Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ü LJETEKÍ 73. évfolyam 203. szám 1983. augusztus 28. vasárnap Ara: 1,40 forint le, úi pesszimista, van, aki dolgozik Vannak szurkolók, akik életükben egyetlen meccset sem játszottak, mégis úgy kiabálnak a taccsvonal mellől, mintha értenének a focihoz. És jobban értenének, mint azok, akik ebből a játékból élnek. Az ilyen szurkoló azt állítja, hogy a labdarúgáshoz csak a 22 játékos, a három játékvezető és a két edző nem ért. No persze ilyen drukkerek nemcsak a lelátók világában léteznek. Néhány a taccsvonalról malíciózus megjegyzéseket levő botcsinálta gazdaságpolitikai szakértőt magam is személyesen Ismerek. Szerintük az, amit ez az ország harmincegynéhány esztendeje szocialista fejlődése alatt elért, az szinte semmi. Az, hogy új városok és városrészek épültek, hatalmas ipari objektumok készültek el. . létrehoztuk a nagyüzemi mezőgazdaságot, hogy egészen máshogyan, jobban élünk, mint akár tíz éve, eszükbe se jut Vannak szavak, amelyeket nem szívesen tanulunk meg, magam például a recesszióval vagyok így, s gyanítom, hogy nem vagyok az egyetlen. Ki örül annak, hogy addigi forintja csak nyolcvan fillért ér egyik napról a másikra? Szónoki kérdés. "És ezt a kérdést mégis feltette a gyakorlat esztendőkkel ezelőtt. amikor a magyar gazdaságót szinte sokkolta a cserearányok húszszázalékos romlása. Természetes, hogy a maid egy évtizede tartó válság áthúzta egy sor számításunkat. Nyersanyagokban szegény ország lévén — és legjelentősebb mértékben a nyersanyagok drágultak — gazdaságunk hatékonyságának növelése lett a cél, az, hogy jobban használjuk az eszünket, mert emberi tőkében azért gazdag ország a miénk. És tulajdonképpen — valamennyi gond. baj ellenére — álltuk a próbát. Vannak adósságaink is. És ezt sem titkolja senki, nem is volna értelme, hiszen közös összefogással, s valamennyi tartalékunk mozgósításával érhetjük csak el, hogy a törlesztések időben jussanak el a hitelezőkhöz. Eljutnak. Az elmúlt évben is tisztes kereskedelmi aktívumot könyvelhettünk el. Nem is erről akarok beszélni, mert a sorolt tények megteszik ezt helyettem is, hanem gazdasági helyzetünk megítélésének itt-ott tapasztalható furcsaságairól. A pesszimizmusról például. Aszályos idők jártak az idén a mezőgazdaságra, s a tervezettnél kevesebb gabonát takarítottunk be, de az ország kenyere azért megtermett, aggodalomra tehát nincs igazi ok, s tévednek azok, akik kongatják a vészharangot. mert búzából exportra is fog jutni . .. Mint azok sem gondolkodnak jól, akik nem veszik észre, hogy milyen mértékben javult iparunk teljesítőképessége. Természetesen minden téren van még javítanivaló bőven. A VI. ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedésével számol. Ez na-_ gyobb, mint amire a fejlett tőkés gazdaságok képesek lesznek. Kutatásra és fejlesztésre. azaz innovációs célokra költjük a belföldön felhasználható pénzösszegek három százalékát, l!333-ig kétszázezer lakást újítunk fel, korszerűsítünk, s ennek majdnem a dupláját építjük meg. Látható: nem kicsik a feladatok, nem kevés a munkánk; látható továbbá az is. hogy mindezt együtt kell létrehoznunk. megteremtenünk, s a népgazdaság, azaz valamennyiünk érdekében. A magyar gazdaság termékeinek versenyképességét mindenképpen növelnünk kell a 80-as években. Nem kis lecke, tudom, ám szerencsére azt is tudom, hogy ebben az országban azok vannak nagy többségben, akik úgy gondolkodnak, mint én, vagyis szerintem úgy, ahogyan ezekről a dolgokról egyedül lehetséges. A népben, nemzetben gondolkodó ember nem lehet sem malíciózus, sem pesszimista. Egészséges optimizmus és közös jövőnkbe vetett hit szükséges ahhoz, hogy valamennyi célunkat elérjük. És pártunk programjában valóban elérhető, reális célkitűzések vannak. Ezek megvalósításáért kell tehát mindenkinek a maga gépénél, íróasztalánál fáradoznia. Országunk gondjait nem a kisvállalkozások fogják megoldani. Ezt az állami és szövetkezeti ipar és a nagyüzemi mezőgazdaság teheti csak meg, de csak akkor, ha mindenki képességei legjavát nyújtja. Vezetőnek és vezetettnek közös dolga, hogy minden munkahelyen javuljanak az eredmények. Hitünk és optimizmusunk munkaeszköz. i P. F. | Csengőszó Ezekben a napokban Szeged 36 áltaiános iskolájában és 20 középfokú intézményében is becsöngetnek az 1983—81-e.s tanévre. Húszezer-hétszázhatvan áltaiános iskolás — közülük 3160-an most kezdik el lamilmúnyft-Uat — 641 tanulócsoportban iát munkához. A pedagógusellátottság mindenütt biztosított, a gyesen levő tanítókat és tanárokat nyugdíjasok és szerződéssel alkalmazott revelök helyettesítik, A középisl;o!ákban is növekedett a létszám, újdonság, hogy 50 diákkal katonai kollégium kezdi meg működését. — A tanévkezdés mindig új lendülettel, de sok-sok gonddal is jár. Milyen kérdésekkel foglalkozik a csöngetés előestéjén Csanádi Géza, a városi Tanács művelődési osztályának vezetője? — Megnyugodva mondhatom, hogy felkészültünk az új tanévre, de azt sem titkolhatom el, hogy gondjaink is akadnak bőven. Mindenekelőtt az új lakótelepeken élő gyerekek ellátásáról kellett gondoskodni. Legszorítóbb a helyzet az Északi és a Makkosházi Somogyi Károly.né felvétele Elsősök a felújított Hámán Kató Általános Iskola tegnapi évnyitóján városrészben. Az itteni gyerekeket eddig a rókusi, a Madách utcai, a Gutenberg utcai és a Zrínyi iskolákba utaztattuk szervezetten, autóbusszal, nevelői kísérettel. Az idén e kör bővül. a Béke utcai iskola is beáll a fogadók közé. A Makkosházi városrészben készül az új 16 tantermes általános iskola, átadását a DÉLÉP decemberre vállalta. Ennek ismeretében olyan csoportokat alakítottunk ki több iskolában, amelyek átadás után tanítóstól közösen költöznek át az új iskolába. — Mi újság a napközik frontján? — Kétszáznegyvenhat napközis csoportunk van, ez tizennyolccal több, mint tavaly, és a tanulók alig több mint 50 százalékának tudjuk biztosítani az ellátást. Kedvezményes étkeztetésben ezenkívül még 900 tanuló részesül. A saját konyháink kapacitása fölött az ÁFÉSZ, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat. az Alföldi Vendéglátó Vállalat jóvoltából napi 0 ezer adag gyermekmenüh'öz jutunk. — Hogyan foglalhatók össze az induló tanév legfontosabb nevelési-oktatási feladatai? — Folytatódik az új elképzelések alkalmazása, a tapasztalatok elemzése. Ezek a tantervek nevelésközpontúnk, de sikeres bevezetésük és hasznosításuk ellen hat a magas létszám és a váltott műszak. Ez a körülmény a nevelőtestületek tagjainak megterhelését súlyosbítja, és fokozottabb felkészülését igényli. Kiemelt feladat a tehetséggondozás, a differenciált foglalkozás. Hangsúlyozom, hogy egyik elsődleges cél, hogy a tanulókat nagyobb munkafegyelemre, kötelességtudásra kell nevelni. T. E. Egy, hónap múlva nyitja meg negyedik felnőtt gyógyszanatóriumát a siófoki bányászüdülőben a SZOT. Az üdülő épületéiben már elvégezték az átalakítási munkálatokat: vízi terápiára alkalmas medencét építettek. elkészült egy gyógytornaterem, egy laboratórium és néhány rendelő. Egyszerre 200-an kaphatnak utókezelést, s háromhetenként váltják egymást a csoportok. Csongrád megye kifejejezetten apróvadas terület. Az őz. a mezeinyúl- és a fácánállomány jelentős. A vadgazdálkodási feladatokat, a vadásztársaságok 1981 óta rögzítik üzemtervekben. Úgy határozták meg a vadállomány gzámát az egyes körzétékben. hogy a vadak jelentős' károkat nem okozhátnak sem a mezőgazdasági kultúrákban, stem az erdőgazdaságokban. Körülbelül 95 ezer fácán, •11 ezer nyúl és 11 ezer 500 őz él a megye erdőiben és mezőin. • 1990-ig meghatározták a vadászható mennyiségeket is. Évente 4 ezer 600 őz és 82 ezer 600 fácán kilövésére van lehetőség, és 13 ezer mezei nyúlra vadásznak. Piac, aszályban Ha csak a szegedi Marx tér piacát vennénk alapul, azt is hihetnénk, nem igaz a sok aszálykárról hírt adó jelentes. Miközben a határban a szokottnak harmad-negyedrésznyi termését adva. sorra sülnek• ki a homokvidéki paradicsomtáblák. kosárlabda. nagyságúak helyett gyermekfocigömbökkel fizet a görögdinnye, egyszóval kevesebb terem szinte mindenből, a szegedi kereskedelem sa>játos terepén. a nagypiacon árudömping van. Mint Torma Károly, a piacközpont gazdasági vezetöie elmondta, a tavahrinál szár tonnával több zöldség-gyümölcs és em/éb termék került a piád pultokra. A különbsát7 — amely viszont egyértelműen az aszályba utai —. hoon minden drágább a taval-iinál. leakevesebh ogv-két -forinttal, da előfordul nágnsre-ec ártöhhi-t js mint például a. röldhabnAf amelyből tavaly ilyenkor 6—8 forint volt egy kiló. min most 2»—30 forivférf lehet venni. Az árubőség magyarázata? — Tessék, tessék az őszibarackból! Egy éve tizenkét forint volt a legdrágább, most annyi a legolcsóbb. — Hogy az uborka? — Tizenöt kilója. — Drága. — Tizenhatért adtam egy óráia. Két hete meg tizennyolcért. — F,s egv éve? — Ó. akkor csak nyolckilenc forintért! — Most kevesebb termett? — Nem az! Inkább az önköltsége nagyobb. — Sokat kellett locsolni? — Ez csak egv a sok közül. A nyári, sőt tavaszi forróság nem egyszerűen azzal károsít, hogy kiszárítja a földet. Á. dehogyis. Igaz. hogv ezerforintos vízszámlákat fizettünk. de azért még tudtuk valahogv ellensúlyozni áz aszályt, hanem van magának fogalma. milyen száraz, törős, repedezett lesz a fólia, amikor megfogni nem lehet alatta a sátorvasat? — Ezt miért mondja? — Mert ebben az árban ez is benne van. — Mégpedig ? — A tönkreaszalt fóliát leszaggatta a szél. tizenkétezer forintunk bánta az újratakarást. Drágább lett a műtrágya is . . . Nehezebb lett megtermelni mindent, mondjam még? — Ez a foglalkozásuk? — Csak ilyen házi kertészek vagyunk. A fé-iem rokkantnyugdíjas, én portás vagyok Tápén, de nekem van szakmám. Női szabó. Szőrmeszabászként dolgoztam a Pannóniában, de elegem volt belőle, hogy túl jól dolgoztam. — Nem baj, ha nem értem? — Túl magas volt a keresetem ahhoz. hogy a gyerekemet bevegyék az óv-irféba a rtán meg a naofcöz'be. Hát ebbé! elég volt. Akkor inkább nvu_ godtahb helyet válaszok, és odahaza m«g keri"'"-zkedek. És járok a piacra. .. — Szabad a nevét? — Makó Imréné. Igriczi Zsigmond ebből 8 ezer 500 élve kerül exportra. Tavaly az őz e« a fácán kilövése a tervezett alatt maradt. Mezei nyúlból az előirányzottnál 35 százalékkal több került befogásra illetve terítékre, ez azonban nem veszélyeztette a vadgazdálkodást, mert nagyon jó volt a szaporulat. Ebben az évben is hasonló a helyzet, a száraz időjárás különösen kedvező az apróvadak számára. Huszonegy haszonbérlő vadásztársaság működik a megyében, valamennyiben betöltött a taglétszám. az üresedő Helyekre a jelentkezők száma igen magas. A vadászrész kielégítése után marad értékesítési lehetőség is. A kilőtt őzek 70 százaléka kerül exportra, kizárólag tőkés piacra. A fácán kiviteli leheVósége az utóbbi években egyré romlik, így előtérbe került a hazai (főleg a vendéglátóipar számára történő) értékesítés. Valamennyi befogott élő nyulat külföldre adják el. Az ő/állomány komoly trófeaértéke évről évre több külföldi vendéget vonz a csongrádi vadászterületekre. Ez is a bevételeket szaporítja. A vadgazdálkodási költségek 15 százalékát fácáncsibe-vásárlásra fordítják, 1983ban 65 ezer darabot rendeltek a megyében Nevelésükkel minden vadásztársaság foglalkozik. A vadkár szerencsére ritka. Néha a vaddisznók pusztítanak a mezőgazdasági területeken. Előfordul, hogy a zöldségeseket és a dinnyét a mezei nyúl dézsmálja. A megye dáOománvára 65 hivatá- . vadőr vigyáz. B. I.