Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

4 Kedd, 19S3. augusztus 9. 48 Nagyobb leljesíliráyíi Rába-ekék Űj taggal bővül a Rába mezőgazdasági munkagépcsalád: még ebben a negyedévben megkezdik a győri Rába gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában a változtatható fogásszélességű ekék sorozatgyártását. Az ót-hat vasú ekék munkaszélessége 213 és 353 cén ti méter között áilítható. az ekefejek fogásszélességét munka közben a vezetőfülkéből módosíthatja a traktoros. E műszaki megoldásnak nagy előnye, hogy a traktor vonóképességét optimálisan tudják kihasználni, ezzek növekszik a szántási teljesítmény. A legnagyobb szántási mélység 30,5 centiméter. Az új munkagép gyártásának licencét az elmúlt éviién vásárolta meg az amerikai INC cégtől a győri Rába gyár. A kísérleti darabok elkészültek, kipróbálásuk több Győr környéki gazdaságban megkezdődött. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, kezdődhet a sorozatgyártás. Az új. nagy teljesítményű ekéket nemcsak a Rába-erőgépek tudják vontatni, hanem a Zetor 160-as és a T—150-es traktorok is. Vízierőmű-láncolat Kozép-ízsláfian r • r. Nem mindenható az elnök Lehetséges, hogy a közeljövőben szemtanúi leszünk újabb elektromos folyó születésének, amelynek teljesítményét csak a szibériai és távol-keleti erőművek múlják felül. A szakemberek ugyanis kiszámították, hogy Tádzsikisztánbán a Gunt folyón 30 erőművet lehet építeni. A vízierőmű-láncolat — a közép-ázsiai folvók gazdasági hasznosításának tipikus modellje. 1981 végén például a gazalkenti vízi erőmű megnyitásával befejeződött az üzbegisztáni Csircsik folyó energiatartalékainak hasznosítására kidolgozott program: 19 vízi erőművet éDÍtettek. összesen 1.2 millió kilowatt teljesítménnyel. Ezek 15 várost, több száz faiut és teleoülést látnak ei energiával a Taskent környéki területen. Víztár c-ói tik segítségével közel 500 hektár termőföldet. gyümölcsöst, -szőlőt, öntöznek. A Csircsilc mellesleg kis folyó. Sokkal több energiát, fog adni a 8 vízi erőműből álló láncolat a tadzsikisztáni Vahs folyón. Egyedül a nureki vízi erőmű kétszer annyi energiát termel, mint az egész Csircsik (2.7 millió kilowatt! A nureki egyébVendégségben az Ermitázs kincsei Negyven impresszionista és poszti|npr^sszi!9nista francia festmény érkezett. a * nyáron a félig magyar nevű Heinrich vyp . ^Jiyssep-Bornemisza. Favunta elnevezésű villájába Luganóba. a leningrádi Errrütazs-gyüjtemeny anyaga bol.' Első eset, hogy szdVjet muzeum • nyugat-európai országba festményeket utaztat. Ritka alkalom tehát, hogy a lugánóiak, sőt az olaszok es a franciak is hozzájutnák e gyönyörűségek megtekintéséhez anélkül, hogy ezer kilométereket utaznának. A' képek kölcsönadási a következő módon történt. Heinrich von Thyssen Kölnben nemregiben társasagban találkozott Szemjonov szovjet nagykövettel. Ezt az alkalmat felhasználva. Kérte a negyven francia mestermű Lugánóba hozatalát, saját gyűjteményébe. A szovjet nagykövet beleegyezett. A képek egv része a moszkvai Puskin Múzeumból való. Ezek a francia festmények úgy kerültek a Szovjetunióba. Illetve akkor még Oroszországba, hogy a múlt század orosz arisztokráciáját főként a francia kultúra és művészet érdekelte. Figyelemre méltó az akkor élt Ivan Morozov és Szergej Scsukin gyűjtési szenvedélye. Morozov moszkvai üzletember volt, Zürichben tanult, és 1900-tól szoros kapcsolatban állt francia művészeti körökkel. Moszkvából minden évben 200— 300 frankot küldött Párizsba. hogy kedvenc képeit beszerezze: Monet-. Picasso-, Renoir-festményeket. Az üzletet párizsi képviselője intézte és küldte haza a képeket Morozovnak. 1907ben egy csomó képet vásárolt Ambroise Vollard francia kereskedőtől, köztük a hires kubista Picasso-arckepet. Áz első világháború kitörése előtt Morozovnak 140, francia iskolából kikerült festménye volt (hogy mast ne említsünk, csupán • Cézanne-kepe volt 171, nem szólva a számtalan rajzról és .szoborgyűjteményről Háza ajtaját azonban csak baratainak nyitotta itt. A másik gyűjtő Szergei Scsukin jószívű bbnek mutatkozott, mert nála rendszeresen találkoztak a fiatal moszkvai festők. Sciukm akinek már az apja is műgyűjtő volt. 1890 előtt kezdte a francia mestereit műveit vásárolni. Ö vitt be elsőnek Monet-képet Oroszországba (Orgonák napfényben), majd' begyűjtötte a festő valamennyi stílusváltozását mutató müvét. Harminchét Matisse-kép volt a tulajdonában, és több mint ötven Picasso, a kék korszaktól egészen a kubistáig. Matisse személyesen rendezett 1910-ben saját kepeiből kiállítást a Scsukin- j palota rózsaszín termében, amelyet Scsukin „illatos virágoskertnek" hívott. Két hires képét is itt festette Matisse, a Táncot és a Zenét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a magángyűjtemények állam' tulajdonba kerültek. ígv a nyilvánosság számárá is hozzáférhetővé váltak. A hajdanában Morozov és Scsukin műgyűjtők tulajdonát képező. Lugánóba szállított, negyven festmény annak idején ugyanabban a múzeumban, a modern nyugati művészeti gyűjteményben kapott helyet. 1930-ban a képek egy részét a leningrádi Ermitázsba, másik részét a moszkvai Puskin Múzeumba vitték át. Most e két múzeum a világ szinte minden jelentős múzeumával kapcsolatban áll. Együttműködés alakult ki a Pompidou-központtal is Az olasz múzeumok is öszszeköttetésben állnak az Ermitázzsal. a drezdai képtárral. a budapesti múzeumokkal, a prágai múzeumokkai, képtárakkal. A művészet is olyan célt szolgál, mint az eszperantó nyelv: népeket köt össze. Jó példa rá a luganói kiállítás. ahol Picasso, Monet, Matisse, Gauguin, Cézanne, Renoir képein keresztül a modern festészet rügytakadasánái lehetünk jelen. Tinaarne Makkar Erzsébet ként nem sokáig játszik vezető szerepet Közép-Ázsia energiaellátásában — a Vahs felső folvásán már énül a Rogunoi 3.6 millió kilowattos teljesítményű vízi erőmű. A? amerikai News and World Report ezt írta róla: „Szovjet 1 mérnökök ni van vízi erőművet építe-. nek, ameivnek gátia a legnagyobb le.sz a világon, ráadásul ez a gát olvan törésvonalra épül. amelv földrengés nvomán keletkezett. Az amerikai tudósok űev vélik, hogv ez a terv meg fog valósulni és figvelmesen lanulmánvozzák az építés során alkalmazott új ' nódszéreket". ' Az energetikusok számi-' tasa szerint az a vízi erőmű. | amely ott épül, ahol a Vahs I és a Pjandzsa folvó az j Amu-Dariába ömlik, événtel 100 milliárd kilowattóra [ elektromos energia termelésére alkalmas. (Összehasonlításul az összes középázsiai vízi erőmű tavaly körülbelül . 70 milliárd kilowattóra villamos áramot adott.) A szomszédos Kireíziában hasonló intenzitással hasznosítják a Narin folyón épült 22 vízi erőmű energiáját. Közép-Ázsia energetikájának gyors fejlesítéséf indokolja. hogv gvors ütemben halad az iparosítás és bővén van munkaerő. A la-j kasság növekedése itt 2.3—: 3-szoros a többi szovjet köz-\ társasághoz viszonyítva. A í villamosítás nagy lendületet adott olvan iparágaknak, mint például a vegyipar ás az alumíniumipar, lehetővé tette nagv gépgvárak építését és az ipársze'rü m'ód-' szerek bevezetését a mezőgazdaságban. • Természetesen KözénÁzsia energiatartalékaihoz tartozik még a kőolaj, a i gáz. a szén, de a szakem ; berek ügy vélik, hogv a villamosenergia-termelést I elsősorban a helyi folyókon j épült vízi erőművek segít-sé- ; gévei kell fejleszteni. (APN) I zása ról? Talán sohasem voltak olyan nehezen előterem thetőek a fejlesztésre, beru; házasra szánt forintok a , tsz-ekben, mint napjaink| ban. Ezért nagyon fontos, hogy a szűkös források I felhasználásáról kik, és milyen szempontok alapjón döntenek. A Szövetkezeti Kutató Intézetben a közelmúltban fejeződött be egy. úgynevezett reagálósvizsgálat, amelynek a beruházási döntések alkották az egyik részterületét. Ennek legfontosabb tanulságairól érdeklődtünk dr. Kupronczay István tudományos munkatárstól. — Vannak, akik még ma is mindenhatónak vélik az elnököket a beruházási döntések tekintetében. Valóban így van ez? — A vizsgált téeszek mintegy húsz százalékánál még valóban az elnök egyszemélyi beruházási döntései' a jellemzőek, s ezeket nem ellenőrzik megnyugtatóan. E vezetők elég makacsul ragaszkodnak a saját, elképzelésükhöz. Annak ellenére, hogy nem egv alkalommal be tudták bizonyítani a maguk igazát, nem támogathatjuk az ilyen gyakorlatot, mivel súlyos összegekről van szó, az ti von döntéseknél mindig nagyobb a tévedés lehetősége. Egyébként még e helyeken is túlzás volna az elnökök mindenhatóságáról beszélni, hiszen a szakvezetésnek a pénzügyi, technikai, technológiai gondok feltárásával,' hangoztatásával módjuk. lehetőségük van a téves, vagy elsietett döntések halasztására. esetleg a ha" tivtalán1tás kik'ény.szerftésére. A többi helvét még a. látszat sem igazo'ta a vélt elnöki mindenhatóság nimbuszát, mert a felső vezetői csoport dönt valómban. a szakvezetés véleményétől többé-kevésbé befolyásolva Ezért etrv szűkebb kör elhatározásaiban is megjelenhet eev tágabb kollektíva elképzelése. — A többé-kevésbé megfogalmazásban mintha az is benne rejlene: nem mindig. Miképp és milyen mértékben juthatnak érvényre az alulrbl jövő beruházási javaslatok? Van ennek valamilyen intézményes csatornája a teeszekben? — Az önelszámoló egységekkel (ágazatokkal. főágazatokkal, üzemekkel) rendelkező téeszekben igen. E részlegek ugyanis fellesz tesi terveket készítenek, megfogalmazzák az igényeiket, s e terveket annak rendje-módja szerint benyújtják a szövetkezet vezetésének. Ezután bontakozik ki az , alkumechanizmus az igényeket egyeztető vezetővel, többnyire az elnökhelyettessel vagy a főkönyvelővel. Ennék során alakúi ki a beruházási koncepció, amely alapul szolgál az elnök, illetve a vezetői csoport beruházási elhatározásaihoz ... Azokban a tsz-ekben, amelyekbon nincsenek önelszámoló egységek, többnyire hiányoznak az ilyen intézményes csatornák. Ezért — a kivétele? esetektől eltekintve — sok életrevaló ötlet, beruházási tevékenység elvész a belső kapcsolatok útvesztőiben. — S mi a helyzet a legszélesebb tsz-közvélepiény, a tsz-tagság véleményével, javaslataival? Kimutatható-e az érdekeltségük, részt vesznek-e a beruházásokkal kapcsolatos dón-, tések kimunkálásában? — Sajnos, a legtöbb téesz köz-, illetve küldöttgyűléséin a tagság csak elnagyolt tájékoztatást kap a fejlesztésékről. Inkább csak a beruházások pénzügyi hátterét ismertetik velük (mennyi fejlesztési alap képződött az amortizációból. a nyereségből es egyéb forrásokból. mit használnak fel ebből a hileHorlesztésre. beruházásra stb.). de nem igénylik az érdemi véleményüket. Magyarázatban persze nincs hiány. Az egyik tsz-vezető például azt emlegette, hogy minden beruházás több-kevesebb bizonytalan-, HA/.ASS.AG Kása Peter és Molnár Mariann, Huszár János es Hegyközi Ilona, farkas Kálmán es Kis Edit Etelka, Hódi Jozseí és Hajnal Julianna. Kléner György es Bitó Judit, Puruezkai Endre és Zódi Aranka, Szondi Károly es Asztalos Eva Márta, Nagy Ferenc és Vollopicz Anna, Tóth Gyula és Szabó Hedvig, Kalória Ferenc és Jordá* Julianna Etelka. Varga László Imre és Schemmel Andrea Márta, Szabó Csaba János cs Szél Julianna, Szűcs Tibor és Rédai Olga. Antal Imre es Mihályi Hedvig Anna. Papdi István és Papp Ilona, Golhovics György Gábor és Oláh Judit, l'éták Nándot és Nagy Judit, Gombás János es Bársony Marianna Zsuzsanna, Ptskolti László és Tóth Andrea, Marton Károly Ferenc és Tóth Erika Klára. Tóth József és Baráth Magdolna, Kiss Mihály és Porkoláb Julianna. Takács Imre és Balogh Eva, Kása Péter és Meleg Gizella Erzsébet. Trója Tibor Ferenc és Kiss Erika, Széchenyi László és Nagy Marietta. Kothay Gábor Ferenc és Bóka Eva Mária. Tukaes Gyula és Magyar ibolya Ildikó, Gregns Zoltán és Juhász Ibolya. Kovács László és Magony Ildikó. Gercsó Gábor és varga Ibolya Piroska. Kószö Mihály és Uhrln Zsuzsanna. Biaesi János és Takó Andrea Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Sisák Antalnak és Csiszár Ilonának Renáta, Bozóki Andrásnak és szabó Juliannának Szilvia, dr. Nagy Sándor Istvánnak és dr. Neutiauser Krisztinának Alexandra Ágnes. Tigyi Zoltánnak és Csongrádi Mária Magdolnának Bernadett. Militár Miklósnak és Gyuris Erzsébetnek Beáin. Kasza Vilmosnak és Trtrök Mariának Judit Mária. Szúnyog Józsefnek és CsotiGyapias Ilonának Csaó József. Szabó Istvánnak es szalai Máriának Anita. Miskolczi Zoltánnak és Gyuris Klárának Mónika. Csiszár Tibornak és Tisza Erikának Beáta. Makra János Lajosnak és Vertesi Ildiiké Andreának Mónika Ildikó, Ábrahám István Józsefnek és Kovács Margitnak Tímea Csilla, Hadár Levente Sandornak es Berta Erzsébetnek Edina, Temesvári Lászlónak és Gila Annanak Dávid László, Herke Józsefnek es Baté Rozálianak József. Balast Sándor Antalnak es Hodi Hajnalkának Zsolt, Szakái József Lászlónak és Szokolay Gabriellának Gábor, Salbot Pálnak és Rózsahegyi Honának Tímea, Börcsök Károlynak és liacz Edit Katalinnak Ágnes Katalin. Ivancsó Bélának es Gera Mariának Renáta Berta. Vadkerti-Tői h Mihálynak és Varga Mártának Mihály Márton. Pancza István Józsefnek és Andrássy Ágota Arankának István József. Bakos Istvánnak es Szalai Erzsébetnek Tímea Orsolya, Guba Jánosnak és Kaue/.ki Annának Tímea, Révész Géza Gyulának es Gaida Eva Máriának Andrea Eva. Aranyos Jozset Peternek es Mihály Gizellanak Anett. Szatmári Mihálynak es Laczkó Ibolyának Mihály, • dr. Fazekas Tamas Lajosnak es Seinteczi Andrea Kláranak Tamás, Berecz Jánosnak és Bencsik Ibolyának János, Teodós Istvánnak és Molnár Zsuzsannának Balázs. Somodi Istvánnak és Katona Lidiónak Brigitta. Ordögh Janosnak és Sánta íren Editnek Renáta. Szurovecz Ernó Andrásnak es György Margónak Ernő Füzesi Antal Gézának és Kiss Ilonának Zsolt F!udn!f. Fodor Józsefnek és Bóban Magdolnának Csilla. Gyuris Zoltánnak es Belecz Ibolyának Zoltán, Kfspéter Lajosnak es Gonda Ilonának Zsolt. Széli Józsefnek es Tóth Piroskanak Eva, dr. Kccskcs István Janosnak és Katona Magdolnának Melinda Antko. Bérezi Jenó Lászlónak es Sztamkovics Annának Krisztina, Frank Antal Istvánnak és Gyuris Jolánnak Antal, Lomjánszkl Pálnak es Tóth Katalin Andreának Rita, Ocskó Gézának és Ónozó Ibolyának Róbert, Takács Lajosnak és Kaszás Klárának Akos Lajos. Schauer Lászlónak és Szabó Máriának Attila. Szénási Ferencnek és Tóth Máriának Róbert Ferenc. Virgoncz László Jánosnak és Kelemen Eszternek Zsolt. Balog Lászlónak és Komáromi Idának Tibor. Burkovics Ferencnek és dr. Scultéty Katalin Évának Katalin, Pósa Sándornak és Krammef Gabriellának Krisztina Adrienn. Túri Istvánnak és Hargitai Máriának Andrea. Runpert József Ferencnek és Tóth Emiliának Zsolt. Sándnr Vincének, és Szekeres Gizella Magdolnának • Péter nevű gyermekük született. HALAI.OZAS Lukács Bálintné Kulik Julianna. Cirka Illés, Rakonczai Árpad. Ruskó Antal Lajos. Leslár Károly László, Batki Istvánná Kiss Gizella. Üjvári Jánosné Balassa Katalin. Fekete Rtta. Ozsvér Mária, Nagv Imre. Kondor .Jánosné Geszt,->si Rozália. Zombori Pál. Szili Gyula. Kangvalka Mátyás. Böröcz Mihályné szécst Mária. Kucsora Istvánná Buss Emma. Huszka la. Tóth Józsel, Kotroczó György. Csomos Pál. Szendrenyl Géza. Farkas Sándor. Lakatos Antal. Kanyó Jenők Zombori Sándor, Szabó Ilona. Ball András. Harnóczi Károlyné Németh Ilona. Kasza Ferenc, László Miklosné Betesi Mária, Asztalos Géza. Diószegi Jánosné Dombi Erz.séhet. Kiss Mihálvné Juhász Ilona. Kálmán Lajos. Csamangó tmre. Körcsök Ignác, Gurró'Mária, Volford Tl'ésné Tanács Mária Medgvesi Gez.s Sándor. Horváth litván Krisztin-Németh Károly, szel Antal. Fekete Józ.sef István. szöllőSI Balázsné Tajt.hv Mária. Kiss János. Kiss Andráson Konya Viktória. Molnár- István, Ordogh István meghalt. sági tényezőt rejt magában. Az ilyen erve-le-, azonban nem meggyőző... A leeszek kiseoD felebe,n viszont kellő tájékoz latasi kap a tagság, itt szemmel latnatóan szerelnek megnyerni őket az ügynek. L helyeken valóban érvényesül a tagság érdekeltsége. Sajnos,, mégis rendkívül ritka e fórumokon a termelő beruházásokkal kapcsolatos érdemű vita. Csak egyetlen ilyen 'esettel 1alalkoztam: a tagok egy hűtőház felépítésére tettek javaslatot. Ez a hűtőház egyébként • később a tsz legjövedelmezőbb üzemévé vált... Más a helyzet,' ha a tagság élet- és munkakörülményeire közvetlenül kiható szociális, kommunális jellegű beruházások kerülnek szóba. Amikor például arról kell dönteni. épüljön-e öltöző az állattartó telepen, kerüljön-e szivattyú a kút mellé, korszerűsítsék-e a magtárt, hiszen azt a háztáji is igényelné, és így tovább. Ilyenkor sokkal aktívabb a tsz -közvélemény. Sőt: a fejlesztések tekintélyes részét alulról kezdeményezik. Általában nem kerülnek sokba, s a szövetkezet vezetői nemigen szoktak kitérni a megvalósítás elől. — Visszatérve alapkérdésünkre, megállapítottuk: az elnökök mindenhatóságáról alkotott felfogások tehát nem helytállóak, mindenhatóságra törekedni nem is kívánatos. Azt jelentené ez, hogy az elnököknek nincs kiemelkedő szerepük a beruházási döntésekben?, . — Természetesen van. hiszen mégiscsak ők az első számú vezetők. Találkoztam olyan elnökökkel. akik szinte kényszerítik a vezetöseg tagjait 'a véleménynyilvánításra. s erdemi állásfoglalást várnak a tagságtól is. Nyilván abból a megfontolásból. hogv így a saját vezetői munkájukhoz nyernek hathatós támogatást. Nem lehet kétséges, hogy mi az ilyen vezetői magatartást ösztönözzük, hiszen ahol így döntenek a sok pémzt igénylő beruházásokról, ott lényegesen kevesebb a tévedés, a melléfogás. Botos Károly Gleccserkutatás A Szovjet Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetéből gleccserkutatók egy csoportja készülődik a közép-ázsiai Pamírba. ahol a karsztos vidékeken fogják tanulmánvozni a föld alatti és föld fölötti gleccsereket, a különleges kéoz.ődménvek hő- és nedvességcseréiét. a? olvadékvizek lefolyását. A tudósok a tenger szinti felett 4—5000 méternyire a magashegyi síkságokor kulatnak. A jégképződmé nyek valamennvi fajtájává folvtatna'k kutatásokat, a?' antarktiszi gleccsereknél Közép-Ázsia heg veiben. a nyugat-szibériai síkság hótakaróján és az örökös fag'v birodalmának jegén. A közelmúltban napirendre tűzték a barlangok' eljegesedésének tanulmányozását. A barlangi jégképződés és ieI g esed és körülményeivel eddig nem foglalkoztak a tu. dósok. Pedig e területnek nagy tudományos es Evai koriati jelentősege van.