Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 25. 31 Megkezdődött a középiskolai erdészverseny Hét szocialista ország fiataljai vetélkednek Dr. Papűrsi László megnyitó beszédet mondja Ünnepélyes keretek között nyílt meg tegnap, kedden Szegeden, a KISZ vezetőképző táborában a IX. nemzetközi középiskolai erdészverseny. Nádaskay Gábornak, a Kiss Ferenc Erdészeti és Elsődleges Faipari Szakközépiskola ig izgatójának bevezetője után dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Kiemelte, hogy a most kilencedik alkalommal megrendezett verseny a baiáti országok erdészeti oktatásának immár hagyományos seregszemléje. Az erdészek foglalkozása edzett, sokirányúan képzett emberei ot kíván. Alapvető feladat itt is megismerni, hol tartanak a környező országokban, milyen gondokra milyen új megoldások születtek a körülöttünk levő világban. Nemcsak a tanulók, hanem az oktatók, szakemberek között is élő kapcsolatot teremt a kétévenként masmás országban sorra ker ülő verseny. Bővülnek ezzel a szakmai kapcsolatok, s baráti szálak is szövődnek a versenyző országok csapatai között. A verseny színhelye az ásotthalmi erdő. Nem véletlenül esett erre a helyre a választás. Most ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, amely még a futóhomok fásítással vaió megkötésének programja jegyében került éppen Szeged homoki határvidékére egy évszázaddal ezelőtt. Az elmúlt 6záz esztendőben sok kiváló szakembert adott az iskola a magyar erdőgazdálkodásnak. A versenyen — amelyen egyébként szakközépiskolások 'indulnak — nem hivatalosan részt vesz az ásotthalmi' szakmunkásképző iskola csapata is A részt vevő vendégcsapatok nevében Art Buschmann, az NDK-ból erkezt-tt delegáció vezetője méltatta a versenynek a szakmai tapasztalatcserében és a k.üTonDozo iiépeiT 'fialnák"' barátságában betöltött szerepét. Idén vándor'zászlót alapítottak, amelyet nem a győztesek, hanem mindig a soron következő rendező ország képviselői kannak meg. Ma. szerdán rendezik a verseny érdemi részét, amit szakmai és sportelemekből, a felkészülést ós fizikai állóképességet próbára tevő feladatokból állították össze. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Papdi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Székely Sándor, a Szeged városi nártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Müller józsefné, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, országgyűlési képviselő. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZbizottság első titkira és Mihalik Hajnalka, a Szeged városi KISZ-bizottság munkatársa. pont rajztanárstűdiojá" evek óta az ásotthalmi eideszeti szakmuokáskéfizsú % fünje.cetben rendezi nyári alkotótáborát. Az intézmény centenáriumára az idei íeiepen készített alkotásokból cszszeállított kollekciót adományoztak a résztvevők. Festmények, grafikák, bankok, plakettek és rézdomborícások díszítik mostantól a 101. évfolyamába lépő ásotthalmi iskolát. Hazaérkezett Odesszából a megyei küldöttség Tegnap, kedden hazaérkezett a megyei küldöttség a szovjetunióbeli Odesszából. A delegáció vezetője dr. Horváth Károlyné. az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának osztályvezetője, tagja pedig Nagy Pál, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztőhelyettese volt. Erre a látogatásra az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottságának meghívására került sor. A megyei küldöttség a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről folytatott tárgyalásokat. Szolgáltatási gondok A szövetkezeti ipar első téléve Erőteljesen növekedett a termelés Csongrád megye vegyipari és gépipari szövetkezeteiben. A jó eredményeknek két oka is van: ezekben az ágazatokban a nehezebb körülmények között is naavobb lehetőségek nyílnak, mint például a könnyűiparban. Örvendetes tény. hogy az érintett szövetkezetek élni tudtak a lehetőségekkel, gyártmányfejlesztésük, profilváltoztatásaik gyorsan alkalmazkodtak az ideiében fölismert piaci igényekhez. A könnyűipar termelése csökkent. Ez részben az iparág általános válságával magyarázható. Való igaz, hogv csökkent a lakosság vásárlóereje, az is bizonyos azonban, hogy a ruházati ipar még mindig nem követi kellő rugalmassággal az igényeket: sem a divatirányzatokat. sem a vásárlók méretbeli igényeit. így viszont törvényszerű, hogv a piacon a fellendülő magánkereskedelem, a maga bedolgozó hálózatával a meglevő vásárlóerőt is elszívja a szövetkezeti és az állami ipar kevésbé vonzó termékeitől. Ugyancsak csökkent az építőipar termelése. A szövetkezeti építőiDar is egyre kevesebb kivitelezési komplett beruházási munkához jut. A felújítási munkákhoz viszont nincs elég 'szakképzett és megbízható munkaerő. Természetesen itt is változásra. a munkafegyelem megszilárdítására. az ösztönzési rendszer valóban "ösztönzővé alakítására lenne szükség. Ügv tűnik. ehelvett több helyen inkább kivárni szándékoznak a beruházási piac élénkülését. Növekednek a szolgáltatás iránti lakossági igények. Növekedtek a szövetkezeti szolgáltató ipar teljesítményének mutatószámai is. Gondoljuk, hogy nem kifizetődő a lakossági szolgáltatás: a fölhalmozódó csekély fejlesztési alapok nem teszik lehetővé e tevékenység komolyabb korszerűsítését. az igénvek folyton a lehetőségek előtt járnak, s ez konzervál ia a feszültségeket ebben az ágazatban. Sikeresen szerepelnek az új szervezeti formák: kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek. Sok helyen a munkahely kezdeményezi megalakulásukat: lehetőséget teremlenek ugyanis arra. hogv legálisan értékén fizesse meg a szövetkezet dolgozói többletmunkáját. Egészében véve a megye ipari szövetkezetei az országai átlagnál valamivel Új üzem, új termék Impregnált papírt készítő üzem épül az Erdőkémia erdőgazdasági vegyi és ipari vállalat zalaegerszegi gyárában. A csaknem 40 millió forintos költséggel kialakuló üzemben december elején akarják megkezdeni a próbatermelést. jövőre pedig — a tervek szerint — már teljes kapacitással dolgoznak. A rhunkafolyamat során saját gyártmányú műgyanmagasabb nyereséget értek tával vonják be a bútorlael az első félévben, terme- j pok díszítésére szolgáló lésük az állami iparénál | impregnált papírt. amely jobban nő tervfeladataikat : közvetlenül a farostlemezre teljesíteni tudják. ' préselhető. Préselik a napraforgói A szója- és a repceidény befejeztével megkezdődött az igazi nagyüzem, a napraforgó feldolgozása hazánk legnagyobb olajipari üzemében. a martfűi gyárban. Egyelőre naponta körülbelül 1000 tonna olajos magvat préselnek ki és nagyjából ugyanennyi nyersanyag érkezik be huszonnégy óránként A gyár az új szezonra különböző műszaki megoldásokkal, új berendezések üzembe állításával napi 1300 tonnára növelte a teljesítményét. így a szezonban együttesen 135 ezer tonna j napraforgóból présel nyers- 1 olajat, amelynek változatla-' nuP keletje van a tőkés j piacokon. Tudományos Az anyagcsere szabályozásáért leginkább felelős, a vérben szabadon keringő hormonok meghatározása jelentős mértékben elősegíti a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálását és kezelését — erről a nemze közi viszonylatban is új vizsgálati eredményről számol oe a budai gyermekkórház endokrinológiai munkacsoportja az Európai Gyermek Endokrinológiai Társaság 22. kongresszusán, amely kedden kezdődött meg Budapesten. Kedden Veszprémben a vegyipari egyetemen megkezdődött a IV. alkalmazott kémiai konferencia. A Magyar Kémikusok Egyesülete. az Akadémia műszaki kémiai kutatóintézete, valamint a veszprémi akadémiai bizottság által rendezett háromnapos eszmecserén 14 ország szakemberei ismertetik az alkalmazott kémia legújabb kutatási eredményeit. beszámolnak uj technológiai eljárásokról, es az ehhez szükséges berendezésekről. A IV. alkalmazott kémiai konferenciát dr. Polinszky Károly, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Az autóbuszgyártás háttériparának helyzetét és fejlesztési feladatait elemezték, összegezték a kedden Székesfehérváron megnyitott országos autóbuszszakértői konferencia első napján. A tanácskozáson kiemelték, hogv az u:óbbi harminc év alatt a magvar gépipari vállalatok összesen 140 ezer Ikarus autóbusz gyártásához és értékesítéséhez állítottak elő fődarabokat es alkatrészeket. A piacképesség fokozása a teljesítmény megtartása, növelése mellett a részegységek további korszerűsítését igényli. A pedagógus pénze K

evés. Olyannyira, hogy . viccek, kabarétréfák kedvelt céltáblája volt egy időben. Mert a bukott diák, miután eltanácsolták a szellemi pályáknak még a közeléből is, hamar élelmességet tanult az élet iskolájában, s szembekacagta őszülő tanárát. Az utóbbi években történtek ugyan intézkedések, a különböző korrekciók révén javult is valamelyest a helyzet, mindazonáltal a feszültségek inkább csak enyhültek, föl nem oldódlak, a megnyugtató rendezés még várat magára. Illik hát változatlanul pedagógusainkra a sokat sejtető kifejezés: a nemzet napszámosai. A megyében dolgozók bérének alakulását vizsgálta .neg tavasszal a népi ellenőrzési bizottság, szakszervezetiek közreműködésével, öt évre visszamenően. E tájkép, ha nem is rózsás, legalább más megyék adataival összevetve kedvező. Tavaly a pedagógusok országos átlagbére 4 ezer 335 forint volt, besorolásuk szerinti átlagfizetésükkel (4 ezer 374) Csongrád megye pedagógusai a 19 megye rangsorában második helyen állnak; az 5 megyei város között Szeged, ahol az át'agbér 4 ezer 398 forint, úgyszintén második. Jelentősen, csaknem felére csökkent Csongrádban az úgynevezett egv főre jutó bérmaradvány (703 forintról 396-ra), míg ez a kívánatos tendencia országosan jóval lassabb. A pedagógusok bére 1978—81. között húsz százalékkal nőtt, a vezetőké csupán fele ennyivel. Más foglalkozásúakhoz hasonlóan itt is a pályakezdők, valamint a nyugdíjközeliek bérszínvonala emelkedett gyorsabban, a középkorúak rovására. Rossz szájízt hagyott természetesen, hogy az 5 százalékos fejlesztési keretet előbb 4 százalékra (a középfokú intézményeknél), majd januártól egyöntetűen 3 és fél százalékra mérsékelték. így gyakorlatilag kivitelezhetetlenek olyan bérpolitikai elvek, mint a munka szerinti differenciálás, a kimagasló teljesítmények honorálása stb. Szegeden idén csak a soros előrelépésekre fölhasználták a bérfejlesztés 41 százalékát. Az utóbbi években vastagabb borítékot vehettek kézbe az úgynevezett alkalmazottak és teehpikai dolgozók (béralapjuk és átlagbérük 11,9 százalékkal'nőtt, a pedagógusok 9,6 százalékával szemben), részint piaci okokból, a keresletkínálat farkastörvényei miatt; ám az is közrejátszik abban, hogy a megye pedagógusállománya megfiatalodott. A bérgazdálkodásról gyakran hallani különféle mendemondákat, s mint minden, ami zsebre megy, érthetően foglalkoztatta a közvéleményt. Elterjedt például, hogy a megyében évről évre tekintélyes, jutalmazásra fordítható bértartalékok halmozódnak föl. Általában sokak szemében olybá tűnt, a helyi tanácsok és az intézmények jutalomközpontú gazdálkodást folytatnak. A fent említett vizsgálat az elmúlt fél évtized gyakorlatában kimutatta, az összes jutalmazásra használható keret éves szinten nem haladta meg a havi béralap 66 százalékát. Ami pedig a bérfejlesztés demokratizmusát illeti, legtöbb helyen megkövetelték, hogy az igazgatók nyilvánosan indokolják a kollektívák előtt. i A pedagogusok ankétjairól sem haszontalan idézni tán. Szóba hozták ugyanis ezeken az értekezleteken, hogv a bérrendszer jelenlegi kategóriáinak fölső határát gyakorlatilag a legjobbak sem érhetik el, ami például a nyugdíjhoz közeledők lelkesedését kifejezetten lohasztja. Más érteimiségi foglalkozásúakhoz képest a pedagógus még mindig hátrányos helyzetben érzik magukat, az 1, azaz egy, százalékos jutalmazási keret nem ösztönöz minőségi munkára. Nincs arányban a fokozott felelősséggel a nyári táborok napi 70 forintos ügyeleti díja sem. A sokrétű iskolai teendők ellátására létrehozott pótlékrendszer meglehetősen bonyolult, korszerűtlen, helyette az alapfizetéseket igazíthatnák a föladatokhoz. Elhangzottak észrevételek az ötnapos munkahéttel járó nagyobb terhelésről, a tantervi korrekció szükségességéről, az oktatáshoz szorosan nem kapcsolódó, elburjánzott adminisztrációról, mi kellő személyzet hiányában szintén a tanítók, tanárok vállait nyomja. Sérelmezik, méltánytalannak tartják a vasúti féláru megvonását, de a könyvek, szakkönyvek fölszökő árai is azokat sújtják, akik szeretnék komolyan venni az önképzést, féltik hivatásukat, a szakma presztízsét. N

emcsak bérkérdésekben merengenek hát a nemzet napszámosai, még ha ilyen összefüggésben kérik is véleményüket. Ám minthogy valamennyien « piacról élünk, időről időre nem árt megpengetni ilffafe húrokat sem. hiszen a mindennapok munkájára, a tanárok, tanítók közérzetére van hatással. A „piszkos anyagiakkal" szembe kell nézni már azért is, mert magyarázhatnak olyan jelenségeket, mint a pálya elnőiesedése, elhagyása — legutóbb hallom a rádióban, már a főváros telítettsége sem » regi. Ha jól meggondoljuk. a pedagógus erkölcsi megbecsülésének komolyságához tartoznék voltaképpen, milyen az anyagi megbecsülés foka. mértéke. Nem utolsósorban általa fejezné ki államunk mindazt, amit munkájukról szép szóval tart, N. I. Magyar-török járműipari együttműködés Az Ikarus és a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat vezetői elvi megállapodást kötöttek a török közúti járműgyártásban érdekelt egyik ipari csoport képviselőivel az együttműködés kialakítására. Eszerint előkészítik Ikarus autóbuszok törökországi gyártását, illetve öszszeszerelését. A török szakemberek az elmúlt napokban látogatást tettek hazánkban és tanulmányozták az autóbuszgyártást, felmérték a kooperációs lehetőségeket- Tanulmányútjuk végén írták alá a megállapodást a magyar partnerekkel. A szerződés alapján szeptemberben és októberben részletes előtanulmányt állítanak össze a Törökországban gyártandó autóbusztípusokról, a magyar gyártósorok és alkatrészek szállításáról. valamint az Ikarus felajánlott szolgáltatásairól. Ezután várható, hogv hosszabb távra gyártási kooperáció jön létre a magyar és a török járműgyártók és -forgalmazók között, illetve, hogy a török fél" Licencet vásárol.