Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

Kedd, 1983. augusztus 30. 3 Tudományos konferenciák Szegeden Fizikusok és matematikusok fóruma Nyár végén, kora ősszel immár hagyományosan megélénkül Szegeden a tudományos élet. A nyári pihenő után és az egyetemi évkezdet előtt egyre-másra rendeznek konferenciákat, tudományos üléseket. Ezekben a napokban a természettudomány két ágának, a fizikának és a matematikának művelői cserélik ki tudományos kutatómunkájuk eredményeit, vitatják meg a legfrissebb hipotéziseket, vázolják fel a tudományág jövőjét. Péntek óta a József Attila Tudományegyetem Ady téri épületének természettudományi előadótermében az univerzális algebra hazai és külföldi szakemberei tanácskoznak, az MTA Szegedi Biológiai Központjában tegnap óta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tartja idei vándorgyűlését. Fizikusok az SZBK padso raiban, a vándorgyűlésen Fizika a 80-as években Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1951-ben tartotta első vándorgyűlését. Kezdetben évenként rendezték meg a tanácskozásokat, az utóbbi évtizedben a közgyűlések közötti minden második évben tartják meg fórumukat. A társulatnak mintegy kétezer tagja van, ám az általános és középiskolai tanárok külön ankétokon ismerkednek a legújabb eredményekkel, azok alkalmazásával és az elsajátítás lehetőségeivel. A vándorgyűléseken elsősorban a kutató fizikusok és egyetemi oktatók találkoznak. s mindig a fizika legaktuálisabb kérdéseit vetik fel. Szeged már kétszer adott otthont a vándorgyűlésnek, legutóbb épp tíz esztendeje, amikor is a 70-es évek fizikáját igyekeztek prognosztizálni. Most a társulat 19. vándorgyűlése a 80-as évek fizikájának horizontjait kutatja. Mint Keszthelyi Lajos akadémikus, a társulat alelnöke. a szervező bizottság elnöke elmondta, a vándorgyűlések olyan tudományos fórumok, ahol az alapkutatások átfogó témái kerülnek megvitatásra. Most azokat a kérdéseket állították homloktérbe, amelyek a 80-as évek kutatási irányait jelzik; amelyek az előrelépés lehetőségeire is jogosítanak; és a jövőben a gyakorlat számára is hasznosíthatók. Az előadók az aktuális témák legjelesebb hazai kutatói. A háromnapos tudományos program során négy nagy témát vitatnak meg: az elemi részecskék fizikája; az atommagok fizikája; az atomfizika új problémái és módszerei; a statisztikus fizika új ágának eredményei. Ez utóbbi lényege, hogy a fizika foglalkozni kezdett olyan nagy rendszerekben fellépő jelenségek vizsgálatával, melyek társadalmi kihatásúak, például a katasztrófa-jelenségek; a rend —káosz— majd ismét rendteremtés elméleti fizikai kérdései. A tegnap esti beszélgetés témája a Vegaprogram volt. A Heliüstökös 1986-ban — 76 évenként jelenik meg földünk térségében — figyelhető meg a Szovjetunió űrhajót bocsát fel megfigyelésére, melynek jó néhány elektronikus mérőeszközét hazánkban készítik. A Központi Fizikai Kutató Intézetben egy egész team foglalkozik e program előkészítésével, ők számoltak be munkájuk eredményeiről. A háromnapos tanácskozás során 13 előadás hangzik el, a fizika legfrissebb eredményeinek gyakorlati hasznosítását poszterbemutatók reprezentálják. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 19. vándorgyűlését tegnap, hétfőn délelőtt nyitotta meg Keszthelyi Lajos. A program rendezője a társulat Csongrád megyei csoportja, melynek elnöke dr. Kozma László professzor, titkára dr. Lang János adjunktus. A megnyitón ott volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára, dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese. A házigazdák nevében Szabó G. László. a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, kívánt sikeres tanácskozást. Külön köszöntötték a vándorgyűlés díszvendégét, Wigner Jenő Nobel-díjas fizikust, akit a társaság tavalyi közgyűlése tiszteletbeli taggá választott. A világhírű fizikus ma kedden dólután 6 órakor tartja meg előadását összefüggés eredetleírás, a természettörvények és szimmetriák között címmel. Holnap, a zárónapon nyújtják át a társaság legmagasabb kitüntetését az Eötvös Loránd-emlékérmet Németh Juditnak, az ELTE fizikaprofesszorának. Ezenkívül átadják a társulati dijakat a fiatal kutatóknak. Matematikai hídszerep A Bolyai János Matematikai Társulat és a JATE algebrai-számelméleti tanszéke közösen rendezte azt az univerzális algebrai konferenciát, amely ma, kedden ér véget. Több mint 80-an vettek részt a négynapos programban, a hazai kutatók mellett szovjet, csehszlovák, lengvel, jugoszláv, NDK- és NSZK-beli, belga, kanadai, amerikai és ausztrál matematikusok. Az öt plenáris ülés előadását öt kiváló, nemzetközileg elismert szakember tartotta, az NSZK-beli Heinrich Werner, a cseh Jaroslav Jezek. az amerikai George McNulty és Ralph McKenzie, valamint az ausztrál Brian Davey. Emellett két párhuzamos szekcióban mintegy 43 előadas hangzott el. Az univerzális algebra az absztrakt algebra modern ága, mintegy fél évszázados múltra tekint vissza. Algebrai struktúrák és azok osztályozásának általános tulajdonságaival foglalkozik. Több mint tíz éve, hogy a JATE Bolyai Intézete minden évben tudományos tanácskozást szervez az algebra valamely ágából. Az univerzális algebra témája legutóbb 1979-ben volt napirenden. Az idei fórum hasznát dr. Szendrei Ágnes adjunktus. a szervező bizottság egyik vezetője a következőkben foglalta össze: lehetőséget teremt a személyes találkozásra, a kutatók áttételek nélküli tapasztalatcseréje; hídszerepet tölt be a nyugat-európai és a szovjet matematikusok között, hisz tudni kell. hogy a matematikai publikációk döntő többsége angol, illetve orosz nyelven jelenik meg; egy-egy még nem kiforrott témát közvetlenül vitathatnak meg a résztvevők; az új eredményeket rövid időn belül megismerhetik, hisz a matematikai folyóiratokban egy-egy cikk átfutási ideje legalább két esztendő. T. L. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének kiemelkedő művészi teljesítménye elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bízott-agának osztályvezetője es Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ferencz Józsefnek, a Magyarországi Unitárius Egyház püspökének a magyar állam és az unitárius egyház közötti jó viszony fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként, 75. születésnáp.ia alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Miklós Imre államtitkár. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és ifj. Bartók Béla. az unitárius egyház főgondnoka. (MTI) Kutatási társaság Hétfőn délelőtt a Szegedi Élelmiszeripari Faiskola tanácstermében hét kutatással foglalkozó intézmény, illetve intézet, valamint a Paprikafeldolgozó Vállalat képviselői aláírták a Fűszerpaprika Kutatási Fejlesztési Társaság (FKFT) megalakulásáról szóló szerződést. A társaság alapvető célja a Szegeden és környékén végzett nemesítési. termesztési és gyártástechnológiai kutatások összefogása, az eredménynek a gyakorlatban történő gyors elterjesztése. Az egyesülés tevékenységével a Szegedi Fűszerpaprika Gazdasági Társaság igényeihez alkalmazkodik, megbízásait ettől kapja. A szerződés értelmében a közvetlenül mérhető hasznot hozó kutatások eredményéből 15 százalék az FKFT részesedése. Exportbővítés Exportbövítö beruházás készült el a Medicor Művek debreceni orvosiműszer-gyárában. A jövő esztendőben — a beruházás eredményeként — 400 millió egyszer használatos injekcióstűt gyártanak Debrecenben. A keresett termékből tizenöt országba exportálnak majd. Önállóan — jobban Egyenletesebbé vált a termelés az elmúlt hónapokban a Csepeli Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyárban, s ezáltal a vállalatnak a korábbi tetemes veszteségből a tervezettnél is többet sikerült lefaragnia. A közelmúltban önállóvá vált gyár kollektívájának még sokféle további gonddal kell megküzdenie, egyebek között rendet kell tennie a készletgazdálkodásban. Rendeléssel azonban kellően el vannak látva, gyártmányaikat keresik mind belföldön, mind a külpiacon. A gyár termelése és szállításai az év eleje óta ütemesek. A kedvező rendelések következtében egész szériák előállítását összevonhatják. s így megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a gépsorokat gyakran át kellett állítani más termék készítésére. Eredményesnek bizonyultak az évközi munka- és munkaerőátcsoportosítások is. A vállalati intézkedések sora kedvezően hatott a legutóbbi években sokat kifogásolt kerékpárgyártásra is. 1983-ban a legfontosabb cél a hazai igények kielégítése. s e feladatnak mind ez idáig eleget tettek. Ugyan szűkült a kerékpárválaszték, jelenleg, a túra-, a sport-, a kemping- és a gyermektípusokat állítják elő nagyobb sorozatban, a választék csökkentése azonban lehetővé tette az egyes alkatrészek specializálásat, az önköltség csökkentését, a gazdaságosabb termelést. Jelenleg évi 270—280 ezer kerékpár hagyja el a futószalagokat. A 'vállalat egyik új. ígéretes terméke a motoros kapa. Mintegy hatezer ilyen kisgép gyártására máris felkészültek. Követelmények és vezetek P

ártunk Központi Bizottságának július 6-án megtartott ülésén az egyik fontos téma volt az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentés megvitatása. A KB-ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. Tapasztaltuk azt a nagyarányú fejlődést is, amely ezt az ágazatot jellemezte és jellemzi ma is. S nem ismeretlenek az ipar előtt álló nagy feladatok sem, amelyek teljesítését számos külső és t-első gon-J teszi még nehezebbé, megkövetelve, hogy az ipar fokozza teljesítményét. jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyoisítsa meg a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. A KB-ülésről szóló közlemény azonban az úgynevezett objektív termelési tényezők szerepe mellett hangsúlyozottan említi a szubjektív oldalt is, vagy ahogyan manapság mondjuk, az emberi tényező szerepét, növekvő súlvát és fontosságát, mindenekelőtt a dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását,' a hatékonyabb foglalkoztatást. Kiemeli annak fontosságát, hogy erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. S amikor a közlemény dolgozókat említ, akkor ezalatt valamennyi, az iparban foglalkoztatott embert kell érteni: segédmunkástól a mérnökig, fizikai dolgozótól az alkalmazottakig, beosztottaktól a legfelső szintű vezetőig. Az ipar előtt álló újszerű és nagy feladatok csakis közös egységes cselekvéssel valósíthatók meg. Mindemellett azonban külön is említi a közlemény a vezetők felelősségét. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése. kezdeményező képességének erősítése ugyanis minden eddiginél magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. Igényli a vezetőképzés, kiválasztás és kinevezés gyakorlatának tökéletesítését is. A Minisztertanács 1982 novemberében már e célok érdekében hozott határozatot a vállalati felügyelő bizottságok működésének fejlesztéséről, az igazgatótanácsok jogkörének növeléséről, illetve a vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasztási gyakorlatának korszerűsítéséről. A rugalmasságot szolgálja a vállalati szervezeti rendszer folyamatos felülvizsgálata és az azt követő intézkedéssor, amelynek eredményeként számos tröszt és nagyvállalat szűnt meg. és több mint húsz százalékkal emelkedett az önállóan gazdálkodó egységek száma, (ötven százalékot meghaladó mértékben Heves, Bács-Kiskun, Komárom és Hajdú-Bihar megyékben.) Az önállósult vállalatok eredményei összességükben kedvező képet mutatnak. Megkezdődött a termékszerkezet módosítása, a beszerzés és értékesítés átirányítása, ami általában a kereslet jobb kielégítésével is együtt jár, főleg ott, ahol versenyhelyzet is kialakult. Korábban ráfizetéses egységek váltak nyereségessé, vagy mérsékelték eddig fátumként kezelt veszteségeiket. „ M

indez bizonyítja, hogy a vezetők jelentős hányada képes volt rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Hogy nem mindenhol, arra utalnak az utóbbi időben megszaporodott pályázati hirdetmények, amelyekben vállalatok osztályvezetői, főosztályvezetői, sőt igazgatói állásokat hirdetnek meg. A vezetőkiválasztásnak ez a tárgyilagos formája, a személyzeti munka nyilvánosságának, demokratizmusának ilyen irányú fejlődése már a jövő képét vetíti elénk. A konkrét követelmények és feladatok nyilvánosságra hozatala, az utánpótlási forrás szélesítése, a szubjektivizmus visszaszorítása és a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlatának általánossá tétele garancia arra. hogy csak azok kerüljenek vezető beosztásba, akik arra valóban alkalmasak. Az ipar — de szélesebben értelmezve az egész magyar társadalom — létszükséglete, hogy ez a jövőben mindinkább így legyen. Arvai Tivadar Hétfőn Miskolcon tartotta kibővített ülését a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésre az ország minden részéről meghívták a vasasszakszervezetnek azokat a tagjait és vezetőit, akik részt vettek a szakszervezet 1980-ban tartott XXVIII. kongresszusán. Az ülésen — amelyen megjelent és felszólalt Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és Soltész István ipari miniszterhelyettes is — Herczeg Károly, a szakszervezet főtitkára, a központi vezetőség elé terjesztette az elnökség beszámolóját a vasasszakszervezet 1980 óta végzett munkájáról. A beszámolót vita követte, amelynek során a meghívottak és a központi vezetőség tagjai közül tizenkilencen szólaltak fel. Többen azokról a munkaerőgondokról beszéltek, amelyek okai a nehéz munkában a több helyen meglevő kedvezőtlen munkakörülményekben és nemegyszer az alacsony kereseti lehetőségekben találhatók. Jakab Sándor a szakszervezeti szervek felelősségéről, a megnövekedett szerepéről beszélt. Az ülésen Major László, a Magyar Optikai Művelt állami díjas szocialista brigádjának vezetője javasolta: kezdeményezzenek szocialista munkaversenyt hazánk felszabadulásának közelgő. negyvenedik évfordulója tiszteletére. E felnívást, mint mondotta. brigádja kérésére terjeszti az ülés elé. A verseny célja — hangoztatta — a párthatározatokban szereplő feladatok eredményes megold ísa, elsősorban az export növelése. a hatékonyság gyorsabb ütemű javítása, a termékszerkezet további korszerűsítése, a munka- és üzemszervezés színvonalának emelése legyen. A kibővített vezetőségi ülésen jelenlevő és felszólaló szocialista brigádvezetök egyetértettek a javaslattal. és csatlakoztak az állami díjas brigád felhívásához. (MTI)