Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

5 Péntek, 1983. augusztus 5.' SZEGEBI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc: Hunyadi László. Operaelőadás a Dóin téren, este fél 9-től. Geszler Mária, Szalai László, Zavadzky Éva keramikusok kiállítása a Gulácsy-tercmben, augusztus 13-ig. I. Országos Táblaképfestészeti Biennále. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában és az Ifjúsági Házban. A Szegedi Nyomdának, országos versenyen kiváló minősítést nyert kiadványaiból kiállítás a Technika Házában, augusztus 12igVáró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Üjszegeden a November 7. Művelődési Házban augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népműrész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Rippl-Rónai József alkotásai: Lucs-képgyű.jtcmcny: Hunok, avarok, magvarok: Buday György-szoba. Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek: Csonkád énégye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltja. jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Politikai kultúránk Befejeződött a művelődéselméleti nyári egyetem Több mint egy héten keresztül két tucat előadás, ankét, konzultáció — és kétszáz fölötti résztvevő. A várpsban rekkenő hőség, az MTA Szegedi Biológiai Központjának üdítően hűs terme oázis a forróság sivatagában. Ilyen föltételek mellett csak jól sikerült rendezvényt lehet tartani, ellenkező esetben többet nem jön össze ennyi érdeklődő az országból! Márpedig idén tizenkettedik alkalommal gyűjtötték egybe a művelődéselméleti nyári egyetem hallgatóit a TIT megyei szervezetének munkatársai. Akik figyelemmel kísérik világunk jelenkori eseményeit, zaklatott folyamatait. nemegyszer rémisztő célkitűzéseit, nos, azok számára a politika súlyos jelentést hordozó fogalom. Mondhatnánk — mint hallani néha —. miért iobb. ha tudjuk, mitől kell félni? Jobbnak nem jobb, de a világában felnőttként élni akarónak megkerülhetetlen kihívás tudni, mit hordoz a kor, melynek gyermeke. Hazánk történetének utóbbi negyedszázada számos olyan esztendőt hozott, amely az áldásos nyugalom jövőképét vetítette még a tudós társadalomkutató horizontjára is. Ezek voltak az egyenletes ütemű, konfliktus nélküli fejlődés hitének időszakai. Mára azután fölgyorsult körülöttünk és bennünk a világ. Illúzióinkat számos ponton meghaladtuk, vezetők és vezetettek egyaránt nagv lépéseket tettek a valóság mélyebb megértésére. Az elmondottak alkalmasint dicsekvésnek hangzanak, vagv legalábbis afféle sima útszakasznak. Pedig nem volt ígv, ma sem ez a helvzet. sőt a jövő sem ígéri! Reális világképünk formálódásában döntő szerepe van köznapjaink tapasztalatának, intézményeink humanizálódó gyakorlatának, politikai tömegmozgalmaink demokratizálódásának. és valamelyest társadalomtudományi kutatásainknak is. Túllépve a — számos előrejelzés szerint baljós — nyolcvanas évtized küszöbén. minden tapasztalásunk arra int, figyeljünk a mindennapi élet politikai jellemzőire, mert nehéz időknek nézünk elébe. Aki öl-ük optimista, annak is elegendő meggyőzéssel szolgál régiónk jelene, az emberi haladást kísérő veszélyek. Ezért elismerést érdemel minden olyan kezdeményezés, amely hozzásegíti résztvevőit személyes sorsuk és társadalmi csoportközösségük helyzetének jobb megértéséhez. lehetséges mozgásterük meghatározásához. Annyi nagvívű tervezés. diadalt rajzoló optimizmus után nyilvánvalóvá lett, hogv a művelődésügy főszereplője a tanító, a kulturális előadó személyisége, az emberek, akik valóra váltják, vagy elrontják az álmokat. Ezért művelődő, tanuló tanítókra, tájékozott népművelődési előadókra és mind e nagyszerű tulajdonságokat működni engedő intézményekre van (volna!) szükség. Föltűnő érdeklődést tapasztalhattunk a hallgatóknál politikai jelenségek, társadalmunk politikai intézményei iránt. Es mi tagadás, erőteljes szkepticizmust is, kételyt minden kincstári ígérgetés, lelkesült szavalat hallatán. Mintha nem is volna olyan könnyű tudomásul venni a követelményt, hogy csupán a tényekre alapozott világmagyarázatoknak lehet hitele, Marik oldala ugyané témának, hogv a képtelenségek lila felhőin építkező kritikától is számon kérendő ugyanezen valósághűség! A politikai realitások, társadalmi hagyományaink valóságának számba vétele, minden továbbépítő demokratizálódás komolyságának előfeltétele. És ezt a keménydialektikát, a megszüntetve megőrzés eszméjét tanulni kell tudományos kutatónak és tudni vágyó népművelőnek egyaránt. A nyári egyetem tematikája összefüggő egységekből szervezte az előadásokat. Társadalmunk némely rétegének történelmi tudata, különös tekintettel az ifjúságra — politikai kultúránk általános jellemzői — politikai intézményrendszerünk — politikai sajtónk — közművelődési intézményeink. Végi "hallgatásuk és szellemiségük elsajátítása szembesítette a résztvevőket hazai társadalomkutatásunk jelenével, s ez a találkozás nem volt meglepetések nélküli. Azok voltak sikeres előadások. amelyek nem takaróztak a tudományos szakkifejezések megfoghatatlan semlegességébe, hanem merészelték vállalni társadalmi valóságunk torlódó ellentmondásainak terepén az átkelést a holnapba. Egyszóval, nemcsak azt mutatták meg. ami most van, de lehetőleg annak történetét is. Ilyen vállalkozásoktól elvitatni a tévedés jogát — indokolatlan merevség. Egy ilyen jellegű rendezvénysorozat sikere döntő mértékben az előadókon múlik, akik ismereteikkel elragadhatják. tévedéseikkel, unalmukkal elriaszthatják hallgatóikat A TIT megyei szervezete munkatársainak erőfeszítését dicséri az előadói kar1 kiválasztása, mert szakterületük értő művelői jöttek hozzánk, kedvvel tárva elénk tudásukat. Tráser László Elhunyt Fülöp János Négyen a Hunyadiból Szegedi művészek — hazai pályán Fülöp János József Attiladíjas író, a Magyar Televízió szegedi stúdiójának főmunkatársa, 54 éves korában váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Magyar Televízió. Magyar írók Szövetsége, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Az írót a szellem termékeinek érleléséhez szükséges csönd, a szerkesztőt a közös munkához nélkülözhetetlen vita inspirálja. Hogy Fülöp János kollégánk, a szegedi stúdió főmunkatársa, miként tudott élni e kettős, egymást kizáró, sőt megsemmisíteni képes közegben, azt már sohasem tudjuk meg. A végzet gyorsan tört rá, váratlanul. s néhányan, akik szerettük, s egy kicsit talán értettük is őt, most döbbenten meredünk gazdátlanná vált íróasztalára. Közben arra gondolunk, nem kettős szenvedély mérgezte alattomban idegeit, szívét, s okozta korai halálát? Mert csak ^ci csinálta már, az tudja, milyen dőre csatákra kényszerül a gondolat szülője a kollektív művészetek bábáival, hogy film, televíziós műsor szülessen elképzeléseiből. .. Fülöp János újra és újra belevetette magát a mindennapos küzdelembe, s talán — ez a televíziós szakma mákonya — neve is a képernyőről ismertebb, mint gondolatgazdag, elkötelezett regényei nyomán. A Bors Máté-sorozat forgatókönyve munkáinak legnépszerűbbike — még a fővárosban. .. Aztán, hogy Szegedre jött, már itt készültek: a nagy árvízről, a Tiszai halászokról, Juhász Gyuláról, Hont Ferencről... És amint „belakta" a tájat, a várost, úgy fordult érdeklődése a tágabb horizontok felé; Raffai Sarolta portréfilmje, a Kincskereső televíziós kiadása a gyermekeknek, a Génsebészet vagy a Levél az egyetemnek című műsorok jelzik gondolkodásának felfedező ösvényeit. És végül az utolsó, a legtöbb munkát-energiát felemésztő az Igazi Szeged háromrészes alkotása volt, amelyben szembesíteni kívánta — és tudta — a várost annak huszadik századi történelmével. Ez még dobozban várja a bemutatást. Közben dolgozott a regényíró is. A népszerűséget kedvelő, a Bors Máté alakját kitaláló szerző, aki Gordiusz mester népszerű figurájával örvendeztette meg a krimikedvelőket — és az alkotás igazi felelősségét átérző író... Ez utóbbinak tolla alól került ki a nyelvi és gondolati eredetiséggel párosult Hadács című kisregény és az Üstökös. Legutóbb pedig a Szerelem hava; valamennyi a magyar munkásmozgalom ihletésében, gondolatkörében fogant szívszorongató alkotás. Mi minden maradt bevégezetlenül tervei kózül?... Szeretett volna televíziós sorozatot készíteni az Alföld humoráról — Tömörkény, Móra művei alapján. És félbemaradt regénykéziratok várták volna vissza, odahaza. .. Most már hiába. Ötvennégy éves volt — mint mondani szokás: alkotó energiái teljében. Pavlovits Miklós Jószerével alig van olyan jelenet az idei szabadtéri Hunyadi-produkciónak, amelyben ekkor vagy akkor, együtt vagy fővárosi vendégművészekkel ne láthatnánkhallhatnánk a Szegedi Nemzeti Színház operistáit: Gregor Józsefet, Vámossy Évát, Gyimesi Kálmánt, Bárdi Sándort. Túl a premieren és az azt követő első előadáson, tehát éppen a jubileumi Hunyadi félidejében már másként fest teljesítmény és szerep — főleg ami az önálló megítélést illeti, ki így, ki úgy mond véleményt, de két dologban megegyeznek: hazai pályán találkoztak és léptek föl Erkel operájában — és bizony nem könnyű őket „elkapni", szóra bírni így a próbák után, az előadások között. * Vámossy Éva telefonon jelentkezett. A premier előtt még ai-ról beszélt, nagyszerű énekesi föladatnak tartja ugyan a kis szerepnek számító Hunyadi Mátyást, mégsem érzi jól magát férfiszerepben, nadrágban. Idegenül mozog, nehéz legyőznie valamilyen kínos érzést, a fura kettősség tudatát. Mpst a vonal túlsó végéről hangja örömteli: — Nagyon jól érzem most magam, igazán. Igen, tartottam a szereptől, sőt bevallom: féltem, nem is kicsit. Nadrágszerep, hiába... Most már elmondhatom, hogv talán legkedvesebb nadrágszerepeim küzé vonul be Hunyadi Mátyás. A próbák rengeteget jelentettek. Ügy gondolom, mindig erősen meghatározza egy előadás jövendő hangulatát az, ami a próbákon kialakul. Nos, a fölkészülés e stációi érdekeiek, tanulságosak voltak, a kollégák rengeteget segítettek, s ugyanezt mondhatom el a rendezőről, Mikó Andrásról is. Tényleg nagyon jó most, és ha hihetetlen is, de ez nem afféle protokollízű lelkesedés. Iiyen kis szerep után lehet még egészen másmilyen is... Ám hogy nagyon megszerettem a nadrágszerepet, s hogy azok között ez lesz a kedvencem, az biztos. Kár, hogy csak négy előadás van Ismételni kellene... * Bárdi Sándor az öltözőben, egészen pontosan a tükör előtt egy nagy székben, akár a borbélynál. Festik, maszkírozzák bőszen. A jelmez, V. László magyar király ruhája már rajta, ami éppenséggel nem irigylendő ebben a hőségben. Nem nagyon akar mondani semmit. És nem (különben elég keserves) pillanatnyi elfoglaltsága miatt. — Majd ha mindegyik előadás megvolt... — Izgult? Vagy még most is...? —Mindig izgulok. A színpadon aztán már nem. De addig... Nem tudom menynyire jó ez, de azt hiszem, akkor lennék ideges, ha nem lennék ideges. Amit meg a bemutató előtt mondtam, ahhoz most hadd ne tegyek hozzá semmit, jó? .. .Ami pedig valahogy olyanténképpen hangzott, hogy nem antihőst kíván formálni V. Lászlóból, hanem egy határozatlan, labilin karaktert megeleveníteni, méltóként így arra a megtiszteltetésre, amit ez a szerep. hirtelen-váratlan nagy előrelépésként, számára jelent. Hát akkor legyen elég ennyi. Egyelőre. Bőzsönv Ferenc, a kitűnő rádióbemondó mesélte egyszer, hogy Gregor Józseffel mindig úgy „fűzik" egymást: beszélj, csak beszélj, mindegy miről, milyen hülyeséget, csak beszélj, olyan jó a hangodat hallani... Nem tehetek róla: ez jutott eszembe, amikor a kagylóben meghallottam Gregor jellegzetes basszusát. Amely ezúttal is higgadt jókedvvel fogalmazott: — 'Hogy milyen voltam Gara nádorként a Hunyadiban: a nézőktől kell megkérdezni. Az ember mindig a saját helyét keresi, mások döntik viszont el, hogy hová való. .. Ügy érzem, szereti a közönség ezt a produkciót, örülök, hogy sokan voltak az eddigi előadásokon. Emlékszem. hogyne, mit mondtam előzőleg: nagy elődök árnyékában. Losonczy György, Széki Sándor után kell megbirkóznom ezzel a szereppel, s igyekszem megtenni a magamét. Azt hiszem. igyekeztem is, dehát mondtam. igaz? Döntsék el. .. Különben pedig, hasson akár meglepetésnek: most lett egyik kedvencem Gara nádor. Nagyon megszerettem, tényleg. Ö a második felvonás Czilleije. Ha Czillei okosabb, nincs második felvonás... Ám Gara az igazán okos: nőt visz a dologba, lányát ajánlván föl, a hatalmat megszerzendő. — A Hunyadit őszintén szólva másként minősítettem eddig. Tudja, milyen az énekes — teszi hozzá öniróniku. san —, á. nincs benne basszus, mondtam magamban. . Nos, revideálnom kellett mindent: ez nagyszerű, európai zene. Gyönyörű, dramaturgiailag is jól kialakított, némi, am teljesen érthető olaszos utánérzésekkel bar, mindazonáltal igazi nemzeti opera. A Bánk bán és a Háry János mellett a harmadik. Nem kell szégyenkeznünk, hogy nekünk magyaroknak ilyesmiből csak ennyi van... Szóval boldog vagyok, hogy elénekelhettem Gara nádort. Féltem, másként álltam neki először, igen, dehát igy esett. Hálistennek, nem ? » Gyimesi Kálmánt nem nehéz szóra bírni: szívesen és sokat beszél, s ha igazán „formába lendül", szem ritkán marad szárazon. A nevetéstől. Most azonban komoly: — Igen. én úgy álltam neki Czillei szerepének, mint az egész mű mozgatórugójaként szolgáló karakternek. Kulcsfigura, bár persze igen rövid távon. S volt bennem „csakazértis". mert e föladaton jóval több múlhat az egész produkció szempontjából, mint a felszínen látszik. Mikó András széles taglejtéseket, indulatos mozdulatokat kért a próbák során, de az előadásokon vigyáznom kellett arra, hogy ezek a gesztusok ne legyenek komikusak. A szabadtéri sajátos viszonyai között ugyanis az a két, intim környezetet igénylő párbeszéd, amit Czillei V. Lászlóval és Hunyadival folytat, nem „szobakörítésben" zajlik, hanem a szélesen felépített vár lépcsősorai előtt, tehát széthúzódik. Következésképpen az ének és a játék szuggesztivitásúval kellett kifejeznem a szituáció fojtott drámaiságát. Egyébként? Nem először énekeltem Cziileit a szabadtérin. S remélem, nem is utoljára... Domonkos László Napirenden: a lakásfcarfiaiitartás Tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége Az Ingatlankezelő Vállalat munkáján igyekszik segíteni a lakáskarbantartó szövetkezetek társulása. A szövetkezeti lakások apró és nagyobb hibáinak javítását végzik. Mint ismeretes, a laI kisszövetkezetek több mint tízezer lakás üzemeltetéséről, fenntartásáról gondoskodnak. A házi javításozra, esedezes munkák elvégzésére több mint tíz éve alakult a lakáskarbantartó társulás. Töbo szövetkezet kötelezte el magát e közös részleg létrehozására, s a lakók befizetett pénzebői tekintélyes summát at is utaltak a zavartalan működéshez. Idősözben bebizonyosodott, hogy a lakáskarbantartáshak ez a formája nem érte el a célját, a tanács es az érdekképviseleti szervek legnagyobb jóakarasa ellenére sem. A MESZÖV-elnökség tegnapi, csütörtöki ülésén már sokadszorra szerepelt napirenden a karbantartók munkája, a továbbfejlődés esetleges variációi. Most sem I sokkal léptek előbbre a dolgok megítélésében, de a vita mindenképpen tanulságos volt, igyekezett feltárni a gazdálkodás akadályait, a jó munka buktatóit. Az mar bebizonyosodott, hogy úgy nincs jól, ahogy eddig mentek a dolgok. A (karbantartók munkájára a lakók gyakran panaszkodnak.) A társaságnak 2 millió forintos vagyona van. viszont a tegnap hallottak szerint 20 fillér spórolt pénzük sincs Sót, az első félévet veszteséggel zárták. A létrehozó szövetkezetek bizalma ,s megrendült, hiszen többen (Tisza, Centrum. Anna) kiléptek a közösködésből. A testület a kiskundorozsmai Turista vendéglőben tartott ülésén több eszrevetel, javaslat hangzott el a karhantarió társulás munkajanak hatékonyabbá tételere. Az egyik szerint ésszerű lenne, ha a jövőben önállóan felelősséggel közös vállalatként dolgoznának. Másik föltevés: ha valamelyik lakásszövetkezet önálló részlege lenne a jelenlegi társulás. Elhangzott olyan ajánlás is, tartozzon a lakáskarban tartás valamelyik fogyasztási szövetkezethez. Természetesen ezek meg csak a lehetséges alternatívák, mert a döntéshez, a jövő útjának megválasztásához a társulás tagjainak egyöntetű akarata szükséges. Ezért határozott úgy a MÉSZÖV elnöksége, hogy rövidesen a társulás maga döntsön a sorsáról. Az is kiderült. a működési forma megváltoztatása nemcsak elhatározás kérdése. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a kívánatos forma bevezetesét, viszont útjára enged több ésszerű, reális megoldási lehetőséget. Ezek közül ke'.l kiválasztani a legmegfelelőbbet. hogy a lakásszövetkezetek ne engedjék ki kezük közül a saját lakásaik karbantartását. Jó példakent hangzott el, hogy az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet saját berkein belül oldotta meg a lakások karbantartását. (Más lapra tartozik, hogy a tagok ezzel sem elégedettek.) Meghallgatta még a testület a Munkás Kisaruterrne!ö Áfesz féléves működésének tapasztalatairól szóló tajekozlatót, es a közös érdekeltségű boltok gazdasagi eredményeiről szóló jelentést is.