Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

Kedd, 1983. augusztus 9. SZEGEBI ÜNNEPI HETEK I. Országos Táblakép-festészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Féner Tamás Balázs Béla-díjas fotóművész és Kürti Mihály fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, szeptember 4ig. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Éva keramikusok kiállítása a Gulácsy-tercmben, augusztus I3-ig. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból kiállítás a Technika Házában, augusztus 12igSchéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. augusztus 20-ig. A Móra Ferenr Múzeum állandó kiállításai: Szeged múltja. jelene, lövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lele József népratzi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó út 4. Csodák pedig ritkán vannak Szoboravató Szeged legrégibb városrészében, a Palánkban, a görögkeleti emlékeket őrző szerb templom és a korszerű városépítés eredményeit dicsérő Hild-kapu közötti intim téren ünnepélyes Keretek között adták át vasárnap este Tóth Valéria Munkácsy-díjas szobrászművész vízmedencével egybekomponált ( Tarnai István Ybl-díjas építész munkája) Fiatalok című kétfigurás kompozícióját. A szoborkompozíciót a megye és a város párt- és állami vezetőinek jelenlétében Juhász Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője méltatta. Az ünnepi műsorban közreműködött a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda triója és a Canticum kvartett. Somogyi Károlyné felvétele Diaporalma Képek a várkertben Megfelelőbb helyet aligha talált volna a rendező Bartók Béla Művelődési Központ a szegedi vár kértjénél, a vasárnapi • diaporamás talalkozónak; történelmet idéző várfalak, korunk vaskerítése határolta kertben, a szabad ég. illetve a matuzsálemfák hatalmas lombkoronái alatt, kellemes nyári estén (fölösleges szék híján). betonlépcsőn üldögélve nézhettük az idén bemutatott diákat. A 13 képsor szerzői fővárosi, pécsi, miskolci diaporamások voltak. Egy sem akadt köztük szegedi, pedig a szép számú közönség szívesen tapsolt volna hazai alkotóknak is. mint ahogy nem fukarkodott Dozvald János (és nem Csányi Miklós tévérendezö) szellemes műsorvezetése és a produkciók láttán, hallatán. A magyar diaporáma és multivideo egyesület tagjai közül tegnapelőtt Szegeden vetített Lovász Károly, Seregély István, Halmai László. Magyar Ferenc, T ám László. Dozvald János (az • egyesület alelnöke), akik már nemzetközi hírnevet szereztek a külföldi és a magyar diaporámás fesztiválokon. Itthon. Pécsett és Vácon. Ez a ..pepecselő műfaj, ezek az utánozhatatlan valamicskék" (ahogyan Dozvald fogalmazott) a szegedi találkozón három fő részből kovácsolódtak, egész műsorrá. Az etűdökben Harnóczy Örs. Márton Géza. Dozvald János. Lovász Károly vázlataiban. tanulmányaiban csillogtatta meg művészi és technikai készségét. A tér, szín, forma (Harnóczy). szín- és képbontásai a Kockavilág (Márton) játékkockától a paneleken át az urnákat fedő márványkockákig teriedő „világot" átfogó montázsai, a Peepshow (Dozvald) különleges leskelődés-ábrázolása komoly. átgondolt, -alapos munkáról vallott. Pedig. mint megtudtuk, nehjz a magyar diósok helyzete. Legalábbis ami a tárgvi felszereltségüket illeti. Technikájuk jórészt magisztrális. Mint a gyógyszerész a porokból, falvadékokból. ők a különféle lencsékből, optikákból, műszerekből „keverik" eszközeiket. Kevésbé művelt, tehát kelendő műfaia a üiaporámának a humor. Üdítően hatott Lovász vidám etűdje, a Diaporalma. Az első rész után díjnyertes művekből csemegézhetett a közönség. A levetített kilenc képsorból legnagyobb élményt Dozvald remek dramaturgiáiú. A csodálatos mandarin zenéiének 10 perces esszenciájára fényképezett Bartók, a csodálatos című alkotása nyújtott. Szemet gyönyörködtetett Magyar Ferencnek. a természet világából táplálkozó lírai Nocturne-je. A több tételes kompozíciót nemcsak a dramaturgia, hanem a növény- és állatvilágot megörökítő. változatosan összeállított diapozitívek tették pergővé. Gondolatébresztő volt Tám László pécsi vásárának naturalista képsora Seregélvi István Pilinszkv költészetének emléket állító In memóriám .. .-ja. és egv KISZ KB-pálvázat két díjnyertes alkotása. Halmai Rondó-ja és Lovász Holnapja. önmagáért beszélt Márton Géza Guernicá-ja. A műsor pamflettekkel. szórakoztató, nevettető, azonos hanganyagra komponált gúnydiákkal zárult. M. E. Két éve jelent meg az Új Írásban Módos Péter novellája. a' Hivatottak, választottak. Egy anekdotát írt meg. miszerint a kiégett, a pálya szélére sodródott, középkorú újságírót beugratják a kollégái. Képes és elhiszi az istenadta, hogv kiszemelték öt űrhajósnak, pontosabban űctudósítónak. s Bajkonurban csak rá várnak. Módos elbeszélése a7. ugratás tragikomédiájáról és a hit, az önbizalom csodatévő erejéről szól. Szarkasztikus hangvételű tévéjátékot csinált a novellaalapból Gát György rendező. Schulcze Éra dramaturgi segédletével. Lapzárta előtt címmel. Ebben már nem egvszerűen a nagv hecc történetét kRDÍuk. a vonatkozó lélektani háttérrel (hogy ugvanis: vagv elviseljük a tulajdonképpen őrült cinizmussal kieszelt játékot, vagy nem. alkat kérdése). Gát Gvörev kitágította a panorámát. Bár szigorúan a? újságíróvilág berkein belül mararit a történet, a ..társada'mibb" vonásai fölerősödtek. groteszk színeket kaptak. A tévéjátékban nemcsak a beugratott Németh Jocónak kell az a szalmaszál. amit azza] kap kézhez, hogv elhiszi: ő a nagv feladatokra kiszemelt a „megfelelő ember". Nemcsak neki van szüksége arra, hogv hihesse a hihetetlent, valóságnak fogadia el a valószínűlent. s egv lila remény ariion neki erőt —• munkához. élethez. A játék szerint a körnvezeteben úgyszólván mindenkire ráférne eov hasonló, hitet és célt adó életmentő hecc. A tévés változat azt sugallja, hogv ők mindannyian a szűkös lehetőségek szorításában vergődnek, tehát rosszul érzik magukat, tehát „alulteljesítenek". Hősünk is, amíg elhiteti magával. hogv kiválasztott, addig kiválóan sikerül frissen tartania testi-lelki-szellemi energiáit. Reggel irány az uszoda, napközben úgy dolgozik. mint hat más. Teiet iszik sor helyett. Esténként kocog. Meg sem áll a főnöki székig. Másféle kapuk is nyílnak előtte, az uszodában mindenféle főemberek látják meg benne a hasonszőrűt, úgyszólván rátukmálják a balatoni telket, az ambiciózus ifjú kolléganő is rögtön tudja, hogy Jocó a jövő embere, tehát az övé Is. Am amint nyilvánvaló lesz, hogy csodák pedig nincsenek. Jocóvai az élen, mindenki visszasüpped az egyhangú robot, a szürke hétköznapok világába. "A játék végén Németh főszerkesztő úr aggodalommal figyeli elnyűtt másnapos-főfáiós kollégáját, s valami jó beugratáson töri a fejét... Meglehetősen lehangoló ez, a kép. Komolyan kell venni, vagy tekintsük fricskának, melv egvetlen szakma képviselőit célozta meg? Tessék eldönteni. Magam hajlok arra. hogv a beugratás történetét inkább csak tanulsáans anekdotának tekintsem. Bár a tévéjáték ké&zítői megkísérelték e tanulságokat össztársadalmi méretekben érvényes konzekvenciáknak láttatni, az anyag ellenállt. Ehhez kevésnek bizonyult. Bár kitűnő színészek — Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Avar István. Margittay Agi, Udvaros Dorottya — tettek meg minden tőlük telhetőt, a darab figurái oly kevéssé egyénítettek, oly felületesen. egyoldalúan jellemzettek, hogv nincs kellő alapunk elhinni: ftt minden-' ki többre hivatott jobbra érdemes csak azok a fránya lehetőségek, meg a csodák, meg a hitek hiánvoznak. Pedig... Belülről ismervén valamelyest a szóbanforgó szakmát és kénviselőit, tanúsíthatom, az effajta vélekedések ténvleg meglehetősen elterjedtek. S nem is mindig minősíthetők alaptalannak. A csodatévő heccek viszont sajnos, igen ritkák. S. E. Ha... Mindannyian emlékszünk a start izgalmas pillanataira. végigszurkoltuk a hatnapos utat. büszkék voltunk a sikeres földet eres után az első magyar emberre. aki magara ölthette az űrhajósok szkafanderét, s legyőzte a gravitaciót. Farkas Bertalan nem először járt Szegeden. 1981. nyarán Kubászovval és családjával már ültek a szabadtéri nézőterén, akkor a nemzetközi szákszervezeti néptáncfesztivál gaiája volt műsoron. — Valerijnak és családjának is nagyon tetszett a szegedi folklórfesztivál — emlékezik vissza a Hunyadi szünetében, amikor néhány perces beszélgetésre kértem. — Szerencsés volt a választás, hisz a néptánc olyan műfaj, melv nem ismer országhatárokat, nvelvi korlátokat, melv mindenki számára érthetően fejezi ki a nép gazdag érzelemvilágát. Egvütt gyönyörködtünk a lírai és dinamikus táncokban, a színpompás népviseletekben. Azóta is gvakran emlegetI iük a szén szegedi napoI kat. Természetesen, a fiatalokkal is találkoztunk a KISZ vezetőképző központban. és sétahaiózturik a Tiszán. rr Űrhajós a Hunyadin — Ügy tudom, most Pusztavacsról érkeztek. — Igen. az Országos Béketanács elnökségi tagjaként részt vettem a Kepes Újság által szervezett pusztavacsi békefesztiválon. Hatalmas tömeg gvűlt össze az ország közepén, színes forgatag, óriási tömeg, fantasztikus hangzavar jellemezte a' találkozót. ám mindenünnen kihallatszott a közös békevágy. az emberek egyöntetű akarata. — Hogyan tetszik, az előadás? Az első sorban ülök. ennek minden előnyével és hátrányával. Elönve. hogy közelről látom a szereplöket. teljes pompájában bontakozik ki előttem a nagvszerű látvánv. a szépen komponált képel:, élvezhető a színészi iáték. ám hátránva hogv a zenekar túlságosan erőtelies. kicsit elnvomia az énekesek hangiat. Meggyőződésem. hogv a szegediek emberi kedvessege és a város nagyszerű vállalkozása nem véletlenül vívott ki jelentős helyet és szerepet, nemcsak hazánk kulturális es művészeti életében, de külföldön is. — Egyetemistaként, most bizonyára szabadsagát töiti. — A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója vagyok, ősszel kezdem a harmadik évet. Jó lenne, ha csupán az egyetemi tanulmányokkal foglalkozhatnék. de ezenkívül rengeteg az elfoglaltságom az űrhajózással kapcsolatban, nem is beszélve a sok társadalmi megbízatásról. Most szabadság kezdődik, amelvet a családom körében töltök. A villáminterjúnak mennydörgés vet véget — a néhány perccel ezelőtt meggyilkolt Czillei robban be a büfébe, s öleli meg egvmást két egykori kisvárdai diák. Gyimesi Kálmán operaénekes ugvanis éppúgy a Bessenyei György gimnázium tanulója "volt. mint későbbi űrhajóstársa. Röpködtek a tanár-ók nevei. megelevenedtek történetek. diákcsínvek. mígnem a fanfárhangok a második felvonás kezdetét jelezték ... T. L. A címben szereplő, feltételes módban álló kötőszó, tudjuk. 14 évvel ezelőtt a híres, Lindsay Anderson által rendezett angol film címeként funkcionált olyasmit sugallva: mi lenne, ha... Mármint, ha a fiatalok, megelégelvén a felnőtt világ hazugságait. valamit elkezdenének. Gondolkozzunk csak el: mennyi minden belefér egyetlen kötőszóba. Még akkor is, ha egy mondat elején. mondjuk pár évvel ezelőtti slágercímben áll: ha a cipőm beszélni tudna ... Igen, ha a cipőnk (kabátunk, óránk, ingünk stb.) beszélni tudna. Mondjuk a miénk, újságíróké (televíziósoké, rádiósoké). Ha például elsusogná, hogy valakik, valahol miként állítanak le szakmabélit, aki önző. szűk, foggal-körömmel-vérrel védett. érdekeiket veszélyezteti. Ha elmondaná, hogy a fiatal, mondjuk úgy harminc év körüli rádióriportért hirtelen az írott sajtóhoz helyezik („hogy lehiggadj egy kicsit"), ha az egykoron hereérdekeikben veszélyeztetett „elvtársak" hosszú évek után sem feledkeznek meg delikvenseikről, a maguk módján zseniálisan váltogatván lekenyerezés és megfélemlítés páratlanul gazdag eszköztárát, s ha a végül jobb belátása ellenére mégis csak korrumpálódott egyén — ugyan miért? — infarktust kap. s azt mondja. „ne gyógyítson meg.'dok•tor úr" — nos, akkor talán válaszként megfogalmazható, mi is lenne: leleplezés. Egyszerre a tisztázás, a morális bátorság és a társadalmi felelősségtudat jegyében. Csurka István A ierihrgyi incidens című hangjátéka, amélyet a Rádiószínház mutatott be szerdán este a Petőfi adón (vasárnap a 3. műsorban megismételték) pontosan ilyesmiről szól. Csurka lényegében szakmabeli: / jól ismeri ezt a világot, a szerkesztőségek, a tömegkommunikáció univerzumát, azután bizonyos magyarországi helyi vezetők irodáit, az államköltségen szervezett potyautak, s a mindebből következő anomáliák „fenti" reflexióit, ha egy-két „kurkászó firkász" túlzottan meg kíván kapargatni itt-ott egyet s mást. A hangjátékbéli bóvlicég. a Munkavállalóvédelmi Tudományos Kutatóintézet. a MUVAVE TUKUINT 1968-ban. a hang. játék indításának idején még szervezhetett álhivatalos párizsi konférenciarészvetelt imitáló ingyenes üdülést legjobb kádereinek, s persze megfelelő összeköttetéseivel „taccsra is tehette" a riporterújdondászt, ki a Ferihegyi repülőtéren kissé túlzottan megfaggatta a virgoncan érkező aligazgatót. Ám a Magos György altal rendezett produkció legnagyobb érdeme, hogy a magyarországi reformszocializmus hajnalának évétől ügyesen, az idők változásait bekalkulálva tovább gördíti a cselekményt: bizonyos idő'múltán már nem az az erv, hogy „ebbe fog belehalni ez az ország? Miért, csak a polgárok, csak a maszekok utazhatnak?" — hanem ez: „mit gondoltok, ki tartja vissza a sok szenzációhajhász bértollnokot? Vagy vetessem le a hangtompítókat? . . . Nem olyan időket élünk már. Föntről is jön ez, az. létszámstop. egyebek .. . össze kell tartanunk. Nincs tan elég ellensegünk?" Kísértetiesen ismerős érvelés es szituáció. Az ötvenes es a kora hatvanas evek kreatúrái még igenis itt élnek közöttünk. Csurka István műve nemcsak azt. mutatja föl. milyen elképesztő „maffiózó" módszerekkel is „dolgoznak" olykor, de azt is. hogy akiben nincs eleg erő, kitartás, erkölcsi hit és szívós elhivatottságtudat, az nemcsak saját karrierje áldozatának tekintheti mását, de hiteltelenné i.s teszi saját ifjúkora hitvallását, mármint a rádióból történt kiebrudalása utánit: „egyszer még hálás leszek nekik ... és megismerem alulról és belülről ezt a társadalmat, s ha felbukkanok újra. nagy leszek, erős és rendíthetetlen". Lovag Ároád. Csurka újságíróhőse. akárcsak Muraközi. Potyaliter, Kontra vagy Falánkovits elvtárs, fölöttébb sokat mutat meg az elmúlt 15 év magyar valóságaiból. Nagv életismeret kiváló típusalkotó érzék, igen jó drámai helyzetek — ezek jellemzik Csurka e művét, melynek legvégén Lovag Árpád, nem is valami áttételes ..üzenet" gyanánt, azt tanácsolja fiának, tanulja meg mind a két verset: Petőfiét is a 19. század költőiről, miszerint ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez, s Ady Gőg és Magóg költeményét is ( népért síró, bús. bocskoros nemes . .. hiába dönget ek kaput. tséat . . . Szabad-e sírni a Kárpálok alalt") ö maga pedig, feltehetően betegen es cinikusan, él tovább. Pedig van más megoldás is. ha már egyszer cipőnk -nem tud beszelni. Megírni. Domonkos Laszlo 1