Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

4 Vasárnap, 1983. augusztus 7: SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc Hunyadi László. Előadás a Dóm téren, este fél 9-től. Nyári diaporámatalálkozó ma este fél 9-től, a szegedi vár udvarában. Féner Tamás Balázs Béla-dijas fotóművésznek és Kürti Mihálynak nyílik ma délelőtt 11 órakor a Balázs Béla Művelődési Központban fotókiállítása. Megnyitót mond Nagy Károly, a városi tanács főelőadója. Holnap, hétfőn este 8 órától Lehotka Gábor orgonaestje a Dómban. Közreműködik Kalmár Magda. Erkélyzene a városi tanácsházán este fél 7-től. Közreműködik a Szegedi Rézfúvós Kvintett. I. Országos Táblakép-festészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, és az Ifjúsági Házban. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Éva keramikusok kiállítása a GuIácsy-teremben, augusztus 13-iff. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból kiállítás a Technika Házában, augusztus 12igVáró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juii népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Szeged múltja. jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó út 4. Kulturális programok diák fiataloknak • % . * ** * " * JÉÉk, 1311. iZ-il? • % . * ** * " * JÉÉk, 1311. iZ-il? .vem, mm ^m mm •r Jm mamy ,,fj • j^rx^g • ' % ! -r m : w - A r r £ " * Kisfilmek a nagyvilágnak Csongrád megyei körkép a mozikban Misura Zsuzsa és Kelen Péter a ma este búcsúzó Erkelopera, a Hunyadi László egyik jelenetében Párbeszéd drámai hősnővel Misura Zsuzsa szerepálma: Lédy Macbeth. — Énekeltem Eivírát, valtam Turandot. Játszottam üentát, harmincszor alakítottam A trubadúr Leonóráját. Szegeden megkapom az új évadban a Toecát. szerepelek a Parasztbecsuletben. Igazán Lédy Macbet hiányzik a sorból. — Szép repertoár. . Hogy nem jutott eddig Macbethez? — Egyszerűen ugy, hogy meg nem adták. — Toscát Szegeden énekli, pedig nem az itteni társulatnál dolgozik főállásban. — Négy éve járok ide énekelni, de Pesten élek családommal, és ott is a főállású munkahelyem. A fővárosban egy társulat van, míg az Opera elkészül, addig is énekelni keil megfelelő gyakorisággal, rendszerességgel. Szeretettel hívtak szegedre, elfogadtam. Ügy gondolom nem csalódtak bennem, erre a négy ev bizonyíték. Sikerült elfogadtatnom magam az itteni kollektívával. — Hogyan tudja egyeztetni a próbákat, előadásokat? Pest és Szeged messze van egymástól. — Ez az én gondom. Nem mondom, hogy egyszerű dolog ennyit utazgatni, iijesztgetni a programokat. Eddig sikerült. — Az imént sorolta sze repeit, A trubadúrban harmincszor énekeltem" — mondta. Pontosan számontartja, mit hányszor játszott? — Igen, írom, mennyit énekelek. — A Szilágyi • Erzsébetről hogyan szól a statisztikája? — Ma, vasárnap énekelem tizedszer. Másfél éte ismerősöm a figura. — Miként dolgozza föl. teszi magáévá szerepei'-'' Lady Mticbeihez könnyű hozzáférni, de Szilágyi Erzsébet valóiságos alakja a a történetírás számára is úgyszólván ismeretlen maradt. Egyáltalán a Hunyadicsalad. — Szeretem tanulmányozni a kort, a miliőt, a szereplők, ha eredeti történeten alapszik a darab. Szilágyi Erzsébet alakja rejtély. Egyetlen magyar fordítást találtam, az Isteni Beatrice című kötetet, amelyben olvashattam az asszonyról. Aki nemcsak társadalmi rangja miatti „nagy asszony". egyébként is tekintélyt parancsoló, egyenes gerincű. Ugyanakkor mély érzésű anya aki fiának is inkább hősi halálába nyugszik bele, mintsem megaláztatásába. — Az ön megjelenése, habitusa láttán úgy gondolja az ember, mintha Erkel egyenesen magára szabta volna a szerepet. — Én nem vagyok szubrett. Se tragika. Inkább úgy fogalmaznék, drámai hősnő. Szilágyi Erzsébet az. Talán megfelelek a szerepnek is. — Biztonságot érzek a hangjában. Ugye tudja, eudigí teljesítményeiért jo kritikákat kapott. Melyek nehezebb, énekelni avagy eljátszani Szilágyi Erzsébetet? — Nem tartozik a könvnyen megoldhatók köze. Megérti, technikailag például különösen nehéz. A második felvonásban lép színre az anya. Két án^t énekel, alig pár perces szünetközzel. Ráadásul gyors és lassú részek váltakoznak ... A kritikákat pedig természetesen ismerem. — Elégedett önmagával? — Sohasem. — Először lépett idén a dómszínpadra, legalábbis a szabadtéri játékok alkalmából, és mint operaénekes. Milyennek találja? — Olyan „minőségben" ahogy elmondta, előszór. De énekeltem már itt egyszer. Tizenkét éve az Állami Népi Együttessel szerepeltem. Milyen a tér. az akusztika? Jó benne énekelni. Emlékezetes hangja be is tölti a teret. Ma. vasárnap este az idényben utoljára — a Hunyadiban. Mag Edit Lassacskán eszmél öntudatra a magyar reklám. Hogyan, mi módon keresgéli önmagát nap mint nap, 6zem_ és fültanúi vagyunk, mint ahogy élénken emlékezhetünk nem éppen dicső múltjára. Vitték szerte a világban lobogó gyolcsgatyás, árvalányhajas, zsíros-paprikás, gulyásszagú hírünket, itthon meg úgy mentünk el a semmitmondó plakátok, hirdetések mellett, mint ahogy a közúti közlekedést jelző táblák mellett szoktunk. S úgy hagytuk ott a képernyőt, meg a hangdobozt reklám idején, mintha elküldtek volna . .. Néhány éve észlelhető a törekvés, a reklám legyen az igazi, ne tűnjék ízléstelen önmutogatásnak. ostoba szójátéknak, ötletteien, szürke közleménynek. naivnak. Minden kezdet nehéz. Ez is. A reklám szakemberei éppen Szegeden tartották nem oly régen több napos tanácskozásukat. itt is,, de máshol is szorgalmazták a hibák ujjmutogató feltárását. (A reklámosok az ipart vádolják, mondván, korszerűtlen portékákat még jó reklámmal sem lehet eladni, hogy „csak* egy prózaibb, forinttal, netán valutával mérhető gazdasági jellegű példát hozzunk. Persze szerepcserével ugyanez lejátszódik, okkal-joggal.) Helyben vagyunk, a pénzügyeknél. E valutaszűkös időkben a belkereskedelem roppant erőfeszítéseket tett elsősorban a fővárosi, valamint idegenforgalmi nevezetességű tájaink szálloda- és vendéglátóiparának fejlesztésére. De valamennyien értékeink megóvására, gazdagítására törekszünk, amelyeket még ha jó reklámmal, propagandával sikerülne népszerűsíteni, az lenne az eszményi (nemcsak valutáris szempontból)! Ez ügyben dicséretes hazai tettről adhatunk hírt. a Szegedi Tourist és a megyei tanács felkérésére Csongrád megyei körkép címmel a MAFILM rendezője. Róna Péter készített négy kisfilmet, amelyeket, a minap mutattak be, még szűkkörű közönségnek. Hamarosan a mozikba kerül a megye tudományos műhelyeit, gazdaságát, a vendégvárás különféle fortélyait bemutató kisfilm, és nem utolsósorban az igenigen értékes szociografikus fogantatású sárrázó ..." című rövidfilm. A stáb — Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével végzett másfél éves anyaggyűjtése után — tavaly kezdte a forgatásokat. Mi lett a településből, amelyet valamikor 186 iparos tartott el. amely gyökeret vert a nagyarviz iszapos Űj kulturális programokkal — a tizenéves diákfiatalok igényeinek figyelembe vételével — munkálták ki a napokban a KISZ KB mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló tanácsnál az 1983—84-es tanév kulturális rendezvényeinek tervét. _ A KISZ KB tizenéves fiatalokra vonatkozó határozata feladatául fogalmazta meg a haladó diákhagyományok felkutatását, felelevenítését. Ennek jegyében — a debreceni városi KISZ-bizottság kezdeményezésére — szeptemberben Hajdú-Bihar megye székhelyén rendezik meg első ízben az ősi diákvárosok találkozóját. A kulturális rendezvények naptára decemberben diák közművelődési fórummal folytatódik. Ehhez kapcsolódik a diákévi gála. amely a mostani diákév nagyszabású, demonstratív záróakkordja lesz. Januárban ismét meghirdetik a szocialista országok életének jobb megismerését célzó „Barátaink" országos játékot. A „Hazai tájakon" című másik országos játék felhívását februárban teszik közsé. Folytatódik a ..Könyv és ifjúság" elnevezésű akció; ez a könyvek iránti érdeklődés felkeltésével az irodalmi élmények adta örömökre kívánja ráébreszteni a tizenéveseket. Ennek részeként bizományosi könyvterjesztési versenyt hirdetnek, és ismét várják a jelentkezőket az Olvasó ifjúságért pályázatra. hordalékán is. S mi mindent el lehetne mondani a többiről, Makóról, Szentesről, Vásárhelyről, a hagymások földjéről.., A totalitásra törekszik a gazdasági életünkről szóló filmünk (kicsit hosszasan), ötletesen. Ipari vásáraink színes pavilonjai szolgálnak keresztmetszetéül a mezőgazdaság és az ipar, a kereskedelem bemutatásának. A fábiánsebestyéni rekordkukoricáról, a Pick titkáról, a gázfáklyákról, az édeserős hagymáról, a digitális mérlegről, az őszibarack Mekkájáról, a paprika molnáráról a jó homoki borról (olyan szőlőből, amelynek a filoxéra „nem őszi ki a szömit"), összesen mintegy 40 gazdaságról, gyárról, vállalatról látni pergő ritmusú filmet. Tele érdekességekkel az iskolateremtő tudományos műhelyeinket népszerűsítő film is. Elsősorban dr. Kristó Gyula egyetemi tanárnak, a JATE rektorának, dr. Petri Gábor akadémikusnak, a SZOTE rektorának és dr. Alföldi Lxijos akadémikusnak, a tudományos akadémia újszegedi Biológiai Központja igazgatójának köszönhetően. Pusztán retorikájuk is figyelemfelkeltő, hát még a tartalom, amiről szólnak! Nem megnyugtató-é hallani, hogy évente 41 ezer beteg távozik gyógyultan az egészségügyi intézetekből? Étel. ital az asztalon, kedvcsináló népi muzsika az éttermekben, hangulatos pilla- j natképek a strandokon, tet- j szetős felvételek a megye műemléképületeiről, városnéző séták a kamera segítségével. Így foglalhatók össze a vendégcsalogatásról szóló mozgó képsorok. Nem maradhatott ki a szabadtéri és az ifjúsági karnevál (ez utóbbi azonban nem a főiskolások, egyetemisták munkája). Mindhárom kisfilm rászolgál külföldiek és hazaiak figyelmére, kár lenne elmenni mellettük ... A „ .. . sárrázó . .." túlnövi a propagandafilm kritériumait. Olvan láthatatlan riporteri (Horváth Dezsőtől való), operatőri ( Moóri Sándoré) erényeket csillogtat meg, amely már-már a tökéletes alkotás szintjére emeli a négy részből ragyogó egységgé komponált filmet, ördögh István tanyás jajkiáltássorsa, Papp Istvánék gépesített gazdasága, a szívsebész Kovács professzor „menekülése" átokházi birtokára — Konrádék életmódváltása mint egy művészi kivitelű reprezentatív felmérés tűnik a néző szeme elé. Féltem a „ . . . sárrázó .. ."-t a türelmetlen nézőktől. M. E. Helyi érdek — tudományos érték Kunmadaras juhászata Nem újság mostanában, ha valamelyik város vagy falu tanácsa könyvet ad ki. Évfordulóhoz kötve egy-egy üzem. állami gazdaság vagy termelőszövetkezet is kiadja a magáét. Szerzője válogatja, hogy melyik mennyit ér. Sajnos, szériamunkák is napvilágot láthatnak így. többségük azonban fontos dokumentuma a helytörténeti kutatásnak. A Kunmadaras juhászata címet viselő kötet néprajzi értékéért kezességet vállalt a Debreceni Akadémiai Bizottság és a karcagi múzeum, lektori közreműködéssel a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja is. Helyi kiadvány a szó szoros értelmében, de példát adó az értéke. Mit lehet még írni a juhászairól ? Népra.) zunk klasszikusai olyan átfogó munkákat hagytak ránk a pásztorkodásról, a kutatásnak és a jámbor érdeklődésnek egyaránt van hova fordulnia. Ha azonban valamelyik kutató arra adja a fejét, hogy szűkebb területet alaposabban fog vallatóra, a részletek vizsgálata sok hasznot hozhat még a tudománynak. A néprajz régtől fogva úgy számolja az időt hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Amit most nem gyűjtünk össze, kezünk között vész el. Fazekas Mihály karcagi tanár óraütés előtt munkáhos, hiszen -a hagyományos pásztorélet szinte fölrobbant ott is, ahol a nagyüzemek létrejöttével a legeltető állattartas föltételei megmaradtak. Vándorélet lett a pásztoré, az ország egvik végéből sokszor a másikba megy szerencsét próbálni, elveszítve vagy elkerülve a hagyomány megtartó erejét. A Hortobágy csücskén, a Nagykunság szélén szedte össze Fazekas, amit a juhászairól, a kun hagvomán.vokat is őrző pásztorkodásról a szájhagyomány még átadni képes. Előkutatta hozzá levéltárák anvagát. és az emberi emlékezettel átfogható évtizedeket néhány századdal visszafelé megtoldotta meg. A pontosság és hitelesség megszállotja a szerző, a föltáró és leltározó kutatás ezt az erényt nem nélkülözheti. Mindenre figyelő és mindent lejegyző igyekezetet nótárius pontosságnak mondanám, ez a tulajdonsága már akkor ismerős volt, amikor hallgatója lett a szegedi bölcsészkarnak. Csak itt kezdte, de nem itt fejezte be tanulmányait, a néprajz debreceni iskolája terelte érdeklődését a tárgyi valóság lehető legalaposabb megismerése felé, pillanatra se feledkezve meg a szokások, a tartós emberi hatások vizsgálatáról sem. Messziről nézve könnyű a juhász élete, csak ballag a nyáj után. Ha terelnie kell, küldi a pulit A valóság színesebb és nehezebb. Tavaszszal kiverték a nyájat Sándor napkor, és addig volt kinn, amíg „be nem hozta a hátán a havat." Reggel pacsirtaszóra ébredt a pásztor, délben elszunnyadhatott egy kicsit, ha közbe nem jött valami, aztán talpon volt egészen addig, amíg a nyáj legelt. Éjjel is, ha kellett. A fejés is az ö dolga volt, az se könnyű munka, és a tej földolgozása is, bár ebben már a feleség is segített. Korán kel a pacsirta. de vittek azért megbízhatóbb ébresztőt, is magukal: két kakast. Néha a legelőt is loptak, leginkább éjszaka. Zsebbe tették a csöngőt, hogy észre ne vegyék. Szép szavú csengőt is loptak, bár az árulta el lehamarabb a tolvaját. A cserebere— csengőre. kampóra — egyszerűbb és biztosabb megoldás volt. Ne keverjük ' mindenáron rossz hírbe a páztorokat. de loptak ők juhot is. es ha alkalmuk adódott, meg is főzték, meg is ették. Ha törvénybe szólította őket a tanács, természetesen ártatlanok voltak, mint a maszületett bárány:" tévelygő kosok akadtak éppen juhaink közé". Az ítélet ilyenkor szigorú volt:" ugyan ők mindnyájan háza népestől e városból ki utasíttatnak . . e fiú pedig gonoszságáért 25 páltzákkál büntettetik. az elsikkasztott juhért 2 tokjót köteles adni. és az bőrét is az elsikkasztott juhnak, és minden pásztorságtól e Városban el tiltatik." Kunmadaras pásztornépén nemcsak a napok teltek egyformán, hanem a századok is. A természet parancsa szerint élő ember távol a zajló világtól, elődei tapasztalatába kapaszkodhat csupán akkor is. ha betegségtől. farkastól, vagy .tolvajtól kell védenie nyáját, és akkor is, ha saját sorsa fordulóit egyengeti. Terített asztal az ilyen vidék a néprajz kutatójának, legszebb titkait azonban annak mutatja csak, aki otthonos ebben a világban. Fazekas Mihály képzett gyűjtő ugyan, de legalább ekkora erénye hogy megőrizte kapcsolat; a legelők emberével. Nel nem idegen az a világ, ame ivet elenk hoz, ennélfogva mi is otthonosan mozgunk benne. Dezső