Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

5 Kedd, 1983. augusztus 2." Befejeződtek az ifjúsági napok SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XII. Művclődéselméleti Nyári Egyetem Újszegeden, az MTA Biológiai Központjában. Előadások fél 10-töl. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból nyílik ma kiállítás a Technika Házában. A tárlatot Hárai Tibor, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve- [ ' zetének titkára nyitja meg,' délután háromnegyed 3kor. I. Országos Táblaképfestészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az Ifjúsági Házban. Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéncr Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 1. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum álfán (ló kiállítását: Ember és környezete; Rippl-Rónai József alkotásai; Lues-képgyűjtcmény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógyszerészetinek múltjából. Szeged múltja, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. (fj. Lele József népralzl gyűjteménye, Szeged-Tá| pé, Vártó út 4. Eltűntek á vásárosok, alig-alig látni sétálókat a forró Tisza-parton. Üres a várkert, bontiák az alkalmi színpadokat. Vége a 17. Ifjúsági Napoknak. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, a KISZ Szeged városi bizottsága (a főrendezők) segítségével sikerült gyorsmérleget készíteni. Eszerint minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte az idei ifjúsági fesztivált. Az Express szervezésében 3500 (középiskolás és 18—23 éves korú) fiatal tartózkodott Szegeden, de a magánúton érkezőkkel együtt több mint tízezerre tehető a résztvevők száma. A szombati karneválra mintegv 20 ezren voltak kíváncsiak, s nagyszámú nézője akadt a többi programnak is. A Partfürdőn megtartott strandoart.yn például 18 csapat közel 300 tagja versenyzett az értékes díjakért. A Napsugár Nagyáruház előtti gyermekműsoron 200 Ifiseverek szórakozott. míg a Széchenvi téri vásáruteában a felnőttek ls találtak elfoglaltságot, széo számban. Több mint 30 sátor (játékkészítők. fazekasok, ötvösök, bőrdíszművesek, fafaragók, édességkészítők) portékáiból válogathattak, vásárolhattak, nem is a program szerint, vasárnap 5 óráig. Még 7 óra tájt is népes volt az utca. Rendkívül nagv sikert arattak az ott fellépő néptáncegvüttesek. a komédiások, csakúgy, mint az Expressz Show együttese, az R-GO. Megnyúlt a . vgs.áimapi, Polkaszinó (Móra-park) háromórás műsora is, majd egv óra hosszával, tovább tartott a naav érdeklődés miatt. Sokakat részesített feledhetetlen élménvben a Country-park: a Bojtorján, a Spirit. a házigazda Bonanza együttes és Muzsai András emlékezetes muzsikáiét több ezren 'hallották. A Klauzál téri színes összeállítás vetekedett az előbbivel. Ismételten bebizonvosodott, a Dugonics és a Klauzál tér jól megválasztott helyszíne a napok fő programjainak. Sok fiatal próbált szerencsét a SZTN-tom-bolán. a rendezők négyezer jegyet adtak el. „Telt ház" előtt játszott (igaz, játszhat tott volna jobban is) a Rock Színház, az üjszegedi szabadtérin. A főrendezők és a 200 közreműködő (ifjúgárdisták, KISZ-aktivisták) munkáját dicséri, egyetlen | panasz sem étkezett a szállásokkal, az ellátással kapcsolatban. A JATE, a SZOTE. a főiskolai kollégiumai és a kemping megfelelően gondoskodtak a pihenésről, a tisztálkodásról, a Hági, a Liget, a Tisza Gyöngye, az Utasellátó étterem, az egvetemi menza az étkeztetésről. A rendezők közül többéves közreműködéséért a szabadtéri játékok 25. évfordulója alkalmából kiadott emlékplakettet kapta Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára. Völgyi István, az Express igazgatója. Lénárt Béla. az Ex* press Utazási Iroda megyei kirendeltségének vezetője és Bottyán Éva a helyettes vezető. Az egyértelmű siker fényét mégis — idén is — beárnyékolta az az évek óta visszatérő és városméretű probléma, amelyet a felelőtlen. garázda vendégek okoztak. Hiába minden erőfeszítés, az ifjúsági fesztivál után a sikeres programok emlegetése mellett szárnvra kelnek és futótűzként terjednek a rólűk szóló rémtörténetek — sainos. maid mindegyiknek valóságmagva van. Csak a vendéglátóhelyeken, a boltokban juthattak italhoz (vásároltak is), húsz forintért megalhattak volna kollégiumban. kempingben. mégis a várkertet, a pályaudvarok üres vagonjait az emeletes házak lépcsőházait választották. Köztéri ivó- és szökőkútjainkban' mosakodtak, s hadd ne soroljuk, miket műveltek még. ízléstelenségük, igénytelenségük méltán háborította fel a városukat féltő és szerető lakókat, de a fesztivál idején itt tartózkodó vendégeket is. Mag Edit képernyő Pillantás a nappali szobába r Kísértetjárás Újszegeden Hétvége a fotóművészet jegyében A (Szegedi Ünnepi Hetek kiállítási programjában az elkövetkezendő hét végen a fotográfiáé és a diaporamáé lesz a főszerep. A Bartók Béla Művelődési Központban 7-én, vasárnap két fotókiállítás nyílik. A Fotószalon bemutatója helyett. melynek az anyagán az utóbbi esztendőkben a fáradtság jelei mutatkoztak, új vállalkozással kísérleteznek. A hazai fotóművészét kiemelkedő alakjainak rendeznek kiállításokat. Elsőként Féner Tamás Balázs Béla-díjas fotóművész Tükörrepülés című fénvképkiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a nagyteremben. Bemutatkozási lehetőséget kap a Fotószalon tavalyi nagydíjasa. Kürthy Mihály a B Galériában. Az elmúlt évben a művelődési intézmény sikerrel kísérletezett egy mindinkább tért hódító műfaj, a diaporáma meggyökereztetésére. Az idén ismét megrendezik a nyári diaporama. találkozót, melynek helyszíne a szegedi vár udvara lesz, időpontja pedig 7-én, vasárnap este. fél 9. A színes diaképeket zenével ötvöző, az áttűnésekre is építő új műfaj legsikeresebb hazai képviselői jelezték részvételüket. Tizenegy szerző tizenhét programját láthatják az érdenlődők. Bemutatják például Dozwald János Peepshow. Tám László Urbanizáció, Márton Géza Guernica, Magyar Ferenc Nocturno, Seregi István In memóriám című műsorát, valamint Harnóczv Örs, Borbély Tamás. Bányai Gábor. Reneczky Lajos. Lovász Károly és Halmai L ász.6 munkáit. Az est narrátora Csányi Miklós, a Magyar Televízió rendezője. Jegyek 30 forintos árban már megvásárolhatók a Bartók Béla Művelődési Központban. A lOíómüvészét mindig is jelentős részt - Kaoott a Szegedi Ünnepi Hetek kultui ális programjában. Az idén — némi váltogatásokkal — bizonyára ismét tartalmas élményt és sok újdonságot hoz a fotós hétvége. Kisértetek pedig vannak. Persze, attól íúgg. honnan nézz uk. Ha úgy vesszük, kísértét járja oe megint Európát: a (régi) rockzene kísértete. Múltún* szelleme idéződik, az idő. mikor össztáncokon összesimulva, vagy éppen hogy kezet (és ezt. azt) fogva roptuk a dezodor híjári szappanszagú gimnazista lányokkal, szólt a Beatles, a Shadows, a Rolling vagy éppen az Illés. E- kísérteteket ' (is) kii. vánta volna elhozni ezúttal Szegedre az immáron teljes polgárjogot kapott Rockstínház Lázadók című produkciójával, melyet vasárnap este az ifjúsági napok (fegyik) záróprogramjaként. láthattunk az üjszegedi szabadtéri színpadon. Ha lúd, legyen kövér, ha kísértet, legyen borzongatóan hatásos. Múltidéző és fölkavaró, a nosztalgia mélázó hangulataihoz értelmi-eszmei többletet adó. az atmoszférát a lehetőségeik végpontjáig tágító, a muzsikát, a szöveget és a színpadi látványt koherens előadásban kompozícióvá tevő. Hogy mindebből jószerével semmi sem valósult meg, annak oka ugyan több van. de az ember már csak úgy van teremtve. hogy ha hiányérzete támad, az csak egy van. De jó nagy. Kezdjük némi nyelvészkedéssel. A Rockszínház összetett szó. Az előtag rendben is van. Az utótag, a „színház" azonban legjobb tudomásom szerint jelent valamit. Mondjuk látványt. Üjszegeden egy községi ifjúsági klub diszkójára emlékeztető fények wiHogtalk-pislákolteik, díszlet semmi. ^ leszámítva a szokásos technikai összevisszaságot (kábelek, hangfalak stb.). s az éppen nem táncoló-éneklő előadók egy lócán ültek körben. időnként, ütemre tapsoltak és föltehetően ióféle sör után pihegtek ebben a melegben. (Jelen pivo volt a büfében.) Ami mindebből egv színielőadás elengedhetetlen kelléke kell hogy legyen, az kizárólag az egymást szép akkurátusan követő, külön-külön, vagy együtt előadott számokra szorítkozott. Hogy mikre? Volt egv árva Beatles (Eleanor Rigbyi esv Rolling (Jumpin Jack Flash), egy. igen jó hangon, • Füsti Molnár Éva által előadott Janis Joplin, a Mercedes Benz. Simon és Garfunkel (El Condor Pasa, Híd a zavaros víz fölött), továbbá több részlet az együttes korábbá Euiía-produkciójából. dalok a Jézus Krisztus szupersztárból, a Hairból. az Amerika a West Side Story. ból, s egyetlen Pink Floyd, Keretként a Hair nyitószáma, az Aquarius, a Vízöntő szolgált. E felsorolás ptán máris a Lázadók szerkezeténél, kvázi, a rendező, Tasnádi Márton és a szerkesztőszövegmagyarító Miklós' Tibor koncepciójánál lennénk. Ami — elvileg — ama mondandó jegyében fogant volna, hogy a múlt kisérteteit megidézvén, egyfajta tósz tele tad ássa í hódoljon a rockzene maradandó. vagy annak tartott néhány dalának. S ama bizonyos, erősen vitatható szakmai tisztaságú könyvekben annyit jellemzett lázadó, a társadalommal szembehelyezkedő alapjellegének. Igaz ugyan, hogy a beat a hatvanas évek, a Szupersztár a hetvenes. az Evita meg már (majdnem) a nyolcvanas esztendők zenéje, de annyi bai legyen. Az egész előadás eredendő összecsapottsága, a csak álszempontok alapján egymáshoz férceit összeállítás, mindennek felszínes. eredetinek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető eszmei vezérmotívuma. sajna, csak fölerősödött a merőben koncertszerű „szinpadiatlamságon", a gépzenén és a fölöttébb váltakozó színvonalon előadott számokon. Hiába volt alapjában véve ió Várkonyi Tibor hangszerelése. Szolnoki Tibor Heródes-dala, vagv Nagy Anikó Vízöntője, jóhangú és jó rhozgasú a legtöbb fellépő — a nem összefogott „kompozíció", és Reinthaller Éva többnyire bizony csak szabvanyelemekből építkező koreográfiája,- megfejelve a végső soron erőtlen színészi-zenei összképpeL Hangerőt és hiányérzetet ado« ugyan, de könyörgöm, mit kezdjünk azzal a kísértettel, amely se nem borzongat, se nem andalít, pláne, ha netán még lázítania is kéne? Az ember mit tehet mást. maga lesz kísértet és — hazajár. Ott előkap egv lemezt és fülel: szent ég. csak nem kísért valahol, valami, megszólalva talán így — zavarock? Domonkos László A forradalom évében, 1905ben írta Gorkij A nap fiai című színművét, ugyanabban azl évben, amikor a Barbárokat. Az orosz századelő társadalmi kör- és kórképei mindkét darabban a szereplők mesteri egyénítésével, lélektani jellemzésükkel, a csehovi örökségből merített dramaturgiai eszközök fölhasználásával rajzolódik föl. A nap fiaiban különösen érződik a mindennapos enyészet csehovi hangulata. Havas Péter A nap gyermekei címmel készített tévéjátékot a korai Gorkijdrámából. Afféle korrekt ismeretterjesztés sikeredett a képernyőn, amelynek létjoi gát mindazonáltal nincs ! szándékomban kétségbevonni. Még akkor sem, ha néhol a klasszikus adaptációk szokásos. fennkölt unalmát sugározták a jelenetek, s ha helyenként naturalista színházi előadásokhoz hasonlított is a játék. Végül is, fia akarom. igen jó eszköz a tévé a klasszikusok széles körű megismertetésére is. és talán elkényeztetettségünk jele. ha televíziós újdonságot, „valaki mást" várunk a világirodalmi értékek feldolgozásaitól. Méginkább könnyű szívvel egyezünk ki e mostanival, ha egy-két kiváló színészi alakításra gondolunk vissza. Sok Gorkijdráma megszokott nappalijában, amely a lakás központja, ahol minden lejátszódhat, mert számos az ajtaja és a szereplők folyton itt találkoznak, szóval ebben a realista színtérben Moór Mariann (Jelena) áttételesebb, elidegenítőbb játékstílusa teremtett érdekes kontrasztokat. A figyelmünket ilyenképpen magára irá| nyitotta, s azt értékeltette, j hogy e talányos, a többiek| nél többet látó, okosan beieí törődő, belül szenvedő Jelenának talán mégis csak jutott valami a gorkiji rokonszenvből. Igen pontosan „ismertette" Protaszov szemellenzős tevékenységmániáját, s az önmagával és környezetével való szembenézést nem vállaló, szólamok mögé bújó tehetetlenséget Sinkó László. Mikó István is elemében volt; a bután nagyképű, „úgyis enyém, a pénzemé a világ" — brutalitásé polgárfi megjelenítése — telitalálat. Havas Péter viszont aligha dönthette el egyértelműen. mifajta játékstílusra inspirálja a színészeit, mert a többiek — egytől egyik neves művészek — mintha esetlenül tébláboltak volna, s hol egyfajta, önmagában jól megoldott szupernaturalista modor (Szemes Mari, Tábori Nóra), hol szimpla szenvelgés (Tordai Teri), hol a teljes színészi határozatlanság (Tahi Tóth László) uralkodott el a nappaliban. Mindezek ellenére, ismételjük, az ismeretterjesztés: értékes. Hiszen — tegyük a kezünket szívünkre — vajon hányan búvárkodhatnak manapság nálunk Gorkij korai művei között? Ha színház, tévé nem porolja őket, nem maradnak-e az ismeretlenségben, számunkra elveszetten az orosz klaszszikus emberért való, ezért ihindig időszerű fölháborodásai és együttérzései? (Csak legvégül és zárójelben mondjuk: tévés produkcióban „modern" mondanivaló, másféle aktualitás kifejezési szándékára is leltünk. De nem sikerült, következetlennek, köv.ethetetienül halványnak tetszett ez a kísérlet egy bizonyos, modern értelmiségi infantilizmus leleplezésére. Ami maradt: a tisztes klasszikus porolás. Pillantás az orosz századelő nappali szobájába.) Sulyok Erzsébet rádiófigyelő Válogatóson A régi német közmondás szerint akié a választás, azé a gyötrelem. Fogalmazhatunk azonban úgy is: nem biztos, hogy föltétlenül elítélendő az, aki válogatós. Tehát például étélben-italban, netán nőben-férfiben és egyebekben ugyancsak megnézi. kit-mit miért és mennyire. A , válogatósság, gyanítom, jó esetben sógorságban-komaságban van valamivel, ami vitán fölül embervoltunk biztos, morális jelzőkészüléke. Igényesség a neve. Válogatni ezek szerint sok mindenben lehet. Például irodalomban is. Ezt teszi pl. a Látóhatár c. folyóirat, amelyet szombaton délután a Kossuth-adón mutatott be az Irodalmi figyelő című műsor. Az alcím szerint „a valogatás örömeiről és gondjairól beszélget Borbély Sándor, Garai Gábor, Hegedős Mária, .Székely Anna es Zimonyi Zoltán. ' Igen, erről beszélgettek, s egyben ez az adás a több mint tíz éve, 1972. decemberében indult utanközlő lap egyféle megkésett tízesztendős köszöntője is volt. Szó esett arról, miinek, kinek is készül ez a havi j tallózó, milyen konstrukcióban, milyen szempontok szerint szerkeszti az a négy ember, akik közül a Szabolcsi Miklós örökébe tavaly áprilisban lépett főszerkesztő, Garai Gábor mondta: elsősorban az orientálás, a már irodalmat olvasó embe, rek koncentrált tájékozódását segítő tevékenység, a fő célja. S ráadásul az itt megjelenő írások komoly résza eredetileg alacsony példányszámú vidéki lapok publikációja. melyek így az eredeti nyilvánosság többszörösében látnak napvilágot. Arról, hogy mennyit változott, milyen rovatokkal bővült. milyen „protokollrend" szerint szerkeszt-válogat a Látóhatár, ugyancsak szó volt. — de kétlem, hogy az lenne az igazán lényeges. Sőt, még csak az a különben el nem hanyagolható megjegyzés sem, miszerint a tájékoztató jelleg es az efféle szellemi értékmentés Között van némi ellentmondás. Az igazán lényeges valahol a sokszínűség természetes értékeiben — és az erre érkező visszhangok között rejtőzik. Arra gondolok, hogy a műsorban hallhattunk arról az ifjú költő-esztétáról, aki azt mondta a Látóhatárról, hogy az jellemzi, ami általában a magyar irodalmi lapokat: ..kidekázott népfrontosság." A megállapításban, valljuk be. van némi igazság, így is lehet minősíteni az irodalmi válogatósságot. Csak nekem, ki még. azt hiszem, szintúgy fiatalnak számítok. birtokomban van egy Csillag, a Magyar Írók Szövetségének folyóirata — 1952-ből. Hát — azt nem ilvesmi jellemzi, D. L.