ki a 12 méter hosszú és % méter magas függönyhálót. A speciális csapdával befogott madarakat Budapest feliratú, számozott gyűrűkkel jelölték meg. maid útjukra bocsátották. Közben minden szárnyasról részletes biometriai adatfelvételt készítettek. Feljegyezték többek között a szárnyak nagyságát, formáját, az evezőtollak egymáshoz viszonyított hosszát. A gyűrűzés célja: pontosan feltérképezni a hazánkon átvonuló vagy éppen nálunk költő nádi énekesmadarak vonulási útját. téli tartózkodási helyét. Harmincéves a rádió szolnoki stúdiója Harminc évvel ezelőtt — 1953. augusztus 9-én — kezdte meg rendszeres adását a Magyar Rádió szolnoki körzeti stúdiója. A vezetékes rádión fogható műsor kezdetben félórán át tájékoztatta a hallgatókat a Közép-Tisza-vidéken történtekről. Hamarosan megkezdték öt kilovolt teljesítményű önálló adó építését, amelynek üzembe állítása jeles történelmi dátumhoz kapcsolódik: 1956 november 4-én Szolnokról hangzott el a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a magyar néphez. Az első élő közvetítést 1957. augusztus 20-án, a kisújszállási alkotmánynapi nagygyűlésről sugározták. Jelenleg hetente tizenhárom órás magyar és 30—30 perces szlovák és román műsorral jelentkezik a szolnoki stúdió.