Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

27 Csütörtök, 1983. augusztus 25. A leszerelési tárgyalások sikeréért Újabb fontos Andropov-javaslat Az évszázad építkezése (1.) Urengojtól a Kárpátokig A leszerelési tárgyalások sikerét szolgáló újabb fon­tos javaslatot tett Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Pénteken a Pravda kérdé­seire adott válaszaiban ki­jelentette: ha Genfben sike­rül megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal a köze­pes-hatótávolságú rakélák kérdésében — beleértve, hogy az Egyesült Államok lemond az új rakéták tele­pítéséről Nyugat-Európában, — a Szovjetunió nem csu­pán az angol és a francia rakéták számának megfelelő mértékre csökkenti területé­nek európai részén levő kö­zepes-hatótávolságú rakétáit, hanem kész a leszerelt raké­ták megsemmisítésére is. Eb­l>en az esetben a Szovjet­unió meglehetősen nagyszá­mú rakétát semmisítene meg azok közül a legkorszerűbb fegyverei közül is, amelye­ket nyugaton SS—20 néven ismernek. Jurij Andropov rámuta­tott: a szovjet javaslat min­den alaptól megfosztja azo­kat a NATO-tagállamokban elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint a Szovjet­unió úgy akarná megőrizni a csökkentés által érintett SS—20-asokat, hogy egysze­rűen áthelyezné őket Euró­pából keletre Megfosztja alapjótól azokat a Kínában és Japánban hangoztatott aggodalmakat is, amelyek ezzel az állítólagos áttelepí­téssel kapcsolatosak. Az, hogy létrejön-e, vagy nem jön létre ilyen megálla­podás, az Egyesült Államok­tól és a NATO egészétől függ. A tárgyalások követ­kező fordulója, ameiv szep­tember 6-án kezdődik, eb­ből a szempontból döntő lesz. Arra a kérdésre válaszol­va, vajon igazak-e azok a genfi tárgyalások újabb for­dulójának küszöbén « nyuga­ton terjesztett állitások, amelyek szerint e tárgyalá­sok előző fordulóján az ame­rikai fél olyasféle rugalmas javaslatokat tett. amelyek re­ményt nyújthatnának az elő­relépésre, Jurij Andropov kijelentette: nem, ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. A tár­gyalásokon egyelőre nem mutatkozik semmiféle előre­haladás, és ha az Egyesült Államok kitart álláspontja mellett, nincs is remény ró. Az amerikai álláspont „hajlékonysága" a követke­zőket jelenti. Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a Szovjetunió nullaszintre csökkentse, az­az semmisítse meg összes közepes-hatótávolságú raké­táját, ráadásul nem csupán az ország európai részén, hanem keleten is. (Ez utób­binak semmi köze sincs a genfi tárgyalások tárgyá­hoz.) Ugyanakkor az Egye­sült Államok javaslata sze­rint a NATO oldalán egyet­len rakétát, egyetlen repülő­gépet sem semmisítettek volna meg. Ez az úgvneve­zett „nullavariáns" lényege: a Szovjetunió «zámára nulla rakéta, a NATO számára nulla megsemmisítés — mondotta Jurij Andropov. Az igazi nulla megoldást a Szovjetunió javasolta Eu­rópának : semmisítsenek meg minden közepes-hatótávolsá­gú és taktikai nukleáris esz­közt. Az Egvesült Államok azonban erről nem kíván tárgyalni. Mivel a nyugat nem áll készen ilyen radi­kális megoldásra, a Szovjet­unió azt javasolja, hogy mindkét fél mondjon le az új közepes-hatótávolságú eszközök európai telepítésé­ről, a meglevőket pedig csökkentsék harmadára, s mind a Szovjetunió, mind a NATO oldalán az ilyen esz­közökből egyelőre 300—300 egységet hagyjanak meg. Zsivkov-Marchais falákozó Időszerű nemzetközi prob­lémákról, a nemzetközi kom­munista es munkásmozga­lom aktuális kérdéseiről, a BKP es az FKP kapcsola­tainak alakulásáról volt szó Todor Zsivkov és Georges Marchais csütörtöki várnai találkozóján. A BKP KB főtitkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke és a Erantiij Kommunista Part fotif Kara — aki szabadságát tölti Bul­gáriában — aggodalmát fe­jezte kj amiatt, hogy a min­den forradalmi és demokra­tikus erő ellen keresztes­hadjáratothirdető imperia­lizmus hibájából nő a vilá­gon a feszültség. Rámutat­tak, hogv a példátlan fegy­verkezési hajsza a legko­molyabb veszélyt jelenti az emberiség számára. így nincs ma égetőbb feladat, mint a nukleáris konfliktus veszélyének elhárítása. Meg­elégedéssel nyugtázták a vi­lágszerte növekvő befolyást) bekemozgalmak aktivitásai. Égyét'érleflelf abban, hogy még mindig el lehet kerül­ni az amerikai atomeszkö­zök 1983 végére tervezett nyugat-európai telepítését. ami elejét venné a fegyver- j kezesi hajsza újabb forduló­jának. Hangsúlyozták ugyan­akkor. hogy a fegyverzet­korlátozási tárgyalásokon csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú megtartása alapján lehet megállapodásra jutni. Georges Marchais kifej­tette az F.KP álláspontját Franciaország függetlenségé­vel és elidegeníthetetlen jo­gával kapcsolatba*.- hogy szavatolja saját biztonságát. Mielőtt századunk egyik legnagyobb szovjet építkezé­séről néhány filmkockát fel­villantó tudósításba mélyül­ne az olvasó, emlékeztetni szeretnénk az előzményekre: az SZKP XXVI. kongresszu­sa után kezdődött a 451 ki­lométer hosszú Urengoj—Po­mari—Uzshorod transzkonti­nentális gázvezeték építése, a munkálatokba nyugati tőkés­vállalatok is bekapcsolódtak, hiszen a távvezetéknek érin­tenie kellett (s érinteni is fogja!) Ausztriát, az NSZK-t, Franciaországot, Olaszorszá­got. Ezekben az országokban érthetően nyugtalanságot vál­tott ki az USA adminisztrá­ciója által meghirdetett em­bargó. Sokan úgy vélték, hogy ha a hatalmas gázve­zeték építése nem is hiúsul meg, de az átadásra nem ke­rülhet sor 1984-ben ... Nos, az élet ráfácolt a hi­tetlenkedőkre. A gázvezeték szovjet szakaszán már a pró­baüzemeltetésnél tartanak. Nemrég hegesztették össze az utolsó csöveket Kárpát-Uk­rajnában. alig tíz kilométer­nyire a területi székvárostól — Ungvártól. Rz ország­határnál... Azok a magyar turisták, akik augusztus első hetében i lépték át a határt Záhony­nál, talán fel sem figyeltek arra. hogy az első szovjet la­kótelepülés — Sztrumkivka (Szűrte) — közeiében lassult a forgalom az országúton. A kíváncsiak hataimas munka­gépeket láthattak az út két oldalán, mintegy másfél mé­ter átmérőjű acélcsöveket, gumicsizmás, védösisakos em­bereket. ... — A transzkontinentális Dubai kamarai küldöttség Magyarországon Szaed Dzsuma al Nabudah­nak. a dubai kereskedelmi es iparkamara elnökének ve­zetésével üzleti delegáció ke­rekasztal-megbeszélésen vett részt penteken a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában. A tanácskozáson Beck Tamás, a kamara elnöke el­mondotta, hogy Magyaror­szág a múlt esztendőben mintegy 5.6 millió dollár ér­lekben exportált különböző termékeket az Egyesült Arab Emírségekbe. E termékeik jelentós hányadát dubai üz­letemberek vásárolják meg. Mivel eddig meg korántsem sikerült kiaknázni az árufor­galom növelésének lehetősé­geit, a kereskedelmi kamara tervezi, hogy az elkövetke­zőkben az Elgyesült Arab Emírségek képviseleti irodát nyit. A tanácskozáson beszá­moltak arról, hogy Magyar­ország a fejlődő országokkal kialakított • árucseréjének mintegy 60 százalékát az arab államokkal bonyolítja le. Kivitelünkben jelentős hányadot képviselnek a gép­ipari termékek. Csaknem minden arab kikötőben mű­ködik például magyar gyárt­mányú úszódaru. A Mogürt eddig elsősorban Tuniszba, Sziriaba és Kuvaitba szállí­tott Ikarus-buszokat. S aján­latot küldtek Dubaiba, tíz darab iskolabusz szállitasára. Az emírségek érdeklődnek a magyar zöldségtermelő rend­szerek iránt, és vizsgálják a rendszerek öbölmenti meg­honosításának lehetőségét. Az üzleti kapcsolatok felté­teleit javítja, hogy a Malév november 1-töl Dubaiig meg­hosszabitja kuvaiti járatát. Arra is lehetőség van. hogy ha az igények indokolják, sűrítsék az 5—6 tonna légi teherfuvar szállítására is al­kalmas járatot. Szaed Dzsuma al Nabudah elmondotta, hogy dubai az Egyesült Arab Emírségek és a környező arab országok fontos kereskedelmi központ­ja. Az emirség importjának jelentős részét továbbszállít, iák a szomszédos országok­ba. Éppen ezért Dubaiban jelenleg gyors méretekben fejlesztik az infrastruktúrát. A beruházások megvalósítá­súba az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódhatná­nak be magyar vállalatok. A dubai kereskedelmi és ipar­kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az üzleti kapcsolatok javítása érdekében támogat­ja a Magyar Kereskedelmi Kamara irodaalapitasi kez­deményezését Dubaiban. _ A Magyar Szolidaritási Bizottság ülése Harmati Sándor elnökleté­vel pénteken ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházá­ban. A testület meghallgat­ta Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes időszerű nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó tájékoztatóját, majd áttekintette a bizottság első féléves tevékenységét, össze­gezte a tapasztalatokat, s jó­váhagyta a szeptember 1-ével kezdődő őszi szolidaritási ak­ciósorozat tervezetét. A tanácskozáson Sütő Gyu­la. a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára elmondta: az imperialista körök azon munkálkodnak, hogy meg­bontsák a kialakult erőviszo­nyokat. Ténykedésük, követ­keztében az elmúlt időszak­ban mind feszültebbé vált a nemzetközi légkör. Hazánk és a több; békeszerető nép a kedvezőtlen folyamatok elle­nére is mindent elkövet, hogy támogassa a társadalmi ha­ladásért. demokratikus jo­gaikért küzdő erőket. A Ma­gyar Szolidaritási Bizottság a nehezebb nemzetközi feltéte­lek közepette is eredménye­sen látta el megbízatását, jól hasznosította a rendelkezésé­re álló segélykereteket — mutatott rá Sütő Gyula, maid arról beszélt, hogy az idén is a világ számos né­pének juttaták el a magyar közvélemény cselekvő szoli­daritását jelképező segély­szállítmányokat. Ígv Laosz­ba. Mozambikba. Etiópiába és Nicaraguába. Grenadába, Vietnamba. Angolába és Af­ganisztánba. Az ülésen jóvahagyták a szeptember 1-i antifasiszta világnappal kezdődő szolida­ritási akció programját. Az immár hagyományos őszi közéleti eseménysorozat ke­retében az ország számos nagyvároséban, településén rendeznek fórumokat, gyű­léseket, barátsági találkozó­kat, amelyeken szakértők tá­jékoztatják közvéleményün­ket világpolitikai kérdések­ről. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság ez alkalomból felhí­vást intézett a magyar köz­véleményhez, amely egyebek közt a következőket tartal­mazza: A mai. feszültséggel és ne­hézséggel teli időszakban kü­lönösen fontos, hogy hazánk minden békeszerető állam­polgára egységesen lépjen fel a fegyverkezési verseny fokozódása — elsősorban az új. amerikai rakéták európai telepítése — ellen és támo­gatásáról biztosítsa a Szov­jetunió és a többi szocialista ország fegyverzetkorlátozási és leszerelési javaslatait. Nyilvánítsa szolidaritását az imperializmusellenes harcot vívó közép-amerikai haladó és forradalmi erőkkel. Lép­jen fel annak érdekében, hogy a közel-keleti térség problémáinak békés és igaz­ságos rendezésévei — bele­értve az önálló palesztin­állam létrehozását — lehető­vé váljék a térség minden népe számára a békés or­szágépítés. Vállaljon szolida­ritást az Afrika déli részén a fajüldöző pretoriai rezsim ellen küzdő népekkel. Támo­gassa a nehéz körülmények között a szocializmust építő vietnami, laoszi, kambodzsai népet. Meggyőződésünk, hoey az őszi szolidaritási akciósorozat fórumain közvéleményünk támogatásáról biztosítja a Magyar Népköztársaság kö­vetkezetes békepolitikáját. melynek tartópillérei a Szov­jetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátság és a világ haladó, imperia­listaellenes erőivel vállalt szolidaritás — hangsúlyozza a felhívás. gézvezeték építői — szólt be­le a mikrofonba a gépkocsi­vezető, mintegy helyettesít­ve az idegenvezetőt, aki csak a Kárpátontúli-szállónál csat­lakozik a csoporthoz. — Ez a gázvezeték az örök fagy birodalmából, az Északi-sark­körön túli Urengojból juttat­ja majd el a földgázt Nyu­gat-Európa több országába... Az építők ezen a szakaszon az utolsó akadállyal birkóz­nak meg, átfúrják az ország­út alatt az agyagos alföldi talajt, kettős acélcsőben ve­zetik át az export gázvezeté­ket a Záhony—Uzshorod or­szágút alatt... Kontinensünk ütőere A kőolajtermelés terén a Szovjetunió biztosan tartja el­ső helyét a világon. Dinami­kusan fejlődik a szovjet gáz­ipar is: az ország részaránya a világ gázkitermelésében már rég elérte a 30 százalé­kot. Belátható időn belül a gáz földünk egyik alapvető energiaforrása lesz. A Szov­jetunióban újabb hatalmas lelőhelyeket tártak fel az utóbbi években, nem kétsé­ges, hogy a Testvériség, va­lamint a Szövetség gázveze­tékek után most felépült Urengoj—Pomari—Uzshorod távvezeték újabb fontos ütő­ere lesz kontinensünknek. S hogy az olvasónak el­képzelése legyen a belföldi gázvezeték-rendszer méretei­ről soroljunk fel néhány ér­dekes adatot: a Szovjetunió­ban épül a világ legnagyobb földgázelosztó rendszere, amely 190 lelőhelyből és ösz­szefüggő rendszert képező 140 ezer kilométer hosszú csőve­zetékből áll. Az ágazat dol­gozói az idén több mint 500 milliárd köbméter földgázt | termelnek ki és juttatnak el a fogyasztókhoz. R fagy birodalmában... Novij Urengojt (Űj-Uren­gojt) még napjainkban is ne­héz megtalálni a térképeken. A Szovjetunióban se szeri, se száma az ilyen. 300—400 la­kost számláló tundrái tele­püléseknek. Két-három éve Novij-Urengojban sem volt több geo'ópus, gépkocsiveze­tő, prémvadász és rénszarvas­tenyésztő. Napjainkban már több mint 40 ezren élnek eb­ben a gyorsan fejlődő város­ban, amelynek nevét nem­csak a Szovjetunióban, ha­nem világszerte ismerik. Itt, az örök fagy birodal­mában kezdték meg a gáz­vezeték építését a mocsaras tundrán, majd az ezt felvál­tó tajgán át. Özönlöttek az önkéntesek — túlnyomórészt komszomolisták. Csupán a Komszomol XVI. kongresszu­sa után több mint 10 ezer fiatal érkezett erre a távoli településre. A zord jamali földön határidő előtt befe­jezték a gázvezeték építését, s ma már a szociális-jóléti objektumok, a szivattyúállo­mások és más létesítmények építésére összpontosíthatják erőfeszítéseiket. Folyókon, hegyeken át... A szovjet gázvezeték-épí­tők már sok tapasztalatot szereztek a korábbiakban is a Testvériség, valamint a 2686 kilométer hosszú Szö­vetség gázvezeték építésekor. A több mint 4400 kilométer hosszú vezetéket most is pre­cíz pontossággal rajzolták fel a térképre, majd a leendő csőkígyót szakaszokra tagol­ták, s ezeken szinte egyide­jűleg kezdődtek meg alig két éve a munkálatok. A transz­kontinentális gázvezetek hossza naponta 30—45 kilo­méterrel növekedett. Hiába­valónak bizonyult az ameri­kai embargó, a szovjet gép­gyártás megbirkózott a soron kívüli rendelésekkel: elegen­dő csőrakó és más munka­gép érkezett az évszázad egyik legnagyobb építkezé­sére. A nagy folyók felett is át­ívelő gázvezeték átvágott a hatalmas rónaságokon, s el­jutott az utolsó akadályokig, a Kárpátok sok helyen ezer méternél magasabb hegylán­cáig. Viszonylag rövid sza­kaszt bíztak itt az egyik leg­ismertebb szovjet gázvezeték­epítő vállalat — a Kaukázu­sontúli Főgázvezeték-építő Igazgatóság — dolgozóira, valamint a Kárpát-Ukrajná­ba érkező lengyel és NDK­beli építőkre. A 108 kilomé­teres csőkígyót viszont 72 ki­lométeren át olyan meredek hegyoldalakon kellett lefek­tetni. ahol eddig csak vad­disznócsapások voltak. Márkus Csaba (Folytatjuk.) Szűrös Mályás és Armanrio Cossutta találkozója Szűrös Mátyás. az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára pénteken a KB székházában találkozott Armando Cosuttával, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségének tagjával, aki az MSZMP KB vendégeként rövid pihenésre tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen te­kintették a kommunista és munkásmozgalom. a két párt közötti kapcsolatok, továbbá a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit. Oláh István Ausztriában Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes vezeté­sével augusztus 22—25. kö­zött magyar katonai küldött­ség tartózkodott az Osztrák Köztársaságban Heinz Scharff tábornoknak, a szö­vetségi haderő csapatai fő* i szemlelőjének meghívására. Dzsemajel beszéde Amin Dzsemajel libanoni elnök csütörtök esti rádió­és televízióbeszédében egy­ségre és az ország újjáépí­tésére szólította fel honfi­társait. Az elnök felszólított min­den politikai erőt: járuljon hozzá ahhoz, hogv a had­sereg a Suf-hegységben bé­késen elfoglalhassa azokat az állásokat, amelyeket az izraeliek hamarosan kiürí­tenek. Mint a hírügynökségek emlékeztetnek rá. a Suf­hegység hagyományosan a muzulmán drúzok területe, és nem valószínű, hogy Va­lid Dzsumbialt fegyveresei eddigi álláspontjukat felad­va. teljesítik a jobboldali keresztény elnök kívánsá­gát. Dzsumblatt már több­ször leszögezte, hogy a kor­mányerők csak akkor vo­nulhatnak be a térségbe, ha előtte politikai megállapo­dást kötnek, azaz a bejrú­ti kormány elfogadja a drú­zok politikai követeléseit.

Next

/
Thumbnails
Contents