Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

Kedd, 1983. augusztus 9. SZEGEBI ÜNNEPI HETEK I. Országos Táblakép-fes­tészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtá­rában, és az Ifjúsági Ház­ban. Féner Tamás Balázs Bé­la-díjas fotóművész és Kür­ti Mihály fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, szeptember 4­ig. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Éva ke­ramikusok kiállítása a Gu­lácsy-tercmben, augusztus I3-ig. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadvá­nyaiból kiállítás a Techni­ka Házában, augusztus 12­ig­Schéner Mihály festmé­nyei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Váró Márton szobrász­művész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupola­galériájában, augusztus 20-ig. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban. augusztus 20-ig. A Móra Ferenr Múze­um állandó kiállításai: Szeged múltja. jelene, lövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lele József népratzi gyűjteménye, Szeged-Tá­pé, Vártó út 4. Csodák pedig ritkán vannak Szobor­avató Szeged legrégibb városré­szében, a Palánkban, a gö­rögkeleti emlékeket őrző szerb templom és a korsze­rű városépítés eredményeit dicsérő Hild-kapu közötti intim téren ünnepélyes Ke­retek között adták át va­sárnap este Tóth Valéria Munkácsy-díjas szobrászmű­vész vízmedencével egybe­komponált ( Tarnai István Ybl-díjas építész munkája) Fiatalok című kétfigurás kompozícióját. A szobor­kompozíciót a megye és a város párt- és állami ve­zetőinek jelenlétében Juhász Pál, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának he­lyettes vezetője méltatta. Az ünnepi műsorban közreműkö­dött a Családi és Társadal­mi Eseményeket Rendező Iroda triója és a Canticum kvartett. Somogyi Károlyné felvétele Diaporalma Képek a várkertben Megfelelőbb helyet aligha talált volna a rendező Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont a szegedi vár kértjénél, a vasárnapi • diaporamás ta­lalkozónak; történelmet idé­ző várfalak, korunk vaskerí­tése határolta kertben, a szabad ég. illetve a matu­zsálemfák hatalmas lombko­ronái alatt, kellemes nyári estén (fölösleges szék híján). betonlépcsőn üldögélve néz­hettük az idén bemutatott diákat. A 13 képsor szerzői fővárosi, pécsi, miskolci dia­poramások voltak. Egy sem akadt köztük szegedi, pedig a szép számú közönség szí­vesen tapsolt volna hazai alkotóknak is. mint ahogy nem fukarkodott Dozvald János (és nem Csányi Mik­lós tévérendezö) szellemes műsorvezetése és a produk­ciók láttán, hallatán. A magyar diaporáma és multivideo egyesület tagjai közül tegnapelőtt Szegeden vetített Lovász Károly, Se­regély István, Halmai Lász­ló. Magyar Ferenc, T ám László. Dozvald János (az • egyesület alelnöke), akik már nemzetközi hír­nevet szereztek a külföl­di és a magyar diaporámás fesztiválokon. Itthon. Pécsett és Vácon. Ez a ..pepecselő műfaj, ezek az utánozhatat­lan valamicskék" (ahogyan Dozvald fogalmazott) a sze­gedi találkozón három fő részből kovácsolódtak, egész műsorrá. Az etűdökben Harnóczy Örs. Márton Géza. Dozvald János. Lovász Ká­roly vázlataiban. tanulmá­nyaiban csillogtatta meg művészi és technikai készsé­gét. A tér, szín, forma (Har­nóczy). szín- és képbontásai a Kockavilág (Márton) já­tékkockától a paneleken át az urnákat fedő márvány­kockákig teriedő „világot" átfogó montázsai, a Peep­show (Dozvald) különleges leskelődés-ábrázolása ko­moly. átgondolt, -alapos mun­káról vallott. Pedig. mint megtudtuk, nehjz a magyar diósok helyzete. Legalábbis ami a tárgvi felszereltségü­ket illeti. Technikájuk jó­részt magisztrális. Mint a gyógyszerész a porokból, fa­lvadékokból. ők a különféle lencsékből, optikákból, mű­szerekből „keverik" eszkö­zeiket. Kevésbé művelt, te­hát kelendő műfaia a üiapo­rámának a humor. Üdítően hatott Lovász vidám etűdje, a Diaporalma. Az első rész után díjnyertes művekből csemegézhetett a közönség. A levetített kilenc képsorból legnagyobb élményt Dozvald remek dramaturgiáiú. A cso­dálatos mandarin zenéiének 10 perces esszenciájára fényképezett Bartók, a cso­dálatos című alkotása nyúj­tott. Szemet gyönyörködte­tett Magyar Ferencnek. a természet világából táplálko­zó lírai Nocturne-je. A több tételes kompozíciót nemcsak a dramaturgia, hanem a nö­vény- és állatvilágot meg­örökítő. változatosan össze­állított diapozitívek tették pergővé. Gondolatébresztő volt Tám László pécsi vásá­rának naturalista képsora Seregélvi István Pilinszkv költészetének emléket állító In memóriám .. .-ja. és egv KISZ KB-pálvázat két díj­nyertes alkotása. Halmai Rondó-ja és Lovász Holnap­ja. önmagáért beszélt Már­ton Géza Guernicá-ja. A műsor pamflettekkel. szórakoztató, nevettető, azo­nos hanganyagra komponált gúnydiákkal zárult. M. E. Két éve jelent meg az Új Írásban Módos Péter novel­lája. a' Hivatottak, válasz­tottak. Egy anekdotát írt meg. miszerint a kiégett, a pálya szélére sodródott, kö­zépkorú újságírót beugratják a kollégái. Képes és elhiszi az istenadta, hogv kiszemel­ték öt űrhajósnak, ponto­sabban űctudósítónak. s Bajkonurban csak rá várnak. Módos elbeszélése a7. ugra­tás tragikomédiájáról és a hit, az önbizalom csodatévő erejéről szól. Szarkasztikus hangvételű tévéjátékot csinált a novella­alapból Gát György rende­ző. Schulcze Éra dramatur­gi segédletével. Lapzárta előtt címmel. Ebben már nem egvszerűen a nagv hecc történetét kRDÍuk. a vonat­kozó lélektani háttérrel (hogy ugvanis: vagv elvisel­jük a tulajdonképpen őrült cinizmussal kieszelt játékot, vagy nem. alkat kérdése). Gát Gvörev kitágította a pa­norámát. Bár szigorúan a? újságíróvilág berkein belül mararit a történet, a ..társa­da'mibb" vonásai fölerősöd­tek. groteszk színeket kap­tak. A tévéjátékban nem­csak a beugratott Németh Jocónak kell az a szalma­szál. amit azza] kap kézhez, hogv elhiszi: ő a nagv fel­adatokra kiszemelt a „meg­felelő ember". Nemcsak ne­ki van szüksége arra, hogv hihesse a hihetetlent, való­ságnak fogadia el a való­színűlent. s egv lila remény ariion neki erőt —• munká­hoz. élethez. A játék szerint a körnvezeteben úgyszólván mindenkire ráférne eov ha­sonló, hitet és célt adó élet­mentő hecc. A tévés változat azt sugallja, hogv ők mind­annyian a szűkös lehetősé­gek szorításában vergődnek, tehát rosszul érzik magukat, tehát „alulteljesítenek". Hő­sünk is, amíg elhiteti magá­val. hogv kiválasztott, addig kiválóan sikerül frissen tar­tania testi-lelki-szellemi energiáit. Reggel irány az uszoda, napközben úgy dol­gozik. mint hat más. Teiet iszik sor helyett. Esténként kocog. Meg sem áll a főnöki székig. Másféle kapuk is nyílnak előtte, az uszodában mindenféle főemberek lát­ják meg benne a hasonsző­rűt, úgyszólván rátukmálják a balatoni telket, az ambi­ciózus ifjú kolléganő is rög­tön tudja, hogy Jocó a jö­vő embere, tehát az övé Is. Am amint nyilvánvaló lesz, hogy csodák pedig nincse­nek. Jocóvai az élen, min­denki visszasüpped az egy­hangú robot, a szürke hét­köznapok világába. "A játék végén Németh főszerkesztő úr aggodalommal figyeli el­nyűtt másnapos-főfáiós kol­légáját, s valami jó beug­ratáson töri a fejét... Meglehetősen lehangoló ez, a kép. Komolyan kell venni, vagy tekintsük fricskának, melv egvetlen szakma kép­viselőit célozta meg? Tessék eldönteni. Magam hajlok ar­ra. hogv a beugratás törté­netét inkább csak tanulsáans anekdotának tekintsem. Bár a tévéjáték ké&zítői megkí­sérelték e tanulságokat össz­társadalmi méretekben ér­vényes konzekvenciáknak láttatni, az anyag ellenállt. Ehhez kevésnek bizonyult. Bár kitűnő színészek — Bodrogi Gyula, Garas De­zső, Avar István. Margittay Agi, Udvaros Dorottya — tettek meg minden tőlük telhetőt, a darab figurái oly kevéssé egyénítettek, oly fe­lületesen. egyoldalúan jel­lemzettek, hogv nincs kellő alapunk elhinni: ftt minden-' ki többre hivatott jobbra ér­demes csak azok a fránya lehetőségek, meg a csodák, meg a hitek hiánvoznak. Pedig... Belülről ismer­vén valamelyest a szóban­forgó szakmát és kénviselőit, tanúsíthatom, az effajta vé­lekedések ténvleg meglehe­tősen elterjedtek. S nem is mindig minősíthetők alapta­lannak. A csodatévő heccek viszont sajnos, igen ritkák. S. E. Ha... Mindannyian emlékszünk a start izgalmas pillanatai­ra. végigszurkoltuk a hat­napos utat. büszkék vol­tunk a sikeres földet eres után az első magyar em­berre. aki magara ölthette az űrhajósok szkafanderét, s legyőzte a gravitaciót. Farkas Bertalan nem elő­ször járt Szegeden. 1981. nyarán Kubászovval és családjával már ültek a szabadtéri nézőterén, akkor a nemzetközi szákszerveze­ti néptáncfesztivál gaiája volt műsoron. — Valerijnak és család­jának is nagyon tetszett a szegedi folklórfesztivál — emlékezik vissza a Hunya­di szünetében, amikor né­hány perces beszélgetésre kértem. — Szerencsés volt a választás, hisz a néptánc olyan műfaj, melv nem is­mer országhatárokat, nvel­vi korlátokat, melv min­denki számára érthetően fejezi ki a nép gazdag ér­zelemvilágát. Egvütt gyö­nyörködtünk a lírai és di­namikus táncokban, a szín­pompás népviseletekben. Azóta is gvakran emleget­I iük a szén szegedi napo­I kat. Természetesen, a fia­talokkal is találkoztunk a KISZ vezetőképző központ­ban. és sétahaiózturik a Ti­szán. rr Űrhajós a Hunyadin — Ügy tudom, most Pusztavacsról érkeztek. — Igen. az Országos Bé­ketanács elnökségi tagja­ként részt vettem a Kepes Újság által szervezett pusz­tavacsi békefesztiválon. Ha­talmas tömeg gvűlt össze az ország közepén, színes forgatag, óriási tömeg, fan­tasztikus hangzavar jelle­mezte a' találkozót. ám mindenünnen kihallatszott a közös békevágy. az em­berek egyöntetű akarata. — Hogyan tetszik, az előadás? Az első sorban ülök. en­nek minden előnyével és hátrányával. Elönve. hogy közelről látom a szereplö­ket. teljes pompájában bontakozik ki előttem a nagvszerű látvánv. a szé­pen komponált képel:, él­vezhető a színészi iáték. ám hátránva hogv a zene­kar túlságosan erőtelies. kicsit elnvomia az éneke­sek hangiat. Meggyőződé­sem. hogv a szegediek em­beri kedvessege és a város nagyszerű vállalkozása nem véletlenül vívott ki jelentős helyet és szerepet, nemcsak hazánk kulturális es művészeti életében, de külföldön is. — Egyetemistaként, most bizonyára szabadsagát töi­ti. — A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója vagyok, ősszel kezdem a harmadik évet. Jó lenne, ha csupán az egyetemi tanulmányok­kal foglalkozhatnék. de ezenkívül rengeteg az el­foglaltságom az űrhajózás­sal kapcsolatban, nem is beszélve a sok társadalmi megbízatásról. Most sza­badság kezdődik, amelvet a családom körében töltök. A villáminterjúnak mennydörgés vet véget — a néhány perccel ezelőtt meggyilkolt Czillei robban be a büfébe, s öleli meg egvmást két egykori kis­várdai diák. Gyimesi Kál­mán operaénekes ugvanis éppúgy a Bessenyei György gimnázium tanulója "volt. mint későbbi űrhajóstársa. Röpködtek a tanár-ók ne­vei. megelevenedtek törté­netek. diákcsínvek. míg­nem a fanfárhangok a második felvonás kezdetét jelezték ... T. L. A címben szereplő, felté­teles módban álló kötőszó, tudjuk. 14 évvel ezelőtt a híres, Lindsay Anderson ál­tal rendezett angol film cí­meként funkcionált olyas­mit sugallva: mi lenne, ha... Mármint, ha a fiatalok, meg­elégelvén a felnőtt világ ha­zugságait. valamit elkezde­nének. Gondolkozzunk csak el: mennyi minden belefér egyetlen kötőszóba. Még ak­kor is, ha egy mondat ele­jén. mondjuk pár évvel ez­előtti slágercímben áll: ha a cipőm beszélni tudna ... Igen, ha a cipőnk (kabá­tunk, óránk, ingünk stb.) beszélni tudna. Mondjuk a miénk, újságíróké (televízió­soké, rádiósoké). Ha példá­ul elsusogná, hogy valakik, valahol miként állítanak le szakmabélit, aki önző. szűk, foggal-körömmel-vérrel vé­dett. érdekeiket veszélyezte­ti. Ha elmondaná, hogy a fiatal, mondjuk úgy har­minc év körüli rádióripor­tért hirtelen az írott sajtó­hoz helyezik („hogy lehig­gadj egy kicsit"), ha az egy­koron hereérdekeikben ve­szélyeztetett „elvtársak" hosszú évek után sem feled­keznek meg delikvenseikről, a maguk módján zseniálisan váltogatván lekenyerezés és megfélemlítés páratlanul gazdag eszköztárát, s ha a végül jobb belátása ellenére mégis csak korrumpálódott egyén — ugyan miért? — infarktust kap. s azt mond­ja. „ne gyógyítson meg.'dok­•tor úr" — nos, akkor talán válaszként megfogalmazha­tó, mi is lenne: leleplezés. Egyszerre a tisztázás, a mo­rális bátorság és a társadal­mi felelősségtudat jegyében. Csurka István A ierihrgyi incidens című hangjátéka, amélyet a Rádiószínház mu­tatott be szerdán este a Pe­tőfi adón (vasárnap a 3. mű­sorban megismételték) pon­tosan ilyesmiről szól. Csur­ka lényegében szakmabeli: / jól ismeri ezt a világot, a szerkesztőségek, a tömeg­kommunikáció univerzumát, azután bizonyos magyaror­szági helyi vezetők irodáit, az államköltségen szervezett potyautak, s a mindebből következő anomáliák „fenti" reflexióit, ha egy-két „kur­kászó firkász" túlzottan meg kíván kapargatni itt-ott egyet s mást. A hangjáték­béli bóvlicég. a Munkavál­lalóvédelmi Tudományos Ku­tatóintézet. a MUVAVE TUKUINT 1968-ban. a hang. játék indításának idején még szervezhetett álhivatalos pá­rizsi konférenciarészvetelt imitáló ingyenes üdülést leg­jobb kádereinek, s persze megfelelő összeköttetéseivel „taccsra is tehette" a ripor­terújdondászt, ki a Ferihe­gyi repülőtéren kissé túlzot­tan megfaggatta a virgon­can érkező aligazgatót. Ám a Magos György altal rende­zett produkció legnagyobb érdeme, hogy a magyaror­szági reformszocializmus haj­nalának évétől ügyesen, az idők változásait bekalkulál­va tovább gördíti a cselek­ményt: bizonyos idő'múltán már nem az az erv, hogy „ebbe fog belehalni ez az ország? Miért, csak a pol­gárok, csak a maszekok utazhatnak?" — hanem ez: „mit gondoltok, ki tartja vissza a sok szenzációhajhász bértollnokot? Vagy vetessem le a hangtompítókat? . . . Nem olyan időket élünk már. Föntről is jön ez, az. lét­számstop. egyebek .. . össze kell tartanunk. Nincs tan elég ellensegünk?" Kísértetiesen ismerős ér­velés es szituáció. Az ötve­nes es a kora hatvanas evek kreatúrái még igenis itt él­nek közöttünk. Csurka Ist­ván műve nemcsak azt. mu­tatja föl. milyen elképesztő „maffiózó" módszerekkel is „dolgoznak" olykor, de azt is. hogy akiben nincs eleg erő, kitartás, erkölcsi hit és szívós elhivatottságtudat, az nemcsak saját karrierje ál­dozatának tekintheti mását, de hiteltelenné i.s teszi sa­ját ifjúkora hitvallását, már­mint a rádióból történt ki­ebrudalása utánit: „egyszer még hálás leszek nekik ... és megismerem alulról és belülről ezt a társadalmat, s ha felbukkanok újra. nagy leszek, erős és rendíthetet­len". Lovag Ároád. Csurka új­ságíróhőse. akárcsak Mura­közi. Potyaliter, Kontra vagy Falánkovits elvtárs, fölöttébb sokat mutat meg az elmúlt 15 év magyar va­lóságaiból. Nagv életismeret kiváló típusalkotó érzék, igen jó drámai helyzetek — ezek jellemzik Csurka e mű­vét, melynek legvégén Lo­vag Árpád, nem is valami áttételes ..üzenet" gyanánt, azt tanácsolja fiának, tanul­ja meg mind a két verset: Petőfiét is a 19. század köl­tőiről, miszerint ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez, s Ady Gőg és Magóg költeményét is ( népért síró, bús. bocskoros nemes . .. hiába dönget ek kaput. tséat . . . Szabad-e sírni a Kárpálok alalt") ö maga pedig, feltehetően be­tegen es cinikusan, él to­vább. Pedig van más meg­oldás is. ha már egyszer ci­pőnk -nem tud beszelni. Megírni. Domonkos Laszlo 1

Next

/
Thumbnails
Contents